Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám, szombat

ÚJ szú 5 1986. I. 11. A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 4. oldalról) cepciót kell kidolgozni, amely az intenzív munkamegosztás útján lehetővé teszi ha­zai szükségleteink széles skálájának fede­zését. A gazdasági kapcsolatokat a nem szo­cialista államokkal a kölcsönös előnyösség alapján kell fejleszteni, s jobban közelíteni az árucsere szerkezetét az iparilag fejlett tőkés országokéhoz. A kivitel szerkezetén belül növelni kell az olyan gyártmányok arányát, amelyben a legtöbb tudományos ismereti eredmény és szakmunka ölt tes­tet, s ki kell használni az ipari kooperáció adta lehetőségeket. Lényegesen bővíteni kell a gazdasági együttműködést a fejlődő országokkal, fő­leg iparosítási programjukban gépek és berendezések kivitele útján történő részvé­telünkkel. Ezekből az országokból növelni kell a nyers- és az alapanyagok, valamint a késztermékek és a fogyasztási cikkek behozatalát. A gazdaság a nagyobb hatékonyság és teljesítőképesség irányába történő szerke­zeti átalakításának meggyorsítása érdeké­ben a beruházási eszközöket elsősorban a felújításra és a korszerűsítésre, valamint arra kell orientálni, hogy a tudományos és a műszaki eredmények a progresszív és a perspektív termelési ágakban érvénye­süljenek. Javítani kell az újratermelés bővítésének - főleg a beruházásoknak - az egész folyamatát. Korszerű eljárásokat keli be­vezetni az építőipari és a szerelómunkák terén, ezenkívül cementet, fémeket és energiát kell megtakarítani. A beruházá­sok, a javítások és a karbantartó munkák egész folyamata műszaki ellátásának kor­szerűsítésével és a dolgozók számának növelésével növelni kell az építőipari kapa­citásokat. * A gazdaság intenzifikálási folyamatának lényeges meggyorsítása megköveteli az emberi tényező jelentős aktivizálását, a dolgozók szakképzettségének szüntelen növelését és egyes csoportjaik szükséges újraképzését. A munkaképes lakosság létszámának növekedése - amelyre a kilencvenes évek­ben számíthatunk - folytán keletkező mun­kaerőtöbbletet ésszerűen kell elosztani. A képzett dolgozókat a perspektív haté­kony termelési ágakba kell irányítani, s a termelési bázis jobb hasznosítása ér­dekében meg kell teremteni a feltételeket a munkaerőnek a terciális szférába, főleg a szolgáltatóiparba történő áramlásához. Javítani kell a gazdaság irányítását a szo­cialista gazdálkodás előnyeinek sokoldalú felhasználása, valamint az irányítás és a tervezés szocialista rendszerének töké­letesítése útján. Szilárdítani és fejleszteni kell a szocialista irányítás lenini elveit, elsősorban a demokratikus centralizmust. Növelni kell a vállalatok, a konszernek és a trösztök gazdasági hatáskörét és felelős­ségét. Sokoldalúan növelni kell a dolgozók részvételét az irányításban. C. A párt gazdasági- és szociálpolitikájának fó feladatai 1986-1990-ben I. A 8. ötéves terv fő irányzata A társadalmi és gazdasági fejlődés fő irányzatainak teljesítése 2000-ig megköve­teli, hogy 1985-höz viszonyítva 1990-ben 18-19 százalékkal növeljük a nemzeti jö­vedelmet, és a növekedés 92-95 százalé­kát a társadalmi munkatermelékenység növelésével fedezzük. Ebben az időszak­ban a társadalmi munkatermelékenység legalább 17-18 százalékkal nő. Lényege­sen jobban kell hasznosítanunk a tüzelő­anyagokat, az energiát, a nyersanyagokat és az alapanyagokat, nagyobb megtakarí­tásokat kell elérni mindenek előtt a terme­lés anyag- és energiaigényességének je­lentős csökkentése alapján. Ennek érdekében: 1. Meg kell gyorsítanunk a tudományos- műszaki fejlesztés legújabb eredményei­nek alkalmazását a termelésben és a tár­sadalmi gyakorlatban. A megoldott kutatási és fejlesztési feladatok megvalósításával maximális mértékben növelni kell a ter­melést, növelni kell a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek hánya­dát, meg kell hosszabbítani a termékek élettartamát, fokozni kell megbízhatóságu­kat, s ennek elválaszthatatlan részeként intenzívebben kell kihasználni a nemzetkö­zi tudományos-műszaki együttműködést, célszerűbben kell élnünk a licencpolitiká- val, és sokoldalúan támogatnunk kell az újító- és feltalálómozgalmat. 2. Miközben egyre nehezebb lesz a fűtő­anyag- és energiatöbblet biztosítása, tovább kell csökkenteni a népgazdaság energiaigényességét. 1986-1990-ben a bruttó nemzeti jövedelem egy egységre eső fűtőanyag- és energiafogyasztást évente átlagosan 2,9 százalékkal kell csökkenteni. A fűtőanyag és energia fel- használásának racionalizálására vonatko­zó állami célprogram megvalósítása ered­ményeként 1990-ig 1985-höz viszonyítva - 15,4 millió tonna fajlagos fűtőanyagot és energiát kell megtakarítani. A fűtőanyag-energetikai mérlegben megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a progresszív strukturális változtatásoknak. Gyorsabban kell fejleszteni a termelés ke­vésbé energiaigényes ágazatait, amelyek le­hetővé teszik a fűtőanyag, energia és nyersanyagok gazdaságos hasznosítását, jobban ki kell használni az állóalapokat, energiatakarékosabb technológiákat kell bevezetni, emelni kell a fűtőanyagokat és energiát termelő és felhasználó berende­zések műszaki színvonalát, javítani kar­bantartásukat s biztosítani megbízható üzemeltetésüket. A nem termelési szférában és a háztartá­sokban gazdaságosabban kell felhasznál­nunk a fűtőanyagokat és az energiát. Raci­onálisan kell gazdálkodnunk a hővel; en­nek érdekében mérni kell a hő - és a me­legvízfogyasztást, a hőforrásokat és a köz­ponti fűtőműveket automata szabályozó berendezésekkel kell felszerelni. Legalább 30 százalékkal kell csökkente­ni a fűtőolajok felhasználását a villanyáram és a hő előállításában. A népgazdaság valamennyi ágazatában szüntelenül csök­kenteni kell az üzemanyag-fogyasztást, a teherfuvarozásban a szállítás egy telje­sítményegységére eső fajlagos üzemfo­gyasztását legalább 8 százalékkal kell csökkenteni. 3. A népgazdaság valamennyi területén lényegesen jobban kell gazdálkodnunk a fémekkel. Meg kell valósítani a fémfel­használás racionalizálására vonatkozó ál­lami célprogramot, és a népgazdaságban a 8. ötéves tevidőszak folyamán hozzáve­tőlegesen 2,5 millió tonna vasfémet és 70 000 tonna színesfémet kell megtakarí­tani, Javítani keli a vasat és színesfémet tartalmazó nyersanyagok és alapanya­gok fogyasztásának normázását a tervező és konstrukciós munkahelyeknek arra kell irányítaniuk figyelmüket, hogy elérjük az állami célprogram által meghatározott progresszív fogyasztási normákat, a nép­gazdaság valamennyi ágazatában módo­sítani kell a termelési technológiákat, a ter­melési programokban mindenekelőtt a gépiparban és az építőiparban végre kell hajtani a szükséges változtatásokat. A 8. ötéves tervidőszak folyamán mint­egy 10 százalékkal kell csökkenteni a szál­lítást, és fokozatosan meg kell oldanunk az áru körforgásának komplex racionalizá­lását. A termelés energia- és alapanyag-igé­nyessége maximális csökkentésének fela­dataival összahangban évente átlag 1,5 százalékkal kell csökkenteni az alapanyag­költségek részarányát a teljesítmé­nyekben. 4. A hatékonyság további növelése és Csehszlovákiának a nemzetközi munka- megosztásban elsősorban a szocialista gazdasági integrációban való nagyobb részvétele alapján a külkereskedelmi for­galomnak gyorsabban kell növekednie, mint a nemzeti jövedelemnek. Megkülön­böztetett figyelmet kell szentelni a Szovjet­unióval folyhatott gazdasági együttműkö­dés fejlesztésének, mindenekelőtt a gaz­dasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés 2000-ig szóló fejlesztési programja megvalósításának. Jobban kell értékesítenünk termékeinket a külföldi piacokon, a kívánalmaknak meg­felelően kell irányítanunk a külkereskede­lem területi megoszlását, hatékonyabban kell alkalmaznunk a kereskedelempolitikát, a gazdasági együttműködés, a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás maga­sabb formáit. 5. Racionálisabban kell kihasználnunk a dolgozók gazdag tapasztalatait és ké­pességeit, egyre növekvő szakképzettsé­güket arra, hogy a népgazdaság vala­mennyi ágazatában meggyorsítsuk a mun­katermelékenység növekedését, s növeljük a munkatermelékenység hozzájárulását a termelés és a teljesítmények növelé­séhez. A számbelileg erős évjáratokat fel kell készíteni az egyes pályákra. Növelni kell a dolgozók szakképzettségét úgy, hogy az megfeleljen a tudomány és technika leg­újabb ismeretei gyakorlati alkalmazása ál­tal támasztott követelményeknek. Következetesebben kell érvényesíte­nünk az érdemek elvét. A munkatermelé­kenységnek gyorsabban kell növekednie, mint az átlagbéreknek. Javítani kell az irányítást, a munkafegyelmet, a munkafo­lyamat ütemességét, s jobban ki kell hasz­nálnunk a munkaidőt. 6. Lényegesen jobban ki kell használni a meglévő kapacitásokat és állóeszközö­ket, meg kell gyorsítanunk az elavultak és nem hatékonyak felszámolását. Lényege­sen növelni kell a beruházások hatékony­ságát. Az építkezési beruházásokat a már meglévők felújítására, rekonstrukciójára és korszerűsítésére, a gyorsan megtérülő programokra és építkezésekre kell irányí­tani. Teljes mértékben ki kell használni a termelés növelésének lehetőségeit ott, ahol eddig nem használtuk ki a kapacitáso­kat, csökkenteni kell a megkezdett építke­zések aránytalanul nagy számát, le kell rövidíteni az építkezések idejét. Lényegesen javítani kell a készletgaz­dálkodást, meg kell gyorsítani a készletek körforgását, ki kell használni az aránytala­nul nagy készletek által lekötött tartaléko­kat, s javítani kell a készletek szerkezetét, főleg a piaci készletek javára. 7. A gazdaságfejlesztésben elért ered­ményektől függően és a szocialista élet­mód megszilárdításának követelményével összhangban tovább kell fejleszteni a nép életszínvonalát. A lakosság reáljövedelmét 11-13 százalékkal kell növelni, az árukíná­lat és a szolgáltatások választékának javí­tásával és bővítésével javítani kell a lakos­ság szükségleteinek kielégítését, komplex módon fejleszteni kell az oktatás-, az egészségügyet, a kultúrát és a lakosság szükségleteit kielégítő többi ágazatot, tovább kell javítani a lakáskörülményeket. Minden területen következetesen meg kell valósítani a környezet és a munkafelté­telek javítására hozott intézkedéseket. 8. Szüntelenül tökéletesítenünk kell a népgazdaság tervszerű irányításának rendszerét. Minden szinten fokozni kell a tervnek - mint a társadalmi-gazdasági folyamatok irányítása alapvető eszközének - szerepét, hatékonyabban kell kihasználni az értékviszonyokat és szabályozókat, tovább kell tökéletesíteni a termelési és műszaki alap szervezését, növelni a válla­latok és a termelési-gazdasági egységek jogkörét és felelősségét a társadalom szükségleteinek kielégítéséért. Ennek ré­vén el kell érni, hogy a gazdasági mecha­nizmus egybehangoltan, egységesen és kiegyensúlyozottan befolyásolja a haté­kony fejlődést, a fejlődés dinamikáját és arányait, az intenzifikációs tényezők aktív kihasználását, a tudományos-műszaki fej­lesztés gyorsabb megvalósítását, a nem­zetközi munkamegosztásban való na­gyobb részvételt, valamint az igényes gaz­dasági légkör kialakítását a jobb népgaz­dasági eredmények elérése érdekében. Az irányító- és szervezőmunka javításá­val meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók fokozott mértékben ve­gyenek részt az irányításban, ami alapvető feltétele a dolgozókollektívák mozgósítá­sának és kezdeményezésének a párt gaz­daságpolitikája céljainak elérése érde­kében. II. A tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítése A 8. ötéves tervidőszakban növelni kell a tudományos-műszaki fejlesztésnek mint a gazdaság intenzifikálása döntő tényezőjé­nek a feladatát. A gazdaság fokozatos szer­vezeti változásainak végrehajtása során na­gyobb mértékben kell alkalmazni a tudomá­nyos-műszaki fejlesztést. Az állami tudomá- nyos-múszaki, valamint az állami célprogra­mokból és azokból a feladatokból kell kiindul­ni, amelyeket a KGST-tagországok komplex tudományos-műszaki fejlesztési programja határoz meg 2000-ig. Az irányítás minden szintjén a tervekben előnyben kell részesíteni az ezzel kapcsolatos feladatok megvalósítá­sát. Az egyes tárcákban, a termelési-gazda- sági egységekben és vállalatoknál a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésben célprogramokat kell meghatározni, tudományos-kutatási ala­pokat és a beruházó tevékenységet a kiemelt feladatokkal és a hatékonysági kritériumokkal összhangban kell koncentrálni. Meg kell te­remtenünk a feltételeket a nemzetközi tudo­mányos-műszaki együttműködés hatékony­ságának jelentős növeléséhez szoros együttműködésben a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával A gazdaságot nemcsak az állami progra­mok által meghatározott feladatok megvalósí­tására, hanem egyúttal a termékek műszaki színvonalának kezdeményező és folyama­tos növelésére, a termékszerkezet felújításá­ra kell irányítani. Le kell rövidíteni a kutatási és fejlesztési feladatok megoldásának idejét, illetve meg­valósításukat úgy, hogy a világszínvonallal egybevethető eredményeket érjünk el, és ezeket az eredményeket gyorsan alkalmaz­zuk a termelésben. A tudomány, a kutatás és a fejlesztés erőit és eszközeit mindenekelőtt az alábbiakra kell összpontosítanunk:- olyan progresszív technológiák beveze­tésére, amelyek lehetővé teszik a munkater­melékenység jelentős növelését; a termelés alapanyag- és energiaigényességének csök­kentésére és a munkafeltételek javítására,- a népgazdaság elektronizálására,- a munkahelyek korszerűsítésének és au­tomatizálásának meggyorsítására, a techno­lógiai egységek komplex automatizálására való fokozatos áttérésre,- a komplex gépesítés és automatizálás fejlesztésére az anyagmozgatásban, az üze­men belüli szállításban, a raktározásban az­zal a céllal, hogy lényegesen csökkentsük a fizikai munkát és a dolgozók számát ezeken a területeken,- a korszerűsítés és a rekonstrukciók ér­dekében a gépek és berendezések új nemze­dékeinek fejlesztésére és gyártására az elektronika nagyobb mértékű alkalmazása során. Nagyobb mértékben kell alkalmazni a döntő fontosságú termékek szabványosítá­sát és unifikálását, a KGST keretében na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni a normák nemzetközi unifikálására,- a biotechnológiák, a fermentációs és mikrobiológiai termékek fejlesztésére és al­kalmazásukra a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexumban és az egészségügyben,- az új anyagok fejlesztésére, a hazai nyersanyagalap és a másodlagos nyersanya­gok intenzívebb kihasználására a hulladék- mentes technológiák nagyobb mértékű alkal­mazása révén,- a környezet alakítására és védelmére, a nép egészségéről való gondoskodás töké­letesítésére. Szüntelenül javítani kell a műszaki-fejlesz­tési terveket, a tudomány és technika fejlesz­tésében a feladatok kiválasztása és megoldá­sa során alapvető kritériumnak kell tekinteni a társadalmi szükségleteket és a hatékonysá­got. Az irányítás minden szintjén komplexen kell teljesíteni ezeket a terveket, le kell rövidí­teni a megoldások idejét. A tudomány és a technika területén 11,5 ezerrel kell növelni a dolgozók számát, és a bruttó nemzeti jövedelemből 3,9 százalék­kal többet kell fordítani a tudomány és a tech­nika fejlesztésére. Lényegesen növelni kell az egész tudományos-kutatási alap teljesítőké­pességét. Racionálisabban kell szerveznünk és irá­nyítanunk a kutatási és fejlesztési alapot, „ tervszerűbbé kell tenni az egyes intézetek tevékenységét, el kell őket látni a szükséges labora óriumi berendezésekkel, számítás- technikával és készülékekkel. Káderszempontból is javítani kell a kutatási és fejlesztési alapot a szakemberek szüksé­ges átképzésével és az alkotó dolgozók rész­arányának növelésével. Rendszeresen javítani és erősíteni kell a termelést előkészítő szakaszokat, ami felté­tele annak, hogy a termelésben gyorsabban érvényesítsük a kutatás ós fejlesztés ered­ményeit és az innováció más forrásait. El kell mélyíteni a termelőüzemek együtt­működését az alapkutatással és a főiskolák­kal, bővíteni kell a kutatási-termelési egysé­gek, valamint a tudományos-termelési egye­sülések hálózatát, valamint a kutatás realizá­ciós bázisát. Jobban ki kell használni a licenceket mint a tudományos-műszaki haladás jelentős for­rását. A licencvásárlások során szem előtt kell tartani a technológiai és termékinnováci­ók meggyorsítását, az állami programok ki­emelt feladatainak megvalósítását és a ter­melés hatékonyságának növelését. Az újító- és feltalálómozgalom fejlesztését következetesebben a tudomány és technika fejlesztési feladataira és a termelés szükség­leteire kell irányítani. Meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy gyorsabban alkal­mazzuk a találmányokat, az újítási javasla­tokat. Meg kell teremtenünk a tudományos-mű- szaki információk egységes rendszerét. Fo­koznunk kell a tudományos-műszaki és gaz­dasági információk szerepét, tökéletesíte­nünk kell termékeink minőségének, műszaki és gazdasági színvonalának nemzetközi összehasonlítását. A hazai és a külföldi piac szükségleteivel összhangban meg kell szigorítanunk a termé­kek minőségének értékelését az állami minő­ségellenőrző szervek által, a nemzetközi összehasonlítás alapján meghatározott igé­nyes kritériumokból kiindulva. Az alkalmazott gazdasági kutatásban a fi­gyelmet az intenzív fejlesztésre való átmenet komplex értelmezésére, a termelőerők fej­lesztésére és a szocialista termelési viszo­nyok tökéletesítésére, valamint a népgazda- (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents