Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám, péntek

ÚJ szú 3 1986. II. 28. Mihail Gorbacsov előadói beszédének külföldi visszhangja (ČSTK) - Világszerte megkülönböztetett figye­lem fogadta Mihail Gorbacsov előadói beszédét, a központi bizottság politikai beszámolóját, ame­lyet az SZKP XXVII. kongresszusának keddi nyitó­napján terjesztett elő. Az elemzők érdeklődése mindenekelőtt a főtitkár által kifejtett gazdaság­politikai koncepcióra és aktív külpolitikai prog­ramra összpontosul, ezen belül röviddel a kong­resszus előtt érkezett Reagan-levél első értékelé­sére. A politikai beszámoló és a kongresszusi tanácskozás nemzetközi visszhangjából közlünk az alábbiakban összeállítást. NEW YORK - az USA-ban szerda reggel megjelent fonto­sabb napilapok bő terjedelemben foglalkoztak Mihail Gorbacsov beszédével. Kevés kommentáló megjegyzést közöltek, de egybe­hangzóan első helyre tették a főtit­kárnak azokat a megállapításait, amelyek az Egyesült Államok poli­tikájával, a szovjet-amerikai kap­csolatokkal és a leszerelés kérdé­seivel foglalkoznak. Jelentős terje­delemben ismertették ugyanakkor azokat a megállapításokat is, amelyek a szovjet gazdaság hely­zetét és feladatait elemzik. A The New York Times saját összefogla­lóján kívül szó szerinti részleteket is közölt külön oldalon a kongresz- szusi beszámolóból. A beszámoló belpolitikai részéből azt emeli ki, hogy az SZKP a Szovjetunió gaz­dasági fejlesztésének meggyorsí­tására helyezi a hangsúlyt. A lap megállapította: Moszkvában nem tartják kielégítőnek Ronald Rea­gan válaszát az új szovjet lesze­relési javaslatokra. A Washington Post szintén egész szakaszokat idézett a Gorbacsov-beszédból, de elsősorban azt a részt emelte ki, amelyben az SZKP főtitkára rámutatott arra, hogy Ronald Rea­gan a valamennyi atomfegyver 2000-ig történő megsemmisíté­sét célzó januári szovjet indít­ványt olyan feltételekhez köti, amelyek gyakorlatilag gátolják a legalapvetőbb leszerelési problámák megoldását. A Chris­tian Science Monitor szintén Gor­bacsov azon kijelentéseit idézte, miszerint az Egyesült Államok vá­lasza ismét azt bizonyította, hogy nem hajlandó hozzájárulni az atomfegyverek csökkentéséhez. A Los Angeles Times azt írta, hogy Mihail Gorbacsov bírálta az USA kormányzatának a nukleáris leszerelés kérdésével kapcsolatos nem konstruktív álláspontját. Wil­liam Fulbright ismert amerikai politikus, a szenátus külügyi bi­zottságának egykori elnöke a TASZSZ washingtoni tudósítójá­nak nyilatkozva úgy vélte, hogy „teljesen megalapozottak és jogo­sak“ Mihail Gorbacsovnak a wa­shingtoni kormányzatot a fegyver­zetkorlátozás kérdéseivel elfoglalt álláspontja miatt bíráló kijelen­tései. BUDAPEST - Munkajelleg, al­kotó légkör, elvi, kritikus hozzáál­lás - így jellemezte a Népszabad­ság, az MSZMP lapja az SZKP kongresszusának eddigi atmosz­féráját. A Népszava, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának lapja leszögezte, hogy Mihail Gor­bacsov beszédében a leghatáro­zottabban megbélyegezte azokat, akik rossz munkájukkal, vagy hoz­zá nem értésükkel fékezik a fejlő­dést, másrészt viszont jobb életet ígért azoknak, akik kezdeménye- zően és tisztességesen dol­goznak. VARSÓ - A Tribúna Ludu párt­lap nagyon konkrétnak, kritikus­nak és tárgyilagosnak minősítette a Gorbacsov elvtárs által ismerte­teti beszámolót, majd a továbbiak­ban rámutatott arra: a XXVII. kongresszus a fejlesztés új szaka­szának kezdeteként vonul be a Szovjetunió történelmébe. BELGRÁD - A jugoszláv lapok a kongresszusi vitát értékelve le­szögezték, hogy a felszólalók egyértelműen támogatják a politi­kai beszámolóban ismertetett cél­kitűzéseket, határozatokat és irányelveket. A Politika napilap megállapította, hogy Mihail Gor­bacsov beszédében világosan A római államügyész Antonovék felmentését kérte (ČSTK) - Antonio Marini olasz államügyész tegnap kérte, hogy a há­rom bolgár állampolgárt, akiket a II. János Pál pápa elleni merényletben való részvétellel vádolnak, mentsék fel. Megállapította, hogy sem Szergej An­tonov - akit 1982 óta tartanak fogva Olaszországban sem két társa, Va- sziljev és Ajvazov ellen az olasz bíró­ságnak nincsen semmilyen bizonyíté­ka. (E két ütóbbi bolgár állampolgár ellen távollétükben folytatják az eljá­rást.) Marini ezzel párhuzamosan élet­fogytiglani börtönbüntetést javasolt Oral Celiknek (szintén távollétében) valamint Serdan Celebinek. Az ügyész szerint ez utóbbi volt a „Szürke Farkasok“ nevű török terrorszervezet vezetője, amely előkészítette a me­rényletet. A szintén török állampolgár Omar Bagcinak - ő szállította Milánó­ba Ali Agcának a gyilkos fegyvert - az államügyész 24 évi börtönbüntetést ja­vasolt. További egy év börtönt javasolt Ali Agcának az életfogytiglan mellé tiltott fegyvertartásért olasz területen. Marini vádbeszéde igazolta azt, amiről egyébként a haladó közvélemény is meg volt győződve: soha nem létezett az ún. „bolgár nyom“, s ha valakivel is összeköttetésben álltak Agcáék, az nem lehetett más, mint az amerikai CIA, vagy pedig a fasiszta nézeteket valló török terrorszervezet, a „Szürke Farkasok“. EGYESÜLT ÁLLAMOK A képviselőház követeli: a kormány tárgyaljon az atomfegyverek betiltásáról Reagan a Pentagon kiadásainak csökkentése ellen (ČSTK) - Az Egyesült Államok Kongresszusának képviselőháza tegnapra virradóan határozatot szavazott meg, amelyben követel­te, hogy a Reagan-kormányzat azonnal újítsa fel a tárgyalásokat az atomkísérletek általános és tel­jes betiltását célzó szerződés megkötéséről. A dokumentumot 268:148 arányban fogadták el. A szavazás kimenete gyakorlati­lag Reagan elnök vereségét jelenti a demokrata többségű képviselő­házban. A Fehér Ház az utóbbi hónapokban már többször is kí­sérletet tett a határozattervezet megvitatásának a megakadályo­zására, vagy tartalmának a módo­sítására, azonban eredményte­lenül. Edward Markey demokrata­párti képviselő leplezte le azt, hogy Washington miért ellenzi az atomkísérletek betiltását. Rámuta­tott: az elfogadott határozat köve­teli a nukleáris robbantásokhoz használt röntgenlézer-kísérletek leállítását, amelyet a „csillaghá­borús“ program kulcselemének tartanak. Reagan amerikai elnök tegnap­ra virradóan elhangzott tévébe­szédében az amerikai katonai költségvetés kérdéseivel foglalko­zott. Élesen bírálta azokat a tör­vényhozókat, akik a jövő pénzügyi évre a Pentagon kiadásainak a csökkentését szorgalmazzák. A Reagan-kormányzat az 1987-es pénzügyi évben 311,6 milliárd dol­lárt akar fegyverkezésre költeni, ami 8,2 százalékkal több az idei­nél. NÉHÁNY AZ ATOM- ÉS LŐFEGYVE­REKRŐL folyó szovjet-amerikai tárgyalások keretében tegnap Genfben ülést tartott a közepes hatótávolságú atomfegyverekkel foglalkozó munkacsoport. AZ EGYIPTOMI HADSEREG, amelyet bevetettek a félkatonai rendőrségi alakulatok keddi láza­dásának elfojtására, e szerveze­tek 2000 tagját letartóztatta. A ka­tonai egységek tegnapra virradó éjszaka folytatták a fellázadt rend­őrök csoportjainak felszámolását és az utcákon szórványos lövöldö­zés volt hallható. A lázadás eddig 15 halálos és mintegy 300 sebe­sült áldozatot követelt. körvonalazta az SZKP stratégiai irányvonalát a következő öt évre, amely a helyzet reális elemzésére épül. HAVANNA - A Kubai KP KB sajtószerve, a Granma kongresz- szusi beszámolójában elsősorban azt emelte ki, hogy Mihail Gorba­csov beszédének bíráló és tárgy­szerű hangvétele rendkívül nagy visszhangra talált a csaknem 5000 küldött körében. Ezenkívül alá­húzta: a beszámolóból nyilvánva­lóvá vált, hogy a nagy október hagyatékának hű folytatása a je­lenlegi időszakban kifejezetten megköveteli az utóbbi évek sike­reinek és mulasztásainak az ala­pos mérlegelését. ULÁNBÁTOR - „A szovjet kommunisták legfelsőbb fóruma kitűzte a Szovjetunió gazdasági fejlesztése meggyorsításának bá­tor tervét és pontos válaszokat ad az emberiséget leginkább érdeklő legfontosabb kérdésre, arra, hogy miként lehet megszilárdítani a vi­lágbékét“ - állapította meg a Mongol Népköztársaságban megjelenő Ünen napilap. Kiemelte továbbá, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa demonstrálja a szovjet pártnak azt a szilárd el­határozását, hogy következete­sen tovább halad a lenini úton. PEKING - Az Új Kína hírügy­nökség részletes magyarázatot fűzött az SZKP Központi Bizottsá­gának politikai beszámolójához. Gorbacsov szavaiból elsősorban azt emelte ki, hogy szerinte bizo­nyos fokú javulásról lehet beszélni a Szovjetunió és a szocialista Kína között. A beszámolóból még idéz­te, hogy a nemzetközi kérdések megítélésében változatlanok ugyan a vélemények, de számos esetben lehetőség van az egyen­jogú, nem harmadik országok ro­vására megvalósuló együttműkö­désre. PÁRIZS - A francia sajtó is nagy teret szentelt a Gorbacsov- beszámolónak. A L’Humanité, az FKP lapja Gorbacsov beszédéből kiemelte, hogy „az eddiginél job­ban rá kell mutatni arra, miszerint a szocialista önigazgatás egyúttal a fejlesztés meggyorsításának célja és eszköze is“. A Le Monde hosszú szakaszokat idézett Mihail Gorbacsov előadói beszédéből és kommentárjában leszögezte, hogy a beszámoló „gondos elemzést" érdemel. A lap viszont önmagával is ellentmond, amikor azt állítja: a szovjet vezető semmi újat nem mondott és úgymond a külpolitika vonatkozásában „kitérően“ rea­gált. A Le Matin azt emelte ki, hogy az SZKP KB főtitkára, „szi­gorú diagnózist“ készített. A tévé- csatornák a kongresszusról készí­tett képes beszámolók után meg­szólaltatták a moszkvai utca em­bereit, akik a beszámolót jónak, ígéretesnek tartották és optimisták voltak a jövőt illetően. A lap még azt emelte ki, hogy Gorbacsov értésre adta: moszkvai részről folytatódik a kelet-nyugati viszony javítására irányuló törekvés. Washingtoni variációk a régi témára TASZSZ-kommentár a szovjet leszerelési javaslatokra adott amerikai válaszról (ČSTK) - Vlagyimir Csernisev, a TASZSZ katonai szemleírója Washingtoni variációk a régi té­mára címmel írt kommentárt arról, milyen választ adott az amerikai kormány a Mihail Gorbacsov ja­nuár 15-i nyilatkozatában foglalt szovjet leszerelési kezdeménye­zésekre. A szemleíró egyebek kö­zött megállapítja: Az amerikai „választ“ ugyan hivatalosan nem hozták nyilvá­nosságra, ám mindent megtettek azért, hogy tartalma „kiszivárog­jon“ az amerikai sajtóba, s így azt a látszatot keltsék, hogy Washing­ton „aktív“ a fegyverzetellenőrzés területén. A mai lélektani és politi­kai helyzetben a korábbi gyakor­lattól eltérően Washington nem nevezhette „propagandának“ és nem utasíthatta el nyíltan a szovjet kezdeményezéseket, mivel - mint azt a Mercury News című lap megállapította - ez az öngyilkos­sággal lett volna egyenlő. A szov­jet javaslatokról azonban már nem lehet hallgatni, ugyanis ez - Wil­liam Proxmire szenátor szavai szerint - „a gyengeség sokkoló bizonyítéka“ lett volna. Washingtonban más utat vá­lasztottak - a politikai manővere­zés útját, azt a célt követve, hogy a szovjet kezdeményezések komplexumát szétdarabolják, ön­kényesen kiemeljék egyes elemeit és ezeket összekapcsolják a má­sik fél biztonságát sértő amerikai feltételekkel, (gy manipuláltak Wa­shingtonban az Európában elhe­lyezett szovjet és amerikai köze­pes hatótávolságú rakéták felszá­molására irányuló javaslattal. Mint ismeretes, a Szovjetunió első lépésként azt javasolta, a két nagyhatalom teljes mértékben számolja fel mind a ballisztikus, mind a szárnyas rakétákat Euró­pában. Az USA-nak kötelezettsé­get kellene vállalnia, hogy hadá­szati és közepes hatótávolságú rakétáit nem adja át más orszá­goknak, s ugyanakkor Nagy-Bri­tannia és Franciaország nem nö­veli az ebbe a kategóriába tartozó nukleáris fegyverzetét. Ez a javas­lat könnyen érthető, gyakorlatilag teljesíthető, igazságos, egyik fél biztonságát sem sérti. Az amerikai válasz Paul Warn- ke, a SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség egykori vezetője szerint is komolytalan. Arra irányul, hogy a tájékozatlan emberek körében a szovjet javas­latokra adott „pozitív válasz“ be­nyomását keltse. Valójában azon­ban újabb arra irányuló kísérlet tanúi lehetünk, hogy a Szovjetunióra kényszerítsék a már ismert és lejáratott ún. Nul­laváltozatot. Washington két „va­riációt“ javasolt a régi témákra, s hogy „szolid“ hozzáállását alá­támassza, valamiféle számokról is említést tett. Az első „variáció“ az amerikai sajtó jelentései szerint azzal szá­mol, hogy három éven belül csök­kentenék az Európában és Ázsiá­ban levő valamennyi szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéta számát (Európát illetően: az első évben mindkét oldalon 140 kilövő berendezésre, a második­ban 70-re és a harmadikban nullá­ra; Ázsiát tekintve hasonló ará­nyokban csökkentenék ezeknek a fegyvereknek a számát). A má­sodik „variáció“ azzal számol, hogy Európában megsemmisíte­nék az összes, közepes hatótávol­ságú rakétát, Ázsiában pedig szá­mukat 50 százalékkal csökken­tenék. Az amerikai kormány nem volt hajlandó kötelezettséget vállalni, hogy rakétáit nem bocsátja más országok rendelkezésére, s tilta­kozik az ellen, hogy Nagy-Britan­nia és Franciaország ne növelje nukleáris fegyverzetét. Washington egyben a Szovjet­unió Ázsiában elhelyezett rakétái számának egyoldalú csökkentését javasolja, de az ottani előretolt bázisokon levő amerikai nukleáris fegyverzetről említést sem tesz. Az „ellenjavaslat“ ezért ebből a szempontból is nyilvánvalóan az egyoldalú amerikai erőfölény megszerzését célozza. Az ázsiai szovjet rakéták és az európai atomfegyverek felszámolásához vezető első lépések mesterséges „összekapcsolása“ egyértelműen arra szolgál, hogy az egész prob­lémakör bonyolultabbá váljon, s hogy újabb akadályok emelked­jenek a megoldás útjába. Habib Manilában Az USA saját érdekeit kívánja érvényesíteni (ČSTK) - Ferdinand Marcos volt Fülöp-szigeteki elnök szerdán este családja és néhány híve kísé­retében a Havai-szigetekre érke­zett. Egyelőre nem ismeretes, meddig lesz itt, és hova utazik tovább. Nem egész egy héten belül már másodszor tartózkodik Manilában Philip Habib, az amerikai elnök különmegbízottja. Corazon Aqui­no elnökkel folytat hivatalos tár­gyalásokat, s „minden lehetséges amerikai segítséget“ felkínál neki. Nyilvánvaló azonban, legfőbb cél­ja az, hogy a szigetországban a jövőre nézve is biztosítsa az amerikai érdekek érinthetetlen- ségét. Amerikai szenátorok bírálják Reagant a nicaraguai ellenforradalmárok támogatásáért (ČSTK) - Neves amerikai sze­nátorok 18 tagú csoportja tiltako­zott a Fehér Ház azon tervei ellen, hogy a nicaraguai ellenforradal­mároknak további 100 millió dollá­ros katonai segélyt folyósítson. A Reagan elnökhöz címzett tilta­kozó levelet többek között Ed­ward Kennedy, Gary Hart, Alan Cranston és Mark Hatfield írta alá, A szenátorok a nicaraguai ellenforradalmi csoportok katonai támogatásának értelmetlenségére hívják fel a figyelmet és a közép­amerikai válság diplomáciai úton történő rendezésére szólítanak fel. Masaya nicaraguai városban a sandinista népi milíciák megala­kulásának 6. évfordulója alkalmá­ból nagygyűlést rendeztek, s a la­kosság felvonuláson fejezte ki tá­mogatását a kormánynak. Hum­berto Ortega nemzetvédelmi mi­niszter beszédében azt hangsú­lyozta, Nicaragua kész visszaverni bármilyen agressziót. Az ellenfor­radalmároknak nyújtott sokmilliós amerikai segélyek nem torlaszol­hatják el a nicaraguai nép útját a szabadsághoz és a független­séghez - mondotta a miniszter. Alan Garcia perui elnök limá- ban újságíróknak nyilatkozva kije­lentette, az amerikai csapatok ni­caraguai intervenciója az USA egész Latin-Amerika elleni ag­ressziójával érne fel. Oscar Arias megválasztott Costa Rica-i elnök, aki május 8-án veszi át hivatalát, ugyancsak elítélte a nicaraguai el­lenforradalmároknak nyújtott ame­rikai támogatást. A Fülöp-szigeteken fokozato­san normalizálódik a helyzet. Aquino asszony elrendelte, hogy az általános amnesztia keretében engedjék szabadon a politikai fog­lyok első 33 fős csoportját. Az emberi jogok védelmére alakult szervezetek szerint a politikai fog­lyok száma jóval nagyobb. Az eseteket most egyenként bírál­ják el. Salvador Laurer alelnök, kormányfő és külügyminiszter szerdai hivatalba lépése után kije­lentette, az amnesztia elsősorban az ún. Új Népi Hadsereg maoista szervezet tagjaira vonatkozik. Az NBC-nek nyilatkozva Laurer el­mondta, a szervezet tagjainak 90 százaléka leteszi a fegyvert. Ferdinand Marcos távozása után a volt elnök híveinek táborá­ban polarizálódás ment végbe. Egyesek önkéntesen mondanak le tisztségükről, sőt hajlandók együttmüködni az új kormánnyal is, mások viszont az erőszak esz­közeivel igyekszenek megvédeni már elveszített pozícióikat. A Reu­ter hírügynökség az új hadügymi­niszterhez közel álló forrásokra hi­vatkozva jelentette, Marcos pus­kákkal és gránátokkal felfegyver­zett hívei Luzon sziget északi ré­széből Manilába akarják átvere­kedni magukat és azt tervezik, hogy elfoglalják az elnöki palotát. A biztonsági szervek egyébként a hadügyminiszter ellen irányuló merénylet-kísérletet hiúsítottak meg. Juan Enrile Ponce sértetlen maradt. Az üggyel kapcsolatban őrizetbe vették a Marcos szülő földjén levő egyik város polgár- mesterét és több más személyt.

Next

/
Thumbnails
Contents