Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám, péntek

Számíthatnak rá Magas vállas ember, jól áll rajta a Nemzetbiztonsági Testület egyenruhája. Amikor először öltöt­te magára, törzsórmesteri rangja volt, ma pedig százados. Mindez arról tanúskodik, hogy dr. Tóth La­jos, a Nemzetbiztonsági Testület dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járási parancsnokának helyet­tese az elmúlt másfél évtizedet jól kihasználta. Nemcsak tapasztalat- szerzésre, hanem a tanulásra is.- A tanfolyam után beosztott­ként a városi őrsön szolgáltam. Járöröztünk, felügyeltünk a köz­rendre. Emlékszem, egyszer je­lentették, hogy az egyik települé­sen betörést követtek el, és a tet­tes Kisfalud (Vieska) felé mene­kült. Nem gondolkodtam sokat, beültem a gépkocsimba és sikerült elfognom a bűncselekmény elkö­vetőjét. Másnap a parancsnok megdicsért és egyben meg is dor­gált a magánjármú használatáért. Két év szolgálat után áthelyez­ték Somorjába (šamorín). A járás­ban nőtt fel, így új szolgálati he­lyén is sok embert ismert, az áthe­lyezés nem okozott gondot. Itt vet­ték fel a párt tagjelöltjei sorába is. Egy napon magához rendelte a já­rási parancsnok akkori helyettese. Hosszasan elbeszélgettek. - Rá­termett ember vagy, tanulnod kell - ez volt a beszélgetés végkicsen­gése. Ö maga is egyetértett ezzel, így azután 1974 őszén megkezdte tanulmányait Prágában, az egye­tem jogi karán.- Mi tagadás, eleinte nyelvi ne­hézségeim voltak, de csak egyet­len vizsgára kellett másodszor is nekirugaszkodnom. Nehéz négy év volt, de megérte. Idehaza alig melegedett meg, amikor főhadnagyi rangba, mai beosztásába kinevezték. Az első akadályok leküzdésében sok-sok segítséget kapott elődjétől, mai parancsnokától. Beosztottjai nyu­godt, barátságos emberként is­merték meg, aki azonban megkö­veteli a fegyelmet, a feladatok ma­radéktalan teljesítését. Ahogy be­leszokott új munkakörébe, hozzá­fogott a szigorlatokra való felké­szüléshez, s öt évvel ezelőtt a Ká­roly Egyetemen ezen a vizsgán is megfelelt.- Beosztásomból kifolyólag munkaszüneti napokon és nem egyszer éjszaka is cseng lakáso­mon a telefon. A beosztottjaim jelentenek, vagy további eligazí­tást kérnek. Majd így folytatja: - Minden nagyobb bűncselek­mény helyszínelésénél magam is ott vagyok. Egy ízben jelentették, hogy két álarcos férfi egy nőt fegy­verrel arra kényszerített, hogy ad­ja át a pénztárban lévő tizenötezer koronát. A helyszínen - nem tu­dom miért - nem tetszett a dolog. Érzésem nem csalt, végül nekem lett igazam. A ,,sértett fél“ beis­merte, szó sincs rablótámadásról, neki kellett volna az említett összeg. Meg is találtuk a pénzt hiánytalanul. A jnb képviselőjévé választot­ták. A közrendészeti és azon szakbizottság tagja lett, amely a büntetésüket letöltött egyének elhelyezkedésével és problémái­val foglalkozik. így előfordul, hogy egy-egy, korábban a törvénybe ütköző emberrel másodszor is talál­kozik. Maga a megmondhatója, milyen nehéz számukra megte­remteni az újrabeilleszkedés felté­teleit. De szívesen csinálja ezt a munkát, mert a megelőzést ugyanolyan fontosnak tartja, mint a bűnüldözést.- A közrendészeti szakbizottság ülésein sok olyasmit tudok meg, A Hippokratész-tükör Ma este bemutató a Mateszben ,,Hippokratész (i. e. kb. 460 - 377): görög orvos és természet- tudós, az ókori orvostudomány egyik megalapozója. Megfigyelé­sekre támaszkodó, misztikus voná­soktól és filozófiai spekulációktól mentes orvostudományi elméletet állított fel, amely főleg a testned­vek szerepét hangsúlyozza. Elő­ször dolgozta ki a betegvizsgálat módszertanát. Terápiájának lé­nyege a kímélő életmód és gyógy­kezelés. Az orvosi iskolája által bevezetett és róla elnevezett eskü az orvosi hivatás gyakorlásának etikai szabályait tartalmazza.“ Új Magyar Lexikon, 3. kötet, 283. o.) Az ,,orvosi eskü“ szövege tehát hovatovább kétezerötszáz éves. Az eskü ma is etikai magatartásra kötelezi az orvosokat. De vajon kétezerötszáz évvel ezelőtt ugyanolyanok voltak-e az erkölcsi normák, mint manapság? Az alap­vető erkölcsi kódex nyilvánvalóan nem változott - vetjük oda kapás­ból. A gyógyítás ma is az ember érdekében és nem ellenében tör­ténik ... De gondoljunk csak utána. Ma, a szervátültetések korában, nem a halálára kell-e valakinek spekulálnia ahhoz, hogy egy má­sik ember életét megmentsék az orvosok... Ha jól meggondoljuk, az etikai kérdések manapság jóval bonyolultabbak lettek, mint valaha is voltak. Elképzelhető, hogy oly­kor az eskü betűjét kell megszegni ahhoz, hogy hűek maradjunk az eskü szelleméhez... Ilyen és ehhez hasonló orvos­etikai problémákat taglal az Üze­net N. város sebészetéről című színmüvében a kortárs cseh szer­ző, Oldrich Danék. A cselekmény egy (kerületi) kórház sebészetén játszódik - a sebészet egy napjá­nak keresztmetszetét mutatja be. Azok a gondok - és gondolatok amelyek felvetódnek-elhangzanak a játék folyamán, nemcsak az or­vosi hivatást jellemzik: érvényesek az élet (és a munka) minden terü­letére. Danék darabja úgy ér véget, mintha semmi sem történt volna. Ennek a .Játszatnak“ azonban az a „lényege“, hogy semmi sem fejeződött be... Végső megoldás nincs: minden megoldás csupán egy része a folytonosságnak... A játék szereplői azonban már nem „ugyanazok“, akik a játék elején voltak... Az ember ugyan megpróbál ura lenni minden hely­zetnek, végső soron azonban min­den szituáció mély nyomot hagy az emberben: megváltoztatja - ha csak egy kicsit is... A Danék-darabban mindez egy igen feszült alapszituációban ját­szódik le (vetődik fel), amely a kö­vetkező: egy fiatalasszonynak csak úgy lehet meghosszabbítani az életét, ha egy fiatalember (mi­nél előbb) maghal... A szerző - Oldrich Danék - a kortárs cseh irodalom neves egyénisége. Regényeit (amelyek­ben többnyire a történelmet fag­gatja) több nyelvre lefordították, drámáit sok országban játsszák. Az előadásban - amelyet Kon- rád József érdemes művész ren­dezett - közreműködik a Matesz komáromi (Komárno) társulatának csaknem valamennyi tagja. KMECZKÓ MIHÁLY Tóth Lajos ami nincs benne az asztalomra kerülő jelentésekben; így kellő át­tekintést nyerhetek _ járásunkról. Feladatunk közös: elmélyíteni a lakosok jogismeretét, törvény­tiszteletüket és megértetni azt, hogy a jogaik mellett kötelessé­geik is vannak. Választókerületéből kevesen fordulnak hozzá segítségért, pedig - amint mondja - munkahelyemen bármikor felkereshetnek. Szabad­ideje egyre kevesebb, de ha tud rá időt szakítani, a legszívesebben vadászik. A gellei (Holice) vadász- társaság elnöke. Persze kijut neki a munkából odahaza is. Egyház- karcsán (Kostolné Kračany) csalá­di házat épít, amelybe szeretne beköltözni. Még szerencse, hogy az öccse kőműves.- Szeretem a munkám és büsz­ke vagyok arra is, hogy a jnb képviselője vagyok. Mindent meg­teszek a közösség javára - mond­ja búcsúzóul a harminchét éves százados. - Úgy hiszem, mun­kámban gazdag tapasztalatokra tettem szert, és ezeket szeretném a jövőben is kamatoztatni. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Az öröklött ekcéma Az ekcéma a leggyakoribb bőr­betegség. Különféle formái együt­tesen az összes bőrbetegségnek mintegy 30 százalékát teszik ki. Az ekcéma nem más mint a bőr nem fertőző, gyulladásos megbe­tegedése, leggyakrabban allergiás alapon. Jellemző rá a bőr megvál­tozott érzékenysége különböző külső és belső tényezőkkel szem­ben, továbbá a gyakori kiújulás- ra való hajlam és a hosszú lefo­lyás. Az öröklött (orvosi nevén „ató- piás“) ekcéma, mint ahogy a meg­nevezéséből is következik, az ek­cémára való hajlam átöröklódésé- nek a következménye. Csak a haj­lam öröklődik tehát, maga a be­tegség nem. Az ekcémás beteg vérrokonságának gyakran csak­nem 70 százalékánál fellelhető olyan betegség, amely szintén az ekcémával azonos, úgynevezett „korai túlérzékenység“-en alapul: szénanátha, asztma, migrén, csa­lánkiütés. Következésképpen egy betegnél egyszerre több betegség is jelen lehet. Az ekcéma leggyak­rabban az asztmával párosul, mégpedig úgy, hogy az ekcéma javulásakor előtérbe kerülnek az asztmás tünetek és fordítva. Az ekcémára hajlamos embe­rek általában soványak, bőrük hi­deg, száraz, foszlik, kevés izzadt­ságot és faggyút termel. Jellemző rájuk továbbá az érzelmi labilitás, a többnyire átlagon felüli intelli­gencia, amely azonban befelé for- dultsággal, néha depresszióval és kisebbségi érzéssel párosul. Az öröklött ekcéma a csecse­mőkorban a 2.-6. hónap között jelenik meg először. Az arcon pi­ros foltok keletkeznek, melyek na­gyon viszketnek és gyakran ned- vedzenek is. Az arcról azután fo­kozatosan átterjednek a homlokra, a hajas fejbőrre majd a nyakon keresztül a mellkasra, hátra és a végtagokra. A beteg gyermek állandóan vakaródzik, aminek kö­vetkeztében megfertózódhet a beteg bőr, s szövődményként gennyes bőrgyulladás alakul ki. Az állandó viszketés álmatlanságot, idegességet, nyugtalanságot, fá­radékonyságot okoz, amely a testi fejlődés lelassulásához vezet. A betegség enyhébb formái a bőr kisebb felületeire korlátozódnak, s az egész lefolyás nem okoz olyan nagy problémát. Amennyi­ben a tünetek kétéves korig nem múlnak el, úgy az ekcéma átmegy a második fázisba, melyet gyer­mekkori ekcémának nevezünk. A betegség a térdhajlatba, kö­nyökhajlatba, az alkar belső felére húzódik át, ahol az állandó kapa­rózás következtében a bőr meg­vastagszik, barnáspiros színűvé A kongresszusi felajánlások Politikai életünk felettébb jelentős eseményeihez érke­zünk: két hét múlva Szlovákia Kommunista Pártja, nem sokkal utána pedig Csehszlovákia Kommunista Pártja kong­resszusához. Pártunk e legmagasabb szintű tanácskozásai mindig is a közérdeklődés homlokterében álltak, a mostani időszakban azonban még inkább. Társadalmunk dinamikus továbbfej­lesztésének eddig elért eredményeit értékelik és jövőbeli átfogó feladatait határozzák meg. Természetesen mindez nemcsak a kommunisták ügye, hanem egyszersmind egész társadalmunké is - következés­képpen a szóban forgó kongresszusok előkészítő időszaká­ban a mintegy 1 millió 600 ezer kommunistával együtt a párton kívüli dolgozók sokmilliós tömege is fokozottabb tevékenységet fejtett ki úgyszólván minden munkaterületen. Elsősorban a XVI. pártkongresszus határozatainak s egyben a 7. ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése, de nem kevésbé a mostani tervidőszak gondos megalapozása során is. Ebből az egységes folyamatból most kiemelésre kívánkoz­nak a kongresszusi felajánlások, amelyeket magától értető­dően a rendes tervteljesítésen felül vállaltak a termelőüze­mek és más munkahelyek. Már ha azokat valóban teljesítik. Központi megállapítások szerint azonban a 7. ötéves terv feladataival együtt mind a kongresszusi felajánlásokat, mind a hasonlóan motivált terven felüli kötelezettségvállalásokat nagyjában-egészében teljesítették, számos helyen pedig még túl is szárnyalták. Valamennyi közül e tekintetben az ágazat legfigyelemre­méltóbb eredményeit a strážskéi Chemlon vegyipari vállalat mutathatja fel - legalábbis szlovákiai viszonylatban. Egyebek közt például amikor a múlt év elején vállalták, hogy áruterme­lésük 57,3 százalékát legmagasabb műszaki színvonalú ter­mékek képezik, a vállalatnál ezt a mércét sokan magasnak vélték. A lakkfestékeket oldó vegyszert gyártó új részleg üzembehelyezésével és felfuttatásával azonban az év végére egész árutermelésük 72,9 százaléka volt már I. minőségi osztályú termék. Bátor kezdeményezésük és határozott hoz­záállásuk azonban nemcsak a minőségjavítás terén nyilvá­nult meg, hanem tervfeladataik más mutatószámok szerinti teljesítésében is, miképp azt az idei év első hónapjának egy kiugró eredménye is elég markánsan kifejezi. Nevezetesen a kongresszusi felajánlásukon kívül a járási pártkonferencia tiszteletére azt a kötelezettséget vállalták, hogy árutermelé­süket 15 millió korona értékben túlteljesítik, ami végül 235 millió korona értékben realizálódott. További példák felsorolásába bocsátkozni szükségtelen, hiszen az ilyen vonatkozású eredményekről vagy hasonló sikerekről az említett párttanácskozások idején a sajtó közle­ményei, a rádió és a televízió adásai rendre tájékoztatták a széles nyilvánosságot. Mindazonáltal, ha a kongresszusi felajánlások, tulajdon­képpen a CSKP XVII. kongresszusának méltó előkészítésére irányuló mindennemű elvárások teljesítésében volnának - mert lehetnek - olyan vállalatok, üzemek, intézmények, melyeket egy s más mulasztás terhel, a tervfegyelem és a munkahelyi becsület okán egyaránt kötelességük azokat még ha megkésve is, de mielőbb jóvátenni. Erre az idei tervév elején még bizonyosan találnak valamilyen tisztessé­ges és ésszerű megoldást. Méltányolásra azonban már csak ahhoz mérten számíthatnak. M|KUS SÁNDQR válik, felülete ráncos, gyakran pat­tanásos, apró sebekkel. A serdü­lőkorban legtöbbször megváltozik a betegség lefolyása. Esetenként teljesen elmúlik, máskor rosszab­bodik és fokozatosan átalakul a fiatalkori és felnőttkori ekcémává. A gyermekkori ekcéma tüneteihez hozzáadódik az arc, nyak, váll, mellkas, de olykor az egész test bórfelületének megbetegedése is. Általában 30 éves korig a tünetek teljesen elmúlnak, az időskori ek­céma már kivételnek számít. Az öröklött ekcéma gyógyítása nagyon nehéz, mivel a betegség oka egyelőre ismeretlen. A beteg gyermek szüleinek tudatosítaniuk kell, hogy hosszú lefolyású kórról van szó, melynél javulás csak na­gyon sok türelemmel és állandó gondoskodással érhető el. Ennek ellenére azonban a gyerekkel nem szabad éreztetni, hogy a család­ban minden körülötte „forog“ és a kortársaitól való különbözősé­get. Az ekcéma tünetei bizonyos külső és belső tényezők hatására változnak. Javulás mutatkozik a száraz, meleg nyári időszakban, rosszabbodás a nedves, ködös, szeles időben (ősz, tél korata­vasz). Kedvezőtlenül hatnak a be­teg bórfelületére különböző ingerlő anyagok is: szappan, izzadtság, szőrös, bolyhos, műszálas ruhafé­lék, por, tollpihe, állati szőr stb. A csecsemőknél az első tünetek gyakran az anyatejtől tehéntejre való átállításkor jelentkeznek. A beteg gyermek környezetéből el kell távolítani az összes ingerlő anyagot, melyek az állapotát rosz- szabbítják, vagy a tünetek kiindu­lását okozzák. A fürdetés szappan nélkül történjék, majd a száraz bőrt egyszerű zsíros krémmel, olajjal kenjük be. Ne öltöztessük a gyereket bolyhos, szőrös ruhák­ba, de a müszálas anyagok sem előnyösek, mivel alattuk a bőr job­ban izzad, s ezáltal ingerlődik. A gyermek takarójába, vánkosába toll helyett szivacsot tegyünk. Ne tartsunk a lakásba háziállatokat (kutya, macska, tengerimalac, aranyhörcsög, díszmadarak stb.) Ha az ekcéma a gyermekkorban is tovább tart, igyekezzünk úgy irá­nyítani a gyermek érdeklődési kö­rét, pályaválasztását, hogy a lehe­tő legkevesebb alkalommal kerül­jön kapcsolatba az ingerlő anya­gokkal. Nagyon fontos a helyes étrend megtartása is. A diéta természete­sen egyénenként más és más, de bizonyos ételek minden betegnél egyértelműen ellenjavallottak: füs­töltáru, tengeri halak, káposzta, retek, hagyma, torma, sárgaba­rack, őszibarack, paradicsom, na- racs, mandarin, grapefruit, ana­nász, egres, eper, málna. Az emlí­tett gyümölcsök befőtt formájában is. Ellenjavallatok tovább a szőlő­bor és a tömény alkoholfélék, a bors és a csokoládé. A helyes életkörülmények, ét­rend és az orvos által előírt gyógy­szerek együttes hatásaként elér­hető a tünetek enyhülése, olykor teljes megszűnése. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1986. II. 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents