Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1986. I. 20. A tárgyilagosság és az előremutatás szellemében tanácskoztak a járási pártkonferenciák A HATÉKONYSÁG JEGYÉBEN A komáromi (Komárno) járási pártszervezet konferenciája a párttagok és a pártonkívüliek érdeklődésének közepette zajlott le. Számos ipari és mezőgazdasá­gi vállalat, valamint egyéb intéz­mény értékes kötelezettségeket vállalt a tanácskozás tiszteletére. A CSKP KB küldöttségét Viliam Šalgovič, a CSKP KB tagja, az SZLKP KB Elnökségének tagja vezette. Anton Hlaváč elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára beszá­molójában nagy figyelmet fordított a pártmunka hatékonysága növe­lésére és a termelés intenzifikálásá- nak kérdéseire. Kiemelte, hogy kedvezően változott a járási párt- szervezet összetétele. Növekedett a munkások száma az ipari és a mezőgazdasági vállalatok párt- alapszervezeteiben. A beszámoló további részében elmondta, hogy az elmúlt tervidő­szakban az ipari termelés 28 szá­zalékkal növekedett, a gépgyártás pedig elérte az ipari termelés 54 százalékát. Elismerően szólt a Nehézgépipari Művek Steiner Gábor Hajógyáráról, ahol lénye­gesen csökkentették az energia és a nyersanyagfogyasztást s ja­vították a termékek minőségét. Elismerően szólt a Vágmenti Gépgyárak kolárovói motorkerék­párgyárában elért eredményekről is. A járás mezőgazdasága dina­mikusan fejlődött. A termelés a 7. ötéves tervidőszakban 11 száza­lékkal nőtt, az árutermelés pedig 13 százalékkal. A mezőgazdasági vállalatok sikeresen teljesítették a gabonatermelési tervet. Szemes kukoricából viszont néhány üzem nem érte el a tervezett hozamot. Ezzel a problémával több felszóla­ló is foglalkozott. Az élenjáró me­zőgazdasági vállalatok, köztük a Csicsói (Cičov), a Martosi (Mar- tovce), a Nemesócsai (Zemianská Olča), a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove), a Keszegfalusi (Ka- meničná) Efsz és a Komáromi Ál­lami Gazdaság példásan teljesí­tette a sűrűn vetett gabona és a szemes kukorica termelésének tervét. A vitában felszólalt Viliam Šal­govič elvtárs is. Mindenekelőtt az ideológiai munka további fejlesz­tésével foglalkozott. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy a pártszervek és szervezetek ide­ológiai és tömegpolitikai munkájá­nak ki kell emelnie az új gondolko­dásmódot, a problémák újszerű megoldását és a feladatok teljesí­tését úgy a termelésben, mint az egész társadalmi gyakorlatban. Ehhez megvannak a feltételek. Komáromban a háború előtti években Steiner Gábor, a párt által nevelt leninista, internaciona­lista állt a kommunisták élén. Óró- la nevezték el a hajógyárat. Napjainkban is a forradalmi ha­gyományokból kell táplálkoznia az internacionalista, kommunista meggyőződésnek. Ez a forrása a politikai és gazdasági sikerek­nek is, amelyeket pártunk a fejlett szocialista társadalom építésében elért. Fontos, hogy a kommunista párt megalapításának 65. évfordu­lója évében is emlékeztessünk erre. A Komáromi járás példája is meggyőzően bizonyítja, a CSKP nemzetiségi politikája marxista -leninista elveinek alkotó érvé­nyesítését. A járás párt, állami és gazdasági szerveinek vezetésével a szlovákok, csehek, magyarok és más nemzetiségek képviselői kö­zösen építik a szocialista hazát. A gyakorlatban érvényesülnek a szocialista internacionalizmus eszméi. Senkinek sem engedjük meg, hogy megbontsa a szocializmus­nak ezt a nagy politikai vívmányát. A kommunisták kötelessége, hogy a lenini eszmék szellemében kö­zösen érvényesítsék a politikai társadalmi élet és a munka min­den területén. Ezen a téren csodá­latra méltó példát mutatnak ne­künk a sok nemzetiségű Szovjet­unió kommunistái. A konferencia újra Anton Hla­váč elvtársat választotta a járási pártszervezet vezető titkárává. (baila) a vasércbányászat és a gépipar. A vasércbányászatban évi 900 ezer tonna vasérc polimetál érc- bányászata volt a cél. Az elért eredmény 962 ezer tonna, ebből a polimetál érc 73 ezer tonnát tett ki. A magnezit- és vasércbányá­szat feladatainak teljesítésében jelentős szerep jut a Lubeníki Bá­nyaépítési Üzemnek, amely az új bányaelemek előkészítését és be­építését végzi. Az üzem dolgozói az új progresszív bányatechnika felhasználásával feladataikat idő előtt teljesítették. A járás iparának fejlődésében jelentős szerep jut a gépgyártásnak. Ebben az ipar­ágban a 7. ötéves tervben 35-36 százalékkal kellett a termelésnek növekednie. Ezt a feladatot túltel­jesítették a Vzduchotechnika dob- šinái és az Agrozet rozsnyói üze­mének eredményeivel - állapítja meg a beszámoló. A cellulóz-, papír- és fafeldolgo­zó iparban több mint 10 százalék­kal sikerült növelni a termelést, főleg a kitermelt áruk minőségé­nek növelésével, a papírtermelés, a kartonok, a fehér és színescellu­lóz, az egészségügyi termékek mennyiségének növelésével. A textiliparban 20 százalékkal kel­lett a szőnyeggyártást növelni, a rozsnyói Tatrasvit üzemben pe­dig 28 százalékkal. Ezek az üze­mek a termelésnövelésüket telje­sítették, ezen kívül még a válasz­tékot is bővítették. A losonci (Lučenec) járási párt­konferencián a Központi Bizottság küldöttségét Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttag­ja, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezette. A járási pártbizottság beszámo­lóját Milan Grnáč vezető titkár terjesztette elő. Elmondta, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a várt­nál gyorsabban növekedett az ipa­ri termelés és jelenleg 24,2 száza­lékkal több terméket állítanak elő a járás üzemeiben, mint 1980- ban. A mezőgazdasági termelés szakaszán szintén sikeres volt a kongresszusi célkitűzések eléré­sére fordított munka. A földműve­sek több mint 17 százalékkal nö­velték a bruttó termelést. A konferencia vitájában 53 kül­dött kért szót. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a szocialista építőmunka legújabb sikerei sehol sem vezethetik önelégültséghez a kommunistákat. A felszólalók Fejlődés mutatkozott a mező­gazdasági termelés területén is, amely a 6. ötéves tervhez viszo­nyítva 12 százalékkal növekedett. A növénytermesztésben 20, az ál­lattenyésztésben 7 százalékos emelkedést értek el. Fő feladatuk a mezőgazdaság területén a föld­terület terméshozamának növelé­se, minden lehetőség kihaszná­lása. A CSKP küldöttségét Ladislav Abrahám elvtárs a CSKP KB tag­ja, az SZLKP KB Elnökségének tagja vezette. Hozzászólásában kiemelte a járás dolgozóinak aktivi­tását, különösen nagyra értékelte az elért 273 rekordot, melyből 132 vállalati, három pedig országos. Számos más járástól eltérően je­lentős mértékben járultak hozzá - mondotta Abrahám elvtárs a csúcsteljesítmények mozgalma példátlan teljesítéséhez a magne­zitiparban, a vasércbányászatban és az erdőgazdaságban, Ján Kret elvtárs, a szocialista munka hőse által vezetett szocialista munkabri­gád példáját ma már számos kol­lektíva követi. A továbbiakban megállapította, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók eredményei is bi­zonyítják, hogy nehezebb körül­mények között is lehet fejleszteni a termelést, és jobb eredményeket elérni. A konferencián vezető titkárrá ismét Ján Gallo elvtársat válasz­tották meg. -csó­konkrétan rámutattak az irányító és szervező tevékenység fogyaté­kosságaira is, amelyek gyakran a munkafegyelem megsértéséhez és a termékminőség leromlásához vezetnek. A vitában felszólalt Mi­loslav Hruškovič elvtárs is. A CSKP KB küldöttségének veze­tője nagyra értékelte a járás kom­munistáinak hozzájárulását azok­hoz a sikerekhez, amelyeket a CSKP vezetésével értek el a szocialista fejlődés útján. Beszé­dének további részében Hruškovič elvtárs részletesen foglalkozott a Szlovák Magnezitművek kalino- vói és lovinobaňai üzemének je­lentőségével. Hangsúlyozta, hogy a magnezit ama kevés nyersanya­gaink egyike, amely kellő mennyi­ségben áll a feldolgozóipar rendel­kezésére. A kohászatban és főleg az acélgyártásban szükséges szerkezeti változások komoly mennyiségi és minőségi igényeket támasztanak a magnezitből ké­szülő tűzálló anyagok előállításá­val szemben. Az olvasztókemen­cék szigetelésére szolgáló mag­nezittéglák importálására nincs le­hetőség. Ezért a CSSZSZK kor­mánya sürgető feladatnak jelölte meg a hazai nyersanyagbázis jobb kihasználását, és a feldolgo­zó üzemek fejlesztését. A kor­mányprogram egyik része éppen a kalinovói és a lovinobaňai üzem nagyarányú korszerűsítésére vo­natkozik. A járási pártbizottság vezető tit­kári tisztségét a következő megbí­zatási időszakban ismét Milan Grnáč elvtárs tölti be. -ly­OLCSÓBBAN ÉS JOBBAT A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártkonferencián részt vett František Pitra, a CSKP KB titkára. A járási pártbizottság beszámolóját Magyarics Vince, az SZLKP KB tagja,, a járási párt- bizottság vezető titkára terjesztet­te elő. Egyebek közt elmondta, hogy a járás mezőgazdasági és ipari üzemei maradéktalanul telje­sítették, sok esetben pedig túltel­jesítették tervfeladataikat. A beszámoló rámutatott a köze­pes vagy gyengébb eredményeket elért mezőgazdasági üzemek si­kertelenségeire is, főleg a cukor­répatermesztésben. Például míg a Gabčíkovói Állami Gazdaság a csilizradványi (Čiližská Radvaň) Csilizköz Földműves-szövetkezet, vagy a dercsikai (Jurová) földmű­ves-szövetkezet 40 tonnán felüli hektárhozamokat értek el, a leg­több mezőgazdasági üzem ered­ményei mélyen alatta maradtak ennek. Mindenekelőtt pozitívan érté­kelte a beszámolót nagymegyeri (Čalovo) Agrokomplex a lúcsi (Lúč na Ostrove), a nagylégi (Lehnice), a padányi (Padáň), a csilizradvá­nyi, a dióspatonyi (Orechová Potôň) és még néhány további földműves-szövetkezet és állami gazdaság kiemelkedő - kukorica­termesztési - hektáronkénti nyolc tonnás - eredményeit. A nagyme­gyeri Agrokomplex a Csilizradvá­nyi Efsz, az Aranykalász Egysé­ges Földműves-szövetkezet tej­termelése meghaladta a tehenen- kénti 5-6 ezer literes évi fejési átlagot, más szövetkezetekben ennél jóval alacsonyabbak az eredmények. Az elemzések arra mutatnak, hogy minden ilyen he­lyen javítani kell az irányítás mód­szereit, csakúgy, mint a tudomá- nyos-műszaki fejlesztés vívmá­nyainak gyorsabb alkalmazása te­rén. Ebben nagy segítséget nyújt a nemrég felszerelt agrolaborató- rium. A beszámolót tartalmas vita kö­vette, melyben felszólalt František Pitra elvtárs, a CSKP KB titkára is. Nagyra értékelte a járás dolgozói­nak a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés kedvező mérle­gének alakulásához való hozzájá­rulását, amely jó kiindulási alapo­kat teremt a 8. ötéves tervidőszak feladatainak megkezdéséhez és sikeres teljesítéséhez. Rámuta­tott: a mezőgazdasági termelés távolról sem csak az időjárási té­nyezők függvénye, sikeressége sokkal inkább a tudományos-mű­szaki fejlesztés erőteljesebb alkal­mazásától, a még rejtett tartalékok további feltárásától, az irányítási módszerek folyamatos javításától függ. A követendő cél a mezőgaz­daságban is az olcsóbb, de minő­ségileg jobb termelés. Ehhez pe­dig minél dinamikusabban az ex- tenzív módszerek intenzívekre váltásán, a megrendelők és a ter­melők közös felelősségén át vezet a legmegbízhatóbb út. Csakis ily módon érhető el az állandóan nö­vekvő, de jogos fogyasztói igé­nyek fokozatos kielégítése. A tanácskozás két napja alatt mintegy 50-en szólaltak fel. A kon­ferencia megválasztotta az új járá­si pártbizottságot, élén ismét meg­erősítve Magyarics Vince elv­társat, vezető titkári tisztségé­ben. M.-r. Előtérben a tudományos-műszaki fejlődés CSELEKVŐ ELKÖTELEZETTSÉGGEL Prága 2. városkerülete párt- szervezetének konferenciáján je­len volt František štafa, vezeté­sével a CSKP KB és a fővárosi pártbizottság küldöttsége. A városkerületi pártbizottság beszámolója egyebek között meg­állapította: Prága 2. kerületében számos fontos vállalat, ipari üzem, tudományos- és tervezőintézet, országos hatáskörű hivatal és lé­tesítmény van, ezek jelentősége túlnő a kerület sőt Prága határain is. Ez a körülmény rendkívüli fela­datokat állít a pártalapszervezetek sokirányú egybehangolt munkája elé. Kidomborodtak a beszámoló­ban a népgazdaság és a termelés hatékonyságával kapcsolatos megállapítások, egyebek közt az, hogy egyes pártszervezeteknek az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdasági fela­datok teljesítésére. A vállalatok vezetőit nemcsak mint gazdasági vezetőket, de mint kommunistákat is kell értékelni. Elismerés illeti azokat a munkahelyeket, ahol a lehetőségek és tartalékok felmé­rése alapján tették magukévá a prágai pártszervezet kongresz- szusi felhívását. A vitában a küldöttek egyebek között rámutattak, hogy egyes gazdasági vezetők a pártszerve­zetek határozatainak teljesítésé­ben nem járnak élen. A kerületben a 8. ötéves tervben a lakáshelyzet javítása az egyik fő cél. Sok szó esett az ifjúságról, az építővállala­tok munkájáról, a szolgáltatások­ról, a környezetvédelemről, a köz- biztonság helyzetéről. Nagy vissz­hangot váltott ki egy veterán kom­munista, Jaroslav Meixner fel­szólalása, aki bírálta a politikai és társadalmi passzivitást, felhívta a pártszervezeteket, álljanak a ne­gatív jelenségek elleni küzdelem élére. A konferencia vitájában felszó­lalt František Štafa, Prága főpol­gármestere, a központi bizottság küldöttségének vezetője. Köszö­netét mondott az előző ötéves tervidőszakban végzett munkáért, majd felvázolta Prága fejlesztésé-' nek időszerű és távlati feladatait. Rámutatott, hogy a főváros fej­lesztésében jelentős szervező szerepet töltenek be a városkerü­leti pártszervezetek. A konferencia teljes mértékben támogatta a CSSZSZK nemrég közzétett gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányait, és a kül­döttek egyetértésüket fejezték ki a pártalapszabályzatban tervezett módosítások javaslatával. A városkerületi pártbizottság vezető titkárává ismét Jaroslav Jankú elvtársat választották meg. (sm) Jelentős szerepet kap a gépgyártás Az elmúlt évek feladatainak igé­nyes értékelését végezte el az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság, de rámutatott a még fellelhető hiányosságokra is. A be­számoló megállapította, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a járás fej­lődésére az ipari termelés volt jel­lemző, amely 1980-hoz viszonyít­va 23,9 százalékkal nőtt, s jelen-. leg a Nyugat-szlovákiai kerület ipari termelésének 9,2 százalékát teszi ki. A növekedéshez jelentő­sen hozzájárult a tudományos­műszaki fejlődés. A termelési fel­adatok automatizálásában a štú- rovói Dél-szlovákiai Cellulóz és Papírgyár és az érsekújvári Szer­számkutató Intézet érte el a legki­emelkedőbb eredményeket, bizo­nyítja ezt az is, hogy a két vállalat elsőként válaszolt a prágai felhí­vásra. A járás ipari vállalatai tavaly 14,3 százalékkal több árut adtak piacra, és nőtt az első minőségi osztályba sorolt termékek mennyi­sége is - jelenleg ez 24,6 száza­lék, ami korántsem kielégítő, a jö­vőben el kell érnie a 40 száza­lékot. Az ipari vállalatok sikere az ex­portképességen mérhető le: 1980- hoz viszonyítva tavaly az export 80 százalékkal nőtt, ebből a szo­cialista országokba irányuló kivitel 33 százalékkal. Az exportterme­lésnek több mint a fele a Szovjet­unióba irányul. A Šuranyi Elitex, az érsekújvári Sigma és az Elekt- rosvit teljesítették példamutatóan kiviteli tervüket. A mezőgazdasági termelés 5,5 százalékkal nőtt a 6. ötéves terv­hez viszonyítva. A gabonafélékből tavaly rekordtermést értek el: 312 ezer tonnát, 39 százalékkal töb­bet, mint 1981-ben. A Novofruct és a Húsipari Vállalat is teljesítette feladatait, nem így a cipőipari vál­lalat, amely mind a minőséggel, mind a választékkal adós maradt. A mintegy 13 ezer kommunistát közel 500 küldött képviselte a járá­si konferencián s a vitában 58-an kértek szót. A CSKP KB küldöttségét Július Varga, a CSKP KB tagja a KB osztályvezetője, vezette. Felszó­lalásában többek között szólt ar­ról, hogy eredményeinkre annál is inkább büszkék lehetünk, mivel azokat rendkívül bonyolult nem­zetközi helyzetben értük el, s bel­ső fejlődésünk sem volt minden tekintetben olyan, mint azt feltéte­leztük. A CSKP Központi Bizottsá­ga arra ösztönözte a pártot és a társadalmat, hogy a nehézségek előtt ne torpanjon meg, hanem küzdje le azokat. A járási pártbizottság megtar­totta első ülését. A vezető titkár ismét Jarom ír Valent elvtárs lett. (köp) A VÁRTNÁL IS GYORSABBAN A rozsnyói (Rožňava) járási konferencián a beszámolót Ján Gallo, a járási pártbizottság veze­tő titkára terjesztette elő, részlete­sen értékelte a kommunisták mun­káját és a XVI. pártkongresszus határozatainak teljesítését. A járás gazdaságának legjelen­tősebb ágazatai a magnezitfeldol­gozó, textil-, cellulóz-, papíripar,

Next

/
Thumbnails
Contents