Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A plzeňi Škoda Művek boleveci üzeme gyártja a WER 440 típusú atomerőművek szabályozóberendezéseit. Ezek működésétől nagyban függ az erőművek biztonságos és megbízható üzemelése. Az üzem gyártmányait Magyarországra és az NDK-ba is szállítja. A képen Bohuslav Hrabéta (előtérben), Jirí Váchal művezető (középen) és Jan Hampl szerelés közben. (Jiŕí Vlach felvétele - ČTK) Értékes felajánlások a XVII. pártkongresszus tiszteletére (ČSTK) - A napokban tartott járási és városkerületi pártkonferenciá­kon a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására is nagy figyel­met fordítottak. A vállalatok, üzemek, a kollektívák és a dolgozók XVII. kongresszusa és a konferenciák tiszteletére értékes felajánlásokat tettek, amelyek elsősorban a termelés minőségének javítására, a tudo­mányos és a műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazására, valamint fűtőanyagok és energiahordozók megtakarítására irányulnak. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA K0ZP0NTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Előbbre léptünk Az új esztendő küszöbén nagyon sokan kívántak szeretteik­nek barátaiknak a tavalyinál boldogabb, eredményesebb eszten­dőt. Persze voltak, akik csupán azt mondták: az új se legyen rosszabb az elmúltnál. Ahányan vagyunk, annyiféle szempont­ból ítélünk, de az alapvető kérdésben a többség véleménye azonos: munkánk eredményessége határozza meg, hogy miként alakul az életszínvonalunk. Mert a kívánságok önmaguktól nem teljesülnek. Világosabban szólva, ha jobban akarunk élni, ered­ményesebben kell dolgoznunk és gazdálkodnunk. Erre töreked­tünk az elmúlt évben is. Nézzük meg, mennyit sikerült megvaló­sítanunk a kitűzött feladatokból, vagy úgy is, mondhatnám: lássuk, milyen eredményesen dolgoztunk! Lényegében ezt tárja elénk a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése hazánk népgazdaságának múlt évi fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről. Gazdaságunk fejlődésére jelentősen hatott a CSKP Központi Bizottsága 15. ülése határozatának érvényesítése és az a kezdeményezés, amely hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójára s a XVII. pártkongresszus tiszteletére bontakozott ki. Ennek az igyekezet­nek az eredményeképpen a fő termelő ágazatokban a termelés felgyorsult, javult az intenzifikálási tényezők hatékonysága, s mindez együttesen a bruttó nemzeti jövedelem 3,3 százalékos növekedéséhez vezetett. A mezőgazdasági termelés tervét 100,6 százalékra teljesítették, az ipari termelés 3,4, a társadalmi munkatermelékenység 2,6 százalékkal nőtt. „Jelentős különbsé­gek vannak azonban a gazdálkodó szervezetek között a gazda­ságosság növekedése, a termelés intenzifikálása és műszaki színvonalának emelkedése terén. A vállalatok egy része ezzel kapcsolatos feladatait nem teljesítette“ - állapítja meg a je­lentés. Vagyis elvben egyetértünk a meghatározással: ha jobban akarunk élni, eredményesebben kell dolgozni, de a gyakorlatban közelről sem teszünk eleget azonos szinten ennek a követel­ménynek. így kialakult a kiváló, a közepes és az átlagon aluli teljesítményt nyújtók tábora, a jól gazdálkodó és a dotációra szoruló vállalatok csoportja. Gyorsabban csak úgy tudunk haladni, ha ezen a helyzeten változtatunk. A központi pártszer­vek tanácskozásain már évek óta hangsúlyozzák, sőt határoza­taikban feladatul adták a tudományos-múszaki fejlesztés meg­gyorsítását, a tudomány eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazását. E követelmény teljesítését szolgálják az állami célprogramok, elősegítve a termelés energia- és anyagigényes­ségének csökkentését, a műszakilag igényes termelés fejleszté­sét. Az ipari termelésben az új gyártmányok értékének részará­nya elérte a 18 százalékot. Ugyanakkor az új gyártmányok 32 százalékát képezték a magas műszaki színvonalú és gazdaságo­san gyártható termékek. E számok kedvező irányzatot jeleznek, de látni kell azt is, hogy a minőség javítását nem szorgalmazzák minden termelési-gazdasági egységben azonos mértékben. Ez értékesítési gondokat okoz, mivel a világpiacon nagy az árkü­lönbség a kiváló és a még értékesíthető termékek között. S vonatkozik ez a szocialista országok közötti árucserére is. A szocialista országok részesedése hazánk külkereskedelmi forgalmában 78,8 százalék, ebből a Szovjetunióé 44,8 százalék. Tovább bővül együttműködésünk a komplex program keretében a KGST-országokkal, főként a Szovjetunióval. Mind jobban előtérbe kerül a vállalatok közvetlen kapcsolatainak kiépítése és a közös vállalatok alakítása. Nemzeti jövedelmünk emelkedése lényegesen függ beruházá­saink terv szerinti megvalósításától. E területen jelentős előre­haladást értünk el. Az ipari beruházásokon belül növekedett a gépek és gépi berendezések hányada. Ez a korszerűsítés és a felújítás meggyorsítását szolgálja. Ugyanakkor az említett hányad még mindig nem éri el a kívánt szintet. Vannak gazda­sági vezetők, akik a termelés további növelését csakis új beruházásokkal akarják megoldani, nem gondolnak a meglevő üzemek korszerűsítésére. Továbbra is probléma az építési ha­táridők megtartása, az új kapacitások üzembe helyezése és a tervezett paraméterek elérése. A beruházók, a szállítók és kivitelezők tevékenységének összehangolásával, munkájuk minőségének javításával, az építőiparban pedig a brigádrend- szerú munkaszervezés és javadalmazás következetesebb alkal­mazásával oldható meg a feladatok pontosabb teljesítése, az átadási határidők megtartása. Ha egy új üzemben nem kezdik meg tervezett határidőre a termelést, láncreakcióhoz hasonló folyamatot indítanak el a gazdaságban, gondot okozva számos vállalatnak - kevesebb áru kerül exportra, valamint a hazai piacra - és végső soron lassúbb lesz a nemzeti jövedelem képzése. Ez aztán kihat életszínvonalunk alakulására is. A CSKP XVI. kongresszusának stratégiai irányvonalát a lakos­ság életszínvonalának és szociális biztonságának megőrzését és megszilárdítását lényegében eredményesen valósítjuk meg. Népgazdaságunk szocialista szektorában, beleértve az efsz-eket is, a dolgozók átlagos havi bére az előbbi évekhez képest 1,9 százalékkal növekedett, és elérte a 2908 koronát. A reálbér megmaradt az 1984-es esztendő szintjén. Bizonyára sok ország­ban örülnének, ha ezt elmondhatnák. Vagyis eredményeinkért nem kell szégyenkeznünk. Előbbre léptünk céljaink felé, de ahhoz, hogy az újévi jókívánságaink teljesüljenek, határozottab­ban kell szorgalmazni minden területen a munka minőségének javítását, s gazdaságirányítási rendszerünkben olyan serkentő és kényszerítő szabályozókat kell kialakítani, hogy megszűnje­nek az átlagon aluli teljesítmények, és ne legyenek dotációra szoruló üzemek. Az idén a nemzeti jövedelmünk 3,5 százalékos növekedésével számolunk. Az elmúlt évben elért eredményeink is bizonyítják: ez reális, teljesíthető feladat. De „annak tudatá­ban keli eljárnunk, hogy elsősorban a tudományos-múszaki fejlődés területén dől el társadalmunk további fejlődésének és népünk életszínvonalának alakulása“. CSETÔ JÁNOS SZERDA 1986. január 29. XXXIX. évfolyam 24. szám Ára 50 fillér A Bardejovi Nehézgépipari Vállalat tengely­gyártó üzemé­nek dolgozói fel­ajánlották, hogy ebben az évben 300 bütykösten­gelyt gyártanak terven felül a Ll- AZ motorokba. A Prága közelé­ben levő mníšeki fémkohó dolgo­zói is nagy figyelmet fordítanak a tudományos és a műszaki ered­mények felhasználására, valamint az anyagköltségek csökkentésé­re. Fontos szerepet töltenek be ebben a komplex racionalizációs brigádok. Innováció által a tavalyi­hoz képest 12,3 millió koronával szeretnék növelni a termelést. Nem kevésbé értékesek a me­zőgazdasági dolgozók kötelezett­ségvállalásai. Például Kasejovi- cében, ahol nemrég nemesítő Ülést tartottak a Szövetségi Gyűlés kamaráinak elnökségei (ČSTK) - Ülést tartottak tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés kamaráinak elnökségei Václav Davidnak és Dalibor Hanesnek, a két kamara elnökének vezetésé­vel A parlamenti bizottságok elnö­keinek részvételével értékelték a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának a 20. együttes ülé­sét, amely tavaly decemberben megvitatta az 1986. évi állami ter­vet és költségvetést, a CSKP KB 15. és 16. ülésének határozataiból kiindulva. A továbbiakban az elnökségek javaslatot tárgyaltak meg a kama­rák 21. együttes ülésének napi­rendjére vonatkozólag és a cseh­szlovák államszövetség 1985. évi állami zárszámadása a Szövetsé­gi Gyűlés szervei általi megvitatá­sának módjáról. A parlamenti bi­zottságok megvitatják az 1985. évi állami zárszámadás megfelelő fe­jezeteit, és figyelmüket a cseh­szlovák gazdaság alapvető kérdé­seire összpontosítják. farm létesült, el akarják érni az évi 5100 literes tejhozamot. A Hodko- vice nad Mohelkou-i (libereci já­rás) agrokémiai vállalat dolgozói bejelentették, hogy az agrokémiai központ építését két hónappal a határidő előtt befejezik, s a léte­sítményt már szeptemberben pró­baüzembe helyezik. Nagykövet kinevezése (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök Ladislav Šobrt kinevezte hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé az Elefántcsontparti Köztársaságba. Genfben az űrfegyverekröl (ČSTK) - A nukleáris és az űrfegyverekröl folyó szovjet-ame­rikai tárgyalások keretében Genf­ben kedden ülést tartott az úrfegy­verekkel foglalkozó csoport. Munka Érdemrend átadása (ČSTK) - Jiŕí Hiaváček kandi­dátusnak, a cseh építőipari mi­niszter szaktanácsadójának 60. születésnapja alkalmából kiváló munkaeredményeiért és politikai elkötelezettségéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést tegnap Prágában Josef Haman, a CSKP KB Elnök­ségének póttagja, a KB titkára ad­ta át a jubilánsnak. Az átadásnál jelen volt Karéi Erbes, a CSKP KB osztályvezetője és Karéi Po­lák cseh építőipari miniszter. Megérkezett Bécsbe a szovjet küldöttség (ČSTK) - A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalá­sok csütörtökön kezdődő újabb fordulójára Bécsbe érkezett a szovjet küldöttség, amelyet Va­lerian Mihajlov nagykövet vezet. Nem akarunk háborút Nyilatkozatok a nemzetközi békeév alkalmából (ČSTK) - Nagy reményekkel várjuk hazánkban a nemzetközi békeévet, amely éppen megkez­dődött. A Szlovák Béketanácsnak küldött nyilatkozataikban a lakos­ság kifejezi meggyőződését, hogy az idén tartandó békeakciók jelen­tősen hozzájárulnak a világbéke megőrzéséhez. A haladó gondol­kodású emberek arra vágynak, hogy a világon megszűnjön az erőszak és a fajüldözés, az elnyo­más, a militarizmus és az agresz- szió. Őszinte szívvel köszöntik a Szovjetunió új, messzemenő le­szerelési javaslatait, amelyekkel a szocialista nagyhatalom méltó módon kezdte meg a nemzetközi békeévet. A Szlovákiai Nószövetség érsekújvári (Nové Zámky) szerve­zetének tagjai ezt írják: anyák va­gyunk, mindenekfölött szeretjük gyermekeinket, akik örömteli gyer­mekkorukat töltik szép szocialista hazánkban. Felháborodottan tilta­kozunk Reagan fegyverkezési programja és csillagháborús terve, a tömegpusztító támadó atom­fegyverek gyártásának értelmet­len és lázas fokozása ellen. Egyúttal teljes támogatásunkról biztosítjuk a Szovjetunió és szö­vetségesei által az eltérő társadal­mi rendszerű államok kapcsolatai­nak normalizálására, az emberi­ség biztonsága és a tartós béke megteremtéséhez vezető utak ke­resésére tett erőfeszítéseit. A trnavai pionírok nyilatkozata- ban ezt olvashatjuk: Mi gyermekek nem akarunk háborút. Szabadsá­got és békét akarunk minden paj­tás számára a hideg Északon, a távoli Keleten és az Egyenlítő vidékén. Folytatás Stockholmban a kilencedik fordulóval (ČSTK) - Stockholmban ked­den megkezdődött az európai bi­zalom és biztonság erősítéséről, a leszerelésről folyó konferencia 9. fordulója. A 33 európai ország, valamint az USA és Kanada kül­döttei előtt bevezetőben Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet és Roland Dumas francia külügy­miniszter mondott beszédet. Genscher egyebek között pozi­tívan értékelte a legújabb szovjet leszerelési javaslatokban foglalt „konstruktív impulzusokat“. Kívá­natos, hogy ezek a javaslatok tár­gyát képezzék a két- és többolda­lú megbeszéléseknek - mondotta a miniszter, s „különösen figye­lemre méltónak“ nevezte az ellen­őrzésre vonatkozó szovjet indítvá­nyokat. Hangoztatta: a NATO-or- szágok tanulmányozzák a szovjet kezdeményezéseket és a „konst­ruktív új elemekre konstruktív vá­laszt adnak“. Kollégájához hasonlóan Roland Dumas is felhívta a figyelmet a ha­gyományos fegyverzet leszerelé­sének kérdéskörére. Meggyőző­dését fejezte ki, hogy a stockholmi konferenciát „kézzelfogható ered­ménnyel" lehet befejezni, s ez szerinte „a hatékony ellenőrző in­tézkedésektől" függ. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents