Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám, szombat
A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 3. oldalról) sadalmi munkatermelékenység 1985-ben csaknem 9 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az ipari termelés 15 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági termelés a 7. ötéves tervidőszakban az előző tervidőszakhoz képest 9,8 százalékkal. A tervezettnél jobb eredményeket értünk el a személyi, valamint az anyagi társadalmi fogyasztás növekedésében. A gazdaság intenzifikálása folyamatának elmélyítésével a nemzeti jövedelem termelésében a tüzelőanyag és az energia felhasználása évente átlag 1,7 százalékkal csökkent, míg a 7. ötéves terv 0,9 százalékot irányzott elő. 1985-ben 1980-hoz képest csökkent a kőolaj, a kőszén, a vasérc, a hengereltáru, a természetes kaucsuk, a gyapjú, a cement, a színesfémek és egyes további nyersanyagok abszolút felhasználása. A népgazdasg szállításigényessége 1985- ben ugyancsak 1980-hoz képest 8 százalékkal csökkent. Az anyagi költségek részesedése a teljesítményeken belül 1,1 százalékkal lett kisebb a tervezett évi 0,8 százalékos átlagos csökkenéssel szemben. Nagyobb figyelmet fordítottak a tudomá- nyos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazására. A magas műszaki színvonalú és gazdaságosan előállítható új gyártmányok értékének részaránya az új termékek összértékén belül 1985-ben csaknem egyharmad volt, szemben az 1980. évi 21 százalékkal. A műszaki fejlesztés terve alapján az irányítás minden szintjén realizált termelés terjedelme az ipari termelésnek mintegy 20 százalékát tette ki. Megkétszereződött a csehszlovák találmányok száma. Az évente benyújtott újítási javaslatok száma megközelíti a 400 ezret. Bár így fokozatosan megvalósították a CSKP KB 8. ülésének határozatait, és állandóan gyarapszik a tudományos kutatási bázis dolgozókkal, pénz- és deviza- eszközökkel, a tudományos és műszaki eredmények gyors gyakorlati alkalmazása terén elért haladás még mindig nem felel meg a népgazdaság hatékony fejlesztése lehetőségeinek és szükségleteinek. A szerkezeti változások nyomán - főleg az iparban - megnövekedett a feldolgozó ágazatok jelentősége, s csökkent a nyersanyag- és az energiatermelő ágazatok szerepe. A gépipari termelés 29, ezen belül az elektrotechnikai ipar termelése 51 százalékkal, ezzel szemben a kohóiparé csak 5, az építóanyagiparé pedig nem egészen 3 százalékkal növekedett. Fontos szerkezeti változást jelentett az atomerőművek építése. 1985-ben az atomerőművekben előállított energiamennyiség aránya már 14,5 százalék volt. Egyre zavartalanabbá vált a fútőanyag- és az energiaellátás, a 7. ötéves terv széntermelési feladatait 6 millió tonnával túlteljesítették. Az ötéves terv feladatainak a mezőgazdaság által 4,2 százalékkal történt túlszárnyalása lehetővé tette a közélelmezés további javítását és az élelmiszer-önellátás mértékének lényeges növelését. Sikerült a növénytermesztést kiemelten fejleszteni az állattenyésztéssel szemben. A növény- termesztés növekedési üteme kétszer olyan nagy volt, mint az állattenyésztésé, összesítve 1981 és 1985 között 54,4 millió tonna gabonát termeltek, 4,1 millió tonnával többet, mint a 6. ötéves tervidőszakban. A gabonaneműek hektárhozamai az ötéves tervidőszak átlagában 12 százalékkal emelkedtek. A növénytermesztés fejlődése, a szemes takarmányok ésszerű fel- használása és az állatok termelőképességének növekedése lehetővé tette az állat- tenyésztési termékek termelése és felvásárlása terén a tervfeladatok túlteljesítését és a gabonabehozatal lényeges csökkentését. A 7. ötéves tervidőszakban fokozódott gazdaságunk részvétele a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a szocialista gazdasági integráció további fejlődése útján. Túlszárnyaltuk a szocialista államokba irányuló kivitel tervét. A KGST-tagállamok- kal lebonyolított csehszlovák külkereskedelem részesedése az egész forgalmon belül az 1980. évi 65-ről 74 százalékra emelkedett. A nem szocialista államokkal fenntartott külgazdasági kapcsolatok területén a kivitel megelőzte a behozatalt. Lényegesen csökkent adósságunk konvertibilis valutában. Nem értük el a kivitel tervezett növekedését, főleg ami a gépeket és berendezéseket illeti. A feldolgozóipar kiviteli árainak csökkenése következtében a külkereskedelmi csere tervezett hatékonyságát sem sikerült elérni. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött célokkal összhangban csökkent a beruházások részaránya a nemzeti jövedelmen belül, s a beruházások a kiemelt termelési ágakra és a legfontosabb építkezésekre összpontosultak. A kapacitások átadását illetően a helyzet fokozatos javulása ellenére egyes fontos építkezéseket nem fejeztek be az eredetileg kitűzött határidőn belül, és lemaradások következtek be a termelésnek a tervezett paraméterek szerinti beindításában. Nem kielégítően alakult az állóeszközök kihasználtsága. Hatékonyságuk az ötéves tervidőszak folyamán évi 3,8 százalékkal csökkent. Sikerült elérni a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött fő gazdaságpolitikai célt, azt, hogy megtartsuk és javítsuk az elért magas életszínvonalat. A lakosság személyi fogyasztása mintegy 5,5 százalékkal növekedett. A társadalmi fogyasztás a tervezettnél gyorsabb ütemben, 25 százalékkal nőtt, s 1985-ben elérte a 176 milliárd koronát, vagyis 1 főre 11 358 korona jutott. Javult a belpiac élelmiszer- és iparcikkellátása. Továbbra is fogyatékosságok voltak a szolgáltatások és az árucikkek kínálatában, a választék és a minőség terén. Az egész ötéves tervidőszakban 490 ezer lakás épült mintegy másfél millió ember számára. Egy átlagos lakásra a tervezettnél nagyobb alapterület és több szoba esik. A jó eredmények elérését elősegítette a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét és a mezőgazdaság irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések végrehajtása, bár ezeknek a tervezeteknek néhány alapelvét nem sikerült teljes mértékben kidolgozni és a gyakorlatban alkalmazni. A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez jelentősen hozzájárult a dolgozók növekvő aktivitása és kezdeményezése, a szocialista verseny és a szocialistabrigád-mozgalom széles körű kibontakozása, a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezeteknek, valamint a Nemzeti Front más szervezeteinek az erőfeszítései. A nyolcvanas évek második felébe konszolidált, politikailag szilárd és gazdaságilag fejlett államként lépünk, amelyben magas a nép élet- és kulturális színvonala, s amelynek kedvező a nemzetközi politikai pozíciója. Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy a szocialista társadalom további fejlődéséért vállalt nagyfokú felelősségünk átérzésével a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsításának a 8. ötéves tervidőszakra és távlatilag 2000-ig szóló igényes, de reális programját terjesszük a CSKP XVII. kongresszusa elé. B. A CSKP szociális és gazdasági stratégiájának fő irányai a 2000-ig terjedő időszakra A fő cél, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja állandóan követ, a nép életszínvonalának emelése, a lakosság anyagi és szellemi szükségleteinek minőségileg magasabb szinten történő kielégítése, lét- és szociális biztonságának megszilárdítása és egyre kedvezőbb feltételek megteremtése az ember harmonikus fejlődéséhez. E cél elérése hosszú távú gazdasági stratégiánk alapvető feladata, s a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsításán alapul. Ez úgy történik, hogy intenzifikáljuk, és hatékonyabbá tesszük a társadalmi termelést, javítjuk a munka minőségét, és szigorúan a gazdaságosság elvét alkalmazzuk. A KGST-tagországok gazdasági csúcsértekezletének határozataival összhangban sokoldalúan fejleszteni fogjuk a gazdasági együttműködést és a szocialista gazdasági integrációt a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval. Az egész népgazdaság sokoldalú intenzifikálása megköveteli a tudományos-mú- szaki haladás meggyorsítását a KGST- tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjának megvalósításába való teljes bekapcsolódás, a termelésben hatékony szerkezeti változtatások, az irányítás és a tervezés javítása, a gazdasági mechanizmusban rejlő lehetőségek kihasználása, a dolgozóknak az irányításban való növekvő részvétele, képzettségük és kezdeményezésük fokozása útján. A 2000-ig terjedő időszakban a lakosság életszínvonalának emelése, lét- és munkafeltételeinek javítása érdekében a következőkre van szükség:- Jobban össze kell hangolni az egyén és a társadalom érdekeit, növelni kell a dolgozók anyagi érdekeltségét munkájuk eredményeiben, és erősíteni kell a javadalmazás szocialista elveit, elsőrendű figyelmet kell fordítani a lakosság személyi fogyasztásának további növekedésére, ezt legalább a felével kell növelni, s nagy súlyt kell helyezni minőségének és összetételének javítására. Meg kell gyorsítani az iparcikkek, főleg a minőségi gépipari és elektrotechnikai gyártmányok eladásának növekedését, s növelni kell részarányukat. Lényegesen növelni kell az importált árucikkek hányadát a belpiaci kínálat egészí- tése és gazdagítása érdekében. Az eladást kulturáltabbá kell tenni, és bővíteni kell a szolgáltatásokat.- A lakosság társadalmi fogyasztása terén minőségi javulást kell elérni, főleg a közoktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban. Kedvezőbb feltételeket kell teremteni a fiatal nemzedék neveléséhez, s a csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztésére kidolgozott program megvalósítása útján a felével növelni kell az okleveles és a középiskolai végzettségű dolgozók arányát. A gazdaságilag aktív lakosság életszínvonalának emelkedésével párhuzamosan javítani kell azok szociális ellátását, akik idős koruk vagy betegségük miatt nem vehetnek részt a termelési folyamatban. Tovább kell fokozni a betegségmegelőző munkát a társadalmilag legsúlyosabb betegségek elleni harcban. Tökéletesíteni kell a rokkantak ellátását, bővíteni az idős emberek számára létesített gondozói szolgálatot és növelni a huzamosabb ideig beteg embereket szolgáló szanatóriumok férőhelyeinek a számát. Javítani kell az egészségügy ellátását korszerű diagnosztizáló és gyógyászati eszközökkel s bővíteni a fürdői szolgáltatásokat.- Javítani kell a lakásviszonyokat. Az új lakások építésén kívül lényegesen növelni kell a lakásállomány-javító és -karbantartó munkák volumenét, és meg kell gyorsítani a lakásállomány korszerűsítését. Nagy gondot kell fordítani a városoknak, társadalmi és kulturális élet központjainak a fejlesztésére. Az erőt és az eszközöket a városközpontok ilyen szerepének növelésére kell összpontosítani. Tovább kell javítani a műemlékvédelmet.- Meg kell teremteni a feltételeket a szabadidő növeléséhez, ami a dolgozók személyiségének teljes kifejlődését és alkotó képességeik kibontakozását szolgálja. A szabadidő növelését úgy kell differenciálni, hogy ez jobban megfeleljen az adott foglalkozás igényességének és a munka szerinti érdemek elvének.- Az életszínvonal további fejlődésétől elválaszthatatlan a környezet alakítása és védelme. A 2000-ig terjedő időszakban fokozatosan csökkenteni kell a levegő és a vizek szennyezettségét a szennyezés által leginkább sújtott területeken. Folytatni kell az ipari és a háztartási hulladék megsemmisítése problémájának megoldását, a talajerózió mértékének csökkentését és az erdők egészségesebbé tételét. A nép életszínvonalának emelkedéséhez a feltételeket a népgazdaság továbbfejlesztése és a nemzeti jövedelem növekedésének hosszú távon is stabil dinamikája útján kell megteremteni. 2000-ig a nemzeti jövedelemnek több mint kétharmadával kell növekednie az 1985. évihez képest. Ezt a növekedést lényegében a munkatermelékenység fokozásával kell elérni. E cél elérése érdekében meg kell gyorsítani az intenzifikálási folyamatot, gondoskodni kell a csehszlovák gazdaság fokozatos műszaki és szerkezeti átalakításáról. A nemzeti jövedelem képzésében az energiaigényességnek legalább egyharmadá- val, a vasfelhasználási igényességnek 40-50 százalékkal kell csökkenie. Ennek alapjává annak kell válnia, hogy gyorsan felhasználjuk a tudományos-mű- szaki haladás eredményeit, és megvalósítjuk a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programját. A tudományos-műszaki fejlődésnek a következő területekre kell irányulnia:- a népgazdaság elektronizálására;- a termelés - elsősorban a tömegtermelés - komplex automatizálására és a rugalmas automatizált gyártási rendszerek bevezetésére;- az atomenergetika fejlesztésére és az elektromos energia arányának növekedésére Csehszlovákia fűtőanyag- és energia- termelésén belül;- új anyagfajták kifejlesztésére és a megfelelő mennyiségben történő gyártásukhoz szükséges technológiák kidolgozása útján;- a biotechnológiák továbbfejlesztésére és minél szélesebb körű felhasználására. A tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításában meghatározó szerepet kell betöltenie a gép- és az elektrotechnikai iparnak. Az említett ágazatoknak - elsősorban a szocialista államokkal kifejtett együttműködés elmélyítése útján - biztosítaniuk kell a megfelelő, magas műszaki színvonalú gépeket és berendezéseket a csehszlovák gazdaság termelési-műszaki bázisának korszerűsítéséhez, az új technológiai eljárásokra való áttéréshez és az új nemzedékekhez tartozó gépek bevezetéséhez. Meg kell gyorsítani az innovációs folyamatokat, s el kell érni a termékek minőségének lényeges javulását, műszakigazdasági színvonaluk emelkedését és azt, hogy megbízhatóságuk a világ élenjáró termelőinek gyártmányaival összehasonlítható legyen. Az erőforrások képzésének növelése terén elfogadott hosszú távú stratégia alapja a termelés dinamikájának meggyorsítása, főleg a nagy innovációs aktivitással s a tudományos és a műszaki ismeretek nagyfokú hasznosításával járó ágazatokban, tehát a gép- és az elektrotechnikai iparban, valamint a szakosított vegyiparban s ezen belül a gyógyszeriparban. A könnyű- és fafeldolgozó ipar területén gondoskodni kell azon termelési ágak kiemelt fejlesztéséről, amelyek lehetővé teszik a nyersanyagtartalékok maximális értékesítését és a dolgozók képzettségének felhasználását. A nyersanyag-, energia- és alapanyagigényes ágazatok fejlődését a gazdasági hatékonyság szempontjainak kell alárendelni. Gondoskodni kell a termelés anyagigényességének csökkentéséről, és jelentősen növelni kell az anyagtartalékok hasznosítását az egész népgazdaságban. Jobban kell felhasználni a másodlagos nyersanyagokat, és hulladékmentes eljárásokat kell alkalmazni. Ki kell dolgozni továbbá a csehszlovák népgazdaság fejlesztése nyersanyagellátásának hosszú távú komplex programját. A fűtőanyag- és energiaiparban növelni kell az atomenergetika és a földgázipar szerepét. Az atomerőművek teljesítményét 2000-ig megközelítőleg 10 ezer megawattra kell emelni. Fel kell hagyni a kőolajipari termékeknek energiatermelésre történő felhasználásával. A mezőgazdasági-ipari komplexumnak a nagyfokú gazdaságosság és jó minőség elvének betartásával folyamatosan gondoskodnia kell az ésszerű táplálkozás elveinek megfelelő közélelmezési cikkek előállításáról, mivel a közélelmezés és élet- színvonal fontos mércéje, s tovább kell növelni az önellátás mértékét az élelmiszer-termelésben. Komplex gépesítés, ke- mizálás és biologizálás útján be kell fejezni az iparszerű mezőgazdasági termelésre való áttérést. Az elektronikát széles körűen fel kell használni a termelés operatív irányítására, továbbá a növénytermelés és az állattenyésztés, valamint az élelmiszer-termelés technológiai folyamatainak irányítására. Korlátozni kell a természeti környezetet érő negatív hatásokat, és csökkenteni kell a veszteségeket a mezőgazdasági termények termelésének és feldolgozásának minden fázisában. Úgy kell gondoskodni a mezőgazdasági-ipari komplexum minden alkotóelemének arányos fejlődéséről, hogy egyenletes és átfogó legyen minden intenzifikálási tényezőnek a legújabb tudományos és műszaki ismeretek szintjén történő kihasználása. Kiemelten kell korszerűsíteni az élelmiszer-ipari anyagi-műszaki bázisát, amely a mezőgazdaság által termelt alapanyagok hatékony értékesítésének és az élelmiszerek kellő választéka, minősége, és tartóssága biztosításának elengedhetetlen feltétele. A gazdaságnak az intenzív fejlődés útjára történő áttérése megköveteli a nemzetközi munkamegosztás hatékonyságának jelentős növekedését, összhangban a KGST gazdasági csúcsértekezletének határozataival, továbbá a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával az egyes államok potenciáljának optimális hasznosításán és konkrét fejlődési feltételein alapuló együttműködés elmélyítését. Meg kell valósítani az egyes szocialista államokkal a 2000-ig terjedő időszakra kötött kétoldalú gazdasági együttműködési programokról szóló megállapodásokat. Fokozni kell az adott termelési ágon belüli cserét, amelytől nagymértékben függ a külkereskedelmi forgalom növekedése. Aktívan fejleszteni kell a szakosítást és a kooperációt, az együttműködés magasabb formáit, különösen a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatait, s közös egyesüléseket és vállalatokat kell létrehozni. Egybe kell hangolni a gazdaság- és szociálpolitikát, s tökéletesítenünk kell a tervegyeztetést. Növelni kell a nemzetközi szocialista munkamegosztást, hogy maximálisan csökkenjen a termékfajták jelenleg túl nagy száma. Az erőket és az eszközöket hatékony, magas műszaki színvonalú gyártmányok előállítására kell összpontosítani. Olyan behozatali és kiviteli kon- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. I. 11.
