Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1986. I. 9. Előkészületek a szubotnyikra (ČSTK) - Az egész Szovjet­unióban nagy visszhangot vál­tott ki a Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Ta­nácsának és a Komszomol Központi Bizottságának az a javaslata, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa tisztele­tére tartsanak az országban kommunista szombatot. Dol­gozó kollektívák tízezrei már megkezdték a felkészülést az önkéntes műszakra, amely so­rán főleg megtakarított anya­gokból, nyersanyagokból és energiából fognak termelni. A kommunista szombat bevé­telét a 12. ötéves tervidőszak alapjára utalják át. A műszak célja, hogy a dolgozók még nagyobb mértékben járuljanak hozzá a kongresszusi felaján­lások, illetve az idei terv teljesí­téséhez, illetve túlteljesíté­séhez. Hanoiban ülésezik a KGST tervezési bizottsága (ČSTK) - Hanoiban szerdán megkezdődött a KGST tervezési együttműködési bizottságának sorrendben 37. ülése. A tanács­kozás napirendjén a KGST 41. (rendkívüli) ülésszakán hozott ha­tározatok megvalósításának konk­retizálása szerepel. A csehszlovák küldöttséget az ülésen Svätopluk Potáč, a szövetségi kormány alel- nöke vezeti. A megnyitón jelen volt Pham Van Dong, a Vietnami KP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnöke, valamint más vietnami vezetők és a KGST szerveinek képviselői. A kormány­fő beszédében hangsúlyozta, hogy ez az első ilyen tanácskozás vietnami területen. Kiemelte an­nak a támogatásnak a jelentősé­gét, amelyet a KGST-országok nyújtanak Kubának, Vietnamnak és Mongóliának. Elmondta: Hanoiban az egyes küldöttségek kétoldalú megállapodásokat írnak alá Vietnammal a következő öt évre szóló együttműködésről. Az USA teljes gazdasági bojkottja Líbia ellen Block távozik (ČSTK) - John Block amerikai mezőgazdasági miniszter wa­shingtoni sajtókonferenciáján kö­zölte, lemond tisztségéről. Block, aki csaknem öt évig volt a mező­gazdasági tárca vezetője, egyike a kormány azon kevés tagjainak, akik Reagan elnök hivatalba lépé­se után megmaradtak a kabinet­ben. Az utóbbi időben mind gyak­rabban esett szó Block lemondá­sáról, valószínűleg azért, mert a kormány mezőgazdasági politi­kája következtében a farmerek tö­megesen mentek tönkre. Legvaló­színűbb utóda Richard Lyng, aki eddig Block helyettese volt. (Folytatás az 1. oldalról) megállapítja, az amerikai szank­ciók hatása korlátozott lesz, mi­vel a két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok a Fehér Ház korábbi Líbia-ellenes akciói követ­keztében már most minimálisak. Az USA-ba irányuló líbiai export 1981-ben még elérte az 5,3 milli­árd dollárt, 1984-ben azonban már csak 9 millió dollár volt, s a lí­biai kivitel összességének nem egész egy százalékát teszi ki. A lí­biai import az USA-ból 1979-hez viszonyítva háromszorosával csökkent és 1984-ben csupán 220 millió dollár értékű volt, vagyis a behozatal egészének mintegy 2 százaléka. Az Iszlám Konferencia Szerve­zetének külügyminiszterei a ma­rokkói Fezben folyó tanácskozá­sukon élesen elítélték az Egyesült Államok és Izrael Líbia-ellenes kampányát. A résztvevők közös nyilatkozatukban teljes szolidari­Ortega a közép-amerikai feszültség okairól (ČSTK) - Az Egyesült Államok kormánya a Líbia körüli feszültség növelésével párhuzamosan hadi­hajóit a nicaraguai partokhoz kül­di, s így ebben a térségben is fokozza a feszültséget - jelentet­te ki Daniel Ortega nicaraguai elnök, a Barricadának, a Sandinis­ta Nemzeti Felszabadítási Front Központi lapjának adott interjújá­ban. Az elnök rámutatott arra, hogy a közép-amerikai feszültséget Washington elsősorban a provo­katív közös amerikai-hondurasi hadgyakorlatokkal élezi, amelye­ket hondurasi területen 1981 óta csaknem szünet nélkül tartanak. Azóta Hondurasban az amerikai tengerészgyalogság több mint 50 ezer katonája volt jelen. Komoly aggodalmat kelt az is, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben katonai helikoptereket bocsátott a hondurasi ellenforradalmár zsol­dosok rendelkezésére. A nicaraguai külügyminisztéri­um a hondurasi kormányhoz jegy­zéket intézett, amelyben nyomaté­kosan követeli, hogy a hondurasi hatóságok adják vissza Nicaragu­ának azt a repülőgépet, amelyet tavaly decemberben hurcoltak hondurasi területre, s hogy adja ki a géprablókat. DIÁKMEGMOZDULÁSOK HAITIBAN (ČSTK) - A haiti városok több­ségében kedden a középiskolák és egyetemek diákjai tiltakozó megmozdulásokat szerveztek Jean-Claude Duvalier diktatúrája ellen. A sztrájkok és tüntetések elnyomására a hatóságok kivezé­nyelték a rendőrséget, s egy diák meghalt, sokan megsebesültek. Az eset a fővárostól mintegy 150 km-re északra fekvő Gonaives vá­rosban történt meg, amely tavaly november óta a diktatúrával szembeni ellenállás legfőbb köz­pontja. Emlékezetes, két hónappal ezelőtt a rendőrség négy tüntetőt megölt és tizenkettőt súlyosan megsebesített. Megfigyelők a diáksztrájkot a legkiterjedtebb kormányellenes tiltakozó akciónak tartják azóta, hogy 1971-ben Jean-Claude Du­valier örökös elnökké nyilvánította magát. A holland kormány „takarékoskodik“ (ČSTK) - A holland pénzügymi­nisztérium tegnap kiadott doku­mentuma szerint a jobboldali kor­mány legkevesebb 4,8 milliárd guldent kíván „megtakarítani“ a fizetéseken, a szociális kiadá­sokon. Az állami alkalmazottak fizetésének befagyasztásával és létszámuk 2 százalékos csökken­tésével a kormány 2 milliárd gul­dent akar megtakarítani. A szociá­lis kiadásokat 1,8 milliárddal csök­kentik. A kabinet ezeket a lépése­ket az állami költségvetési hiány csökkentésének szükségességé­vel indokolja. Az idei költségvetési terv azonban további kedvezmé­nyeket biztosít a nagytőkének. Az ország fegyverkezési kiadásait sem érintik a korlátozások. Olajpiaci előrejelzés: csökkenő árak (N) - Az olajárak további csök­kentésére számítanak az idén a Nemzetközi Energia,, Ügynökség párizsi székhelyén. Az áresés 1981 óta tart, és az akkori hordónként 37 dollár helyett ezekben a napokban már csak hordónként 26 dollár körüli érték­nél tart az ár a lanyha forgalmú olajtőzsdéken. A legújabb áreny­hülést az váltotta ki, hogy az OPEC decemberi miniszteri érte­kezletén elhatározták: a szervezet ezentúl inkább őrzi piaci részese­dését, semmint hogy továbbra is egyedül védené az árakat. Az OPEC azért döntött így, mert a szervezeten kívül termelők gaz­daságossá tehették bányászatuk növelését, és a takarékosság meg a helyettesítő energiaforrások el­terjedése miatt amúgy is szűkülő piacon növelték exportjukat. A fejlett tőkés országokban arra számítanak, hogy ha az olaj világ­piaci ára hordónként 20 dollárra csökkenne tavaszig, az egy szá­zalékponttal fogná vissza az inflá­ciót Nyugat-Európában. De arra is figyelmeztetnek, hogy az olajárak nagyobb esése miatt versenykép­telenné válhatnak az olajtakaré­kossági beruházások és a helyet­tesítő energiaforrások. fásukról biztosították Líbiát, s kifejtették, a Líbia címére szánt fenyegetéseket a szervezet vala­mennyi iszlám ország fenyegeté­sének tekinti. A kubai külügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el az amerikai kampányt. A dokumentum hang­súlyozza, Washington mondvacsi­nált ürüggyel küldte fegyveres erőit a líbiai partokhoz és így ismét kinyilvánította, semmibe veszi más államok szuverenitását. A ha­vannai külügyminisztérium felhívja a figyelmet a hasonló provokációk veszélyes következményeire. Az algériai külügyminiszté­rium ugyancsak nyilatkozatot adott ki az ügyben hangsúlyozva, hogy Algéria nem nézné tétlenül a testvéri líbiai nép vívmányai elle­ni támadást. A holland kormány tájékoztat­ta az Egyesült Államokat, nem ért egyet sem a katonai intervenció­val, sem bármiféle szankciókkal Líbia ellen. A hágai külügyminisz­térium szóvivője közölte, ezt az álláspontot ismertették az ameri­kai nagykövetséggel. Chile adóssággondjai (ČSTK) - Chile külföldi adóssá­gai tavaly elérték a 23 milliárd dollárt és egy lakosra számítva e tekintetben az ország a világon az első helyre lépett elő. A fenti adatot a chilei ellenzék hozta nyil­vánosságra. A Pinochet-rezsim tavaly exportbevételeinek 60 szá­zalékát fordította a külföldi adós­ságok törlesztésére. Az ellenzéki források szerint az ország gazda­sági válságának súlyosbodása annak eredménye, hogy a chilei vezetők teljes mértékben aláren­delik magukat a Nemzetközi Valu­ta Alap diktátumának. A munká­sok és a középrétegek életszínvo­nala emiatt rohamosan csökken. Megkezdődött a belga exkormányfő pere (ČSTK) - Brüsszelben szerdán megkezdődött a hosszú ideje ha­logatott bírósági tárgyalás Paul Vanden Boeynants egykori kor­mányfő, a kormányzó Keresztény­szociális Párt (PSC) elnöke ellen. A több mint három évig tartó igen diszkrét vizsgálat bebizonyította, hogy a politikus egykori funkcióit személyes vagyonának gyarapítá­sára használta ki. Különböző do­kumentumokat hamisított, hogy így térjen ki az adófizetés elől. A botrányt nem tudták eltussolni még úgy sem, hogy Boeynants utólag „önszántából“ 24 millió frank jövedelemadót visszatérített az államnak. A keresztény párti neves politikus első csalásaira már 1982-ben fény derült, ám pártja színeiben még ezután jelöl­tette magát a brüsszeli polgár- mesteri tisztségbe. A Pentagon megrendelésére (ČSTK) - A Pentagon megrendelé­sére az AAI amerikai-izraeli repülő­gépgyártó konszern pilóta nélküli fel­derítő repülőgépek számára különle­ges berendezések három fajtáját fogja gyártani a közeljövőben. Az UPI hír- ügynökség értesülése szerint a had­ügyminisztérium megrendelésének értéke megközelíti a 30 millió dollárt. 180 kilogramm összsúlyú, tévékame­rával ellátott berendezésekről van szó, amelyek a földi állómásra folyamato­san közvetítik a környékről készített felvételeket. Olaszországban jelenleg 2,5 millióra tehető a munkanélküliek száma, ami a munkaképes lakosság 11 százaléka. A tavaly tovább súlyosbo­dott gazdasági helyzetet a kormány mégis a dolgozók kárára kívánja enyhíteni. A munkaközvetítő Irodákban így naponta hosszú sorok várakoznak, akárcsak képünkön, amely Milánóban készült. (ČSTK-felvétele) Sajtóértekezlet Moszkvában az ázsiai helyzetről és a szovjet-japán viszonyról (CSTK) - Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes tegnapi moszkvai sajtókonferenciáján az ázsiai helyzetről, valamint a Szovjet­unió és Ázsia néhány országa közötti kapcsolatokról szólt. A miniszterhelyettes kiemelte; a Szovjetuniót baráti viszony fűzi az indokínai országokhoz, s hang­súlyozta, hogy az ASEAN orszá­gaival való kapcsolatai is jók A Szovjetuniónak érdeke, hogy a két államcsoport megoldást ta­láljon a köztük fennálló vitás kér­désekre. Az indokínai országok előterjesztették az ASEAN-nal va­ló kapcsolataik rendezésének ter­vét, s hogyha a térségben meg­szűnne a külső beavatkozás, mindkét fél hozzájárulna a meg­nyugtató rendezéshez. Kapica a továbbiakban Eduard Sevardnadze külügyminiszter kö­zelgő tokiói útjával kapcsolat­ban a szovjet-japán viszonyról is szólt. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy mindkét ország érdekei­nek megfeleJ a barátság és a köl­csönösen előnyös együttműködés - mondotta, majd megemlítette, hogy a két ország viszonya a kap­csolatok 1956-ban történt normali­zálása után nem fejlődött kiegyen­súlyozottan. A japán kormány be is fagyasztotta ezeket a kapcsola­tokat, s bizonyos fejlődés csak a múlt évben állt be. A csaknem tízéves szünet után sorra kerülő szovjet külügyminiszteri látogatás jelentős ösztönzést adhat a szov- jet-japán együttműködés fejlesz­tésének. Kapica határozottan elítélte az USA katonai előkészületeit a Csendes-óceánon, s visszauta­sította azt a washingtoni állítást, miszerint a Szovjetunió fokozza katonai jelenlétét a térségben. Az Egyesült Államok Japánban, a Fü- löp-szigeteken, Dél-Koreában és a Csendes-óceán térségének más országaiban katonai támaszpon­tokat tart fenn. Mindez egyértel­műen mutatja, ki veszélyezteti a Csendes-óceán békéjét és sta­bilitását, mutatott rá Kapica. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a Szovjetunió támogatja a Csendes-óceán déli részének atommentes övezetté nyilvání­tását. A szovjet külügyminiszter-he­lyettes kitért a Kínához fűződő viszony néhány kérdésére is. Kiemelte: gazdasági és kulturális területen az elmúlt három-négy év során jelentős előrelépés történt, a kereskedelmi árucsere például hatszorosára nőtt. A szovjet -kínai konzultációk hét fordulója zajlott le, s idén áprilisban lesz a nyolcadik forduló. Ä felek megál­lapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter kölcsönös látoga­tást tesz egymás országában. Vannak azonban olyan területek, ahol a Szovjetunió tovább szeret­ne lépni. A kölcsönös kapcsolatok alapjait szovjet vélemény szerint egy politikai dokumentumba kéne foglalni, pl. a kölcsönös kapcsola­tok alapelveiről, az erő alkalmazá­sáról való lemondásról és a vitás kérdések békés rendezéséről szó­ló megállapodásban. A kínai fél azonban ezt az ún. három akadály elhárításához köti, (ezek a Szovjet­unió Afganisztánhoz, Mongóliához és az indokínai országokhoz fűző­dő viszonyát érintik). A Szovjet­unió a Kínával való politikai kapcsolatok javítását nem köti semmiféle előzetes feltételek­hez, baráti viszonyt kíván fenn­tartani Kínával, ám nem a más országokhoz fűződő viszonya kárára - hangsúlyozta Mihail Ka­pica. (X vdówüjfébűl=nPABflA Felelősségteljes választás (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában kommentárt közölt, amelynek címe Felelősségteljes választás, s ebben a szov­jet-japán kapcsolatokkal foglalkozik. A cikkből idézünk: Az elmúlt évben a hivatalos To­kió több nyilatkozatában kifejtette, hogy szeretné javítani kapcsolatait a Szovjetunióval. Genf eredmé­nyei ezt a tendenciát tovább erősí­tették. Hogyan látják tehát Tokió­ban a két ország kapcsolatainak jövőjét? Hivatalos tokiói körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy a kölcsönös kapcsolatokban el kell mozdulni a holtpontról a javulás irányába. E javulás módját illetően több vélemény is elhangzott. A konfrontációs irányvonal hívei az ismert, alá nem támasztott és törvénytelen területi igények napi­renden tartását javasolják, s csak ezek „megnyugtató“ megoldása után hajlandók a kapcsolatok fej­lesztésére. A másik irányvonal hí­vei azt javasolják, először javítsák a kapcsolatokat, s csak azután ennek alapján terjesszék elő a ja­pán igényeket. Maga az a tény, hogy Tokióban ilyen két különböző hozzáállás tapasztalható, arról ta­núskodik, a japán kormánykörök által hangoztatott „egység“ e kér­désben csak homályos. Japán politikai és gazdasági körökben ezenfelül mind nagyobb teret nyert az a törekvés, hogy bármiféle előzetes feltételek nélkül javuljanak a két ország kapcsola­tai, illetve, hogy elháruljanak a ja­vulást gátló mesterséges akadá­lyok. Az idő mutatja meg, melyik tokiói irányvonal kerekedik felül. Ugyanakkor épp az idő sürgeti a mindkét fél számára előnyös politikai, kereskedelmi, gazdasági, kulturális és más területekre kiter­jedő kapcsolatok fejlesztését. Ez nemcsak a Szovjetunió és Japán, hanem szomszédainak is az érde­keit szolgálná. A szigetországon múlik, miként válaszol a Szovjetunió egész sok konstruktív békekezdeményezé­sére, amelyek a helyzet javításá­ra, a távol-keleti és az ázsiai biza­lom és biztonság megszilárdításá­ra irányulnak. A genfi megállapo­dások megvalósítása hozzájárul­na ahhoz is, hogy a szovjet-japán együttműködés bővülne a Csen­des-óceán kincseinek kiaknázása, az atomenergia békés kihasználá­sa, a környezetvédelem területén is. Politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy ezek az elképzelések reális tartalmat kapjanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents