Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám, szombat
ÚJ szú 7 1986. I. 11. A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 6. oldalról) remtsen további tüzelőanyag - és energia- forrásokat, s azokat gazdaságosan kihasználja, a munkatermelékenység optimális szintjén és a környezeti viszonyokra a legkisebb következményekkel. A szénipar hatékony módszerekkel és nagyteljesítményű technika jobb alkalmazásával 1990-ben mintegy 94 millió tonna barnaszenet és lignitet s hozzávetőleg 25 millió kőszenet fejtsen. A kőszén jövesztésében törekedjenek a geológiai készletek, elsősorban a vékonyabb szénrétegek jobb kiaknázására. Erre orientálják a fejlesztést, valamint a fejtésnél a korszerű technika alkalmazását. A jövesz- tett kőszénnek minél nagyobb hányada legyen kokszolásra alkalmas és csökkentsék a termelés, a szénnemesítés veszteségeit. Minél kisebb beruházással és a legmegfelelőbb termelési technológiával építsék a kokszoló üzemeket. A barnaszén és a lignit fejtésében végérvényesen oldják meg az új technológiai egységek, köztük a szállítószalagos szállítás alkalmazásának koncepcióját, gondoskodjanak megbízhatóságukról és jelentősen növeljék teljesítőképességüket. Fejleszteni kell a szénnemesítést. Biztosítsák a lakosság számára az osztályozott szénfajtákat, mégpedig fejtésükkel csakúgy, mint a gyári kazánok alkalmassá tételével a kevésbé értékes szénfajták tüzelésére. Érjék el a környezeti viszonyok javulását a barnaszénfogyasztás csökkentésével, a tu- šimicei erőmű 200 megawattos blokkján a kénfelfogó berendezés üzembe helyezésével, valamint a fluidos tüzelés haladó technológiájának fokozatos alkalmazásával. A földgáz növekményének döntő hányadát részvételünkkel biztosítjuk a Szovjetunió területén folyó nemzetközi integrációs akciókban. Folytatjuk Morvaországban és Szlovákiában a kőolaj és a földgáz lelőhelyeinek földtani kutatását. A hazai földgáztermelést több mint 50 százalékkal növeljük. A nemzetközi egyezményekkel összhangban bővítjük területünkön a szovjet földgáz tranzitvezetékének kapacitását. Hatékonyan kihasználjuk a földgázt, amelynek a hazai fogyasztást szolgáló mennyisége több mint 45 százalékkal fog növekedni és az ötéves tervidőszak végén eléri a 15,4 milliárd köbmétert. Ezzel elsősorban a fűtőolajakat és a világítógázt kívánjuk helyettesíteni, valamint a földgázt tüzelésre használjuk fel a legszennyezettebb levegőjű területeken, továbbá azokban a helységekben, ahol nem biztosított a központi hőellátás fejlesztése, s végül egyes kiválasztott technológiai folyamatokban. A téli időszakban a zavartalanabb földgázellátás érdekében bővítjük a földalatti tárolók kapacitását és napi teljesítményüket. A földgáz készletei növekedésével összhangban, szállító és elosztó hálózatában megteremtjük a folyamatos ellátás előfeltételeit. Átfogó módon biztosítjuk a gázrendszer elosztóhálózatának építését, korszerűsítését és felújítását. Az elektroenergetikában 1990-ben 87-90 milliárd kilowattóra villanyáramot termelünk, ebből 25 milliárd kilowattórát az atomerőművekben, miközben csökkenni fog a hőerőművek termelése. Az atomenergetika fejlődése továbbra is a Szovjetunióval való együttműködésre fog támaszkodni. Üzembe helyezzük a dukovanyi atomerőmű hátralevő blokkjait, valamint a mo- chovcei atomerőmű két blokkját. Folytatjuk a temelíni atomerőmű 1000 megawattos blokkjainak építését és megkezdjük egy további atomerőmű éptísének beruházási előkészületeit. Tökéletesítjük az atomerőművek tervezését, beruházását, építési előkészítését és kivitelezését. Gazdaságosabbá tesszük az építkezést, ésszerűsítjük az üzemelést és továbbra is biztosítjuk az atomerőművek magas fokú üzemelési kihasználtságát és megbízhatóságát. Növeljük a hőerőművek és a hőfejlesztó telepek megbízhatóságát és ésszerűsítjük üzemelésüket. Felújításukkal megoldjuk az átállást a kevésbé értékes tüzelőanyag fel- használására, a tüzelőanyagok fajlagos fogyasztásának csökkentésére. Egyes kiválasztott erőműveket alkalmassá tesszük a villanyáram és a hó kombinált termelésére, biztosítjuk a berendezés megbízhatóságát és a levegő tisztaságának védelmét. A Magyar Népköztársasággal együttműködésben folytatjuk a Gabčikovo-Nagymaros dunai vízlépcsőrendszer építését, s az első gépcsoportot 1990-ben helyezzük üzembe. Folytatjuk kis vízierőművek építését. Gondoskodunk a villanyáram vezeték- és elosztó hálózatrendszerének építéséről és felújításáról, fejlesztjük a csehszlovák villanyáram-rendszer • együttműködését a KGST tagállamainak rendszerével. A jóváhagyott területi tervek alapján fejlesztjük a központi hóellátást, elsősorban a villanyáram és a bő barnaszénre és nukleáris erőforrások kihasználására épülő kombinált termelésével. Ezeknek az intézkedéseknek megvalósításával a földgáz, a fűtőolaj és a jó minőségű, főleg az osztályozott szén megtakarítására és arra törekszünk, hogy érvényt szerezzünk az összes hófogyasztó beruházásai összevonása alapelvének. 3. A vegy- és a gyógyszeripar A vegyipar fejlesztésében törekedünk a felhasznált nyersanyag és energia nagyobb fokú értékesítésére és teljes felhasználására. Főleg a tudományos kutatás eredményeit és a magas szinten hozzáértő munkát hasznosító termelést fejlesztjük. Csökkentjük függőviszonyunkat a tőkés behozataltól és elmélyítjük munkamegosztásunkat a szocialista államokkal. A vegyipari termelést 1990-ig legalább 13 százalékkal növeljük. Gondoskodunk a kőolaj tökéletesebb feldolgozásáról és növeljük petrolkémiai fel- használásának hányadát. Á figyelem Litví- novban és Bratislavában összpontosul az új krakkoló egységek idejében történő üzembe helyezésére. Innováljuk a gumiabroncs, a műszál, a műanyag és műtrágya választékát és tökéletesítjük minőségüket. Fejlesztjük a vegy- és a gyógyszeripar sajátos gyártmányainak termelését, alkalmazva a hulladék- mentes és a hulladékszegény technológiát. A kön nyű vegy ipar fejlesztését főleg a poli- mérek és a kenőanyagok adalékaira, növényvédő vegyszerekre, a szerves festékekre, a tiszta vegyszerekre, az elektronikát és a gyógyszeripart szolgáló egyéb anyagokra orientáljuk, hogy ezekben a szakágazatokban jelentősen növeljük az exportképességet. Nagymértékben növeljük a mezőgazdaság számára a növényvédő vegyszerek szállítását és javítjuk minőségüket. Megteremtjük a helyi gazdálkodás vállalataiban a gumiabroncsok újrafutózása fejlesztésének előfeltételeit. Létrehozzuk a gyógyszeripar dinamikus fejlesztésének előfeltételeit és termelését legalább 40 százalékkal növeljük. Erre elsősorban az új univerzális egységeket használjuk fel, beleértve a félkész gyártmányokat is. Megvalósítjuk az új antibiotikumok, a daganatos betegségek elleni gyógyszerek, az amino- savak, az enzimek és a vitaminok kutatását és hatékony termelését. Szélesebb körben alkalmazzuk a biotechnológiát. A gyógyszertermelés struktúráját egybehangoljuk az egészségügy és az export szükségleteivel, felhasználva a nemzetközi munkamegosztást. Ezeknek a szakágazatoknak fejlesztésével összehangoljuk a kutatási bázis szerkezetét, szervezését és ellátottságát és a kiemelt feladatokra orientáljuk. A kutatási feladatok végleges műszaki és gazdasági paramétereit a legigényesebb világpiaci követelmények szerint állapítjuk meg. 4. A fafeldolgozó ipar A fafeldolgozó iparban a lehető legnagyobb mértékben törekedjenek a nyersanyag hatékony hasznosítására, komplex felhasználására, beleértve a nyersfa kevésbé értékes választékfajtáinak és a feldolgozás során keletkező hulladéknak felhasználását is. A termelés csaknem 13 százalékos növelését érjük el az új üzemek teljes kihasználásával, a kijelölt üzemek és üzemrészlegek korszerűsítésével és felújításával. Eredményes intézkedéseket teszünk Paskovban és Ružomberokban, főleg a farosttermelés tervezett paramétereinek elérésére. Gondoskodunk az újságpapír, valamint a korszerű göngyöleganyagok termelésének növeléséről és minőségének javításáról. Fokozatosán növeljük a hulladékpapír ipari feldolgozását. Korszerűsítési akciók előkészítésével és megvalósításával megteremtjük annak előfeltételeit, hogy a 9. ötéves tervidőszakban a hulladékpapír egész mennyiségét idehaza dolgozzuk fel. Rendszeresen növeljük a faipari gyártmányok, főleg a bútor használati tulajdonságait és javítjuk minőségét. Fokozzuk az exportképességet és az igényelt választékban kielégítjük a belpiaci szükségleteket. A nyersfa kivitelét fokozatosan helyettesítjük feldolgozott fatermékek exportjával. 5. Könnyűipar A könnyűipar fejlesztését elsősorban a gyártmányok minőségének és divatosságának növelésére, a kiváló minőségű áruk termelésének bővítésére, a fogyasztási cikkek választékának szüntelen innovációjára orientáljuk, a hazai piac ellátása és az export érdekében egyaránt. A könnyűipari termelést legalább 12 százalékkal növeljük, az egyes szakágak differenciált fejlesztése mellett. Belpiaci szükségletekre, a fogyasztási standardáru növekvő importja mellett, fokozatosan változtatunk hazai termelésének szerkezetén. Elsősorban a kötő-, a készruha- és a bőripar termelési bázisát tökéletesítjük és alkalmazzuk a haladó technológiát. Az üvegiparban a figyelmet összpontosítjuk Retenicében az öntött üveg ésTrnavában az üvegszálak új gyárrészlegének idejében történő üzembe helyezésére. Előkészítjük elektrotechnikai felhasználásra az üvegszálak termelése bővítésének programját. Az öntödei berendezés hatékonyabb kihasználása érdekében bővítjük a könnyű és többször használható élelmiszeripari göngyöleg választékát. Korszerűsítjük a porcelánt, a használati üveget és a divatékszert gyártó kiválasztott üzemeket. Növeljük az üvegcserép hasznosítását és csökkentjük az üvegtermelés energiaigényességét. 6. Építőanyag-ipar Az építőanyag termelésének továbbfejlesztésével a megfelelő volumenben, választékban és mind jobb gyártmányminőségben kielégítjük a népgazdasági szükségleteket. Bővítjük az építőanyagok választékát, beleértve a lakások korszerűsítését és felújítását szolgáló, főleg nagyobb hőszigetelő képességgel és magas fokú használati, valamint esztétikai tulajdonságokkal rendelkező anyagokat. Növeljük az ásványi rostok termelését és gondoskodunk ésszerű hasznosításukról. Az építóanyagtermelést rugalmasan összehangoljuk a megrendelők követelményeivel, miközben bővítjük a fedő- és a homlokzati anyagok színpalettáját, a kerámiai padlólapok és csempék választékát. Növeljük és hatékonyabbá tesszük a mészpor, illetve egyéb ásványi anyagok gyártását, így biztosítjuk a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szükségleteinek kielégítését. Figyelmet kell fordítani a kerámiaipari nyersanyagok kitermelésére és osztályozására; fokozatosan csökkentjük az ilyen anyagok exportját, helyettük kész-, termékeket exportálunk. Folyamatosan csökkenteni kell az épító- anyaggyártás energiaigényességét. A portlandklinker égetésénél az eddiginél nagyobb mértékben helyettesítjük a nemes tüzelőanyagokat nem hagyományos és kisebb fütóértékű tüzelőanyagokkal, illetve hulladékokkal, miközben ügyelünk arra, hogy ez ne idézzen eló fokozott légszeny- nyeződést. Optimalizálni kell az építóa- nyagszállítást a gyártótól a fogyasztóhoz. Kereskedelmi és értékesítő szervezetek révén folyamatossá és rugalmassá kell tenni a belső piaci építőanyag-ellátást, törődve a választéki igények kielégítésével. A beruházási szférában elsősorban a meglevő állóeszközök korszerűsítésére és rekonstrukciójára törekedjünk, előnyben részesítve a tüzelőanyag-megtakarítást eredményező akciókat, illetve a műszaki fejlesztést és a környezetvédelmet. IV. A mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum fejlesztése A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fő feladata: a nép élelmezésének biztosítása és tökéletesítése, miközben növeljük az élelmiszerekkel való önellátás mértékét. Ez megköveteli a termelés sokoldalú intenzifikálásának következesebb alkalmazását, az újratermelési folyamat hatékonyabbá és színvonalasabbá tételét, a társadalmi munkatermelékenység növelését és a dolgozók alkotókészségének fejlesztését. Hatékonyabban kell érvényesíteni a termelési erőforrásokat, és fontos feladat a veszteségek és a termelési költségek csökkentése. Különös figyelmet igényel a természeti környezet védelme. A kivitelező ágazatok fokozattan kapcsolódjanak be a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum műszaki-gazdasági színvonalának fejlesztésébe. A 8. ötéves tervidőszakban - a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva - 6-7 százalékkal növeljük a bruttó mezőgazdasági termelést. Az ágazat stabilitásának javítása érdekében gondoskodjunk arról, hogy a növénytermesztés gyorsabban növekedjék az állattenyésztésnél. így a növénytermesztés 8-9 százalékkal, az állattenyésztés pedig 5-6 százalékkal növekedjék. Az élelmiszeriparban biztosítsuk, hogy 1990- ig 9-10 százalékkal növekedjenek az árualapok feltöltését célzó szállítások. Támogassuk a kertbarátok és az állattenyésztők tevékenységét. Az élelmiszertermelés hatékonyságát a tudomány és technika komplex alkalmazásával, a termelőeszközök minőségének, műszaki és gazdasági színvonalának, illetve megbízhatóságának javításával biztosítsuk. Fejlesszük a termelés komplex gépesítését és automatizálását, szélesebb körben érvényesítsük az elektronizálást. Éljünk a genetika, a biotechnológia és a termelés biokemizálása lehetőségeivel. Ennek érdekében következetesen teljesítsük a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tudományos-műszaki fejlesztésének egységes tervét, és éljünk a KGST-tagországokkal való együttműködés, illetve a világszínvonalú tudomány és technika új lehetőségeivel. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum teljesítőképességének és hatékonyságának növelése megköveteli, hogy következetesen végrehajtsuk a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tervszerű irányítása rendszerét érintő intézkedéseket és szüntelenül javítsuk az irányítás és a szervezés hatékonyságát. A növénytermesztésben a gabonatermesztést tekintsük kulcsfontosságú feladatnak. Biztosítani kell a termés stabilabbá tételét, és el kell érni, hogy a termelés 57-58 millió tonna legyen. A termelés gyarapítását a hektárhozamok növelésével a veszteségek csökkentésével biztosítsuk. Azon kívül, hogy a gabonafélék termelését intenzívebbé tesszük, a minőség javításával és a megtermelt mennyiség gazdaságosabb hasznosításával is törődni kell. A tömegtakarmány-termelést - az előző ötéves tervidőszakhoz képest - 6,5 százalékkal növeljünk, miközben törődni kell a takarmány megfelelő össztételével, minőségével és hatékony hasznosításával. Hogy a takarmánytermesztésból kiküszöböljük az évközi mennyiségi ingadozás következményeit, a gazdaságok képezzenek megfelelő tartalékokat. Az állattenyésztés stabilitásának ez meghatározó feltétele. A cukorrépa- és burgonyatermesztésben erőteljesen javítani kell a termények minőségét. A cukorrépa- és cukortermelést a népgazdasági igényekkel összhangban kell biztosítani. Meg kell oldani az élelmezési burgonya termesztésével kapcsolatos kérdéseket, fokozott figyelmet fordítva a minőségre és a tárolási veszteségek csökkentésére. Növeljük a burgonyából készült kész- és félkésztermékek mennyiségét, és javítsuk a termékek választókat. Növeljük az olajnövények termelését, hogy ezáltal javíthassuk a növényi eredetű zsiradékokból, illetve a fehérjetartalmú takarmányokból az önellátás mértékét. Az ésszerű táplálkozás követelményeivel összhangban gyorsabban bővítsük a gyümölcs- és zöldségtermelést, és rugalmasabban oldjuk meg a betakarítással, feldolgozással és a forgalmazással kapcsolatos kérdéseket. Következetesebben érvényesítsük a termőföld védelmére hozott intézkedéseket. A föld termőképességének növelésére végezzünk átfogó talajjavítási munkákat, folytassuk a vízgazdálkodás javítását célzó tevékenységet, és hozzunk intézkedéseket az erózió meggátlására. Szeivestrágyázással, meszezéssel és tudományos módszerek alkalmazásával javítsuk a növények tápanyaellátását. Ugyanakkor a növényvédő vegyszerek ésszerűbb hasznosításával, az integrált növényvédelem fokozatos meghonosításával csökkentsük a káros hatásokat. Gondoskodni kell a műtrágyafelhasználás és a növényvédóvegyszer-alkalmazás hatékony ellenőrzéséről, hogy így javítsuk a termékek minőségét és a környezetvédelmi tevékenységet. Az állattenyésztést a társadalmi igényekkel és a reális takarmány-erőforrásokkal összhangban fejlesszük. A takarmány jobb hasznosításával, az állatállomány létszámának optimalizálásával, a termelőképesség növelésével és a vágósúly optimalizálásával növeljük az állattenyésztés hatékonyságát. Az élelmiszeriparban növeljük a mezőgazdasági termékek feldolgozásának színvonalát. A kereskedelmi szervezetekkel együttműködve rugalmasabban kell reagálni a fogyasztói kereslet változásaira, hogy még színvonalasabbá váljék a hazai piaci ellátás. A választék bővítését és a gyártmányfejlesztést kapcsoljuk össze a termékek használati értékének és minőségének javításával, a hasznalhatóság időtartamának növelésével. Növelni kell a termelést és bővíteni a választékot a gyermek- és csecsemótápszeriparban, illetve a cukorbetegek számára előállított élelmiszerek gyártásában. Figyelembe kell venni, hogy a fogyasztók színvonalasabb csomagolást igényelnek, így több csomagolóanyagot és berendezést kell a szakágazat rendelkezésére bocsátani. Tudatosan fejlesszük a céltudatos munkamegosztást, a mezőgazdasági vállalatok mélyítsék el a kooperációs és integrációs kapcsolatokat a jó minőségű nyersanyagok előállítása és feldolgozása során. A beruházások célszerű realizálásával minőségileg magasabb színvonalra kell emelni a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar anyagi-műszaki bázisát. Növeljük az (Folytatás a 8. oldalon)
