Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám, csütörtök
ÚJ szú 5" 1986. I. 9. A CSKP XVII KOM.K *.**/.! :s/l ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT A tudományos-műszaki haladás útján Céltudatos intenzifikálással A CSKP Központi Bizottságának határozataiból kiindulva a Közép-csehországi kerület mező- gazdaságában is tervszerű alapokra helyezzük a termelés tudományos-műszaki fejlesztését. Az utóbbi két óv tapasztalatai már meggyőzően bizonyították eljárásunk helyességét. Elsősorban az ösztönösség és az összefüggéstelenségek felszámolásában értünk el sikereket. A mezőgazdasági termelés sajátosságait figyelembe véve a tudományos-mű- szaki fejlesztés évi terveiben főleg a már gyakorlatilag bevált ismeretek, tapasztalatok, módszerek és technológiai eljárások minél szélesebb körű elterjesztésére helyeztük a súlyt. A tudományos-műszaki fejlesztés terveinek kidolgozására megfelelő időelőnyben kerül sor, így az ezekből eredő feladatokat a mezőgazdasági vállalatoknál az évi termelési és pénzügyi tervek kidolgozásánál teljes mértékben figyelembe vehetik, s így e két terv együttvéve szerves egységet alkot. A tudományos-műszaki fejlesztés terveinek kidolgozására nemcsak az irányító gazdasági szervek fordítanak figyelmet, hanem az egyes szinteken működő pártszervezetek is. A tervek kidolgozásának és végrehajtásának pártellenórzése rendszeres gyakorlattá vált, s igen hatásosnak bizonyult. Ami a legutóbbi értékelésből is kitűnik, kerületünkben a tudományos-műszaki fejlesztés tervében előirányzott feladatokat teljesítettük, néhány vonatkozásban túlteljesítettük. Példaként megemlíthetjük az új technológiai rendszerek bevezetését a cukorrépa, a burgonya, egyes gyümölcsfélék és a gabonafélék termesztésében. Túlteljesítettük a tüzelőanyagok és az energia takarékosabb felhasználására irányuló állami célprogram feladatait is. Üzembe helyeztünk korszerű legeltetési körzeteket több mint 600 hektáron, 56 gépesített szénatároló csarnokot, valamint több mint 80 silóvermet. Növekszik az ésszerűsítési műhelyek száma, egyre több helyen alkalmazzák a számítástechnikát, a konténeres belüzemi szállítási rendszert, s más technikai újdonságokat. A feltalálók és újítók is túlteljesítették előirányzott céljaikat. Az 1986-os évre kidolgozott terv elsősorban a növénytermesztés hatékony intenzifikálásának a meggyorsítására, valamint a tü- zeló- és energiafogyasztás további ésszerűsítésére irányul. Ebben a vonatkozásban nagy gondot fordítunk a gépesítés és az automatizálás, az elektronizálás, a kemizá- lás, valamint a biotechnológia területén elért eredmények és bevált módszerek elterjesztésére, de nem feledkezünk meg az irányítás és a szervezés tökéletesítéséről, valamint a dolgozók szakképzettségi színvonalának emeléséről sem. Kerületi viszonylatban összesen 33 tudományos-műszaki fejlesztési feladatot tűztünk célul, ebből nyolc a műszaki fejlesztés állami és ágazati tervéből indul ki. A tervezés tökéletesítése céljából az idei terveket olyan mutatókkal is kiegészítettük, amelyek az elvégzett feladatokból származó gazdasági haszonra vonatkoznak. A szénaszárítás automatikus szabályozása például esetenként 70 ezer korona értékű megtakarítást eredményez. A cukorrépa szabályozott tápanyag-elltásával hektáronként 837 koronával növekszik a termelési érték. A talajművelés ésszerűsítése hektáronként 115 koronával csökkenti a ráfordítási költségeket. A motorok diagnosztikai vizsgálatát végző munkahelyek mindegyikén az üzemanyagfogyasztás optimalizálásával több mint 27 ezer korona értékű megtakarítással számolunk. A tehenek leukózisának mérséklésére alkalmazott módszerek korszerű bevezetésével 100 tehénre számítva 129 korona értékű költségmegtakarítást érünk el. A tudományosműszaki haladás eredményeinek széles körű elterjesztésével a nyereség növelése, a termelési költségek csökkentése, valamint a termelési teljesítmények növelése útján kerületi viszonylatban több mint 100 millió korona értékű gazdasági haszonnal számolunk. Az említett tények meggyőzően bizonyítják azokat a nagy lehetőségeket, amelyek a mezőgazdasági termelésben a tudományosműszaki ismeretek és vívmányok széles körű hasznosítása előtt állnak. Kerületünkben ezt a folyamatot továbbra is tervszerűen akarjuk irányítani, hogy minél nagyobb gazdasági haszon származzon belőle mind a mezőgazdasági vállalatok, mind az egész népgazdaság és társadalmunk számára. RADOMÍR KOPTA mérnök, a Prágai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese A jó hírnév alapja a színvonalas, becsületes munka Az új esztendőbe, a 8. ötéves tervidőszak első évébe lépve örömmel állapíthatjuk meg, hogy vállalatunk, a Komáromi (Komárno) Állami.. Gazdaság 7. ötéves tervének feladatait minden mutatóban teljesítette, illetve túlteljesítette. A növénytermesztés növekedési üteme több mint 5 százalékkal haladta meg az állattenyésztését. Az 1984-es évben vállalatunk termelési értéke elérte a 142,5 millió koronát, az egy főre számított munkatermelékenység pedig a 184 ezer 825 koronát. Minden évben nyereségesen gazdálkodtunk, s az elmúlt öt év alatt 77 millió korona értékű nyereséget értünk el, ami 34,5 százalékkal több az előirányzottnál. A nyereséges gazdálkodás lehetővé tette, hogy a tervezett beruházásainkat saját eszközeinkből valósítsuk meg. Ebben az ötéves tervidőszakban például kibővítettük az újpáli baromfitelepet. Két silótelepet építettünk, amelyek környezetvédelmi szempontból is jelentős beruházások. A régi gyümölcsösöket részben újratelepítettük, s a szociális program keretében két szociális épület készült el, valamint a közösen épített páti (Patince) üdülőház. Az említett sikerek eléréséhez nagyban hozzájárult a szocialista kötelezettségvállalások túlteljesítése minden évben. A vállalások jelentős részét képezi dolgozóink városfejlesztési akciókban való részvétele a választási program keretében. Az ezen a területen elvégzett munkák értéke minden évben meghaladta a 30 ezer koronát, elsősorban a művelődési központ építésénél. Az elmúlt évben szakmunkásaink és mestereink a fedett uszoda építésénél végeztek 330 órányi társadalmi munkát. A városi nemzeti bizottság számára szükség esetén teherszállító jármüveket is biztosítunk. Vállalatunknál nyolc szocialista munkabrigád tevékenykedik, ebből egy 37 tagú a csibekeltetőben, melynek tagjai már az aranyjelvényt viselik. Ez a munkacsoport az elmúlt évben különösen jó eredményeket ért el. A keltetési tervet 830 ezer naposcsibével túlteljesítettük, s a kelési százalék- arány is jobb volt a tervezettnél, az előirányzott 80,28 százalék helyett ugyanis csaknem 83 százalékos arányt értünk el. Ezek az eredmények különösen jóknak mondhatók, ha figyelembe vesszük a múlt év elejei rendkívül hideg és hosz- szan tartó téli időjárást, amely kedvezőtlenül hatott a keltetés minőségi mutatóira. Hogy mégis sikerült 9 millió 770 ezer naposcsibét kitermelni, ez főleg a tojások nagy biológiai értékének, vagyis a tojótartás magas színvonalának köszönhető. A tojótartók kiváló munkájához természetesen a keltető kollektíva felületességet és hanyagságot nem ismerő, odaadó, becsületes munkája is hozzájárult. Ezt a keltetési munkát tükröző minőségi mutatók is bizonyítják, mint például a terméketlen tojások száma, a befulladt csirkék mennyisége, valamint a tojásválogatási veszteség. Ezek a mutatók az elmúlt évben minden eddiginél jobban alakultak. A tőlünk származó naposcsibéket Szlovákia minden kerületében ismerik. A Nyugat-szlovákiai kerületbe 4,5 milliót, a Közép-szlovákiai kerületbe több mint 3 milliót, a Kelet-szlovákiai kerületbe pedig több mint 1,6 milliót szállítunk. Elmondhatjuk, hogy mindenhol jó hírnevünk van, s egyre több partnergazdaság ragaszkodik a nálunk kikeltett csibékhez. Említést érdemel még a keltetői hulladékot feldolgozó üzemrószle- günk is, amely a tojáshéjból, a befulladt tojásokból, az életképtelen csibékből stb. értékes, nagy fehérje- és mésztartalmú takarmány- lisztet készít. Ezt a terméket takarmánykiegószítő adalékként hasznosítjuk gazdaságunk egyes farmjain. Kollektívánk ezt a jó színvonalat a jövőben is szeretné megtartani. Eddigi tapasztalataink alapján felismertük, hogy munkánk sikeressége elsősorban a brigádtagok összetartásának és kötelességérzetének köszönhető. A továbbiakban is erre építjük optimizmusunkat, s bízunk benne, hogy nem okozunk csalódást. A fejlődés azonban 'az eddiginél is többet kíván tőlünk, a következő tervidőszakban feladataink még igényesebbek lesznek. Ezt vállalatunk dolgozói minden munkaszakaszon tudatosítják, amint az a járási pártkonferencia és a XVII. párt- kongresszus tiszteletére tett több mint egymillió korona értékű kötelezettségvállalásukból is kitűnik. Hájikné Zakál Margit, a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság dolgozója Nem fér hozzá kétség, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tervszerű irányítási rendszerének továbbfejlesztése a 8. ötéves tervidőszakban igényesen és céltudatosan irányul a mezőgazdasági termelés sokoldalú intenzifikálására, elsősorban a minőségi színvonal és az értékalkotó folyamatok hatékonyságának javítására. A hatékonyság növelésében, amely az egyes megnövekedett ráfordítási költségek ellensúlyozásának döntő forrása, alapvető és legfontosabb feltételnek tartjuk a legújabb tudományos és műszaki ismeretek széles körű és gyors hasznosítását. Elsősorban a növénytermesztés ipari szintű rendszereiben szerzett új tapasztalatok ésszerű, magas műszaki és szakismereti színvonalon való érvényesítését kell kiemelni. A kukorica termelési rendszere nálunk átlagosan egy tonnával növelte a hektárhozamot, az energetikai szükségletek, illetve a ráfordítási költségek egyidejű csökkenése mellett. Az egy tonna szemes kukoricára számított saját termelési költség 240 koronával csökkent. A napraforgó hektárhozama a termelési rendszerben 0,4 hektárral lett nagyobb. A termelés energetikai igényessége ennél a növénynél is csökkent, ami azt eredményezte, hogy e növény termesztése, amitől a mezőgazdasági vállalatok korábban idegenkedtek, jövedelmezővé vált. Hasonlóan értékelhetjük a cukorrépa-termesztés programját is, melynél nem lehet probléma öntözéses feltételek között 45-50 tonnás hektárhozamot elérni a cukortartalom 2 százalékos növelése mellett. Ez azt jelenti, hogy hektáronként 70-80 kg cukorral többet termelhetünk. A mi feltételeink között a takarmánytermelésben is jelentős fordulatot érhetünk el. Az elmúlt évben 68 hektáron bevezettük az őszi árpa járvaszecskázóval történő, teljes növényként való betakarítását, ami után silókukoricát vetettünk. Ez a rendszer egy év alatt két jó minőségű silótakarmány betakarítását teszi lehetővé ugyanarról a területről, ami hektáronként 70 tonna tömegtakarmánynak felel meg, s ez szárazanyagra átszámítva meghaladja a lucerna vagy a vöröshere hozamát. E rendszer nagyobb arányú elterjesztéséhez azonban az SPS 35- ös járvaszecskázóink műszaki színvonalát a Hesston 7730-as gépek színvonalára kellene emelni, ami gépiparunk számára nem jelent megoldhatatlan feladatot. A termelés energiaszükségletét ezen az úton is csökkenteni lehet. A termelési folyamatok hatékonyságának növelését természetesen nem akarjuk csupán a gépesítésre korlátozni, hiszen hasonló lehetőségeink vannak a termelés biologizálásában, kemizálásában, A Szovjetunióba Irányuló gépipari exportunk jelentős része az élelmiszer- program megvalósítását segíti elő. Az Ilyen Irányú megrendeléseknek főleg a Hradec Králové-I Győzelmes Február Művek dolgozói tesznek eleget, ahonnan főleg cukorgyári berendezéseket és üdítőitalok gyártására szolgáló gépeket szállítanak. A felvételen az üzemi gyakorlatot végző Truong Duc Thanh szakmunkás a Vietnami Szocialista Köztársaságból a cukorgyárl répaszeletek préselésére szolgáló csigás henger hegesztését végzi. (A ČSTK felvétele) s a talaj termőképességének növelésében. A növénytermesztésben például pontos talajelemzések alapján akarjuk teljes mértékben bevezetni a növények folyékony tápanyagellátását, egy és több tápanyagot tartalmazó folyékony műtrágyákkal. Egyszerűen arról van szó, hogy a növény csak azt kapja meg, amire szüksége van, s elejét vegyük a tápanyagokkal való pazarlásnak. Emellett arról is gondoskodunk, hogy évente a szántóterület 30 százalékára jusson szerves trágya, hogy ne csökkenjen a talaj termőképessége. Hasonló értelemben járunk el a növényvédelem területén is. Az egyes gyomfólók előfordulásának megfigyelése az elóvetemónyek- ben és a fónövényeknél minden agronómusnak sokat elárulhat arról, hogy milyen vegyszert alkalmazzon, és milyen mennyiségben, esetleg elegendőnek bizonyulhat a mechanikus gyomirtás. A növények öntözését nagyon fontos intenzifikációs tényezőnek tartjuk, ezért elhatároztuk, hogy nagy teljesítményű Fregatt öntözőberendezéseket vásárolunk. Ezekből már az idén tizenegyet akarunk üzembe helyezni, s így a csörlódobos öntözőberendezésekkel együtt naponta 190 hektár öntözésére nyílik lehetőség. Az ilyen intézkedésekkel összefüggésben bizonyára mindenkiben felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet a korszerűsítéshez és a tudományos-műszaki fejlesztéshez pénzügyi forrásokhoz jutni. Minket már régebben is foglalkoztatott ez a kérdés, különösen a CSKP KB 4. ülése után, amikor a társadalom jelentős anyagi támogatásban részesítette a mezőgazdaságot. A mi konkrét feltételeink között a nyereség és a jövedelmezőség 50 százalékkal növekedett. A termelési folyamatokból származó forrásokat azonban csak nagyon takarékosan használtuk fel a tagság személyi anyagi érdekeltségének növelésére, inkább a fejlesztési és felújítási alapok feltöltését részesítettük előnyben, hogy fedezhessük a termelés anyagiműszaki alapjának korszerűsítésével járó költségeket. A források újraelosztásának jelenlegi helyzetében most arra számíthatunk, hogy a műszaki színvonal emelésébe fektetett beruházási költségek a továbbiakban olyan haszonnal járnak, amely szintén ellensúlyozhatja a termelési folyamat egyes ráfordítási költségeinek növekedését. Az elmúlt öt óv alatt nagy gondot fordítottunk az objektív normák bevezetésére, valamint a teljesítmények és a szükségletek konkrét feltételekhez igazodó normatívu- mainak kidolgozására. Új üzemanyag-fogyasztási normákat állapítottunk meg az egyes önjáró gépek számára, az egyes munkafeladatok és nehézségi osztályok szerint. Kidolgoztuk továbbá az egyes technológiai eljárások, műveletek munkanormáit, a vetőmagvak, műtrágyák, növényvédelmi vegyszerek, abraktakarmányok felhasználására, valamint az energiafogyasztásra vonatkozó fogyasztási és költségnormákat, továbbá a termékek minőségével és az állóeszközök kihasználásával kapcsolatos mutatókat. Mindez azt jelenti, hogy a műszakilag indokolt normák és mutatók rendszere megbízható alapot képez az egyes csoportok és személyek érdem szerinti javadalmazásának elmélyítéséhez, s egyúttal nélkülözhetetlen feltétele a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás, valamint a vállalaton belüli önálló elszámolás érvényesítésének. EMIL DUFALA mérnök, kandidátus, a Vágsellyei (šaľa nad Váhom) Efsz elnöke
