Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám, szombat

A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 7. oldalról) állóalapok hatékonyságát és a termelési bázis rekonstrukciójának és korszerűsíté­sének részarányát. Határozottabban emel­jük az élelmiszeripar műszaki és technoló­giai színvonalát. Oldjuk meg azokat a prob­lémákat, amelyek a termelés, a raktározás és a feldolgozás aránytalanságai miatt me­rülnek fel a mezőgazdasági termelésben. Kiemelt ütemben korszerűsítsünk és épít­sünk raktárakat - gabonasilókat és hútóhá- zakat is beleértve és létesítsünk olyan kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik az értékképzési folyamatok színvolának eme­lését. A mezőgazdasági különberuházások elsősorban a veszteségek csökkentésére és a természeti környezet javítására irá­nyuljanak. Biztosítani kell, hogy javuljanak a mező- gazdaságba kerülő termelőeszközök mű­szaki paraméterei és minőségi mutatói. Javítani kell a műtrágyák és a növényvé­dő vegyszerek minőségét és választékát. Ennek keretében növelni kell a saját gyárt­mányú folyékony műtrágyák és növényvé­dő vegyszerek részarányát. A foszfortartal­mú műtrágyák mennyiségét 5 százalékkal, a növényvédő vegyszerekét pedig lega­lább 11 százalékkal kell növelni. A trágyá­zás hatékonyabbá tétele és a természeti körny«7«t védelme érdekében biztosítani kell a mésztartalmú műtrágyák mennyisé­gének lényeges növelését. A 8. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexum számára 42—43 ezer traktort, legkevesebb 8,5 ezer gabonakom­bájnt és további jelentős mennyiségű élel­miszeripari és anyagmozgató berendezést kell szállítani. Növelni kell az élelmiszer- ipari gépek és berendezések gyártását és szállítását. V. Erdő- és vízgazdálkodás Az erdőgazdalkodásban biztosítani kell az erdők termelési és egyéb funkcióinak megtartását. Az erdőgazdálkodásban főképp a ter­melés intenzívebbé tételére és az 50 éves­nél fiatalabb faállományról való gondosko­dás fejlesztésére kell összpontosítani a fi­gyelmet. Erőteljesebbé kell tenni a beteg­ségterjedés megelőzését és az erdők vé­delmét, többet kell törődni az erdők tiszta­ságával, a károk elhárításával, a szennye­ződés következményeinek kiküszöbölésé­vel, a kártevők irtásával és a többi civilizá­ciós ártalom hatásának kiküszöbölésével. Fontos feladat a kivágott erdőterületek új­bóli beültetése. A 8. ötéves tervidőszakban - miközben a kitermelést 5 százalékkal csökkentjük - 90 millió köbméter faanyagot termelünk ki. Meg kell teremteni az összes faanyag fokozott hasznosításának és értékesítésé­nek feltételeit. Az egész népgazdaságban radikálisan javítani kell a faanyaggal való gazdálkodást. A vízgazdálkodás fő feladata: a lakos­ság és az összes ágazat megfelelő meny- nyiségú és minőségű vízzel való ellátásá­nak biztosítása. Bővíteni és védelmezni kell a vízkészleteket. A vízkészletek szeny- nyezódés elleni védelmét szennyvíztisztí­tók építésével és üzemeltetésével, a gaz­dasági szabályzók hatékonyabbá tételével, az ellenőrzés tökéletesítésével és a nagya­rányú szennyezések következetes mege­lőzésével biztosítjuk. Intenzívebbé kell ten­ni a vízgazdálkodási állóalapok hasznosí­tását és kezelését, többet kell törődni a ve­zetékhálózati és lakóházakon belüli víz- veszteségek csökkentésével. Több anyagi eszközt és saját kapacitást kell felhasznál­ni korszerűsítésre, javításra és karbantar­tásra. Feltételeket kell teremteni az öntözés fejlesztéséhez, a vízenergia hasznosításá­hoz, az árvízvédelem tökéletesítéséhez. Az egész népgazdaságban szorgalmazzuk a vízzel való gazdálkodás ésszerűsítését. A vezetékes vizet használó lakosság rész­arányát 80,5 százalékra, a csatornaháló­zatra kapcsolt házakban élők részarányát pedig 66 százalékra növeljük (az összla­kossághoz viszonyítva). VI. Építőipari termelés Miözben az építőipari kivitelező szerve­zetek termelése csaknem 10 százalékkal növekszik, növelni kell az ágazat teljesítő- képességét, hogy így biztosítani tudjuk mind a belföldi beruházások végrehajtását, mind pedig az építőipari exportot, elsősor­ban azoknak a feladatoknak a végrehajtá­sát, amelyek a Szovjetunióbeli integrációs akciókkal kapcsolatosak. Az integrációs akciókat a földgázimport növelése, illetve ' a vasércszállítások biztosítása érdekében hajtjuk végre. Az építőipari kapacitást kö­vetkezetesebben hozzá kell igazítani a ki­emelt feladatokhoz, és különösen fontos feladat a korszerűsítésből és a rekonstruk­cióból következő szükségletek biztosítása. Az egész építőipar és az összes érde­kelt fél erejét a befejezetlen építkezések számának csökkentésére, az építkezések időtartamának lerövidítésére és az építke­zések befejezésére kell összpontosítani. Az építőipari kapacitások struktúráját kö­vetkezetesen hozzá kell igazítani az épít­kezések befejezésének szükségleteihez. Biztosítani kell, hogy teljessé építsék az összpontosított beruházások szférájában feltétlenül szükséges kapacitásokat. Növelni kell az állóeszközök javítását és karbantartását szolgáló kapacitást. Itt főleg a lakásállomány javításáról, karbantartásá­ról, illetve a lakosság számára végzett építőipari munkákról van szó. E szférában ki kell használni más népgazdasági ágaza­tok építőipari kapacitását is. Mindenütt tö­rődni kell az építőipari szervezetek kisgé­pekkel való ellátásával, hogy így meggyor­síthassuk az építkezések befejezését. Fordítsunk mindenütt fokozott figyelmet az építőipari munkák minőségére, a tech­nológiai fegyelem szilárdítására és az el­végzett munkáért való személyes felelős­ség vállalására. Intenzívebben érvényesíteni kell a tudo- mányos-műszaki fejlesztés eredményeit, az építőiparban hatékonyabbá kell tenni a műszaki politika érvényesülését. Folytas­suk az ágazat iparosítását. Fontos feladat az építkezések műszaki-gazdasági szín­vonalának emelése, az építkezések, illetve az objektumok üzemeltetése energiaigé­nyességek csökkentése. Csökkenteni kell a fajlagos építőanyag- fogyasztást, miközben fokozott figyelmet fordítunk saját nyersanyagbázisunk foko­zott kihasználására. Következetesen meg­valósítjuk a takarékossági programot, amelynek értelmében a cementfogyasz­tásban 1,5 százalékos, a fém- és fafo­gyasztásban pedig 3 százalékos megtaka­rítást érünk el évente. Az építőipari munkák mennyiségének növelését a munkatermelékenység lega­lább 85 százalékos növelésével biztosítjuk. Biztosítani kell a dolgozók stabilizálódását, a szükséges szakmai és képzettségi összetétel kialakítását. Javítsuk az építőipari gépek, berende­zések és a közlekedési eszközök kihasz­nálását, következetesen törődjünk a mun­kaidőalap kihasználásával. Mélyítsük el az építőipari kooperációt, az anyagi-műszaki ellátás, a közlekedés és a gépkarbantartás szférájában bővítsük és tökéletesítsük a szolgáltatásokat, és a szolgáltatások terjedjenek ki a gépek kölcsönzésére, a szociális szolgáltatásokra és egyéb tevékenységekre is. Az építőipar fejlesztését és szükségleteit hatékonyabban hangoljuk össze a többi kooperáló ágazat fejlesztésével. A többi ágazatból eredő szállítások választékát és minőségét igazítsuk hozzá az építőipar fejlesztésének szükségleteihez, szem előtt tartva az ágazat műszaki politikájának fő irányait és a munkák összetételének válto­zásait. VII. Közlekedés és távközlés A közlekedési rendszer fő feladata: a mi­nőség, a megbízhatóság, a biztonság és a gazdaságosság javítása a népgazdaság és a lakosság szállítási szükségleteinek kielégítésé során. A vasúti közlekedésben és a városi tömegközlekedésben kiemelt ütemben fejlesztjük az elektromos vonta­tást, miközben csökkentjük a fajlagos üzemanyag-fogyasztást, illetve a fajlagos áramfogyasztást. Ez a közlekedés minden szakágazatára érvényes, főleg azonban az üzemi szállításra vonatkozik. Szem előtt tartjuk az egyre fontosabbá váló környezet- védelmi szempontokat. A közlekedési poli­tikával összhangban a közúti forgalom ro­vására fejlesztjük a vasúti és a vízi szállí­tást. Javítjuk a személyszállítás színvonalát és minőségét, a szállítási szolgáltatásokat tovább fejlesztjük, főleg ami a pontosságot, a megbízhatóságot és az utazás kulturált­ságát illeti. A közlekedés hatékonyságát főleg a közlekedési eszközök jobb kihasználásá­val, korszerűsítésével, a javítások tökélete­sítésével, a rend és fegyelem szilárdításá­val érjük el. Racionalizáljuk az útvonalakat. Az eddiginél gyorsabban fejlesztjük a progresszív szállítási rendszereket, főleg a konténerforgalmat, az összpontosított ki- és berakodóhelyek rendszerét, illetve a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat árugyűjtó szolgáltatását. Körülbelül 80 szá­zalékkal növeljük a konténeres szállítás mennyiségét. Ennek érdekében megfelelő mennyiségű és minőségű gépi berende­zést állítunk munkába, és fejlesztjük a fon­tos átrakodóállomásokat. A tudományos-műszaki fejlesztésben a technológiai folyamatok fejlesztésére, a közlekedési utak innoválására és korsze­rűsítésére, a közlekedési és anyagmozga­tó eszközök modernizálására összponto­sítjuk a figyelmet. Feltételeket kell teremteni a növekvő nemzetközi szállítások lebonyolításához. A nemzetközi közlekedésben főleg a kül­kereskedelmi igények lehető leghatéko­nyabb kielegítésére kell törekedni, ki­emelten szem előtt tartva a KGST-tagor- szágokkal kiépített kapcsolatainkból eredó szükségleteket. Ennek során a vasúti tran­zitszállítást kell előnyben részesíteni,, és törődnünk kell a csehszlovák közlekedési kapacitás hasznosításával. A vasúti szállításban javítani kell az egész tevékenység színvonalát, különösen a személyszállítás színvonalát. Bevezetjük az automatizált helyfoglalást, és mechani- zációs eszközöket veszünk igénybe a személyszállításban. Csökkentjük a te­herkocsiforduló időtartamát, és növelni kell a vontatóeszközök termelékenységét. Az eszközök javításának és karbantartásának korszerűsítésével és tökéletesítésével emeljük a vasúti berendezések, építmények és kocsik műszaki színvonalát. Gondosko­dunk arról, hogy ki- és berakodásnál keve­sebb vasúti teherkocsi rongálódjék meg. A vasútvonalak és az állomások re­konstrukciója során a közlekedési torlódá­sok fokozatos kiküszöbölésére törekszünk a legfontosabb területeken. Üzembe helye­zünk 370 km villamosított vasútvonalat, és 170 km-en automatizált vonalbiztosító be­rendezést létesítünk. Folytatjuk a legfonto­sabb csomópontok átépítését, és tovább növeljük a déli fővonal teljesítőképességét. A gépkocsiközlekedésben biztosítjuk a nyilvános és üzemi közlekedés munka- megosztásának optimalizálását, miközben tovább növeljük a nyilvános közlekedés részarányát. Fokozottan hasznosítjuk a ko­csik teherbírását, és fokozatosan átvesz - szük a nyilvános közlekedési szervezetek komplex kiszolgálását, rendszeres teherjá- ratokat vezetünk be, és több pótkocsit alkalmazunk. Az üzemi szállítást fokozato­san nagyobb szervezeti egységekbe kon- cetráljuk, és ésszerűsítjük az üzemeltetést. Tovább korszerűsítjük az autóközlekedés üzemeltetési-műszaki bázisát. Prágában hozzá kell fogni a központi autóbuszállo­más rekonstrukciójához. El kell érni, hogy a vízi szállítás részará­nya legalább 6,5 százalék legyen (az összes szállításhoz viszonyítva), miközben kiemelten fejlesztjük a nemzetközi vízi szállítást. Ennek érdekében biztosítjuk a hajóállomány, az átrakodóberendezések és a kikötők felújítását, fejlesztését. Job­ban összehangoljuk a vízi szállítást a többi szállítási rendszerrel, és további folyam­szakaszokat teszünk hajózhatóvá. A légiközlekedésben kiemelten fejleszt­jük a nemzetközi forgalmat. Gondosko­dunk arról, hogy a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást szolgáló repülőgépek ál­lománya megfelelően fejlődjék. Prágában és Bratislavában folytatni kell a nemzetközi repülőterek fejlesztését. Fejlesztjük a légi- forgalmi munkákhoz szükséges alaprepü- lótereket, korszerűsítjük és felújítjuk a re­pülőgépparkot, illetve a légiforgalom-bizto- sító berendezéseket. A városi tömegközlekedésben biztosít­juk a lakossági igények teljes kielégítését, állandóan emeljük a színvonalat, és ki­emelt ütemben fejlesztjük az elektromos vontatási rendszereket. Az útépítésben a kiemelt szakaszokra irányítsuk a figyelmet, a legforgalmasabb útvonalakon folytassuk az autópálya építé­sét és számoljuk fel a közlekedési hálózat hibás helyeit. A távközlésben folytassuk a szolgáltatá­sok fejlesztését és minőségi javítását a szocialista szervezetek és a lakosság részére egyaránt. E célból biztosítjuk a táv­közlési hálózat műszaki bázisának korsze­rűsítését, rekonstrukcióját és fejlesztését. Teremtsük meg a feltételeket új szolgálta­tások bevezetésére, így az irányításhoz szükséges adatok és szöveges informá­ciók átvitelére is. Főleg a lakótelepeken meg kell gyorsíta­ni a telefonhálózat kiépítését. 531 ezer új telefonállomást létesítsünk, ebből 255 ez­ret a lakossági telefonelófizetó-hálózatban, és fejezzük be a helyi nyilvános telefonhá­lózat automatizálását. Folytassuk az inter- urbán telefonösszeköttetés automatizálá­sát, hogy 1990-ig a területi telefonközpon­tok 85 százaléka legyen automatikus keze­lésű. Ezzel és a KGST-tagországok nem­zetközi integrációs intézkedéseiből eredó szükségletekkel összhangban folytatjuk a telefonhálózat bővítését. Folytatni kell a további televízió- és rá­dió-adóállomások építését és korszerűsí­tését. Hazánk területének háromnegyedén tegyük lehetővé a 2. televíziós program vételét. A Szovjetunióval együttműködve készítsük elő a műholdas tv-sugárzást. Gépesítjük és automatizáljuk a techno­lógiai folyamatokat, főleg a nagy forgalmú postai üzemekben. Bővítsük a posta és a postai hírlapszolgálat hálózatát, mégpe­dig az új lakótelepeken. Folytassuk a pos­tai befizetések ésszerűsítését. VIII. A külgazdasági kapcsolatok és a szocialista gazdasági integráció fejlesztése A külgazdasági kapcsolatok fejlesztését, dinamikáját, hatékonyságát és minőségét tekintsük az intenzív népgazdaság-fejlesz­tés jelentős tényezőjének. Elsősorban a nemzeti értékteremtő munka színvonala­sabbá tételével és hatékony export-import szerkezettel javítsuk a cserearányokat. Biztosítsuk a gépipar és a hazai nyers­anyagbázison működő szakágazatok na­gyobb részvételét a nemzetközi munka- megosztásban. Idejében és rugalmasan reagáljunk a vi­lágpiacon kialakuló helyzetre, javítsuk a külkereskedelmi üzletkötő munkát, te­gyük színvonalasabbá a propagációt és az árukínálatot, a műszaki és szervizszolgál­tatásokat, javítsuk az exportrászánt termé­kek minőségét és szigorítsuk minőségi ellenőrzését. Biztosítsuk a pótalkatrészek folyamatos szállítását, és szüntelenül tö­rődjünk a csehszlovák termékek jó nevé­nek megszerzésével és megőrzésével. Növeljük az általunk nyújtott szolgáltatá­sokból a devizabevételt, főleg az idegen- forgalomból, gyógyfürdóhálózatunkból és a nem anyagi jellegű exportunkból. Ésszerűen használjuk fel a behozatalra szánt eszközöket. Növeljük a világszínvo­nalú gépek, berendezések és technika be­hozatalát. Szüntelenül fejlesszük a sokoldalú gaz­dasági és tudományos-műszaki együttmű­ködést a KGST-tagországokkal, főleg a Szovjetunióval, éspedig a legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozás határozatai­nak következetes végrehajtása alapján. összhangban a 2000-ig szóló gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztéséről megkötött két- és sokoldalú dokumentumokkal és a szocialista orszá­gokkal, főleg a Szovjetunióval való terve­gyeztetéssel, az 1986-1990-es években teremtsük meg a szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom leg­alább 22 százalékkal való növelésének feltételeit, valamint az 1990 utáni fejlődés feltételeit ezen a területen. Mindenekelőtt az ágazatokon és szakágazatokon belüli árucsereforgalmat fejlesszük. Különös fi­gyelmet fordítsunk az integrációs akciókra, melyek révén tüzelőanyag-, energia és nyersanyagbehozatalt biztosítunk, s me­lyek erősítik a közösség gazdasági sebez- hetetlenségét. A nem szocialista országok viszonylatá­ban a békepolitika és együttműködés el­veinek szellemében fejlesszük a kölcsönö­sen előnyös árucserét és biztosítsuk, hogy a kölcsönös árucsere-forgalom meghalad­ja az előző ötéves tervidőszakban elért színvonalat. Az exportszerkezetben erősít­jük a hatékony termékek, főleg a gépek és berendezések kivitelét. A fejlett kapitalista országok viszonylatá­ban biztosítjuk a kölcsönösen előnyös ke­reskedelem és együttműködés fejleszté­sét, főleg a gépipari termékek szállítása alapján. Jobban kihasználjuk a harmadik piacokon való kooperációt és együttműkö­dést. Tovább mélyítjük a fejlődő országokkal a gazdasági együttműködést, hogy az mindkét fél számára nagyobb hasznot eredményezzen, és bekapcsolódunk a fej­lődő országok iparosításába. Ez egyúttal megteremti a reális lehetőségeit a cseh­szlovák gazdaság szükségleteit fedező im­portnak, főleg közszükségleti cikkekből, nyersanyagokból és anyagokból. IX. Beruházás A beruházással határozottabban hozzá­járulunk az újratermelési folyamat intenzív­vé tételéhez, főleg hatékonyságának növe­léséhez. Az 1986-1990-es években meg­közelítőleg 10-12 százalékkal több beru­házást valósítunk meg, mint a 7. ötéves tervidőszakban, miközben erőteljes szer­kezetváltást valósítunk meg a gépek és technológiai szállítások javára. (Folytatás a 9. oldalon) ÚJ SZÓ 8 1986. I. 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents