Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám, hétfő
ÚJ szú 5 1986. I. 20. EGY GIMNÁZIUM ÉLETÉBŐL A testnevelés nem csak torna Bár már az ókori bölcselkedők tudták, hogy a test edzése éppúgy hozzátartozik az ember harmonikus fejlődéséhez mint a szellemi képesség, a tudás gyarapítása, az iskolai testnevelés még mindig nem vagy nem mindenütt tölti be az őt megillető szerepét. A torna sok helyen ma is másodrendű tantárgy, amely benne van ugyan a tantervben, de azt tartják, hogy nem kell komolyan venni.- Bezzeg ha valaki nem tud megoldani egy számtani műveletet, az könyörtelenül megbukik. De ha képtelen végrehajtani egy egyszerű bukófordulót, az fel sem tűnik: Ezt a kifakadást Czigler Sándortól hallottam. A magyar-test- nevelés szakos tanár huszonhat éve tanít a galántai (Galanta) gimnáziumban. Huszonhat éve harcol a testnevelés egyenjogúsításáért, s talán némi kárpótlás számára, hogy működési helyén törekvését már siker koronázta. Tőle származik az a mondás is, hogy a testnevelés nem csak torna, hanem a nevelés egyik fontos alkotó eleme is. Lényegénél fogva felvértezi a fiatalokat olyan fizikai adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a társadalom teljes értékű építőjévé és védelmezőjévé váljanak. Persze csak abban az esetben, ha olyan lelkiismeretesen és módszeresen végzik, mint a galántai gimnáziumban.- A katonai sorozóbizottságok a megmondhatói, hogy jó felépítésű, de hihetetlenül gyenge fizikumú fiúk kerülnek eléjük. Hát érti ezt? - szegezte nekem a kérdést a tornatanár, aki egész életét arra tette fel, hogy változtasson az áldatlan állapoton. De vegyük talán sorba a tényeket. A galántai gimnáziumban öt testnevelő tanár tanít Mielőtt felszisszennének, hadd mondjuk el: nincsenek munka nélkül. Valóságos kis csapat. Úgy is v í »■ Zelinka Zsuzsa született tehetség dolgozik, mint egy csapat, amelyen belül pontos munkamegosztás van. Az összehangolás Czigler Sándor dolga, aki a tantárgybizottságot vezeti. De ha még azt is elmondom, hogy rajtuk, mármint Marsall Jánoson, Schenk Sándoron, Pék Lásziónén, Takács Sándoron és természetesen Czigler Sándoron kívül még több külső munkatárs is „besegít“ az iskola sportéletében, felmerül a kérdés: nem fényűzés ez? Czigler Sándor szerint nem.- Szakosodunk - mondja. - Minden tekintetben szakosodunk. Vegyük csak például, hogy mennyire szakosodtak a természettudományok, és pár év leforgása alatt egyetlen tantárgyon belül hány új, ma már hivatalosan elfogadott tantárgy alakult ki. így vagyunk a testneveléssel is. Valahányszor látom, hallom, hogy a testnevelési órákon legfeljebb a megszokott mozgásgyakorlatok, kar- és lábmozgatás, törzshajlítás folyik, borsózik a hátam. Szerintem ha valaki nem tud úszni, és pár száz métert könnyedén lefutni anélkül, hogy összeroskadna, éppúgy analfabétának tekinthető, mint az, aki nincs teljesen tisztában az írással, olvasással. Erkölcsi kötelességünk, hogy megszüntessük ezt az analfabetizmust. Az öt tornatanár a testnevelésen kívül természetesen még mást is tanít. Munkájuk azonban elsősorban a testnevelés keretein belül merül ki, még a szabad idejük nagy részét is a sportköri munkának szentelik. A tantestületben eddig senkinek se jutott eszébe, hogy kétségbe vonja a testnevelők munkáját. Ellenkezőleg, támogatják a tornatanárokat, segítik őket és büszkék az eredményekre.- Ezért az elismerésért azonban meg kellett küzdeni - mondja Czingler Sándor naponta ki kell állni érte. De megérte. Nem nevelünk bajnokokat, ez képtelenség lenne, mert egyszerűen nincs rá módunk. De ha megszerettetjük a fiúkkal és lányokkal a rendszeres sportolást, és ez a legfőbb szándékunk, máris elértük a célunkat és elégedettek lehetünk. Czigler Sándor Ezt egy olyan ember mondja, akiről akár a sportszeretet szobrát is megmintázhatnák, štúrovói középiskolás korában együtt kergette a bőrt Molnár Palival, a későbbi szokszoros válogatott labdarúgóval. Főiskolás korában a Dynamo Spoje csapatában játszott; legszebb emlékei között őrzi, hogy az iskola csapatával Szlovákia főiskolai bajnoka lett. ígéretes tehetségnek számított, sokra vihette volna, de Sas Andor, a főiskola szigorú tanára azt mondta; egy diáknak a leíró nyelvtannal kell foglalkozni, nem a futballal. Az ő pedagógiai felfogása merőben más, és ennek az eredménye az iskolában folyó pezsgő sportélet. A két tornaterem és az uszoda egy percig sem áll üresen. Rendszeres iskolai bajnokság folyik atlétikában, úszásban, kosárlabdában, röplabdában, a legjobbak magasabb szinten is verseT nyeznek. A testnevelési kabinethez vezető hosszú folyosót rengeteg kupa, érem, oklevél díszíti, amelyeket a gimnázium tanulói a különféle bajnokságokon nyertek. Zirkel- bach Gábor személyében országos ifjúsági bajnokuk van evezésben. A fiúk kosárlabdacsapata tavalyelőtt a kerületi döntőben játszott, a lányok öt évvel ezelőtt jutottak el odáig. A fiúk atlétacsapata tavaly járási bajnokságot nyert, a kerületi bajnokságban a negyedik helyen végzett. Nagy Valéria válogatott a dobószámokban. Czajlik Csilla tavaly korcsoportjában szlovákiai első lett az „Őrtüzek a hegyekben“ elnevezésű honvédelmi sportversenyben, társaival csapatversenyben a 3. helyen végzett. Zelinka Zsuzsa, a röplabdacsapat kapitánya a futószámokban és úszásban úgyszólván felülmúlhatatlan, több iskolai elsőség és csúcs fűződik a nevéhez. Az említett folyosón egyébként egészen pontos nyilvántartartást vezetnek az iskola sporteredményeiről, bajnokairól, csúcsairól, csúcstartóiról legalább harminc évre visszamenőleg.- El sem hiszi, hogy a statisztikának milyen mozgósító ereje van. A tanulók állandó figyelemmel kísérik és elég gyakran előfordul, hogy arra kérnek: dolgozzak ki számukra egyéni edzéstervet, mert szándékukban áll megdönte- ni ezt vagy azt a csúcsot. Még egyszer hangsúlyozom, nem akarunk mindenáron bajnokokat nevelni, bár jólesik, ha egyik másik növendékünk kitünteti magát. Számunkra sokkal fontosabb, hogy egyetlen növendék sem hagyja el az iskolát, aki ne tudna úszni, és ugyancsak mindenkivel megszerettetjük a rendszeres mozgást, sportolást. PALÁGYI LAJOS (A szerző felvételei) Példakép Aki őszinte vonzalmat érez a sport iránt, az hú marad hozzá egész életen át. Ezek közé tartozik Knizner Gyula is, aki a labdarúgás megszállottjaként hatvanévesen is aktívan tevékenykedik fejlesztésében. Nagykürtösre (V. Krtlš), ebbe a fiatal bányászvárosba kerek negyedszázaddal ezelőtt érkezett. Nem a sport vonzotta őt oda, akkoriban a kis bányásztelepülés sportja nem játszott jelentősebb szerepet. A Dolina Bányánál talált kedvező munkafeltételt, jó kereseti lehetőséget. Fejtette a szenet, kollektívája bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe is. Munka után kedvenc sportjának szentelte minden szabad idejét. Nagy érdeme van abban, hogy a közben járási székhellyé előlépett városka labdarúgósportja rohamosan fejlődni kezdett.- A futball gyerekkori szerelmem volt, még kölyökkoromban életre szóló barátságot kötöttem vele Losoncon (Lučenec) - idézi ifjúkori emlékeit.- Éveken át kergettem a labdát a Tatran, illetve a Partizán csapatában. Amikor a szögre akasztottam a futball- cipőt, csak a játék szűnt meg, a kapcsolat tovább tartott. Edzőként dolgoztam tovább: a kürtösi Bányász A- és B- csapatánál is tevékenykedtem egy évtizeden át. A kerületi szintű szereplés fegyelmezett munkát, fokozott erőkifejtést, több időráfordítást igényelt. A mindig többre törekvés felemésztette szabad időm jelentős részét, a futball belopta magát családi életembe is. Számos esetben háttérbe szorította a szórakozást: elmaradt a színház és baráti látogatás, a közös séta, természetjárás stb. Még szerencse, hogy a feleségem (akivel még iskolában a ,, diákszerelem “ hozott össze) megértett, sót segítette is a sporttal kapcsolatos tevékenységemet. Tudott örülni a sikereknek, a kudarcoknak, vesztett csaták után biztatott, lelkesített. Igazi sportfeleség még most is! A megértésre bizony még mindig szükség van. Knizner Gyula ugyanis, akár öt évvel ezelőtt - mint bányász- nyugdíjba ment, a sporttal kötött és évtizedeken át erősített barátságnak nem vetett véget. Kisportolt, edzett szervezete nem érzi az évek múlását, továbbra is dolgozik a bányánál és a sport terén egyaránt. Igaz, az edzői tisztet már korábban átengedte másoknak, de ott van minden jelentősebb sportrendezvényen: szervez, segít, tanácsot ad... A Csehszlovák Testnevelési Szövetség járási bizottságának oszlopos tagja, a fegyelmi bizottság elnöke. Tekintélyt parancsoló ellenőrként ügyel a járás labdarúgásának tisztaságára. A többi taggal azon fáradozik, hogy a Nagykürtösi járásban minél magasabb szintű futballt játsszanak, ne legyenek a népszerű játéknak ,,mellék- zöngéi" Olyan sportember, aki az elmúlt 25 év alatt több tisztséget töltött be, és mindenütt eredményes munkát végzett, sikereket ért el. Példát mutatott a fiataloknak, időt, fáradtságot nem sajnál, ha a közös ügyről, a sportról volt szó. Fáradhatatlan munkáját különféle elismerések, oklevelek is bizonyítják. A meglevők között a legértékesebbek közé sorolja a Csehszlovák Labdarúgó Szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából kapott elismerést, valamint „a járás fejlesztéséért“ emlékplakettet. Decemberben, hatvanadik születésnapja alkalmából ,,A csehszlovák testnevelés fejlesztésében szerzett érdemekért“ elismerés I. fokozatát kapta. Több évtizedes eredményes munkájával, példamutató magatartásával ezt joggal kiérdemelte. BÖJTÖS JÁNOS A SOK LELKES LELKESÍT Ahol mindennek megtalálják a módját Mi kell a sporthoz? Néhány lelkes, a mozgást szerető, azt fontosnak tartó ember, s aztán már rnegy minden, mint a karikacsapás. Példa erre Dióspatony (Orechová Potôň), e csallóközi község is. Két éve a helyi alapiskola ötödikes tanulói keltettek országos szenzációt, amikor megnyerték a Rátermett gyerekek csapatversenyét. Ez is arról tanúskodik, hogy a faluban a pedagógusok komolyan veszik a sok helyütt még mostohán kezelt iskolai testnevelést, sót, ennél többet is tesznek. Németh Ödön, az iskola testnevelő tanára a község sportéletének egyik motorja. Egy fecske nem csinál nyarat - tartja a mondás. De több már igen. A falu sporthagyományainak ápolását a társadalmi szervek is szívügyüknek tekintik. A sportélet egyik leglelkesebb mozgatója Lelkes Vince, a helyi nemzeti bizottság elnöke, akivel szinte minden járási rendezvényen találkozhat az ember. Tisztségéből adódóan [ő a CSSZTSZ dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járási bizottság poli- tikai-nevelő csoportjának elnöke] és kedvtelésből, az ügy szeretete miatt is. Ez a hozzáállás a község sportéletére is rányomja bélyegét. Természetesen, mint minden más helységben, Dióspatonyban is a labdarúgás a legnépszerűbb. A szakosztály 52 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődik a helyi sportegyesület története. Az évek során több más szakosztály is létrejött, s ez bizonyítja, hogy ebben a faluban nemcsak a sportképviseletet tartják szem előtt, hanem elsősorban a testnevelés tömegjellegére helyezik a hangsúlyt. A lakosság igényli a testmozgás különböző formáit, s a helyi vezetők a falu szerény körülményei közepette is igyekeznek eleget tenni a követelményeknek. A spartakiád évében a férfiak szorgalmasan gyakoroltak. Az eredmény: 1980 után tavaly ismét eljutottak a Strahovra. A gyakorlat betanításában a legnagyobb érdeme Varga Sándornak, a helyi üzlet vezetőjének volt. Persze, a férfiak nagy része a spartakiád befejeztével sem süllyesztette a szekrény aljába a tornafelszerelést. Egyre többen eljárnak a tornaterembe. Főleg a téli hónapokban, amikor a futás hívei is tető alá kényszerülnek. Igaz, csak a kijelölt időben mehetnek, mert a többi szakosztály tagjainak is kell a hely. De örülnének, ha még többen is jönnének. Főként a női nemre hallottam panaszt, méghozzá egy sportszerető társuktól, Lelkes Erzsébettől. Az óvónő kézilabda-csapat egyik oszlopos tagja.- Gondokkal ugyan, de szülók- gyermekek spartakiád-gyakorlatot összehoztuk. A bemutató elmúlt, s most bizony alig-alig látni asz- szonyt a tornateremben. Pedig annak idején sokan eljártak dzsesszgimnasztikára, aerobicra. Aztán fokozatosan lemorzsolódtak. V Mi ennek az oka? Idejövet megállítottam néhány asszonyt, lányt, s valamennyien fogadkoztak, szívesen ledolgoznák a fölösleges kilókat.- Hiszen éppen erről van szó. Azt hiszem, az alakjuk miatt szégyellik magukat. Egynéhányan mondták is: menjünk ki a teremből, mert a mi sportos alakunk láttán kellemetlenül érzik magui kát. Hiába magyaráztuk: ha rendszeresen tornásznak, ók is csinosak lesznek. Az atlétika az alapozó és rekreációs testnevelés szakosztályán belül működik.- Lassan létjogosult lesz ez a szakosztály is, hiszen a határban egyre több kocogót, futót lát az ember - mondja örömmel Lelkes Vince. - Apák gyerekeikkel együtt róják a kilométereket. Ha jól számolok, tavaly már a negyedik futóversenyt rendezték, méghozzá nemzetközi részvétellel. Ez pedig nem mindennapos az országban. Még Szabó Karolina, a maratoni futás magyar bajnoka is eljött Patonyba.- Igen, igen. Úgy gondolom, szomszédaink közül többen is tudomást szereztek rólunk. Sokan érdeklődnek a május kilencediki felszabadulási futóverseny iránt. Lengyelek, NDK-beliek, osztrákok- sorolja az elnök, miközben a krónikát lapozza. - Ez igen jó propaganda ahhoz, hogy a lakossággal megszerettessük a futást, a kocogást, a mozgást... Az 1950-es években kezdtek barátkozni a községben az aszta- litenisszel. Gálffy Vince, Bernáth Péter és Belkovics Miklós a művelődési otthon termében mutatta be a sportág fortélyait a közönségnek. Röviden többen is csatlakoztak hozzájuk, főként fiatalok.- A járási bajnokságba is beneveztünk, még hatvanháromban- emlékezik Gálffy Benő, a napközi otthon pedagógusa, aki a hetvenes években nagyban hozzájárult a csapat sikereihez, s egyben a sportág népszerűsítéséhez. Ma is sokat tesz a faluban annak érdekében, hogy a legkisebbek megszeressék e sportot.- Sokat törtem a fejem, mit is lehetne tenni, mert az utóbbi években gyérebb lett az érdeklődés- panaszolja Gállfy Benő. - Hiszen csak egy asztalt kellene felállítani valahol, s bármikor játszhatnának a gyerekek, ha kedvük tartja. Itt nálunk, a napköziben szűkös a hely, mindig szét kell szedni játék után. Ugyanez a helyzet az iskolában és a tornateremben is. Egy állandó terem kéne...- Talán a kultúrotthon folyosóján - próbál megoldást találni az elnök. - Az egyesület legközelebbi vezetőségi ülésén majd megbeszéljük. Dióspatonyban egy kis jóakarattal eddig mindenre találtak megoldást. Biztos, hogy megtalálják annak is a módját, hogyan csalogassák az asszonyokat a tornaterembe, hol helyezzék el a zöld asztalt .. URBÁN KLÁRA A dióspatonyi férfiak Prágában, a spartakiád országos bemutatóján (Archív-felvétel)
