Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám, szombat
ÚJ szú 3 1986.1.11. A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra A CSKP XVII. kongresszusán megtárgyalásra kerülő dokumentum tervezete Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága vitára terjeszti elő a Fő irányok tervezetét. A vita eredményeit felhasználják a CSKP XVII. kongresszusán a tervezet végleges formájának kimunkálásában és megtárgyalásában. Az elmúlt esztendőben megemlékeztünk a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának, a népi demokratikus Csehszlovákia létrejöttének 40. évfordulójáról. Felmértük azokat az eredményeket, amelyeket országunk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével ért el a szocialista társadalom építésében, a nép életszínvonala emelésében. Megvalósult országunk szocialista iparosítása valamint Szlovákia iparosítása. Felépült az ipar, az építőipar, a közlekedés és a távközlés erős anyagiműszaki alapja, szövetkezeti bázison megvalósult a mezőgazdaság szocialista átépítése. A népgazdaságban felülkerekedtek a szocialista termelési viszonyok, alapjában megváltozott a dolgozó ember helyzete. Jelentősen emelkedett minden népi réteg életszínvonala, sikeresen teljesítettük a kulturális forradalom feladatait, lényegesen növekedett a nép műveltsége és a dolgozók szakmai felkészültsége. Hatalmas tudományos-műszaki potenciált teremtettünk. Megszilárdult a szocialista társadalmi rendszer, sokoldalúan kibontakozott a szocialista demokrácia, az állampolgárok részvétele az állam irányításában és igazgatásában. Ezeket az eredményeket történelmileg rövid idő alatt értük el, népünk áldozatos munkájának s a szocialista közösség országaival, főleg a Szovjetunióval való sokoldalú együttműködés fejlődésének köszönhetően. Föderatív alapokon megszilárdult nemzeteink és nemzetiségeink egysége és együttműködése. Az elmúlt tizenöt esztendőben a bonyolult belső és külső körülmények ellenére nagy előrelépést értünk el a fejlett szocialista társadalom építése fő irányvonalának megvalósításában. Ezt az irányvonalat a CSKP XIV. kongresszusán tűzték ki és továbbfejlesztette a XV. és a XVI. kongresszus. A XIV. kongresszus történelmi határkő lett a párt és az ország életében. Népünk tapasztalatai alapján meggyőződött róla, hogy Csehszlovákiában a fejlett szocialista társadalom építésének programja összhangban áll létfontosságú érdekeivel és szükségleteivel. Megvalósításával rendkívüli fellendülést értünk el a társadalmi, a gazdasági, a szociális és a kulturális élet minden területén. Elmélyült barátságunk és szövetségünk a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országgal. Csehszlovákia a szocialista közösség szilárd láncszeme. Sokoldalúan kibontakozódott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaival. Világviszonylatban növekedett országunk tekintélye, erősödtek nemzetközi kapcsolataink, növekedett az ország védelme és biztonsága, cselekvő részesei vagyunk a világ békéje és haladása megszilárdítása törekvésének. A. Gazdasági és szociális fejlődés a CSKP XVI. kongresszusától Az 1971-1985-ös években a gazdaság- és a szociálpolitika alapja a fejlett szocialista társadalom építésének fő irányvonala volt. Az elmúlt tizenöt esztendőben a párt gazdaság- és szociálpolitikájának ezt az irányvonalát, amely a népgazdaság inten- zifikálását, a munka hatékonyságának és minőségének javítását célozza, sikeresen teljesítettük. Erről tanúskodnak a népgazdaság fejlesztésének eredményei, amelyek a mind igényesebb körülmények között is lehetővé tették a társadalmi szükségletek jobb kielégítését, a lakosság élet- színvonalának további emelését és szociális biztonságérzetének szilárdítását. Erősödött a társadalmi termelés anyagi- műszaki bázisa. Néhány jelentős változás következett be az ipari termelés és az építőipar szerkezetében. Megszilárdult a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés, fokozatosan növekedett a népgazdaság hatékonysága. Lényegében kiegyenlítődött a két nemzeti köztársaság szociális és gazdasági szintje. Elmélyült a gazdasági, valamint a tudornányos-mű- szaki együttműködés, illetve az ötéves tervek egyeztetése a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval. Tqvább fejlődött a termelési együttműködés és szakosodás. A lakosság műveltségének sokoldalú fejlődése és a dolgozók képzettségi szintjének gyors emelkedése megteremtette a további dinamikus és hatékony gazdasági és szociális fejlődés előfeltételeit. A bruttó nemzeti jövedelem 1985. évi szintje 80 százalékkal haladta meg az 1970. évi szintet, és növekménye 92 százalékban a társadalmi munkatermelékenység növekedésének volt köszönhető. A társadalmi munkatermelékenység 15 év alatt 70 százalékkal növekedett. Az ipari termelés 95 százalékkal fokozódott. Előnyben részesítettük a műszaki haladást, valamint a hazai nyersanyagbázis kihasználását biztosító ágazatok fejlesztését. A gépipari termelés 2,6 szeresére, ebből az elektrotechnikai ipar termelése 3,4-szeresére, a vegy- és a fafeldolgozó ipar termelése 2,2-szeresére növekedett. Az építőipari szervezetek által kivitelezett építőipari munka volumenje hozzávetőleg 85 százalékkal lett nagyobb. A mezőgazdasági termelés 34, az élelmiszeripari termelés 55 százalékkal növekedett. Ez lehetővé tette a nép jobb ellátását és a mezőgazdaságban dolgozók szociális valamint gazdasági körülményeinek rendszeres javítását. A CSKP XIV. kongresszusa irányvonalának - saját termelésünkből fedezni az élelmiszerfogyasztás növekményét - sikeres teljesítése lehetővé tette a szemes termények termesztésében az önellátottság fokozatos elérése és élelmiszerben az önellátottság további növelése igényesebb irányvételének kitűzését A 7. ötéves tervidőszak zárórészében lényegében önellátók lettünk a szemes termények termesztésében. A népgazdaság fejlesztésének eredményei lehetővé tették a CSKP alapvető gazdaságpolitikai céljának elérését - az élet- színvonal emelését és tökéletesítését. Az elmúlt tizenöt esztendőben 40 százalékkal emelkedett a személyi fogyasztás, az anyagi társadalmi fogyasztás pedig 106 százalékkal. A népgazdaságban dolgozók havi átlagbére 50 százalékkal növekedett és elérte a 2954 koronát. A gazdasági körülmények alakulásának megfelelően egyes esetekben módosítottuk az árucikkek és a fizetett szolgáltatások kiskereskedelmi árát. A lakosság reáljövedelme több mint a felével, az átlagos reálbér pedig több mint 20 százalékkal lett nagyobb. Az egy főre jutó húsfogyasztás elérte a 85,4 kilogrammot, a tej és a tejtermékek fogyasztása 25 százalékkal növekedett. Javult a lakosság ellátottsága tartós fogyasztási cikkekkel. Száz háztartásra 145 mosógép, vagyis az 1970. évihez képest 60 százalékkal több, 115 hűtőszekrény, vagyis csaknem kétszerte több, 125 tévé- készülék, vagyis 45 százalékkal több, és 49 személygépkocsi jut, ami az 1970. évi szintnek meghaladja a két és félszeresét. A háztartásokban több mint kétszeresen növekedett a gáz és a villanyáram fogyasztása. Nagy figyelmet fordítottunk a lakáskérdés megoldására. Az eltelt tizenöt esztendőben 1,8 millió lakást építettünk, ennek köszönhetően a CSSZSZK-ban a háztartások több mint egyharmada jutott új lakáshoz. Az I. kategóriába sorolt lakások már több mint a háromnegyedét teszik ki a lakásállagnak. A pártkongresszusok határozataival összhangban fejlesztettük az egészség- ügyi szolgáltatást. Az egészségügyben a kórházi kapacitás 12 százalékkal növekedett, az ágyak száma elérte a 196 ezret. Egy orvosra 275 lakos jut, míg 1970-ben 432-jutott. A bölcsődei helyek száma 73 ezerről 124 ezerre gyarapodott. Jelentős eszközöket szántunk az oktatásügyre, beleértve anyagi-műszaki alapjának építését. Fokozatosan lényegbevágó tartalmi és szervezési változásokat hajtottunk végre az iskolák és az iskolai intézmények munkájának értelmezésében. Teljes mértékben biztosítottuk a tankötelezettség előtti nevelést. Az óvodákban elhelyezett gyerekek száma 80 százalékkal gyarapodott és a gyermekek e korosztályában az elhelyezettség aránya elérte a 95 százalékot. A 80-as évek elejétől jobban közelítettük a középfokú és a teljes középiskolai képesítéssel rendelkező dolgozók felkészítését. Bevezettük a tízéves politechnikai általános iskolai oktatást. A középiskolák tanulóinak száma 12 százalékkal, a népgazdaságban dolgozó középiskolások hányada az 1970. évi 14 százalékról 1985- ben 25 százalékra növekedett, a kitanult szakmunkások hányada pedig 43 százalékról 56 százalékra. A főiskolai hallgatók száma 38 ezerrel gyarapodott és elérte a 143,7 ezer főt. A főiskolások hányada a dolgozók összlétszámában az említett időszakban 4,1 százalékról 8 százalékra növekedett. További sikereket értünk el a kultúra és a művészet területén. A különböző nemzedékekhez tartozó művészek új, nagybecsű értékekkel gazdagították társadalmunkat. Kibontakozódott a dolgozók kulturális alkotótevékenysége is. Jobban gondoskodtunk a műemlékekről. Biztosítottuk a tömegtájékoztató eszközök, főleg a televízió fejlődését és sugározni kezdtük a második tévéműsort. A rendelkezésünkre álló erőforrásoknak megfelelően javítva a szociális ellátást, szilárdítottuk a lakosság szociális biztonságérzetét. Nagyobb lett a szülési segély, a családi pótlék (például két gyerekre havi 330 koronáról 650 koronára emeltük). Bevezettük és elterjesztettük a gyermekeikről gondoskodó nők számára a gyermekgondozási segély folyósítását. Előnyös kölcsönöket kezdtünk folyósítani a fiatal házaspárok számára, amelyeket gyermek születésénél az állam dotál. Tökéletesítettük a nyugdíjbiztosítás egész rendszerét és jelentősen növeltük a betegbiztosítási juttatásokat. A szociális ellátásból származó lakossági jövedelem az elmúlt tizenöt esztendőben 109 százalékkal növekedett. Az átlagos havi öregségi nyugdíj több mint 50 százalékkal lett nagyobb. Jelentősen gyarapodott az ország potenciálja. Hozzáfogtunk az anyag és a nyersanyag erőforrások gazdaságosabb kiaknázásához. Az elmúlt tizenöt évben a termelés anyagi-műszaki alapjának felújítására és bővítésére, valamint a nem termelési szféra fejlesztésére 2190 milliárd koronát ruháztunk be. Ebből 764 milliárd koronát az iparban, 255 milliárd koronát a mezőgazdaságban és 301 milliárd koronát a komplex lakásépítésben. Az állóalapok volumenje 2,3-szeresére gyarapodott, értékük elérte a 3101 milliárd koronát, ebből a termelési állóalapoké az 1810 milliárd koronát. A kimerülófélben levő bányák pótlására és a szénfejtés növelésére évente 65 millió tonna szenet termelő bányaüzemeket több mint 10 ezer megawatt teljesítményű erőművet, ebből 2,2 ezer megawatt teljesítményű atomerőművet építettünk. Elkészült 3800 kilométernyi tranzit gázvezeték, amelynek szállító kapacitása évente 53 milliárd köbméter földgáz. Nagyobb lett a föld alatti gáztárolók kapacitása. További jelentős üzemeket építettünk acél, hengerelt áru, acélcsövek gyártására. Új petrolkémiai kombinát készült el Litvi- novban, a Csehszlovák Szovjet Barátság Vegyiművek konszernvállalatánál, valamint a bratislavai Slovnaft nemzeti vállalatnál. Felépítettünk és korszerűsítettünk számos gépipari üzemet (főleg atomerőművi berendezést gyártó, a Tatra teherkocsik termelésének bővítését szolgáló üzemeket, továbbá gyárakat az elektrotechnikai iparban valamint a mezőgazdasági gépiparban stb.) Új cellulóz-papírkombinát épült fel Ružomberokban és Paskovban, valamint számos fakombinát, bútorgyár, húskombinát és tejüzem. Átadtunk rendeltetésének 486 kilométernyi autópályát és egyéb közutakat, a városokat elkerülő utakat, három metróvonalat és 972 kilométerrel növeltük a villamosított vasútvonalak hosszát. Számos üzletház, nagy bevásárlóközpont, szálloda, jelentős társadalmi és kulturális jellegű létesítmény épült fel (főleg Prágában a Kultúrpalota, a Nemzeti Színház felújítása, a bratislavai Szakszervezetek Háza, a rádió és a televízió műsorszórásának új létesítményei). Átépítettük és korszerűsítettük a vidéki kiskereskedelmi hálózatot, nagy számban építettünk iskolát, úgy-hogy a tantermek száma 19 ezerrel gyarapodott. Felépültek új egészségügyi és testnevelési intézmények, fürdőlétesítmények és üdülők. Folytatódott a városközi távbeszélő hálózat korszerűsítése és automatizálása. Ennek keretében az 1970. évi 23 százalékról 1985-6en 68 százalékra növekedett a telefonközpontok automatizáltsága. Kiépítettük az első tévéprogram alapvető adóállomásainak hálózatát. A második tévéprogram műsorszóró hálózata a CSSZSZK 71 százalékán biztosítja a színvonalas műsorvételt. A községek és a városok fejlesztéséhez és szépítéséhez jelentősen hozzájárult a lakossági kezdeményezés, a választási programok megvalósítása és a Z-akció keretében a lakosság segítségével felépített helyi jelentőségű létesítmények nagy száma. Ennek köszönetóen például az óvodákban 204 ezer hellyel lett több, elkészült csaknem 19 ezer kilométernyi vízvezeték és csatorna, több mint 1800 művelődési ház. Az önsegélyes építkezésnek köszönhetően az eltelt tizenöt esztendőben több mint 60 milliárd korona értékben készültek el új létesítmények. Az eredményekhez jelentősen hozzájárult gazdasági együttműködésünknek és szocialista gazdasági integrálódásunknak elmélyülése a KGST tagállamaival. Az elmúlt 15 esztendő legjelentősebb akciói közé tartozik főleg az Orenburg-a Szovjetunió nyugati határa gázvezeték közös építése, a hmelnyickiji atomerőmű, valamint a kijembajevszki azbesztfejtó és feldolgozó kombinát közös építése. A Szovjetunióból importáljuk kőolaj- és földgázszükségletünk 100, ércszükségletünk 88 százalékát, s nagy hányadban más nyers- és alapanyagokat is. A CSSZSZK részt vesz az atomerőművi berendezések együttműködésben való szakosított termelésében, elsősorban a komplett reaktoredények, gőzgenerátorok és különleges szerelékek szállításában. Nagy jelentősége van egyidejűleg a vegyipari termelés szakosításáról és kooperálásáról szóló egyezménynek, amelynek értelmében a CSSZSZK a nehézgépipari gyártmányokért könnyűvegyipari és kevésbé energiaigényes vegyipari gyártmányokat szállít. Az intenzifikálás szándékaival összhangban fokozatosan növekedett a gazdaság hatékonysága. Jó eredményeket értünk el a termelési teljesítmények anyagköltségei és energiaigényessége hányadának csökkentésében. Csökkent a tüzelőanyag és az energia, a nyers- és az alapanyagok fajlagos fogyasztása. Az 1985-ös esztendőben a nemzeti jövedelem 1 millió korona értékére 1970-ben csaknem 28 százalékkal csökkent a tüzelőanyag és az energia felhasználása, a fémeké 30 százalékkal, a cementé 26 százalékkal stb. Ezeket az eredményeket bonyolult feltételek között értük el. Jelentősen növekedtek a tüzelő- és a nyersanyag beszerzési költségeit, rosszabbodtak a nem szocialista országok piacain gyártmányaink csereviszonyai, ami következménye volt a tőkés országok kiéleződött válságjelenségeinek és a megkülönböztetésnek. Feldolgozó iparunkban az importárak gyorsabban növekedtek az exportáraknál. A csehszlovák gazdaság azonban a szükséges ütemben nem alkalmazkodott a külső feltételek alapvető változásaihoz, ami a hetvenes évek végén és 1980-ban ideiglenesen előidézte konvertibilis valutában való eladósodottságunk növekedését. A CSKP-nak a XVI. kongresszuson kitűzött gadzaságpolitikája az 1981-1985. évi gazdaságfejlesztés alapvető céljaként jelölte meg azt, hogy a nehezebbé vált külső és belső körülmények között is őrizzük meg a lakosság elért magaS'feletszínvona- lát és azt tökéletesítsük, függőviszonyban a belső és a külső gazdasági egyensúly fokozatos megújításának eredményeitől. Ezt a célt elsősorban a munka hatékonysága és minősége javításával kapcsolatos stratégiai irányvonal következetes megvalósításával kívántuk elérni. Ez az irányvonal a fejlesztés intenzifikáló tényezőinek teljes mérvű érvényesítésére, az alapvető termelés - szerkezeti változásokra, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek jobb alkalmazására, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban részvételünk elmélyítésére és a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére épül. A CSKP XVI. kongresszusát követően továbbra is kedvezőtlenül alakultak a külső feltételek, tovább rosszabbodott a nemzetközi helyzet. Ez, valamint a gazdaságfejlesztés egyes belső problémáinak megoldása kifejezésre jutott a 7. ötéves terv végleges kidolgozásában. A tervben a gazdaságfejlesztés egyensúlyának helyreállítását előnyben részesítettük a dinamikus fejlesztéssel szemben. Ennek érdekében tervszerűen lelassult a nemzeti jövedelem gyarapodása a 7. ötéves tervidőszak első két évében. Az egész népgazdaság fokozott igyekezetének köszönhetően már 1983-ban megújítottuk a dinamikus fejlesztést. A 7. ötéves tervidőszakban és főleg az 1983-1985-ös években elért eredmények arról tanúskodnak, hogy lényegében teljesítettük és néhány vonatkozásban túlteljesítettük a párt gazdaságpolitikájának alapvető koncepcióját, amelyet a CSKP XVI. kongresszusán fogadtak el és konkretizált a 7. ötéves terv. Sikerült meggyorsítanunk a gazdaság alkalmazkodását az új feltételekhez, megbirkóztunk a csökkent mérvű nyersanyag- és energiafelhasználás következményeivel és megőriztük a folyamatos termelésfejlesztést. Fokozatosan megújítottuk a külső és a belső egyensúlyt. A XVI. kongresszus feladataival összhangban megőriztük a lakosság magas élet- színvonalát és megteremtettük a nemzeti jövedelem dinamikus gyarapítása megújításának előfeltételeit. Az ötéves tervidőszakban 11 százalékkal növekedett a bruttó nemzeti jövedelem. Közben az 1983-1985-ös években átlagos éves gyarapodása 3,2 százalék volt. A tár- (Folytatás a 4. oldalon)
