Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 20. szám, péntek
ÚJ szú 5, 1986. I. 24. A NEMZETI BIZOTTSÁGOKON DOLGOZÓ KOMMUNISTÁK TEVÉKENYSÉGÉRŐL Igényesebben, új módon A Kassai (Košice) Nehézgépipari Vállalatnál a találmányok, az újítási javaslatok és a megoldott tematikai feladatok realizálásának gazdasági haszna tavaly 26 millió korona volt. A dolgozók összesen 1440 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek közül 617-et már alkalmaztak. A képen: Štefan Mitro újító látható marás közben. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Egyelőre gyerekcipőben A brigádrendszerű munkaszervezés buktatóiról Az évzáró pártgyűlések jó előkészítése szempontjából külön ki kell emelni a Nagykürtösi (Veľký Krtí š), a Topoľ - čanyi Járási Nemzeti Bizottság, valamint a Prešovi Városi Nemzeti Bizottság alapszervezetei kommunistáinak tevékenységét. Már az alapanyagok előkészítése során tudatosították, hogy tanácskozásuk eredményességéről előre döntenek. Az előkészítésbe bevonták a pártcsoportokat, a nemzeti bizottságok kommunista tisztségviselőit és vezetőit. Teljes mértékben szem előtt tartották a CSKP KB 15. ülésének határozatait. A tanácskozásokon a figyelem előterében álltak az ötéves terv feladatai, amelyeket a Nemzeti Front 1981-85. évi választási programjai konkretizáltak, valamint az új ötéves terv és az új választási programok előkészítése. Az alapszervezetek bizottságainak beszámolói konkrétak, elemzőek voltak, rámutattak a lemaradásokra, elemezték a fogyatékosságokat és meghatározták a tevékenység további irányvonalát. Nagy figyelmet szenteltek a CSKP KB 6. ülése határozatai megvalósításának. Megkülönböztetett figyelemmel kísérték, milyen segítséget nyújtottak a járási nemzeti bizottságok dolgozói a központi községeknek. Bírálóan megállapították, hogy egyes pozitív eredmények ellenére nem lehetnek elégedettek az elértekkel. Mindenekelőtt a kommunistáknak kell kezdeményezőbbeknek lenniük a 6. ülés határozatainak következetesebb megvalósításában. Az évzáró gyűlések előkészítése és megvalósítása során az a cél vezérelte a nemzeti bizottságok kommunistáit, hogy erőiket a társadalmi-gazdasági feladatok megvalósítására, mindenekelőtt a népgazdaság ós a nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodó tevékenység intenzifikálására összpontosítsák. Ezzel kapcsolatban a Galántai Járási Nemzeti Bizottság évzáró gyűlésén rámutattak, hogy a 7. ötéves tervidőszakban nem oldották meg a járási építőipari vállalat gépi felszerelésének kihasználását, de nem kaptak ebben segítséget a helyi építőipari vállalatokat irányító kerületi szervezettől sem. A Kassa (Košice)-vidóki Járási Nemzeti Bizottságon bírálóan értékelték a járási nemzeti bizottság által irányított vállalatok tevékenységét és a munkájuk javítására hozott eddigi intézkedéseket. xxx A Trenčíni Városi Nemzeti Bizottság kommunistái rámutattak arra, milyen következményei vannak a komplex lakásépítéssel kapcsolatos feladatok nem teljesítésének. Hangsúlyozták, hogy a felsőbb szervek nem veszik figyelembe a városi nemzeti bizottságok igényeit, állásfoglalásukat a komplex lakásépítés területének meghatározásánál. Ennek következtében a nemzeti bizottságok nem lehetnek teljes mértékben felelősek a rájuk bízott terület komplex társadalmi-gazdasági fejlesztéséért. Nem foglalkozott az összes alapszervezet azonos igényességgel a szocialista demokrácia elmélyítésének kérdéseivel. így például a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság pártgyúlé- sén megállapították, hogy a városi nemzeti bizottság bővített jogköre szempontjából nem fejtenek ki megfelelő tevékenységet, ami elsősorban a vállalatokra gyakorolt hatásukban nyilvánul meg. A Mi- chalovcei Járási Nemzeti Bizottságon bírálták az apparátus tevékenységét, főleg az államigazgatás gyakorlása során. A piešťanyi Városi Nemzeti Bizottságon emlékeztettek arra, hogy nem használták ki minden esetben a képviselőkkel és a polgári bizottságokkal való együttműködés lehetőségét. xxx Az évzáró taggyűlések rámutattak, hogyan javítható a szervező és irányító munka, hogyan küszöbölhető ki a formalizmus. Állást foglaltak a párt és az állami fegyelem megszilárdítása mellett. Egyes évzáró taggyűlések értékelték a CSKP KB Elnökségének levelével kapcsolatban foganatosított intézkedések teljesítését. A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kommunistái megállapították, hogy a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelveinek megsértése ellen folytatott harcban csak részleges eredményeket értek el, a küzdelem nem volt elég céltudatos, és az ellenőrzés sok esetben hiányos volt. Rámutattak, hogy a kerületi nemzeti bizottságok szakosztályainak javítani kell ellenőrző munkájukat. A Kassai Városi Nemzeti Bizottság évzáró gyűlésén bírálóan mutattak rá, hogy a közszolgáltató vállalatnál, a Rozvoj ipari szövetkezetben, a Vkusban, a Vendéglátóipari Vállalatnál és a Városi Közlekedési Vállalatnál nem szenteltek kellő figyelmet a levélnek. Ezzel kapcsolatban Bratislava I. városkerületének kommunistái rámutattak arra, hogy nem sikerült gazdaságosan megoldani a lakások javítását és karbantartását. Hangsúlyozták, hogy tovább kell szilárdítani a pénzügyi, a terv- és a munkafegyelmet. A CSKP KB 15. ülése határozataiból kiindulva a kommunisták foglalkoztak a források képzésével, a szolgáltatásokkal, az oktatással, a kultúrával, az egészségüggyel, és az államigazgatás további területeivel. Az évzáró gyűlések nem mérték fel elég igényesen az iskolai létesítmények és a gyermekintézmények építését, a lakótelepek ellátottságát. Nagyobb figyelmet kellett volna szentelniük a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének, hangsúlyt helyezve a kezdeményező tervezésre, a tudományos-műszaki eredmények érvényesítésére, a szállítói-megrendelői kapcsolatok javítására. Nem fordítottak mindenütt megfelelő figyelmet a közös beruházásokra és magára a komplex lakásépítésre. Ugyancsak nem foglakoztak megfelelően a lakásgazdálkodási vállalatok irányításával. Nagyobb figyelmet kellett volna fordítaniuk a környezetvédelemre, mivel ezen a területen a nemzeti bizottságokra fontos koordinációs szerep hárul. Az a tény, hogy az előkészületekbe bevonták a tagságot, a pártcsoportokat és a nemzeti bizottságok vezetőit, megnyilvánult a vitában is. így például a Komáromi (Komárno) és a Trnavai Járási Nemzeti Bizottság alapszervezetében a tagok több mint 10 százaléka felszólalt. A vita megmutatta, hogy a nemzeti bizottságokon dolgozó kommunisták nem elégedettek a CSKP KB 6. ülése által elfogadott határozatok megvalósításával, amelyeket le kell bontani a 8. ötéves tervidőszak terveiben és a választási programokban, xxx Az évzáró gyűléseken elfogadott feladatok a nemzeti bizottságok tevékenységének legfontosabb területeire irányulnak. Kiemelték a nemzeti bizottságok szerepét az adott területek gazdasági és társadalmi fejlesztésének egybehangolásában. A határozatok rámutattak, hogy a választások előkészítésével, az új választási programok kidolgozásával, valamint a XVII. pártkongresszus és a CSKP megalapítása 65. évfordulója tiszteletére kibontakozó kötelezettségvállalási mozgalommal kapcsolatban új hozzáállásokat kell érvényesíteni. Hangsúlyozták, hogy javítani kell az alapszervezetek tevékenységét, keresni kell az új munkamódszereket és tovább kell mélyíteni a párt vezető szerepét a nemzeti bizottságok területén. Az évzáró taggyűlések megerősítették: a nemzeti bizottságok kommunista dolgozói készen állnak, hogy teljesítsék a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzendő új igényes feladatokat is. MILAN KRUPA, az SZLKP KB munkatársa A munkatermelékenység és hatékonyság növelése, a termékek minőségének és műszaki színvonalának javítása, valamint a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek lehető legrövidebb időn belüli gyakorlati alkalmazása volt a cél 1982-ben, amikor néhány vállalatnál kísérletképpen bevezették a brigádrendszerű munka- szervezést és javadalmazást. 1984-ben már több mint 170 gazdasági szervezetben 1100-nál is több brigád dolgozott. Napjainkban pedig sokkal kedvezőbb a helyzet: a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alapelveit több mint 2250 kollektíva érvényesíti. Most a 8. ötéves tervidőszak küszöbén nagyon időszerű és szükséges megvizsgálni, hogy az 1982-ben kitűzött célokból vajon mi vált valóra. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez az új szervezési és javadalmazási forma általában beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kollektívák jó eredményeket értek el, növelték a munkatermelékenységet, javították a termékek és a muka minőségét és jelentősen csökkentették a nyersanyag- és energiaszükségletet. Ugyancsak a brigádrendszerű munkaszervezésnek tudható be, hogy javultak a munkatársak közti kapcsolatok és a kollektívák hatáskörének ós felelősségének növelésével egyre több dolgozó kapcsolódott be az irányításba. Ezek kétségtelenül jó eredmények, ám ha az értékeléskor az új munkaszervezési és javadalmazási forma bevezetésének feltéte-. leiből és módjaiból indulunk ki, bizony jó néhány negatívumra is fény derül. Mert más volt az elképzelés és kicsit más lett a megvalósítás. Minden újdonság vagy új munkamódszer bevezetésének alapvető feltétele az alapos előkészítés, amelyre a brigádrendszerú munkaszervezés és javadalmazás esetében hatványozottan szükség van (illetve lett volna). Az előkészítésnek a termelés és irányítás minden területére ki kell terjednie, miközben a vezető dolgozók kezdeményező és felelősségteljes hozzáállása elengedhetetlen. Ezt nyilván miden vállalatnál tudják (ha áttanulmányozták az alapelveket), sok esetben mégis felületesen és formálisan készítették elő a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetését. Gyakran - nagyon helytelenül- csak arra összpontosítottak, hogy a dolgozók lehető legnagyobb részét bevonják a brigádokba, az egész szervezés és javadalmazás lényegét pusztán a jutalmazásra korlátozták. Tehát nem tűzték ki azokat a célokat, amelyeket a brigádoknak el kellett volna érniük. Nem véletlen, hogy ezeknél a vállalatoknál a bridág- rendszerű munkaszervezést és javadalmazást fenntartásokkal fogadták. Hisz a várt kedvező eredményeket az egyenlősdi, a nem tudni mi szerinti jutalmazás és a helyenként erősen kozmetikázott félévi vagy év végi kimutatás váltotta fel. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az irányításban jelentős tartalékok vannak. Éppen a brigádok lehetnek, kell hogy legyenek azok, amelyek nyomást gyakorolnak a vezetőkre az irányítás tökéletesítése irányában, miközben annak aktív részeseivé válnak. Új munkamódszerek és műszaki újdonságok gyakorlati alkalmazását „harcolják ki" és a munkaidő jobb kihasználására, a munka- és technológiai fegyelem megtartására, a gazdaságosabb termelésre és a minőség javítására összpontosítják figyelmüket. A formalizmus és az elkapkodott előkészítés ezen a területen sem tette lehetővé, hogy ez az új irányítási és javadalmazási forma kibontakozzon. Ugyanebből azokból az önelszámolás alkalmazására ós elmélyítésére sem sok helyen került sor. Napjainkban a brigádok mindössze 15 százaléka gazdálkodik az önelszámolás alapelvei szerint, további 25 százalék pedig a gazdasági szervezet vezetőségével kötött szóbeli megegyezés alapján dolgozik. A többi- a megmaradt 60 százalék - csak az önelszámolás egyik vagy másik elemét alkalmazza; legtöbbször a kollektív prémiumot a mutatók teljesítéséért. Erre az új irányítási formára szükség van és előbb vagy utóbb mindenütt be kell vezetni még akkor is, ha egyelőre gyerekcipőben jár, ha sokan felelőtlen hozzáállásukkal, formalizmusukkal rontották tekintélyét. A jó és rossz tapasztalatokról, az eredményekről és a fogyatékosságokról azonban szólni kell - valamennyi vállalat és az egész népgazdaság hatékony munkája érdekében! KOVÁCS EDIT PONTOS MÉRLEGELÉSSEL Új, zömében más személyi összetételű pártbizottságot választottak az évzáró tagsági gyűlésen a der- csikai (Jurová) Barátság Efsz kommunistái. Szakái Lajos, a hamarosan nyugdíjba vonuló pártelnök, aki közel másfél évtizede szervezi és irányítja a földmű- ves-szövetkezet öt pártalapszervezetének tevékenységét, az utóbbi időszakban elért eredményekről így vélekedik:- Számadatokkal bizonyíthatók a sikerek, mert szigorú és poníos mérlegelést készítettünk a hetedik ötéves terv idején végzett munkánkról. Szembe is tűnő néhány az átlagos, ötéves teljesít- menyek adatai közül: szemes termények 109,95, zöldségfélék 112,66, húseladás 105,45, tejeladás 104,40 százalék.- Igyekeztünk, szorgoskodtunk - mondja -, de főleg az utóbbi gazdasági év, a tavalyi volt igazán sikeres. Fel is jegyzem, hogy az előző gazdasági évben a szemes termények termesztése terén 120,09 a zöldségfélék terén 136,78 százalékos volt a teljesítmény.- Mindez - magyarázza -, jelentős részben köszönhető a kommunistáknak. Joggal magyarázza így, mert számbelileg is sokat jelent az öt pártalapszervezetbe tömörített 196 kommunista. Ténylegesen azt jelenti a százalékos arány, hogy kommunista az efsz minden negyedik dolgozója.- Mégsem vagyunk a legteljesebb mértékben elégedettek szervezettségünkkel - állapítja meg. - Az irányelvek megvalósítása tekintetében a mi igyekezetünk nem volt eléggé sikeres. Igyekezetük nyilvánvaló jele: az utóbbi öt évben a tervezett 21 tagjelölt helyett 27 felvételét hagyták jóvá. Zömükben persze fizikai dolgozók a tagjelöltek, de csak 6 nő felvételét intézték el, a tervezett 7 helyett.- A tennivalók közül - folytatja legfontosabb a fiatalítás ezen a téren. Nekünk csak a kedvező feltételek megteremtése sikerült. Valós tény: 47 év a párttagok átlagos életkora. Miként az is valós tény, hogy mind az öt ifjúsági alapszervezet példásan tevékeny, és az ifjú kommunista, Bartal András mérnök vezetésével a SZISZ üzemi bizottsága méltó munkatársa a pártbizottságnak.- Lesz gondja bőven az új pártelnöknek - fűzi hozzá. - Bár ami azt illeti, a fiatalítást elkezdtük. Tény amit mond, hiszen az évzáró tagsági gyűlés döntése, majd az új pártbizottság megválasztása nyomán az új elnök a 34 esztendős Gödény László, aki korábban pártcsoportvezető volt.- Ugyanis - érvel - a mérlegelésben szerepe volt annak is, hogy kezdeményező és fiatal kommunistára bízzuk a vezetést. Még akkor is, ha már elintézett ügy, hogy nyugdíjasként is dolgozni fogok, mert váltakozó jellegű egészségi állapotomra való tekintettel csak a földműves-szövetkezet ellenőrző bizottsága elnökének feladatkörét vállalhatom. Egyébként a tagok átlagos életkora tekintetében mintegy hat esztendővel fiatalabb az új pártbizottság is. HAJDÚ ANDRÁS ■& A CSKP XVII.
