Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám, szerda

ÚJ szú 5 1986. I. 15. A kevesebb energia is elég lehet Beszélgetés Jaroslav Kanskýval, az SZSZK kormánya alelnökével Országunk tüzelőanyag- és energiaforrásokban nem gazdag, ezért nagyrészt küföldről kell vásárol­nunk. Beszerzésük azonban egyre nehezebb, nép­gazdaságunk velük való ellátása az utóbbi időben túllépi egyetlen tárca kereteit és társadalmi törekvé­seinkben is időszerűvé válik. Ezért a hetvenes évek elején létrehozták a CSSZSZK kormányának tanács­adó szervét, az energetikai bizottságot, s ezt követő­en a knb-k és Bratislava nemzeti bizottságának illetékes tanácsai mellett úgyszintén energetikai bi­zottságokat alakítottak. 1984 második felében mega­lakult az SZSZK kormányának energetikai bizottsá­ga. Tevékenységének időszerű kérdéseiről Jaroslav Kanský-va\, az SZSZK kormányának alelnökével, az energetikai bizottság elnökével Dušan Stanček, a Pravda szerkesztője beszélgetett. • Miben befolyásolhatja a bi­zottság az állami energetikai politi­ka megvalósítását?- Az energetikai bizottság létre­hozását a csehszlovák gazdaság utóbbi időben tapasztalt fejlődése hívta életre: a folytonosan növek­vő igények a korlátozott mennyi­ségű tüzelőanyag- és energiafor­rások takarékos felhasználásával szemben, valamint az egyes tár­cák energiagazdálkodásának irá­nyítási színvonalában tapasztal­ható tartalékok. Olyan tárcák kép­viseltek ebben, mint az ipari, épí­tőipar, mezőgazdaság és élelme­zésügy, azok, amelyek közvetle­nül, vagy közvetve befolyásolják a termelést, fogyasztást, vagy a tüzelőanyag- és energiaellátást, továbbá az ellenőrző szervek, a kerületi nemzeti bizottságok. Szlovákia fővárosának nemzeti bi­zottsága és az energetikai, szén- bányászati és gázipari vezérigaz­gatóságok. Feladata elsősorban az SZSZK kormánya döntéshozatali előké­születeinek javítása. És nemcsak operatív kérdésekben, hanem a tüzelőanyag és energetika terü­letén a koncepciós problémákban is. Rendkívüli jelentőséget tulajdo­nítunk az SZSZK kormánya hatás­körébe tartozó energetikai politika országosan elfogadott elvei meg­valósításának. Energiagazdálkodásunk forrá­sai csupán egyik, bár rendkívül jelentős részét képezik a népgaz­daság és a lakosság tüzelóanyag- és energiaellátásának. Szintén fontos a neki megfelelő figyelmet fordítani az ésszerű, gazdaságos felhasználásnak. Ez a tüzelő­anyag és az energia problémakö­rének egységes megközelítését és komplex megoldások elfogadá­sát követeli meg. Nem feltételezhető például, hogy az energiapolitika helyes végrehajtását az árintézkedések­kel valósíthajuk meg. *A tüzelő­anyag és energia nagykereske­delmi árrendezései a világon zajló ármozgásokat követték, a jelenle­gi gazdasági helyzet szigorú köve­telményeiből indultak ki és elkerül­hetetlenek voltak. Ugyancsak szükséges viszont az emberi és anyagi feltételek megteremtése, nem kerülhetjük el az irányítás és az információs rendszerek javítá­sát, szükségessé válik az energia- gazdálkodásban dolgozók képzé­sére és továbbképzésére szakma­ilag megfelelően orientált rendszer kidolgozása és a széles körű koor­dinációs tevékenység mind a köz­ponti szervek, mint a kerületek, járások vagy bármelyik nagyobb város szintjén. Az irányítás lépcsőzetében egész sor jól kidolgozott elem léte­zik, ezeknek hagyományuk van és megfelelően funkcionálnak, de je­lentős hiányosságok is előfordul­nak. Abban az időben, amikor a hószivattyús rendszerek kidol­gozásán munkálkodunk, nem biz­tosítunk a lakosság számára pél­dául hozzáférhető információkat a korszerű fűtéstechnika lehetősé­geiről. Több vállalatunk, ipari szö­vetkezetünk és kommunális szol­gáltató üzemünk elavult, alig az elmúlt évtized szintjén lévő, ala­csony hatásfokú fűtőberendezé­seket gyárt és szerel. Csak lassan és rendkívüli intézkedések árán érvényesül a mérés- és szabályo­zótechnika a komplex lakásépí­tésben, de más területeken is, és nem szentelnek megfelelő figyel­met a termékfelújításban az ener­giaigényesség paramétereinek - függetlenül attól, hogy új fo­gyasztási cikkről, vagy nagyobb beruházásról van-e szó. • Sajnos ismert, hogy népgaz­daságunk, annak szerkezete és termelése igencsak energiaigé­nyes. Milyen lehetőségei vannak az SZSZK kormánya energetikai bizottságának a jelenlegi helyzet kedvező irányú befolyásolására?- A nagy energiaigényesség népgazdaságunk sorsdöntő prob­lémáinak egyike. Az a szükség- szerűség okozta, hogy a CSSZSZK népgazdaságának makrostruktúrájában energiaigé­nyes egységeket és ágazatokat kellett kiépítenünk, amelyek egy­ben gazdaságunk védelmét is je­lentették. Abban az időben még nem voltak feltételek az olyan ma­gasan kvalifikált ágazatok fejlesz­téséhez, amelyek a csúcstechno­lógia bázisára épülnek, amelyek­ben a termelés jóval kisebb meny- nyiségben történik, csökkentik a nyersanyag-, szállítási és ener­giaigényességet, növelik a terme­lés hatékonyságát és minőségét, s a társadalmi munkatermelé­kenység magas fokú növekedését biztosítják. Az is igaz, hogy arány­lag sokáig uralkodott a gondtalan energiaellátás szemlélete, a kor­látlan forrásokról - főként a nemes tüzelőanyagok, a kőolaj és földgáz esetében - alkotott vélemények egész sora. A hetvenes évek első felében azonban módosítanunk és újraér­tékelnünk kellett a hozzáférhető elsődleges energiaforrásokról al­kotott véleményünket. Illusztrálás­képpen felhozom, hogy a CSSZSZK energiaszükségleté­ről szóló prognosztikai munkák 1971-ben az 1990-es évre 170 millió tonna fajlagos tüzelőanyag- felhasználást, 2000-re közel 250 millió fajlagos tüzelőanyag-fel­használást feltételeztek. Ma jóval szerényebbek vagyunk. 1990-ben elég kell lennie 108 millió tonna fajlagos tüzelőanyagnak, és 2000- ben nem áll rendelkezésünkre több mint 116 millió tonna fajlagos tüzelőanyag. Ezzel kell ésszerűen gazdálkodnunk, hogy biztosítsuk gazdaságunk fejlesztési elképze­léseit, elég legyen a lakosság élet- színvonalának kielégítéséhez és a szocializmus vívmányainak vé­delmére. A bizottság ezért figyelmét a társadalmilag fontos megtakarí­tásokra, főként a 02-es állami célprogram - a tüzelőanyagok és energia ésszerű felhasználása - egyes feladatainak megvalósítá­sára irányítja. Értékeljük a szervek és szervezetek tevékenységét az ésszerűsítési intézkedések érvé­nyesítésében, a tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentése lehetőségeinek kihasználásában, és támogatjuk az ésszerűsítési technika és mikroelektronika fej­lesztését. Ide tartozik például a központi hőellátás programjának megvalósítása, a műszakilag in­dokolt fogyasztási normák érvé­nyesítése és szükséges módosí­tása, az állami energetikai felü­gyelőség konzultációs és tanácsa­dó tevékenységé és az az állandó korszerű fűtéstechnikai bemutató, amelyet kerületi méretekben ren­deznek majd. Az egységnyi létrehozott nem­zeti jövedelemre eső elsődleges energiafortások fogyasztásával mért energiaigényesség Szlováki­ában a 7. ötéves tervidőszak évei­ben csökkenő tendenciát mutatott. 1981 és 1984 között 95,6 száza­lékra csökkent. Ez azonban még mindig kevés. Csehszlovákiában 1985-re 169,4 tonna fajlagos tüze- lóanyagszinttel számolnak millió korona bruttó nemzeti jövedelem­ben kifejezve. Az eddigi csökke­nés részben az iparban, építőipar­ban és közlekedésben elért szer­kezeti változások, részben az ész- szerűsítési programok megvalósí­tásának az eredménye. 1990-ig azonban a nemzeti jövedelem ter­vezett növekedését csak az ener­giaigényesség további jelentős csökkentésével lehet elérni Cseh­szlovákiában, mégpedig millió ko­ronában számítva a 146 tonna fajlagos tüzelóanyagszinttel, ami 86,2 százaléka az 1985. évi fajla­gos fogyasztásnak. • Fokozatosan napirendre ke­rül valamennyi energiafajta éssze­rű felhasználásának kérdése, gya­rapodnak a központi hóenergiael­látási koncepciók...- A tüzelőanyag-energetikai források ésszerű felhasználásá­nak egyik legjelentősebb eszköze a központi höellátási rendszerek kiépítése. Az atomenergetika villa­mosáram előállítására való na­gyobb mértékű felhasználásával felszabadulnak a régebbi erőmű­vek, és tüzelőanyag-kereteiket fű­tési célokra lehet felhasználni. Maguk az atomerőművek is óriási forrásai a hőenergiának, és ezeket fűtési célokra is felhasználhatjuk. A távfűtés kérdéseinek megol­dása - hővezetékek építésével - lehetőséget nyit más városok központi hőellátásának kiépítésé­re is. Ezzel a munkával azonban komoly gondok járnak. A hóveze­téknek az erőműtől a megfelelő lokalitásig való lefektetése mellett az elsődleges hálózat szükséges építéséhez is meg kell teremteni a beruházói, tervezői, anyagi és szállító feltételeket, el kell végezni az átvevőberendezések átépítését és kibővítését, több tucatnyi beru­házó pénzeszközeinek összevo­násával és a munkamenet időbeni összehangolásával. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy ezeket a problémákat a szükséges mértékben nem sike­rül megoldanunk, főként a tervezői és szállítói kapacitások hiánya mi­att. A nehézségek azonban nem fékezhetik ennek a jelentős nép- gazdasági feladatnak a megvaló­sítását. Meg kell tanulnunk, hogy a mérlegkészítéskor a felhasznált hót is számba vegyük, mivel ezt is az országos mérlegben szereplő fűtőanyagból nyerjük. • A tüzelőanyagfelhasználás ésszerűsítésében általában ered­ményesek vagyunk, tudjuk azon­ban, hogy konkrét esetekben na­gyok még a tartalékaink...- A tüzelőanyag- és energiafo­gyasztás ésszerűsítésében elért eredményeinket semmi esetre sem szabad lebecsülnünk. Hisz csupán 1984-ben Szlovákiában a 02-es állami célprogram felada­tainak megvalósításával több mint 438 ezer tonna fajlagos tüzelő­anyag-megtakarítást értünk el, ami a tervezett feladatok 125,6 százalékos teljesítése. Országos méretekben a program feladatait 120.6 százalékra teljesítettük. E számok mögött látni kell az üzemek, vállalatok, termelési-gaz­dasági egységek és központi szervek több ezer dolgozójának értékes munkáját. Különösképpen kiemelném ezzel kapcsolatban a ipari tárca hozzáállását az ész- szerűsítési feladatok teljesítésé­hez. Annak ellenére, hogy az SZSZK kormányszerveinek hatás­körében a tervezett megtakarítá­soknak több mint 40 százalékát biztosították, saját feladataikat 143.6 százalékra teljesítették, mi­közben a megtakarítások 73 szá­zalékát névleges feladatok meg­valósításával érték el. Ugyancsak jó eredményeket ér­tek el az elmúlt időszakban a nem­zeti bizottságok, a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca és Szlová­kia építőipara. Az eredményeket jelentős mértékben befolyásolta a tüzelőanyag- és energiagazdál­kodás társadalmi ellenőrzése, amelynek jelentős hozzájárulása van a közvetlen megtakarítások eléréséhez és a munkahelyeken a szükséges társadalmi légkör ki­alakításához. Megteremtődtek ez­zel a feltételei a 02-es állami cél­program jelentős túlteljesítésének a 7. ötéves tervidőszakban. A 8. ötéves tervidőszak éveire Cseh­szlovákiában az irányelvek 14 mil­lió tonna fajlagos tüzelőanyag- megtakarítást írnak elő, és a szö­vetségi kormány 157/1985-ös számú határozata 5-20 százalék­kal megemelt feladatok elfogadá­sát adta feladatul, ami azt jelenti, hogy 1990-ig 15,4 millió tonna fajlagos tüzelőanyag-megtakarí­tást kell elérni. Ez mutatja, milyen nagy követelmények lesznek a kö­vetkező években a tüzelóanyag- és az energiatakarékossággal szemben. Tartalékok még mindig vannak. Konkrét esetekben azonban ne­héz lenne a kormány, a kerület, vagy a járás energetikai bizottsá­gának ezeket befolyásolnia. Ha például érdeklődés mutatkozik kis vízi erőmű építése iránt, s az gaz­dasági szempontból a 02-es álla­mi célprogramba iktatható, termé­szetesen a megfelelő bizottság is segítheti megvalósítását. Konkrét esetben lehet segíteni például a mérés- és szabályozótechnika alkalmazásával, aminek meghatá­rozott haszna lehet, de általában, amit konkrét eseteknek hozott fel, azok a goldozók kezdeményezé­sétől, az anyagi érdekeltség he­lyesen irányított rendszerétől, az erkölcsi elismeréstől vagy a szo­cialista versenymozgalom színvo­nalától függnek. • Az energiafogyasztás csök­kentésében döntő feladatuk lesz az energiagazdálkodási alakula­tok kiépítésének, ez a kérdés azonban a CSSZSZK 4/1980-as határozata ellenére továbbra is nyitott maradt. Mit tehet és kell tennie ezen a területen az energe­tikai bizottságnak?- A kiváló irányítás optimális és logikusan elrendezett energiagaz­dálkodási alakulatok struktúráját követeli meg. A valóság azonban az, hogy csak ritkán találkozunk önálló energetikai alakulatokkal, annak ellenére, hogy az említett kormányrendeletben ezt is rögzí­tették. Az ipari vállalatoknál - még a nagyobbakban is - az energia­gazdálkodási alakulatok össze­vontan léteznek más tevékeny­séggel, olyanokkal, amelyek gyak­ran csak érintik az energetika kér­déseit. Bizonyos értelemben parado­xon, de az energetikusok helyze­tét megerősítette az 1979-es ke­mény tél és hozzájárult ehhez az elmúlt esztendő kezdetén a rend­kívüli időjárás is. Több vezető dol­gozó csak ilyen határesetekben tudatosította az energetikai munka jelentőségét iparunkban. Úgy tű­nik, hogy az irányítási apparátus csökkentésére gyakorolt nyomás feltételei között az energiagazdál­kodás irányítását - főként az igé­nyesebb üzemelési feltételek kö­zött - koncepciózusabban kell ja­vítani, hogy az energetikus ne csak az üzemeléshez szükséges tüzelőanyagért és energiáért felel­jen, hanem elsősorban garantálja ezek gazdaságos felhasználását. • Népgazdaságunk intenzifiká- lására döntő hatással lesz a kö­vetkező években a tudomány és technika. Milyen lehetőségei van­nak a bizottságnak a tüzelőanyag és energia ésszerű felhasználásá­nak érvényesítésében?- A tudomány és technika alkal­mazása termelési gyakorlatunk­ban egyre fontosabb eszköze lesz a tüzelőanyag- és energiafo­gyasztás ésszerűsítésének. A könnyen elérhető források már kimerültek vagy közel vannak eh­hez. További megtakarítások elé­résében azonban egyre céltudato­sabban kell kihasználnunk a tudo­mány és technika legújabb isme­reteit, és ezek gyakran beruhá­zással járnak. Ez befolyásolja a tudomány és technika szerepét ezen a terüle­ten. Elsősorban arra kell odafi­gyelnünk, hogy az új ipari beruhá­zásoknál már figyelembe vegyék az ésszerű tüzelőanyag- és ener­giafelhasználást. Azok a technoló­giák, amelyekkel a következő húsz-harminc évben dolgozunk majd, kell hogy megfeleljenek az elért technikai szint követelmé­nyeinek és lehetőségeinek. • Az új energiaforrások kihasz­nálásáról már elég régen beszé­lünk, de még mindig ennek a kez­detén járunk...- Klímafeltételeink miatt némi hátrányai vannak nálunk a nap­energia felhasználásának. Ennek ellenére aránylag kiváló rendsze­reket fejlesztettünk ki, elsősorban mezőgazdasági célokra és gyár­tunk napkollektorokat a kisfo­gyasztók részére. Feltételezzük, hogy ezekből 1990-ig 384 ezer i négyzetmétert, 1995-ig pedig 788 jezer négyzetmétert használunk. Helyi jelentőségűek a geoter- mális energiaforrások. Ezeket ja­varészt energetikai célokra kelle­ne felhasználnunk. Ezért kísérlet­képpen próbálkozunk a technoló­gia elsajátításával, a meglévő geo- termális furatok vizét lakótelepek és más objektumok fűtésére pró­báljuk kihasználni. A 8. ötéves tervidőszakban a meglévő furatok kihasználása beruházási lehető­ségeinktől függ, továbbá néhány furat vizének nem megfelelő összetételét kell megoldanunk és számolnunk kell az ökológiai hatá­sokkal is. Aránylag széles körű elképze­léseink vannak a biogáz előállítá­sáról és felhasználásáról. Elemzé­seink alapján feltételezzük, hogy ez az energiaforrás távlatilag 1995-ben évi szükségleteinket 56 ezer tonna fajlagos tüzelőanyag­gal fedezheti, abban az esetben, ha megoldódnak bizonyos techno­lógiai problémák, elsősorban a fermentációs folyamatok folyé­kony termékeinek nagy mennyisé­gű felhasználása körül. Fokozatosan beindul a hőszi­vattyú gyártása. A 02-es állami célprogram 1990-ig néhány száz darab legyártását és bekapcsolá­sát feltételezi. A szélenergia felhasználása egyelőre igazán csak kezdeti stádiumában van és nagyobb energetikai jelentősége nem is lesz annak ellenére, hogy sajátos, de aránylag ritka esetekben ná­lunk is sikeresen lehet alkalmazni. • Újabb esztendő kezdetén va­gyunk, elkezdtük a 8. ötéves tervi­dőszak feladatainak teljesítését. Mi vár ránk a tüzelőanyag-energe- tikai komplexumban?- Az energiaforrások eddigi korlátozottsága a 8. ötéves tervi­dőszak éveiben tovább mélyül. Tüzelőanyag-energetikai mérle­günk ilyen igényes feltételek kö­zött rendkívül feszült. Csehszlovákiában az 1986. év forrásai 600 ezer tonna fajlagos tüzelőanyaggal nagyobbak a vég­rehajtási terv irányzatánál, ez azonban megközelítőleg csak az 1985-ös év valós fogyasztásával egyenlő. A meglévő tüzelőanyag- és energiaforrások az eddigi fo­gyasztási szint mellett nem tennék lehetővé a nemzetijövedelem-nö- vekedés megemelt feladatainak teljesítését. 1986-ban tehát rend­kívüli nyomás nehezedik a nem­zeti jövedelem képzésében a csökkenő energiaigényesség di­namikájának elérésére. Ennek évente három és fél százalékkal kellene csökkenje, ami az előző esztendők eredményeihez viszo­nyítva eléggé számottevő tétel. A tüzelőanyag-energetikai for­rások szerkezetében idén tovább csökken a szilárd és folyékony tüzelőanyagok aránya, a gáztar­talmú tüzelőanyag- és a villamos- energia-fogyasztás arányának nö­vekedése mellett. Ez összhang­ban van hosszú távú koncepciónk­kal. Rendkívül bonyolult lesz a helyzet a szükséges fűtógáz- források biztosításában és nehéz­ségek várhatók az osztályozott szénellátásban. Ez megköveteli a nagyfogyasztók szénportüzelés­re való rugalmasabb átállását. Ha­sonlóan igényes követelményeket támasztanak a fűtőolaj fogyasz­tással szemben. A tüzelőanyag-energetikai mér­leg egyensúlyban tartásának kulcskérdése idén tehát még in­kább, mint az elmúlt években a gyorsan kiaknázható tartalékok mozgósítására és főleg a gazda­ságosság és a fogyasztói fegye­lem elvének megtartására irányul. Ez teljes mértékben érvényes a mostani télre is. Mindent megte­szünk azért, hogy az ipar, az épí­tőipar, a mezőgazdaság és a ha­zai piac folyamatos ellátásban ré­szesüljön. Emellett minden tüzelő­anyag- és energiafogyasztói ma­ximális gazdaságosságra és fe­gyelmezett hozzáállásra kérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents