Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám, szombat
A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fö irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás az 5. oldalról) ság tervszerű irányítási rendszerére gyakorolt hatására kell irányítani. El kell érni a célprogramok kölcsönös egybehangolását. Az alapkutatás célprogramjai révén a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a főiskolák tudományos munkahelyeit, valamint a többi tudományos munkahelyet úgy kell irányítani, hogy előnyben részesítsék a tudomány és technika fontos területeinek fejlesztését. Intenzíven fejleszteni kell a tudomány és a gyakorlat együttműködését mindenekelőtt azáltal, hogy az alapkutatás munkahelyeit közvetlenül be kell vonni az állami célprogramok és a tudományos-műszaki programok megvalósításába. Az egyes tudományágakban így kell irányítani a kutatást: A matematikában meg kell teremteni a tudományos feltételeket a bonyolult rendszerek modelljeinek kialakításához, a számítógépek tökéletesebb programozásához, a programozótevékenység általános problémáinak megoldásához. A fizikai kutatást az atommagfizika, a szilárd anyagok, a plazma, az optika, a biofizika egyes kérdéseinek tanulmányozására, az atomenergetika, az elektronika, az elektrotechnika, a biotechnológia és más területek távlati szükségleteinek kielégítésére kell irányítani. A földtani kutatásokat mindenekelőtt az ásványi nyersanyagok jövesztésének és kihasználásának kérdéseire, valamint az egyes fűtőanyagok nemesítésére kell összpontosítani. Újabb ismereteket kell szerezni a vízforrások és a talaj védelmével és ésszerű fel- használásával, valamint az egyes területi egységek dinamikájával kapcsolatban. A műszaki tudományos területén a kutatást arra kell irányítani, hogy további ismereteket szerezzünk az alapanyagokról, a mechanikáról, az erősáramú elektrotechnikáról, elektronikáról, kibernetikáról a kohászat, a gépipar, az elektrotechnikai és építőipar fejlesztésével, valamint a közlekedés és hírközlés fejlesztésével kapcsolatban. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a számítógép- rendszerek új nemzedékei s a robotika és az optoelektronika fejlesztésének. A vegyészeiben vizsgálni kell az anyagok szerkezete és tulajdonságai közti viszonyt, megteremtve így a tudományos alapot az új anyagok készítésének racionalizálásához és alkalmazásához a termelésben. Nagy hangsúlyt kell helyezni az energiamegtakarításokra, a hazai nyersanyagalap kihasználására, az egyes alapanyagok minőségének javítására, az alapanyagok választékának bővítésére és nem utolsósorban a környezetvédelemre. A sejt- és a molekuláris biológiában fejleszteni kell a génmanipulációk távlati irányzatait, az élő rendszerek kihasználását és az élő rendszerek lényegének feltárását az egészséges és beteg szervezetekben. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a tenyésztési mikroorganizmusok nemesítésére és a társadalmi szempontból súlyos betegségek leküzdésére. A biológiai és ökológiai tudományok figyelmét a bioszféra törvényszerűségeinek megismerésére kell irányítani azzal a céllal, hogy megőrizzük és továbbfejlesszük természeti gazdagságunkat, védjük és célszerűen kihasználjuk növény- és állatvilágunk génalapját, racionálisan kihasználjuk a felújítható bio- tikai forrásokat, nyersanyagokat és energiákat, fokozzuk az ökológiai rendszerek produktivitását, korlátozzuk a kártékony anyagok negatív hatását és optimalizáljuk a természet kihasználását. A mezőgazdasági tudományokat arra irányítjuk, hogy bővítsék a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének elméleti bázisát. Újabb tudományos ismereteket szerezzenek a növények genetikájában és fizilógiájában, a mezőgazdasági növények szerves-anyagképzésének és akkumulációjának szabályozásában az agrotechnika új módszereinek területén, a gazdasági állatok egészségének védelmében és hasznosságának növelésében, valamint az élelmiszeripari és biokémiai technológiákban. Az orvostudománynak folytatnia kell a szervezetek fejlődési mechanizmusának feltárását, új, tudományos ismereteket kell nyújtania a társadalmi szempontból súlyos betegségek megelőzéséhez és gyógyításához. A társadalomtudományokat a szocialista társadalom építése és fejlesztése fő problémáinak a megvilágítására, a szocializmus általános és sajátos törvényszerűségeinek tanulmányozására kell orientálni a fejlett csehszlovák szocialista társadalom építésének feltételei között, továbbá és elsősorban a gazdaságfejlesztés elméleti kérdéseinek megoldására, hogy összegező prognózist készítsenek hazánk gadzasági, szociális és tu- dományos-múszaki fejlődéséről. III. Az ipar fejlesztése A népgazdaság és a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítését és a hatékonyság növekedését a 8. ötéves tervidőszakban döntő módon az ipari termelés fejlődése határozza meg. E növekedésnek 1990-ig el kell érnie a 15-18 százalékot. Az ipari termelés fejlesztése terén elsőrendű figyelmet kell fordítani a termelés szerkezetére és hatékony felhasználására, főleg a hazai követelményeinek teljesebb mértékű kielégítésére, a hatékony kiviteli szállítások növelésére, a termelés alapjának korszerűsítésére a termékek minőségének javításával és műszaki színvonaluk emelésével párhuzamosan. Az iparban a munkatermelékenységnek 14-17 százalékkal kell növekednie, s ennek 92-95 százalékban kell fedeznie a termelés növekedését. Ezt a termelés tökéletesebb irányításával, a tudományos és a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati felhasználásával, a termelőkapacitások jobb kihasználásával, a termelőüzemek és a technológiák korszerűsítésével, automatizálásával és elektronizálásával valamint a • nemzetközi együttműködés elmélyítésével kell elérni. A gyártási folyamat intenzifikálása és a nagyobb gazdaságosság elérése érdekében emelni kell a vállalati és a vállalaton belüli irányítás színvonalát. Az ipari termelés szerkezetén belül növelni kell a feldolgozó ágazatok szerepét, főleg azokét a termelési ágakét, amelyek a dolgozók nagyfokú képzettségét követelik meg és a tudományos-műszaki fejlesztés mai eredményeinek felhasználásán alapulnak. Gondoskodni kell a hazai nyersanyagalap hatékony felhasználásáról, valamint az energia- és a nyersanyagigényesség csökkentéséről A termelés fejlesztése és szerkezeti átalakítása terén kitűzött legfontosabb célokat, ezen belül a fűtőanyag-, az energia- és a fémfelhasználás ésszerűsítésének meghatározó feladatait az állami célprogramok teljesítése útján kell megvalósítani. Az ipari termelés növekedését ágazatonként a következő fő irányokba kell összpontosítani: 1. Gépipar és fémkohászat GÉPIPAR ÉS ELEKTROTECHNIKA A gépiparnak - mint a valamennyi népgazdasági ágazat tudományos-müsza- ki fejlődése hordozójának és fő kiviteli ágazatnak - fejlesztését arra kell összpontosítani, hogy megterem se a kellő feltételeket a termelés műszaki színvonalának lényeges emelkedéséhez a tudományos- műszaki fejlesztés mai eredményeinek megvalósítása, az új gyártási technológiák es termékek gyors bevezetése és a termelési költségek csökkentése alapján. A gépipari és az elektrotechnikai termelést egészében véve 30 százalékkal kell növelni. Gondoskodni kell az állami célprogramok és az állami tudományos-műszaki programok megvalósításáról. Kiemelten kell gondoskodni a kiváló minőségű és megbízható komplettációs elemek fejlesztéséről. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a csehszlovák gép- és elektrotechnikai ipar jobban bekapcsolódjon a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. A külkereskedelmi szervezetekkel szorosan együttműködve meg kell szervezni az igényes exportfeladatok teljesítését és növelni kell a kivitel hatékonyságát, elsősorban az exporttermékek egy kilogrammjára számított magasabb árak elérésével és a deviza- eszközök előállítási költségeinek csökkentésével. Növelni kell a gépek és a berendezések részarányát a kivitelen és a behozatalon belül, főleg a szakosítás és a kooperáció útján. Gondoskodni kell a beruházások és a kivitel számára gyártott gépek és berendezések magas műszaki színvonaláról, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítéséről gépipari és elektrotechnikai fogyasztási cikkekből. Kiemelten kell megszervezni a 7. ötéves tervidőszakban megkezdett beruházások befejezését és a szükséges korszerűsítéseket, valamint a meghatározó népgazdasági ágazatok továbbfejlesztését. A gépipari és az elektrotechnikai termelés növekedését elsősorban a meglevő termelőalap újjáépítésével és korszerűsítésével, valamint jobb kihasználásával, a főként a szocialista államokkal való kooperáció és szakosítás fejlesztésével kell elérni; a műszakszám gyorsabb növekedéséről mindenekelőtt a nagy teljesítményű és drága gépek és termelöberendezések maximális kihasználásával kell gondoskodni. Meg kell gyorsítani az elavult gyártási technika kiselejtezését. Ésszerűsítő műhelyeket kell építeni, meg kell szervezni a célgépek gyártásának fejlesztését. A néhézgépipar termelését 21-22 százalékkal kell növelni, hogy korszerű és progresszív gépeket, köztük nagy teljesítményű félvezetős és erősáramú elektrotechnikai berendezéseket szállíthasson a különböző népgazdasági ágazatok fejlesztése, valamint a fűtőanyag-, az energia- és a fémfelhasználás csökkentése érdekében. Erősíteni kell a tervezési és a szerelési kapacitásokat. A csehszlovákiai atomerőművek építésének programjával és a KGST-tagországokkal szemben vállalt kötelezettségekkel összehangban gondoskodni kell a WER 440 és 1000 típusú atomerőművek berendezéseinek szállításáról. Javítani kell a szénkitermelő, a hidroenergetikai, a vegy- és az élelmiszeripari berendezések, a szennyvíztisztító állomások, a villanymozdonyok, a városi gyorsvasútsze- relvények, a villamosok ós a trolibuszok, a könnyűvegyipari berendezések és a mezőgazdasági öntözőberendezések minőségét és műszaki paramétereit, s gondoskodni kell szállításuk megfelelő terjedelméről. Meg kell gyorsítani a kazánházi berendezéseket, a központi fűtóműveket, a lég- és a víztisztító berendezéseket gyártó kapacitások korszerűsítését. Növelni kell a elektronizálás és az automatizálás részarányát a beruházásokat szolgáló gépek és berendezések előállításában. Fokozni kell e gépek és berendezések megbízhatóságát és üzemeltetésük hatékonyságát. Szélesebb körben kell bevezetni az új progresszív eljárásokat, főleg a formázás, a hegesztés, a hengerelés, a kovácsolás gyártási folyamatainak automatizálását, a gépipari és a porkohászat fejlesztését. Biztosítani kell a váltóelemes termelésnek, a szivattyúk, a szerelvények, a légi technikai berendezések, a csóelosztók és a pótalkatrészek gyártásának dinamikus fejlődését. Eleget kell tenni a szocialista államokkal kötött hosszú távú kereskedelmi egyezményekből eredő kötelezettségeknek. Növelni kell a kivitelt, főként a beruházási javak exportját a nem szocialista országokba. Az általános gépipar termelését 25 százalékkal kell növelni. Nagy figyelmet kell fordítani a kiviteli szükségletek kielégítésére a nagyobb hatékonyság elérése mellett; a progesszív technológiák kidolgozására a beruházások számára és a fogyasztási cikkek gyártásának növelése érdekében, s ezzel párhuzamosan jelentős gyártmány- fejlesztést kell elérni. A termelés szerkezetét gyorsabban kell módosítani a piaci követelmények szerint. Végre kell hajtani a termelés szükséges szerkezeti változásait, fejleszteni kell a kiemelt termelési ágakat, mint például a tehergépkocsik, a szerszám- és formázógépek, a textil-, a könnyű- és az élelmiszer- ipari, valamint a mezőgazdasági gépek gyártását. Külön figyelmet kell fordítani a gyártási folyamatok energiaigényességének csökkentését szolgáló gépek és berendezések új nemzedékeinek kifejlesztésére és gyártására. Biztosítani kell a jelentős innovációs programok megvalósítását, például az š 781 új típusú személyautó, a középnehéz tehergépkocsi gyártásának felfuttatását, új típusú mezőgazdasági és építőipari gépek bevezetését, az automatizálási folyamatok szélesebb körű alkalmazását a gépipari technológiában, valamint új típusú szövő-, kötő-, bőripari, cipőipari és nyomdaipari gépek bevezetését. Gondoskodni kell a csomagolástechnika fejlesztéséről. Lényegesen növelni kell az elektronika felhasználását a technológiai folyamatok automatizált irányítási rendszereiben, valamint az automatizált tervezési és modellezési rendszerekben, meg kell gyorsítani a nagymértékben automatizált számjegy- vezérlésű programozott, a rugalmas termelőrendszerek és automata gépsorok, az automatizált könnyű- és textilipari gépek és berendezések kompletizálására szolgáló szerszám- és formázógépeknek, az ipari robotok és manipulátorok unifikált moduljainak, valamint a robottechnológiai komplexumoknak kifejlesztését és gyártását a kiemelt gépipari technológiák fejlesztésével együtt. Az elektrotechnikai ipar termelését 60-65 százalékkal kell növelni, s így kell megteremteni a népgazdaság elektronizálásának feltételeit. Egyúttal javítani kell a reszort meglevő kapacitásait, elsősorban korszerűsítésükkel és rekonstruálásukkal. Meg kell erősíteni a beruházások szerelési kapacitásait. Az elektronizálás széles körű felhasználásával meg kell teremteni a feltételeket a gépipari és más termékek műszaki színvonalának emeléséhez és exportképességének növeléséhez. Gondoskodni kell főleg a mikroelektronikai és az optoelektronikai alkatrészalap fejlesztéséről, új mikroanalógiai és digitál- technikai áramkörök kifejlesztéséről, ezen belül a mikroszámítógépek áramköreinek és a panelre szerelt passzív és konstrukciós alkatrészek fejlesztéséről. Ennek érdekében meg kell szervezni a félvezető anyagok megfelelő fejlesztését és nemzetközi cseréjét. Kiemelten foglalkozni kell az automatizálási, a szabályozás- és a méréstechnika fejlesztésével, amely a technológiai folyamatok, a robotizált munkahelyek, valamint az automatizált irányítási, konstruálási és tervezési rendszerek irányítását szolgálja. Tovább kell fejleszteni a számítás-, az egészségügyi, a mérés- és a laboratóriumi technikát, a telefonközpontok elektronizálását és az optikai kommunikációs rendszerek segítségével történő adattovábbítást. Az említett területek fejlesztése során következetesen kell érvényesíteni a célszakosítást és -kooperációt, s ezzel kell megteremteni a feltételeket a gyártásoro- zatok növeléséhez, az elektronikai alkatrészek és késztermékek árainak további csökkentéséhez, valamint az elektrotechnikai ipar termelése megbízhatóságának növeléséhez és minőségének javításához. Gondoskodni kell az állami célprogramoknak, főleg az elektronizálás anyagiműszaki alapja és az elektronika kiemelt népgazdasági ágazatokban való alkalmazása fejlesztési programjainak következetes végrehajtásáról, és nemzetközi együttműködés útján lényegesen javítani kell a piac ellátását fogyasztási elektronikai, főleg audiovizuális árucikkekkel. KOHÓIPAR A kohóipar további fejlődését a fűtőanyag- és az energiaigényesség csökkentését, a fémfelhasználás korlátozását, a kohászati termelés minőségének javítását és szerkezetének bővítését lehetővé tevő intenzifikálásra kell orientálni, mégpedig a meglevő kapacitások jobb kihasználása és a termelőalap korszerűsítése útján, valamint a nyersvas- és az acéltermelés fokozatos csökkentésével. Olyan új innovált fajtákkal kell bővíteni a kohásza*1 ^rmékek kínálatát, amelyek használati értékükkel és nagyobb élettartamukkal a felhasználás szférájában lehetővé teszik a fémszükséglet csökkentését. Egyidejűleg ésszerűbbé kell tenni a kohóipar értékesítő alapjának tevékenységét. Bővíteni kell a gazdaságos és a vékonyfalú profilok, elsősorban a göngyölegként felhasznált vékony bádoglemezek, a rozsdaálló, a kovácsolt és az ötvözött acélfajták, valamint a negatív toleranciájú hengerelt áruk gyártását. A kohászati meddőhányókban növelni kell a fémhulladék arányát, s lényegesen javítani kell begyűjtésének és feldolgozásának megszervezését. Céltudatosan korszerűsíteni kell a termelőalapot a progresszív kohászati eljárások bevezetésével; ide tartozik főként a folyamatos acélöntés, a kemencén kívüli finomítás és a mikrolegur eljárás. Ki kell selejtezni az elavult hengerműveket és az energiaigényes Siemens-Martin-kemencéket. Főleg a nemesacélból készült hengerelt áru minőségének és szerkezeti összetételének javításával meg kell teremteni a feltételeket a jobb hasznosításhoz. Bővíteni kell a kiemelt fontos kohászati termékek cseréjét a KGST-tagországokkal. Sürgetően be kell vezetni a kovácsolásra alkalmas öntvények gyártását, tovább kell fejleszteni a porkohászatot. A színesfém-kohászat termelőalapjának fejlesztésében számítani kell a minőségileg magasabb színvonalú termelési ágak fellendítésére főleg az elektrotechnikai ipar szükségleteinek kielégítése érdekében. 2. Fűtőanyag- és energiaipar A népgazdaság-fejlesztés energiatakarékos típusára való fokozatos áttérés hosszú távú céljával összhangban következetesen meg kejl valósítani a fűtőanyag- és az energiafelhasználás ésszerűsítésének jóváhagyott programját. Az e téren végrehajtandó szerkezeti átalakítások fő irányaként tovább kell fejleszteni az atomenergetikát és a központi hóellátást, egyidejűleg meg kell teremteni a feltételeket a földgázbehozatal növekedéséhez. Lényegesen tovább kell csökkenteni a fűtőolaj-felhasználást. Tekintettel a természetes szénkészletek gyors kimerülésére és a szén égetésének kedvezőtlen ökológiai hatására, csökkenteni kell a kitermelést. A Szövetségi Tüzelőanyag és Energetikai Minisztérium ügyeljen arra, hogy minél kisebb beruházási és üzemeltetési költséggel te- (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÚ 6 1986. I. 11.
