Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám, hétfő

A hagyományosan kiválóan szerkesztett, és hónapról hónapra több felfigyeltető írást közlő Szovjet Irodalom legutóbbi, decemberi száma szintén sok ér­dekes olvasnivalót kínál. Az iro­dalmi részben Vjacseszlav Kond- ratyjev három háborús tematikájú elbeszélése látott napvilágot. Megkülönböztetett figyelmet érde­mel az Élő Múlt rovatban megje­lent összeállítás is, amely a de­kabrista költők verseit tartalmazza Borisz Meljah bevezetőjével. A cá­nagy költőnk három kevésbé is­mert versét (Fekete kenyér, Te a tavaszt szereted, Kellemetlen őszi reggel) olvashatjuk magyarul, továbbá nyelvrokonaink, a komik nyelvén, valamint oroszul. A Közös dolgaink című rovat­ban a fenti anyagon kívül Benjá­min László A farkasok-nevelte fiú című versét olvashatjuk oroszul is, Jurij L evitanszkij fordításában. A folyóirat hasábjain Baranyi Fe­renc köszönti a hetvenöt éves Benjámin Lászlót és Maja Ulrih ír a jeles kortárs magyar költő szov­jetunióbeli fogadtatásáról. A decemberi számban jelent meg Nyikolaj Rugyenszkij, az is­mert szovjet etnográfus A magyar­ság számszerű megoszlása Euró­pában, Magyarország határain túl című munkája, amelyben alapos történelmi visszapillantás után a marxista tudós felkészültségével ismerteti a hazánkban, továbbá Romániában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban, Ausztriában és más országokban élő magyar Liszt-évforduló jegyében A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat idei terveiről A Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kiadványai iránt hazánkban is növekszik az érdeklődés. Boltjainkban is számos magyarországi lemez megvásárolható, jelentős forgalmat bonyolít le a Prágai Magyar Kultúra, s köztudott az is, hogy a szomszédos országba látogató csehszlovákiai turisták közül mind többen vesz­nek lemezeket, kazettákat. Ezekről a tényekről beszélgettünk mint­egy bevezetőként Karsay , Gyulával, a Hungaroton kereskedelmi igazgatójával, aki a továbbiakban készségesen válaszolt kérdése­inkre. Érdekes olvasmányok A Szovjet Irodalom decemberi számáról ri Oroszországban tudvalóvően 1825. december 14-én tört ki az első nyílt fegyveres felkelés az önkényuralom ellen. Erre az évfor­dulóra emlékezve közölnek tartal­mas válogatást a szerkesztők olyan költőktől, akik bátran hirdet­ték a forradalmi hazaszeretet, a politikai szabadság eszméit a cári önkényuralommal szemben. Ugyancsak ebben a számban olvashatjuk a folyóirat műfordítási pályázatának nyertes fordításait. A számban megjelent műfordítá­sok közül minden bizonnyal Vaszi- lij Litkin művészi munkái keltik föl a legnagyobb figyelmet. Az ismert komi költő ós nyelvész, aki 1981- ben halt meg, nagy értékű tudo­mányos munkássága mellett ver­seket is írt, és fordított is, kilenc Petófi-verset ültetett át anyanyel­vére. Ebben a számban most nemzetiség népszámlálási és egyéb jellemző adatait. Bőven foglalkozik a csehszlovákiai ma­gyarság fejlődésével is, forrása­nyagul a statisztikai évkönyveket, továbbá Jan Sindelka és Végh László tudományos munkáit hasz­nálja fel. Sok magvas gondolatot tartal­maz az Érintkezési pontok és elté­rések a szovjet és az amerikai irodalomban című anyag is. Eb­ben két szovjet kritikus, Alek­szandr Muljarcsik (hosszú évek óta tanulmányozza a kortárs ame­rikai irodalmat) és Vlagyimir Gu- szev közhelyektől, szólamoktól és felszínes megállapításoktól men­tes beszélgetését olvashatjuk ar­ról, hogy mi fűzi össze és mi választja el a két ország irodalmát korunk alapvető kérdéseinek megközelítésében. -y-f Tizenkét éves munka után • Először is arra kérem, rövi­den mutassa be olvasóinknak a Magyar Hanglemezgyártó Válla­latot.- E rövid beszélgetés nyilván­valóan arra ad csak lehetőséget, hogy néhány alapvető adatot em­lítsek. Vállalatunk 1951-ben jött létre, s működésünk, kiadványaink mennyiségét, művészi és techni­kai színvonalát hosszú évekre meghatározta az a tény, hogy a hanglemezgyártásnak Magyar- országon korábban nem volt bázi­sa. Különösen az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy közelebb kerüljünk a világ élvonalához. A lemezek préselé­sét korszerű körülmények között Dorogon végezzük, Törökbálinton 1983 augusztusában elkészült a legmagasabb igényeket is kielé­gítő popzenei stúdió. Fejlődésünk ütemére egyetlen jellemző adatot említek: évekkel ezelőtt a sztereó- technika megjelenése és a szte- reolemezek sorozatgyártása ide­jén elmaradásunk a világ élvona­lától közel öt év volt, a lézerleolva­sású Compact Disc piacra hozata­lával viszont már csak alig egy évvel előztek meg bennünket a nagy világcégek. Ez utóbbi, vagy­is a kompaktlemezek kiadásá­ban első helyen állunk a szocialis­ta országok között, s egyébként is minden szerénytelenség nélkül ál­líthatom, hogy a Hungaroton a re­pertoárt és lemezeink technikai minőségét illetően is a világ élvo­nalához tartozik. Célunk az, hogy mind több kiadványunkat mindhá­rom hanghordozón, tehát klasszi­kus lemezen, kazettán és kom­ÚJ KÖNTÖSBEN A KREML Aki az elmúlt években Moszkva vendége volt és megfordult a Kreml falai között, emlékezeté­ben bizonyára megőrizte a sok­sok varázslatos és fenséges épü­let mellett a helyenként felbukkanó és a vonzó összképet megzavaró állványerdó látványát. De hát, mit lehet tenni, a műemléki együtte­sek sorsa már csak ilyen, időnként gondozásra szorulnak. Éppen 12 évig tartott a Kreml, az ősi erődítmény, Moszkva böl­csőjének felújítása. Rendbehozták a jellegzetes, vörös színű falakat, felfrissítették a bástyákat és tor­nyokat, újra aranyozták a pravo­szláv hagymakupolákat, kicserél­ték a megannyi történelmi ese­ményt látott híres Templom-tér kövezetét, s ismét a régi fényük­ben pompáznak az Uszpenszkij- székesegyház ikoncsodái. Utolsó­nak a Fegyvertár termeit hagyták el az épület-restaurátorok, hogy átadják helyüket a muzeológusok­nak, akik a munkálatok befejezé­sét méltóképpen megünneplendó, minden eddiginél gazdagabb anyagot bemutató kiállítással nyi­A tudás barátai Jubilál a lengyel Ismeretterjesztő Társulat Ez a tömör cím a legteljesebb mér­tékben érvényes a lengyel Ismeretter­jesztő Társulatra, amely 35 évvel eze­lőtt jött létre, varsói székhellyel. A szervezet elképzeléseiről, jelenle­gi munkájáról és terveiről nyilatkozott dr. Marek Zukowski, az Ismeretterjesz­tő Társulat főtitkára.- Nemrég ünnepeltük szervezetünk megalakulásának jubileumát. Történe­tünk az ország háború utáni művelő­déstörténetének tükörképe. Az ötve­nes években mindenekelőtt az írástu­datlanság és a szakképzettség hiánya ellen vívott harcba kapcsolódtunk be. A társulat célja a háború előtti munkás- és népművelő mozgalom hagyomá­nyainak folytatása, a tudományos is­meretek népszerűsítése. Vezetősé­günknek - éppen ezért - külön bizott­sága foglalkozik a lengyel társadalom művelődési és kulturális igényeinek felmérésével. Tevékenységünk ma már elér a len­gyel társadalom valamennyi rétegéig. Foglalkozásainkon különböző képzett­ségi szinten álló, különböző műveltsé­gű emberek vesznek részt. Ismeretter­jesztésünk három fő formája: a sza­badegyetem, a szakelóadássorozat és a különféle témájú előadások. Évente általában 2600 szabadegye­temi - és 1000 szakelőadássorozatot indítunk. Előadóink 120 000 előadást tartanak, s ismeretterjesztő munkánk résztvevőinek a száma eléri a 4,2 mil­liót. A szakelóadássorozatok keretében óriási érdeklődéssel várják a környe­zetvédelem és a csillagászat problé­máiról, valamint a mezőgazdaság szempontjából jelentős természettudo­mányi ágakról szóló előadásokat. Nem kevésbé látogattak a legújabb tudomá­nyos eredményeket ismertető és a háztartási gondok megoldásában is segítséget nyújtó Népszerű technika című kurzusaink. Szeretnék néhány szót szólni a Tu­domány és gondolat, valamint a Tévé­színház klubjairól, amelyek az értelmi­ségi körökben lettek igen népszerűek a közelmúltban. Az előbbiek feladata, hogy az értelmiséget ismeretterjesz­tésre, tudomány-népszerűsítésre ösz­tönözze. Az utóbbiak a színházművé­szet megszerettetését tűzték ki célul. A Tévé-színház klubjainak különösen nagy a jelentősége a kisvárosokban és a falvakban, ahol kevés hivatásos tár­sulat fordul meg. A Tévé-színház hívei a klubfoglalkozásokon az előadást kö­zösen tekintik meg, s meghallgatják a darab szerzőjére és művének mon­danivalójára vonatkozó bevezető előa­dást is, majd megvitatják a látottakat. Előadóink e tárgykör kiváló ismerői, gyakran a Lengyel Tudományos Aka­démia munkatársai. Társulatunk eleven kapcsolatot tart fenn a külföldi, elsősorban a szocialista országokban működő testvérintézmé- nyekkel. Hosszú évek óta folytatunk tapasztalatcserét a szovjet Znanyijé- vel, az NDK-beli Uraniával, a csehszlo­vák Szocialista Akadémiával és a bol­gár Kirkob társulattal. Tavaly novem­berben tartottuk társulatunk soros kongresszusát, ahol találkoztunk a testvérintézmények képviselőivel is - mondotta végül dr. Marek Zukowski, a lengyel Ismeretterjesztő Társulat fő­titkára. (BP) tották meg a kapukat a látogatók előtt. Nem ez volt a Kreml első resta­urálása, de az összes közül a leg­teljesebb. Komoly tudományos előkészítés előzte meg a felújítást, s a kivitelezés minden egyes moz­zanatát szabályos forgatókönyv szerint ütemtervezték és bonyolí­tották. Például csak a falakról és a bástyákról kétezer előzetes rajz készült, s a restaurálásukban 500- javarészt ritka - szakma kiváló­ságai vettek részt. Zagorszkban készítették a fa­lakhoz való köveket, méghozzá a történelmi századoknak megfe­lelően más és más méretben és formában, összesen 20 fajta, kü­lönböző nagyságú és alakú faltég­lát formáltak meg a műhelyekben. A tornyok és a párkányzatok fedé­séhez szükséges tetőcserepeket a Moszkva-környéki Kucsinszkij gyárból szállították. Jaroszlavi mesterek állították elő a sátortetők mázas zárócserepeit. A téglák anyagát a Baltikumból, a Kreml főkapujának, a Szpasszkij-torony- nak a csipkézetét alkotó fehér kö­veket a Krímből hozták a fővá­rosba. Megvizsgálták a Kreml falainak hatalmas alapzatát is. Az ismert vörös téglás falak cölöpökön és a rájuk helyezett méteres átmérőjű köveken nyugszanak. A falak kö­zét fehér terméskő tölti ki, s a tu­dósok úgy vélik, hogy ez a valahai fehér falú Kreml maradványa. Fémkapcsokkal megerősítették a tornyok - a Nabatnaja, a Boro- vickaja és a Blagovescsenszkaja- falát, burkolatukat felfrissítették. Helyreállították a Sándor-kertre nyíló Kutafja-bástya két régi oldal- bejáratát, s a bástyafalban egy felvonóhíd emelőszerkezetét fe­dezték fel. A falakat téglánként, kézzel festették be. A Kreml falai­nak festéséhez körülbelül 500 ton­na festéket használtak fel. A felü­letet végül víztaszító anyaggal vonták be, hogy a falakat megvéd­jék a nedvességtől. Ezzel egyide­jűleg restaurálták a Templom-tér egyházi építményeit is. (APN) paktlemezen is kiadjuk, annak el­lenére, hogy Magyarországon is még elég ritka a kompaktlemez­játszó. • Hány lemezt adnak ki, s mi­lyen lemezeik fogadtatása?-Zenei, irodalmi, valamint az iskolai oktatást és a nyelvtanulást elősegítő lemezeink száma összesen évente mintegy nyolc­millió. Ebből körülbelül húsz szá­zalék a kivitel, fele-fele arányban a szocialista, illetve a nyugati or­szágokba. Tavaly nőtt az érdeklő­dés komolyzenei lemezeink iránt, s idehaza, valamint külföldön is a korábbi évekhez képest jóval több könnyűzenét adtunk el Az abszolút rekordot az István, a ki­rály tartja, amelyből eddig egymil­lió lemez fogyott el. Egyébként különböző rangos nemzetközi dí­jak is bizonyítják, hogy a közön­séghez hasonlóan neves külföldi szakemberek is méltányolják munkánkat. • Milyen újdonságokra számít­hatnak az idén a komolyzene ra­jongói?-Tovább bővítjük gazdag ko­molyzenei alaprepertoárunkat, s továbbra is döntően klasszikus és mai magyar szerzőket adunk ki, elsősorban kiváló hazai szólisták és együttesek előadásában. Idén kettős Liszt-évforduló lesz, s en­nek tiszteletére megjelentetjük a világhírű zeneszerző összes szimfonikus költeményét album formájában, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekará­nak előadásában, Joó Árpád ve­zényletével. Ugyancsak kiadjuk lemezen Liszt egyetlen operáját, és számos más művét, a már említett kompaktlemezen is. Foly­tatjuk a nagy sikerű Schola Hun- garica című régizenei sorozatot. Jó kezdeményezésnek bizonyult, hogy a Hungaroton elsőként je­lentkezett a zeneirodalom egy-egy elfeledett alkotásával. Például a Hándel-év alkalmából jelentet­tük meg az Atalanta című operát, s kiadtuk Giovanni Paisiello A se­villai borbély című művének hang­lemezfelvételét. A sor most Mozart kortársának, az elmúlt években az érdeklődés homlokterébe kerülő Salierinek az operájával, a Fals- taffal folytatódik. Lemezen hallha­tó lesz több kortárs zeneszerző műve is, ismét több világhírű kar­nagy vezényli majd a Hungaroton produkcióit, s így folytathatnám sokáig a felsorolást. A komolyze­ne iránt érdeklődőknek figyelmük­be ajánlom katalógusunkat, ez a kiadványunk mindenről részlete­sen tájékoztat. • S mire számíthatnak a köny- nyúzene kedvelői?- Továbbra is arra törekszünk, hogy a könnyűzenét kedvelők minden korosztálya és rétege ta­láljon megfelelő választékot, új­donságot, a tizenévesektől egé­szen a nyugdíjasokig. Fölösleges­nek tartom a névsorolvasást, ezért hadd ígérjek csak annyit, hogy szeretnénk sok új és sikeres pop­lemezt és más könnyűzenét kiad­ni. Reméljük, lassan elérjük azt is, hogy a már befutott együttesek és énekesek mögött a fiatalabbak is egyéniségekké növik ki magukat. Jelenleg az Első Emelet együttest érzem erre a legérettebbnek, de a könnyűzenében gyakran érik az embert meglepetések, tehát ne­héz jósolgatni. • Az elmúlt években szépen gyarapodott az irodalmi és a me­selemezek száma is. Ezekben a műfajokban milyen új lemezek jelennek meg?- Valóban, különösen az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy lemezeinkkel segítsük az iskolai oktatást, valamint a fiatalok és a felnőttek esztétikai nevelését. Az idén is szeretnénk tovább bővíteni a klasszikus magyar irodalmi re­pertoárt, többek között Tóth Ár­pád-albumot adunk ki. Illyés Kinga nagy sikerű Szilágyi Domokos le­meze után most magyarországi színészek szólaltatják majd meg a romániai magyar költő verseit. Gyermekeinknek is iparkodunk a kedvébe járni. Márkus László sajnos csak néhány napig örülhe­tett csodálatos lemezének, a Mi- sóka megjelenésének. Örökzöld meséket is megjelentetünk leme­zen, s kiadunk francia népmesé­ket is. Anyák napjára jelenik meg egy válogatás, amely remélhetően tetszeni fog a gyermekeknek, a pedagógusoknak és az anyu­káknak is. A népszerű színészek közül az idén Kabos Gyula és Dómján Edit emlékének adózunk egy-egy le­mezzel. Ezen kívül számos érde­kes népzenei lemez is megjelenik, amelyekről szintén hosszasan le­hetne beszélni. • Milyen a kapcsolatuk a cseh­szlovákiai hanglemezgyártó válla­latokkal?- A Supraphonnal és az Opusszal is barátiak a kapcsolata­ink. Mindez, persze nem jelenti azt, hogy ne kellene keresnünk az együttműködés újabb s még haté­konyabb formáit. A videózás tér­hódítása ellenére is nagy az ér­deklődés a hanglemezek iránt, a technika szédületes iramban fej­lődik, s ebben a helyzetben külö­nösen fontos az együttműködés, mert közös célunk, hogy minél színvonalasabban és sokrétűbben elégítsük ki a hanglemezrajongók mind szélesebb táborának műve­lődési és szórakozási igényeit. SZILVÁSSY JÓZSEF El Liszickij: Fotokompozicló (1930) ÚJ SZÚ 4 1986. I. 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents