Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám, szombat

í Egy hét a nagyvilágban 1985. december 28-tól 1986. január 3-ig Szombat: Vasárnap: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: A sziriai fővárosban aláírták azt az egyezményt, amelyben a libanoni polgárháborús felek megálla­podtak a békés rendezésről • Nakaszone japán miniszterelnök átalakította kormányát • Delhiben ünnepi ülésen emlékeztek meg a kongresszuspárt fennállásának 100. évfordulójáról, Radzsiv Gandhi beszédében a párt és a kormány átszervezését (gérte A TASZSZ szovjet hírügynökség nyilatkozatban utasította vissza az amerikai kormány vádaskodásait arról, hogy a Szovjetunió állítólag nem tartja tiszte­letben a fegyverzetellenőrzési megállapodásokat • Abe Sintaro japán külügyminiszter a Szovjetunió­hoz fűződő kapcsolatok javításának szükségessé­gét hangsúlyozta • Tűzszünet jött létre Mali és Bourkina Fasso között Fidel Castro Havannában fogadta a perui kormány­főt • Ziaul Hakk pakisztáni elnök feloldotta a több mint nyolc éve bevezetett rendkívüli állapotot Szilveszter napján súlyos incidensek robbantak ki Bejrútban - Gemajel elnök ellen is merényletet kíséreltek meg amelyek a frissen kimunkált egyezmény ellen is irányultak • Tiltakozó meg­mozdulások voltak Dél-Afrlkában Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan újévi televízi­ós üzenetet váltott • A TASZSZ nyilatkozatban ítélte el az USA szombaton Nevadában végrehajtott nukleáris kísérletét Az SZKP KB főtitkára válaszolt Kenneth Living- stone-nak a nagy-londoni tanács vezetőjének leve­lére az atomfegyver-mentes övezetek létesítéséről • Carrington NATO-főtitkár Madridban tárgyalt Spanyolország NATO-tagságáról Gemajel libanoni államfő Damaszkuszban Hafez Asszad sziriai elnökkel tárgyalt • Reagan amerikai elnök Mexikóba utazott M ár hagyomány, hogy az új esztendő első napján Ke­leten és Nyugaton egyaránt az országok vezető államférfiai ünne­pi beszédben búcsúztatják az óé­vet, s vázolják elképzeléseiket a jövőre nézve, illetve üzenetet intéznek a világ népeihez. Az idén a legnagyobb nemzetközi érdeklő­dés kétségkívül Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan üzenetváltását kísérte. Az SZKP KB főtitkára az amerikai tévében az Egyesült Ál­lamok népéhez intézett üzeneté­ben kijelentette: „Az a néhány perc, amelyben önökhöz szólok, számomra közös vágyunkat jelké­pezi, hogy tovább haladjunk azon az egymáshoz vezető úton, ame­lyen az önök elnöke és én Genf- ben elindultunk A szovjet emberek elkötelezték magukat a béke, mint a legfőbb, az élettel azonos érték mellett. Ezt a gondolatot emelte ki több hír- ügynökség a beszédből, idézve a szovjet vezető azon megállapí­tását, hogy a két ország nem har­colhat egymással, összeütközé­sük tragédia lenne. Napjaink reali­tása, hogy értelmetlen dolog újabb fegyverfajták segítségével töre­kedni a biztonság megszilárdítá­sára. Reagan a szovjet néphez inté­zett üzenetében kijelentette: szük­ség van mindkét fél nukleáris fegyvertárának csökkentésére, s hogy az atomháborút nem lehet megnyerni, megvívni pedig nem szabad. Hírmagyarázók a két beszédet összehasonlítva rámutattak: az ál­láspontokban megmaradtak a lé­nyeges különbségek. Mihail Gor­bacsov síkraszállt a békés világűr megőrzése mellett, ezzel szem­ben az amerikai elnök ismét vé­delmezte az űrfegyverkezési programot. Washingtoni cikkírók is úgy vél­ték első reagálásaikban, hogy az üzenetváltás a kulcskérdésekben nem eredményezte a nézetek kö­zeledését. Ami viszont a javára írható, először is az: tanúsítja, hogy a felek folytatni kívánják a Genfben megkezdett folyamatot. Másodszor pedig: igazolja, a két vezető a személyes kontaktust is életben kívánja tartani. Több nyugati lap megírta, hogy a két beszéd hangneme visszafo­gott volt. Más nem is lehetett, újévkor udvariasak vagyunk, ez az általános elvárás. Igaz az is, hogy Reagan személyében 1972 óta először mondott amerikai elnök beszédet a szovjet televízióban, az újévi üzenetváltásra pedig még nem volt példa. De sosem az ilyen, kissé szen­zációízű statisztika vagy az újévi udvariasság a mérvadó. A héten ugyanis nyugtalanító jelek is érkeztek az amerikai főváros­ból, az udvariasságtól messze ál­Több hónapos erőfeszítések után vógül Is eredménnyel járt Damaszkusz közvetítése a libanoni felek között. A Haladó Szocialista Párt (drúzok) nevében Valid Dzaumblatt, a síita AmaI mozgalom nevében Nablh Berrl, a keresztény jobboldal nevében a Libanoni Erők vezetője, Elle Hobelka Irta alá szombaton Damaszkuszban azt az egyezményt, amely a polgárháború befejezéséről és a libanoni belső viszályok megoldásáról rendelkezik. Az egyezmény nyomán hivatalosan kedden kihirdetett általános tűzszünet sorozatos megsértése azt mutatja, hogy egyezmény ugyan mér van, de érvényt szerezni neki még mindig rendkívül nehéz lesz. Ennek elsősorban az az oka, hogy épp az államfő, Amin Gemajel pártja, a falangisták nem értenek egyet a damaszkuszi megállapodással; Hobelkát nem fogadják el a keresz­tény Jobboldal képviselőiének. így az egyezményt magukra nézve nem tekintik kötelezőnek. Az államfő damaszkuszi látogatását mindkét részről eredményesnek ítélték, de a tényleges eredmény a libanoni megbékélés formáiéban még várat magára. (Telefoto - ČSTK) ló, disszonáns hangok kíséreté­ben. Újév előtt négy nappal Rea­gan elmondta szokásos rádióbe­szédét, melyben Afganisztán ürü­gyén rendkívül éles hangon - ami­lyet Genf után nem vártak volna tőle - támadta a Szovjetuniót. Ugyancsak szombaton hajtotta végre az amerikai kormány az újabb nukleáris kísérletet Nevadá­ban. Tette ezt annak ellenére, hogy a nemzetközi közvélemény és sok kormány is sürgette Wa­shingtont: csatlakozzon az au­gusztusban elrendelt szovjet mo­ratóriumhoz. E moratórium január elsején lejárt. A szovjet vezetés kinyilvánította, hajlandó a meg­hosszabbítására, ha az USA is csatlakozik hozzá. S ha a morató­rium kétoldalú szerződésben ölte­ne testet, az azt jelentené, hogy a nukleáris kísérletek felfüggesz­tése kizárná az új fegyverek fej­lesztését, mennyiségi növelését, megkezdődhetne az atomeszkö­zök fokozatos elhalásának folya­mata. A szovjet fél az amerikai kifogásokra reagálva a megbízha­tó ellenőrzésre is tett javaslatokat, de a Fehér Ház mindezt elutasí­totta. A Goldstone fedőnév alatt vég­rehajtott nevadai robbantás ereje - 150 kilotonna - tízszeresen meghaladta a hirosimai atombom­báét. Azt akarták vele vizsgálni, a nukleáris töltet alkalmas-e ener­giaforrásként a röntgenlézer - ez az űrfegyverkezési tervek kulcs- fontosságú programja - előállítá­sához. A nevadai kísérlet is cáfolja azt az amerikai állítást, hogy a „csil­lagháborús“ program nem nukle­áris program. Carroll nyugalma­zott tengernagynak, az amerikai védelmi információs központ he­lyettes vezetőjének véleménye: A Goldstone végrehajtása veszé­lyesen megnöveli az űrfegyverke­zési verseny kockázatát. Ha az USA ilyen eszközt fejleszt ki, s azt a világűrbe telepíti, gyakorlatilag lehetetlenné teszi a megállapo­dást a világűr kizárólag békés cé­lokra történő felhasználásáról, megsérti a rakétaelhárító fegyve­rek korlátozásáról 1972-ben meg­kötött szovjet-amerikai szerző­dést. Egyébként a szerdai TASZSZ- nyilatkozat is e szerződés meg­sértéseként értékeli az amerikai lépést, bármennyire is szeretnék Washingtonban csúrni-csavarni e dokumentumot, a cikkelyek ön­magukért beszélnek, a különböző belemagyarázások nem egyebek porhintésnél. A nyilatkozat aláhúz­za: a szovjet vezetés nézete sze­rint a folytatódó amerikai atom­fegyver-kísérletek ellentétések a biztonsággal kapcsolatos fő kér­dések megoldásával - ezek alkot­ják a szovjet-amerikai viszony alapját is - s ellentétesek a nem­zetközi helyzet javításával is. E témához tartozik a korábbi, a vasárnap közzétett terjedelmes TASZSZ-nyilatkozat, amely visz- szautasítja a washingtoni vádas­kodásokat arról, hogy a Szovjet­unió állítólag megsérti szerződé­ses kötelezettségeit. A rágalmakat az amerikai kormány „jelentése“ tartalmazza, melyet a Kongresz- szusnak küldtek meg, s amelyhez Reagan írt kísérőlevelet. A szovjet állásfoglalás pontról- pontra, tényekkel cáfolja a wa­shingtoni vádakat. E dokumen­tumból kitűnik, az USA-ban min­den elképzelhetővel vádolják a Szovjetuniót, beleértve az 1972- es, valamint a SALT-2 szerződés megszegését stb. Az amerikai lo­gika azt tartja, a támadás a leg­jobb védekezés. Csakhogy az ügy komolyságát tekintve ez túl nagy felelőtlenség, meg átlátszó is. Nemcsak szovjet, amerikai szak­értők szintén vallják: a Pentagon sérti meg a korábbi szerződése­ket. Vezetői ezt nem is titkolják, nyíltan lépnek fel a megállapodá­sok ellen. MALINAK ISTVÁN KIS _______ NY ELVŐR „Határkövei szilárdított alapok“ „A XIV. pártkongresszus fontos határkő volt a párt munkás- magvának megszilárdításában “ - olvastam egy újságcikkben. A mondat megfogalmazása kissé felületesnek tűnik, a „határkő“ és a „megszilárdításában“ egymásra vonatkoztatása miatt. A határkő nemcsak olyan kő, amely valaminek a határát jelöli; átvitt jelentésben jelölhet fordulópontot is. Az idézett mondatban nyilván ezt a jelentést szánta neki a fogalmazó, azonban a meg­szilárdításában igei származékszóhoz kapcsolása felidézi eredeti jelentését, s ez válik a szemléleti zavar forrásává. Helyesebb volna a mondat, ha a határkő-l időbeli folyamatra vonatkoztat­nánk. Például így: „A XIV. pártkongresszus nagyon fontos határkő volt a párt munkásmagvának kialakulásában (formálódá­sában). Csaknem ugyanazt a fogalmat jelölő szóval visz zavart a fogal­mazó ebbe a mondatba: „Egy ilyen konferencia megtartása fontos mérföldkő lehet az európai béke alapjainak megszilárdítá­sában...“ Szilárd alapokat kövekből szokás rakni, még ha nem is mérföldkövekből, épp ezért a szó itt sincs zavartalan összhang­ban környezetével. Természetesen itt is átvitt jelentést szánt a szónak a fogalmazó: sorsdöntő eseményt kell rajta érteni. A sajtónyelvben a szónak ebben a jelentésben való használata elfogadott és nagyon elterjedt. A csehszlovákiai magyar tömegtá­jékoztató eszközökben meg kifejezetten gyakori. Ez a cseh, illetve a szlovák közéleti és publicisztikai nyelvhasználat hatásá­nak is tulajdonítható, amely nem csupán történelmi sorsforduló jelentésben használja. A mondatot úgy kell alakítanunk, hogy egyértelműen világossá váljék: a szó átvitt jelentésben áll, és valami nagy horderejű történelmi eseményt jelöl. Ezt talán a mondat ilyen módosításával érhetjük el: „Egy ilyen konferencia megtartása mérföldkő lehetne az európai béke megszilárdításáért folyó küzdelemben...“ A kilométerkő elterjedése után a mérföldkő csak átvitt jelentés­ben használatos, de még így is, ez a jelentése is valamiképpen kapcsolódik az út fogalmához. Az idézett mondat még jobb ilyen átfogalmazásban: „Egy ilyen konferencia megtartása fontos mér­földkő lehet az európai béke megszilárdításához vezető úton...“ Újabb mérföldkő-höz érkeztünk ebben a mondatban: „Vannak mérföldkövek, amelyek tartósan bevésődnek az emberek emlé­kezetébe.“ Mint említettem, a kilométerkő már kiszorította a mérföldkő szót, s ez utóbbi csak átvitt jelentésben használatos, de az idézett mondatban az eredeti jelentés átüt, és szemléleti zavart okoz. Ebben a mondatban célszerű volna mellőzni a vitatott szót, s helyette az esemény-t vagy a történelmi esemény-1 használni: „Vannak események, amelyek tartósan bevésődnek az emberek emlékezetébe.“ MORVAY GÁBOR Vigyázzunk a szavak értelmére! „Ideges mozdulatokkal rajzolt a homokba különféle krakszni- kat“ - olvashattam nemrég egy készülő regényben. Mit is jelent a krakszni, illetőleg krakszli szó? Ütött-kopott ócska tárgyat, leginkább kiselejtezni való gépet, például ócska autót. Szlovák megfelelője a kraksňa. A magyarba is, a szlovákba is a német nyelvből került ez a szó. A kifogásolt mondatba egy hasonló hangzású szó helyett került, hiszen a homokba nemigen lehet, vagy legalábbis nem szokás kraksznikat vagy krakszlikat rajzolni, hanem krikszkrakszokat. A krikszkraksz jelentése: értelmetlen írásjel, vonal, ákombákom, irkafirka. A krikszkraksz szó is német eredetű - csak ebben rokon a krakszn/'-val. Jelentésük, amint láttuk, ugyancsak távol áll egymástól. MAYER JUDIT Beteglap-e a chorobopis? A közelmúltban egyik ismerősömet látogattam meg a kórház­ban. Beszámolt az állapotáról, majd közölte a diagnózisát is. „Biztos, hogy ez a diagnózisom - állította ezt vezették rá a beteglapomra is.“ A magyar nemzetiségű betegek között nálunk általánosan használt szó a beteglap. Még csak azt sem foghatjuk rá, hogy a szlovák megfelelő elemek szerinti fordítása volna, mert ha az volna, talán közelebb állna a valódi magyar megfelelőhöz, mint ebben a formájában. Mert nézzük csak meg, mi a szlovák megfelelő: a chorobopis. Elemek szerinti fordítás­ban: betegségleírás, kórleírás. Ez a szó névátvitellel magát a beteg kartotéklapját is jelöli, amelyre a betegséggel kapcsolatos tüneteket és vizsgálatokat, valamint e vizsgálatok eredményeit rávezetik. Azt jól sejtik, akik a beteglap nevet használják, hogy ez a magyarban valamiféle lap, csak nem magával a beteggel, hanem a betegséggel kell elsősorban kapcsolatba hozni. Hiszen a szlovákban sem a chorý vagy chorá szó megfelelő alakja szerepel a chorobopis megnevezésben előtagként, hanem a .betegség' jelentésű chorobá-é. Tehát nemcsak nyelvi, hanem logikai szempontból is helyteleníthetjük a beteglap megnevezést. A magyar nyelv a kórlap összetett szót használja e kartotéklap jelölésére. Azt ajánljuk tehát, hogy a mi betegeink is cseréljék fel minél hamarabb a beteglap-ot a kórlap-pal. JAKAB ISTVÁN ÚJ SZÚ 1986. I. 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents