Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám, szerda
ÚJ szú 5. 1986. I. 29. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése A Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságának fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről 1985-ben Szlovákia gazdasága 1985-ben elérte az állami tervben kitűzött fő célokat. Folytatódott a dinamikus gazdasági fejlődés és az intenzifi- kálás folyamata. Az előzetes eredmények szerint a bruttó nemzeti jövedelem (a külkereskedelem nélkül) az előző évhez képest 3,6 százalékkal nőtt. A létrehozott társadalmi erőforrások alapján növekedett a lakosság személyi és társadalmi fogyasztása, megszilárdult szociális biztonsága. A gazdasági fejlődésre pozitívan hatott a Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója, valamint a CSKP XVII. és az SZLKP következő kongresszusa tiszteletére kibontakozott szocialista verseny- és felajánlási mozgalom, az év eleji lemaradás fokozatos felszámolására tett intézkedések végrehajtása, valamint a CSKP KB 15. és az SZLKP KB azt követő ülésén hozott határozatok teljesítése. Az 1985. évi eredmények jelentős mértékben elősegítették az egész 7. ötéves terv alapvető feladatainak teljesítését, és egészében véve kedvező indulási feltételeket teremtenek a 8. ötéves tervidőszak első évére szóló állami végrehajtási tervnek a valóra váltásához. TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS A korábbi évhez képest javult a műszaki fejlesztés állami tervében kitűzött feladatok teljesítése. Gyakorlati megvalósításuk azonban részben elhúzódott, és több műszaki-gazdasági paramétert nem értek el. Az állami műszaki fejlesztési tervben 1985-re kitűzött 104 feladat 96,2 százalékát a tervnek megfelelően megoldották. Sikeresen eleget tettek például a- követ- kező feladatoknak: hidraulikus elemek és rendszerek kutatása és fejlesztése, adaptív ipari robotok és unifikált manipulátorok gyártása, textíliák különleges módszerekkel történő összeerősítése, félvezetős váltókkal felszerelt automata rendszerek, polipropilén szálak és más anyagok kifejlesztése. 1984-hez képest 13,7-ről 15 százalékra emelkedett a magas műszaki színvonalú és gazdaságosan előállítható gyártmányok részaránya. Az első osztályú termékek értéke csaknem 31 milliárd korona volt, ami az egész árutermelés 12,9 százaléka. A gyártási folyamatok hatékonyabbá tételéhez a dolgozók műszaki alkotó kezdeményezése is hozzájárult. Növekedett a találmányok és az újítási javaslatok száma, gyakorlati felhasználásuk azonban nem eléggé eredményes. BERUHÁZÁSOK A beruházási és a kivitelező- munkák terjedelme (a Z-akció és a lakosság magánépítkezései nélkül) 4,4 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél és 7,6 százalékkal az 1984. évinél. E munkák értéke elérte az 52,3 milliárd koronát. A kiemelt beruházásokon 29 termelő kapacitást helyeztek próbaüzembe, ami a tervezett meny- nyiség 90,6 százaléka. Átadták például a Trnavai Autógyár kovácsoló műhelyét, a Detvai Nehézgépipari Művek losonci (Lučenec) vezetőfülke-gyártó részlegét, a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű új blokkját, a žilinai 3-as számú fútómúvet, a bratislavai Slov- naft vállalat gázfeldolgozó üzemrészlegének 2-es számú egységét, e vállalat vajáni (Vojany) gázfeldolgozó üzemegységét, a hur- banovói malátagyártó üzemet, a kassai (Košice) malomipari üzemet, a vágkirályfai (Kráľová nad Váhom) vízerőmű energetikai részlegét és a Slovenská Lupča-i Biotika vállalat új penicillingyártó üzemegységét. IPAR A központi tervezés alapján termelő szlovákiai iparvállalatok a korábbi évhez képest 4,6 százalékkal növelték termelésüket, s így a tervet 1,2 ponttal, azaz csaknem 3 milliárd koronával túlteljesítették. Az iparvállalatok által eladott termékek értéke 1984-hez képest 4,4, a késztermék-szállítások pedig 4,8 százalékkal nőttek. A növekedés nagymértékben a kiviteli szállításoknak köszönhető, amelyek a szocialista országok viszonylatában 8,1, a nem szocialista országok viszonylatában pedig 5.3 százalékkal növekedtek. A belkereskedelmi szállítások terjedelme 2,4, a gépek és berendezések szállításáé pedig 7,2 százalékkal volt nagyobb. Az egyes szlovákiai iparágakban a következő eredmények születtek: A szénipar dolgozói 5 731 000 tonna barnaszenet és lignitet fejtettek, s ezzel termelési tervüket 101.3 százalékra teljesítették. A villanyáram-termelés 10,5 százalékkal növekedett. Ennek fő forrása a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű termelésének növekedése volt. A népgazdaság és a lakosság energiaellátása egészében véve folyamatos maradt. A kohóipar - az érckitermelést is beleszámítva - termelése 3,4 százalékkal, ezen belül a vaskohászaté 4, a színesfémkohászaté pedig 2 százalékkal emelkedett, s így a tervfeladatokat túlszárnyalták. A gépipari termelés 7,1 százalékkal nőtt, az állami tervben előirányzott 6,5 százalékos növekedés helyett. A gépiparon belül a legdinamikusabban, 8,6 százalékkal, az elektrotechnikai ipar termelése nőtt, szemben az állami tervben előirányzott 7,1 százalékkal. Elsősorban az adatfeldolgozó gépek és a digitális számítógépek gyártását növelték. Gyorsan fokozódott egyes fogyasztási elektrotechnikai termékek előállítása. A nehézgépipar 6,5 százalékkal növelte termelését. Az általános gépipari termelés 6,7 százalékkal nőtt az állami tervben előirányzott 6,2 százalék helyett. A fogyasztási cikkek közül fellendült a motorkerékpárok és a robogók, az automata mosógépek, a háztartási hűtőgépek és mélyhűtők gyártása. A vegyipari vállalatok számára az állami terv a termelés 2,4 százalékos növelését irányozta elő. Ezt a feladatot túlszárnyalták. A vegy- és a kőolajfeldolgozó ipar termelése 3,7, a gumiiparé 3,8 százalékkal nőtt. A fafeldolgozó ipar nem érte el a kitűzött célokat, bár termelését 2,1 százalékkal növelte. Negatív befolyást gyakoroltak rá az új kapacitások beindításával kapcsolatos problémák és az, hogy a cellulózgyárak nem érték el a kitűzött paramétereket. A könnyűipari termelés 3,1 százalékkal nőtt, 1,6 ponttal nagyobb mértékben az állami terv előirányzatánál. Ennél nagyobb növekedési rátát ért el a ruházati és nyomdaipar. Az építőanyag-gyártás fejlesztése a belső szükségletek szerint történt, ezenkívül le kellett építeni az energiaigényes termelési ágakat. A bruttó termelés alapján számított munkatermelékenység 3,4 százalékkal növekedett, s a termelés növekedését 72,3 százalékban fedezte. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok 33 milliárd korona értékű munkát végeztek, ami a korábbi évhez képest több mint 0,9 százalékos növekedést jelent. Tervüket 100,3 százalékra, a kivitelezési szerződések alapján végzett munkák mutatóját pedig 103,6 százalékra teljesítették. Túlszárnyalták a tervet a kötelező beruházásokon, a koncentrált beruházások területén és a komplex lakásépítésben. Az eredményeken azonban rontanak a régóta tapasztalható fogyatékosságok, főleg azok, amelyek a határidőkkel és a munkák minőségével kapcsolatosak. Az építőipari bruttó termelés alapján számított munkatermelékenység szintje 0,7 százalékkal volt magasabb, mint 1974-ben. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR A bruttó mezőgazdasági termelés tervét 97,5, ezen belül a növénytermelését 94, az állattenyésztését pedig 100,5 százalékra teljesítették. Az 1981-1984-es időszak évi átlagához képest 1985-ben a bruttó termelés 2,7, ezen belül a növénytermelés 0,7, az állattenyésztésé pedig 4,3 százalékkal volt nagyobb. Az állami terményfelvásárlási tervet gabonaneműekből 100,2, hüvelyesekből 97,5, napraforgóból 104,4, repcéből 64,1, cukorrépából 89,2, burgonyából pedig 75 százalékra teljesítették. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának állami tervét csaknem minden területen túlteljesítették. Vágómarhából 4,4, vágóbaromfiból 1,8, tejből 3,2, tojásból pedig 1,7 százalékkal vásároltak fel többet a tervezettnél. A vágósertés felvásárlásának tervét 99,8 százalékra teljesítették. Az élelmiszer-ipari termelés 1984-hez képest 3,4 százalékkal nőtt, és 1,3 ponttal haladta meg az állami tervben előirányzott szintet. Fokozódott a péksütemények, a hús, a húskonzervek, a baromfi- ipari, a vaj- és más termékek előállítása. AZ ERDŐGAZDASÁG az állami tervben kitűzött feladatokat teljesítette, összesen 5,7 millió köbméter fát termeltek ki, s közben előnyben részesítették a viharok következtében elpusztult fák anyagának feldolgozását, amelynek részaránya elérte a 37,2 százalékot. összesen 20100 hektárt erdősítettek, s ezzel ezt a tervmutatót is túlszárnyalták. VÍZGAZDÁLKODÁS A lakosság által felhasznált ivóvíz mennyisége az előző évinél 11 millió köbméterrel több volt, azaz 425 millió köbméter. A közüzemi vízvezetékek vizével a lakosság 69,2 százalékát látták el, a nyilvános csatornahálózatra kapcsolt lakások részaránya elérte a 45,4 százalékot. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A nyilvános teherforgalomban 244,2 millió tonna árut szállítottak, s lényegében sikerült kielégíteni a népgazdaság szállítási igényeit. A szállítások terjedelme 2,9 százalékkal kisebb volt, mint 1984- ben. A közlekedési eszközök 1050 millió utast szállítottak. Az utasok száma az 1984. évi szinten maradt, s az ágazat teljesítménye az egy utasra eső kilométereket tekintve 1,9 százalékkal növekedett. A távközlés területén folytatódott a postai munka korszerűsítése és a hálózat automatizálása. A telefonállomások száma 30 ezerrel, ebből a magánállomásoké 14 ezerrel emelkedett. Bratislavában 8000 új telefonállomást adtak át. Az év végén 1 006 000 telefon- állomás üzemelt, vagyis 100 lakosra 19 készülék jutott. PÉNZGAZDÁLKODÁS A központilag irányított szlovákiai állami gazdasági szervezetek pozitív eredményeket értek el a bruttó és a tiszta teljesítmények tervének teljesítésében és az anyagfelhasználás területén, mivel az 1 korona értékű teljesítményre jutó anyagszükséglet másfél százalékkal csökkent. Nem teljesítették azonban tervfeladataikat a bér- és főleg a pénzbeli kiadások csökkentésében. Megnyilvánult ez a nyereség lassúbb növekedésében, leszámítva a külkereskedelem és a rendkívüli bevételek befolyását. ÉLETSZÍNVONAL 1985-ben megteremtettük a feltételeket a CSKP XVI. kongresz- szusán kitűzött azon feladat teljesítéséhez, hogy megtartsuk és javítsuk a lakosság magas életszínvonalát, és szilárdítsuk szociális biztonságát. Szlovákiában a népgazdaságban dolgozók száma 1984-hez képest 34 ezer fővel emelkedett, és elérte a 2,4 millió főt. A szlovák népgazdaság szocialista szektorában és az egységes földművesszövetkezetben dolgozók havi átlagbére elérte a 2863 koronát (az előző évhez képest 2 százalékkal emelkedett). A lakosság pénzbevételei 3,3 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1984-ben, és elérték a 129 milliárd koronát. A lakosság pénzkiadásai a korábbi évhez képest 3,7 százalékkal voltak nagyobbak, s elérték a 123,9 milliárd koronát. A kiskereskedelmi forgalom az előző évhez képest 4,4 százalékkal nőtt. Ennél nagyobb volt a növekedés az élelmiszer-kereskede- lemben, viszont kisebb az iparcikkek eladásában. Az élelmiszerellátás egészében véve folyamatos volt. Elsősorban a hús, és a húsipari termékek, a tejtermékek, konkrétan a sajtok és néhány más tejipari készítmény, valamint a növényi zsiradékok és az étolajak, a burgonya és a gyümölcs eladása növekedett. Az iparcikkek eladásán belül főként a lábbeli, az illatszerek és egyes tartós fogyasztási cikkek, például a hűtőgépek, és a mélyhűtők, a varrógépek, a fekete-fehér tévékészülékek, a kályhák és a tűzhelyek, az edények, a személygépkocsik és a kerékpárok eladása nőtt. A felsorolt árucikkek némelyikéből az eladás lényeges növekedése ellenére sem sikerült teljes mértékben kielégíteni a keresletet. Lakásépítés: a tervnek megfelelően 37 700 lakást adtak át, 3200-zal többet, mint 1984-ben. A Z-akció keretében kitűzött feladatok megvalósításával számos közhasznú létesítményt adtak át a lakosságnak. 350-nel nőtt a bölcsődei, 3415-tel az óvodai férőhelyek száma, s 198 200 folyóméter vízvezetéket, 20 400 folyóméter csatornát, öt egészségügyi központot és hat szociális intézetet adtak át. A lakosság társadalmi fogyasztása, amely az életszínvonal alakulása szempontjából fontos tényező, az előző évhez képest 7,1 százalékkal nőtt, s elérte az 55,4 milliárd koronát. Egy lakosra a társadalmi fogyasztási alapokból átlagban 10 738 korona jutott, 645- tel több, mint 1984-ben. Elsősorban a szociális ellátásra, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások növekedtek. Szociális ellátásra (nyugdíjak és járadékok, valamint betegségi biztosítás) 25,8 milliárd koronát biztosítottak, ebből a nyugdíjakra és járadékokra 15,1 milliárd korona jut. 1984-hez képest a kiadások 6,2 százalékkal, ezen belül a nyugdíj- és a járadékfizetési kiadások 6,3 százalékkal voltak nagyobbak, amire hatással volt egyes nyugdíjak és járadékok 1985. január 1-i hatállyal történt felemelése. A nyugdíjra jogosult és járadékra jogosultak száma elérte az 1 136 000-et, ebből 566 ezer volt a nyugdíjjogosult. A gyermekes családok pénzbeli támogatására 8,7 milliárd koronát fordítottak, ebből 6 milliárd korona volt a családi pótlék összege. Táppénzt 2,4 milliárd korona összegben folyósítottak. Az óvodás gyermekek száma az 1985-86-os évben 249 ezer volt, vagyis a 3-5 éves gyermek 92,1 százaléka járt óvodába. A középfokú szakmunkásképző intézetekben 138 ezren tanulnak, ebből 24 ezren olyan szakokon, ahol a tanulmányok érettségivel végződnek. A gimnáziumok és a szakközépiskolák diákjainak száma 122 ezer, a felsőoktatási intézményekben 49 ezer csehszlovák állampolgárságú hallgató folytatja tanulmányait. Az egészségügyi létesítmények kapacitása 722 ággyal növekedett, s elérte az 57 700 ágyat, ebből a kórházi férőhelyek száma 38 400. Egy orvosra 283 lakos jut. A bölcsődei férőhelyek száma 49 600-ra emelkedett, így a 3 éven aluli gyermekek 23,4 százaléka számára van férőhely. Növelték az üzemi és a szövetkezeti bölcsődék kapacitását, amelynek a részaránya 1985-ben már 29,4 százalék volt. A kulturális intézmények tevékenysége lehetővé tette a lakosság kulturális színvonalának további emelkedését. A Csehszlovák Rádió Szlovákia területén 17 800, a Csehszlovák Televízió 7068 óra terjedelemben közvetített műsort, s ennek az adásidőnek 51,1 százalékában saját műsorokat sugárzott. A Szlovák Filmgyártó Vállalat 233 filmet forgatott, ebből 11 játékfilm volt. A könyvkiadók 2952 müvet publikáltak 29,1 millió példányban. A környezet védelmére és egészségesebbé tételére jelentős beruházási eszközöket fordítottak. A nem megfelelő gyártási eljárások leépítésével és az elavultak korszerűsítésével, valamint a szükséges ökológiai létesítmények építésével nagyban hozzájárultak a vizek és a levegő tisztaságának védelméhez, összesen 64 nagyobb környezetvédelmi létesítmény épült 4,8 millió korona ráfordítással. A vizek tisztaságának növelése érdekében 43 szennyvíztisztító létesítményt adtak át 3,8 milliárd korona értékben. Ilyen állomást avattak Bratislavában, Žilinában, Pezinokban, Nemšovában és higanyszűrő állomást Rudňanyban. A levegő tisztaságának védelme érdekében 21 létesítmény épült, amelyek költségvetési kerete meghaladta az 1 milliárd koronát. A legfontosabb beruházások közé tartozott a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem kazánházának felújítása és az is- tebnéi Árvái Vasöntöde 1 -es számú portalanító berendezésének üzembe helyezése. A helyi termelő- és szolgáltatóipari vállalatok, valamint az ipari szövetkezetek teljesítették a legfontosabb tervmutatókat. Az előző évhez képest a tiszta teljesítményeket 4, a szolgáltatások területén elért teljesítményt 4,1 százalékkal növelték. Nagyobb forgalmat bonyolítottak le a kertészeti szolgáltatások, a gumiabroncsok javítása és utánfutózása, a villamos fogyasztási cikkek, rádió- és tévékészülékek, magnetofon és lemezjátszók, valamint gépjármű- javítás területén. A szolgáltatások terén azonban nem következett be a kívánatos javulás. Nem elégítették ki a lakosság szükségleteit a szolgáltatások közelebb hozása, minőségük javítása és a vállalási határidők lerövidítése tekintetében. 1985-ben 90 ezer gyermek született és 52 ezer személy halt meg, összesen 39 ezer házasságot kötöttek, és 7000-et bontottak fel. A lakosság száma 34 500-zal növekedett, ebből az országon belüli migráció 3500 fővel való növekedést eredményezett. A Szlovák Szocialista Köztársaság lakosainak száma 1985 végén elérte az 5 180 000-et.
