Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 2. szám, péntek
Sok minden rajtunk múlik EGY KÉPVISELŐ VALLOMÁSA A MUNKÁRÓL, AZ EMBERI MAGATARTÁSRÓL A beszerez igénk jelentéstartalma lényegében azt tudatja velünk, hogy valamilyen szükségletnek hosszabb időre való ellátására, kifogyó készletnek a pótlására megvesz, megvásárol valamit. Beszerezni persze sok mindent lehet. Polecsko Gyulától, a perényi (Perín) Győzelmes Út Efsz beszerzőjétől először is azt kérdezem, hogy neki mi a feladata, miket kell beszereznie?- Szövetkezetünkben három beszerző dolgozik. Szükségessé vált tehát, hogy szakosodjunk. A járművek és vontatók alkatrészeinek beszerzését Bodnár Sándor, az állattenyésztésben használt technológia zavarmentes üzemeltetéséhez szükséges eszközök beszerzését Mészáros Gyula végzi. Az én fő feladatom a beruházáshoz szükséges anyagok, eszközök beszerzése - így a válasz.- Nem tudom, mi a véleménye, de az igazat megvallva, én úgy érzem, a beszerez szavunknak olykor-olykor rosszalló kicsengése is van. Mert ugye előfordul, hogy beszerezni akkor szoktunk valamit, ha azt normális, tisztességes úton nem lehet megkapni. Nos, a kérdés az, vajon a mai beszerzőnek le kell-e valakiket kenyerez- nie ahhoz, hogy jó munkát végezhessen?- öt éve vagyok beszerző, s határozottan mondhatom, hogy erre nincs szükség. A mi szövetkezetünkben a ,, lekenyerezés“ különben sohasem volt divat. Tudom, voltak - s még vannak is - gazdaságok, amelyekben egyebek mellett azért is termesztenek szőlőt, hogy az elnöknek és a vezetőknek legyen mivel megkínálni azokat a „fontos“ egyéneket, akiktől valamit elvárnak. Borospincével rendelkező szövetkezetek beszerzői már nem egyszer csodálkozva kérdezték tőlem, hát ezt hogy sikerült beszereznetek, azt kitől kaptátok? Mikor elmondtam, hogy milyen normális úton-mó- don, csak csodálkoztak. Különben beszerzőnek lenni tényleg nem leányálom. Egy jó beszerzőnek sokat kell utaznia, időben előre gondolkodnia, valóságlátásra építve cselekednie. Az sem mindegy, hogy milyen a beszerző megjelenése, a fellépése. Harcolnia is kell, ha igazságtalanságot vél felfedezni.- Teljes mértékben egyetértünk ezzel a megállapítással. Annyit tennénk hozzá, hogy a perényi szövetkezet már hosszú évek óta éppen a példás rendnek és a fegyelemnek köszönhetően lett a kelet-szlovákiai kerület egyik legjobb gazdasági eredményeket felmutató földműves-szövetkezete. De ne szakítsuk itt félbe a beszélgetést. ön azt mondotta, hogy fél évtizede beszerző, azelőtt milyen beosztásban dolgozott?- Mire befejeztem alapiskolai tanulmányaimat, a szülőfalumtól nem messze felépült a Kelet-szlo- vákia Vasmű. Mint megannyi más kortársamét, az én pályafutásomat is az itt kínálkozó munkalehetőségek szabták meg. A hatvanas évek elején - mondhatnám - szinte divat volt a vasműben lenni. Marósnak tanultam ki, és én is ott kezdtem dolgozni. Ingáztam nap mint nap. Szüleim itthon, a szövetkezetben dolgoztak. Teheneket gondoztak. A gyárból hazatérve mindig segítettem nekik. Egyszer csak a szövetkezet vezetői megkérdezték tőlem, nem lenne-e kedvem hazajönni? Eljöttem. Teherkocsit adtak, sofőr lettem. Tetszett a munka - és annak is örültem, hogy míg a gyárban csak 1800 koronát kerestem, itt 2500- at. A szövetkezetben 1974-tól dolgozom.- Tehát gépkocsivezetőből lett beszerző?- Nem. Közben még lényeges dolgok történtek, amelyek magatartásom alakulására is hatással voltak. Egy reggel az elnök nagyon megszidott. A mühelyfónök- re hivatkozva a fejemre olvasta, hogy nem kímélem az autót, túlhajtom stb. Közölte, más beosztásba helyeznek. Tépelődtem, töprengtem, hogy mit csináltam rosszul. Az elnök pedig valószínűleg jobban utána nézett a dolognak, mert másnap reggel megkeresett és bocsánatot kórt az előző napi keményebb hangnemért. Majd közölte, hogy kineveznek a karbantartó részleg vezetőjének.- örült ennek a változásnak?- Fellélegeztem. Az új feladattól, az igazat megvallva, egy kicsit féltem ugyan, de azért bizakodtam. A traktorosok zöme fiatal volt, szót tudtam érteni velük. Az elnök vigyázó szeme természetesen mindig rajtam, rajtunk volt. Ha kellett megszidott, de dicsérni is tudott. Most látom csak, hogy milyen kiváló pedagógiai érzéke volt. Igaz, nemcsak neki, hanem a többi tapasztalt kommunistának is, akik tényleg a szívügyüknek tartották, hogy minden a lehető legjobban menjen. A magammal és a másokkal szembeni igényességet tőlük tanultam. Hiszem és vallom, hogy sok minden rajtunk múlik. Következésképpen semmilyen káros jelenség fölött nem hunyhatunk szemet.- Monyok Lajos, a hnb elnöke mondotta, hogy segítségével, kezdeményezőkészségével a nemzeti bizottság munkájában is mindig számolhatnak.- Jó négy éve vagyok a helyi és a kerületi nemzeti bizottság képviselője. Helyi nemzeti bizottságunk három falu: Perény, Hím (Chim) és Felsőlánc (Vyšný Lanec) életének, fejlődésének az irányítója. Ebben a választási időszakban igen jelentős dolgokat sikerült megvalósítanunk. A legfontosabb az, hogy Felsóláncon és Hímben elkészült a központi vízvezeték, s a lakosok most már jó ivóvizet kapnak. Perényben 390 ezer korona beruházással öltözőket és lelátót építettünk a labdarúgópályán. Továbbá felújítottuk az iskolaépületet valamint az egyik régebbi üzletközpontot, járdákat építettünk és a köztemetőben a ravatalozó is elkészült. A központi vízvezetékhálózat építését is tervezzük, és számolunk az gáz bevezetésével is.-A kerületi nemzeti bizottság Polecsko Gyula (Gazdag József felvétele) képviselőjeként az ifjúsági és test- nevelési bizottságban fejt ki aktív tevékenységet. Erről a szakaszról milyenek a tapasztalatai?- Kelet-Szlovákiában az iskola- hálózat céltudatos fejlesztésének köszönhetően ma már tulajdonképpen csaknem minden központi községben van tornaterem és különböző sportpályák. Ez egyben azt jefönti, hogy biztosítottak a tanulóifjúság rendszeres testnevelésének előfeltételei. Ellenőrzéseink, felméréseink sajnos azt bizonyítják, hogy a lehetőségekkel nem mindenütt élnek. Azt tapasztaltuk, hogy néhány iskolában, éppen az igazgató helytelen magatartása miatt a tornaterem többször van zárva, mint nyitva. Persze sorolhatnám a jó példákat is. Hiszen sok helyen már rájöttek, hogy az iskolai tornatermek, sportpályák nemcsak a gyerekek, hanem a falu többi lakosa sportigényeinek kielégítését is szolgálhatják. Viszont lényeges fordulatot még nem sikerült elérni. Kerületi nemzeti bizottságunk igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy változzon a szemlélet. A jövőben például arra is megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani, hogy az üdülőközpontokban a jelenleginél sokkal több sportolási lehetőséget teremtsünk a szabadságukat töltő dolgozóink számára. Hiszek benne, hogy ezen a téren is sok mindent megtehetünk és meg is teszünk. Szaszák György Hasznos mozgalom Pártunk XVII. kongresszusa előkészítésének időszakában egész társadalmunkra a fokozott aktivitás jellemző. Népgazdasági terveink sikeres megvalósításán kívül a Nemzeti Front választási programjainak teljesítését is fontos feladatunknak tartjuk. Törekvéseinkből a nők szintén kiveszik részüket, hisz ők is szeretnének mindannyiunk javára többet, jobbat nyújtani, hozzájárulni a felmerülő nehézségek megoldásához. A korábbi évek sikeres akcióira alapozva széles körű mozgalmat indított a Szlovákiai Nőszövetség A társadalomnak - a családnak - önmagunknak elnevezéssel az egyes járásokban, községekben már érezhető a mozgalom hatása. Igaz, van ahol még csak a tennivalókat összegezték, a konkrét feladatok felsorakoztatásával készültek el, de van, ahol már tettek igazolják az elképzelések helyességét. A Trnavai járásban levő Brestovany községben például a volt óvoda átalakításával nyernek az alapiskolások számára két szak- tantermet, Dechticében iskolai étkezdét hoznak létre. A szolgáltatások terén olyan újításokat vezetnek be, melyek elsősorban a dolgozó nők szabad idejének hasznosabb, célszerűbb eltöltését eredményezhetik. Kassán (Košice) a városi nemzeti bizottság és a nőszövetség városi szervezetének együttműködése igen gyümölcsöző. Megoldást találtak az új lakótelepeken még nem üzemelő gyermekintézmények pótlására. Más városkerületekben helyezték el az apróságokat. Reggelente mintegy 1200 gyereket szállítanak a szülőkkel együtt különbuszokon óvodába, bölcsödébe. Az újdonságok közül megemlíthető az a műhely is, ahol nemcsak szerszámokat kölcsönöznek a barkácsolóknak, hanem az apróbb alkatrészeket is megvásárolhatják a lakosok. A mozgalom az idősekről sem feledkezik meg. Erről tanúskodik négy nyugdíjasklub létesítése Kassán. E néhány felsorolt példa is jelzi a mozgalom létjogosultságát. Mert valljuk be őszintén, lakóhelyünkön, szükebb környezetünkben sok olyan fogyatékosságot észlelünk, mely bosszantja a többieket is, számos helyrehozható hibát tudnánk felsorolni, ha volna kinek. Ahol a polgári bizottságok aktívak és a nemzeti bizottságon is mindig szívesen fogadják a jó ötleteket, könnyebb a helyzet. Ahol pedig nem így van, sok jó javaslat veszik el anélkül, hogy nyilvánosságra kerülne. A nőszövetség mozgalma ezt szeretné megakadályozni. Tény, hogy sokan vannak köztünk, akik a társadalom, a család és nem utolsósorban a nők érdekében rámutatnak a gondokra. Nekik (is) teret ad a mozgalom, melyben előtérbe kerül az az alapelv, hogy igényes beruházások, nagy befektetések nélkül, a meglevő lehetőségek kihasználásával is segíthetünk magunkon, könnyebbé tehetjük mindennapjainkat. Tapasztalatok szerint ott, ahol hozzáértő és megértő kezekbe kerül az ügy, az eredmény sem marad el. Számtalan példa mutatja, hogy érdemes szólni. Néha anyagi hasznot hoznak, máskor csupán megelégedést eredményeznek a mozgalom keretében született javaslatok. A lényeg viszont: előrehaladásunkat szolgálják. DEÁK TERÉZ A zajártalomról A Prágai Állami Anyagkutató Intézet kutatási eredményeinek a műanyaggyártásban való felhasználása jelentős megtakarításokat eredményez. Vonatkozik ez egyes személygépkocsi-alkatrészek gyártására Is: a fémeket sok helyen műanyagokkal helyettesítik. A llbereci Plastlmat üzem például műanyagból gyárt ütközőket škoda gépkocsikba. A képen Jana štemberová az említett alkatrészeket szedi le a gépsorról, Jaromír Vojáček a gépsor üzemelését irányítja. (Stanislav PeSka felvétele - ČSTK) Az ipar, a mezőgazdaság nagyfokú gépesítése és a közlekedés következtében állandóan növekedik azoknak az embereknek a száma, akik naponta ki vannak téve a zaj káros hatásának. Elég, ha csak végiggondoljuk, hogy egy munkanap folyamán hányszor vagyunk zajos környezetben. A háztartási gépek, lakóházi berendezések (mosógép, mixer, telefon, ventilátor, mosókonyha, felvonó, kazánház), az utca (autók, villamosok, légkalapács stb.), a repülőterek környéke és persze gyakran maga a munkahely is mindmind zajforrások, melyek ideg- rendszerünket ingerük, s különféle károsodásokat okoznak. A zaj manapság az ember egyik legnagyobb ellensége. Sajnos már annyira természetes tartozéka a mindennapi életnek, hogy nem is tudatosítjuk hatását. Ez persze nem jelenti azt, hogy szervezetünk már hozzászokott a zajhoz. Igaz ugyan, hogy bizonyos mértékben képesek vagyunk adaptálódni, de ez óriási energia- veszteséggel jár, ami magában gyengíti a szervezet ellenállóképességét. Fülünk megszokta a zajt, ami csak szubjektív érzés, a szervezet mint egész nem tűri el. Az ember a környezetében terjedő hanghullámokat mint zenei hangokat, vagy mint zajt, zörejt érzékeli. A hanghullámok túlságosan nagy erőssége a dolgozó és pihenő embert egyaránt zavarja. A hosszabb ideig tartó, abszolút csendes környezetben való tartózkodás szintén kellemetlen érzéseket vált ki. A szervezet normális működéséhez szükséges bizonyos mennyiségű hangérzet, többek között ez biztosítja a környezettel való kapcsolatot. Amennyiben a hangerósség 25-35 decibel között mozog, úgy a szervezetben nem keletkezik károsodás, sót az ilyen hangerósség szükséges is az élettani folyamatok normális lezajlásához. Ha a környezet hangerőssége nagyobb, úgy ezekben a folyamatokban bizonyos változások, zavarok keletkeznek, melyek kezdetben a szervezet védekezését szolgálják, később stressz jellegűek, aminek következtében különböző idegrendszeri zavarok lépnek fel. A zaj veszélye abban rejlik, hogy a szervezetben átmeneti esetleg végleges károsodást okoz. Nagyon régóta ismert tény, hogy a nagy zajban dolgozó emberek idővel nagyothallókká válnak. A hallószerv károsodása azonban csak egy bizonyos része annak a sok rossznak, amit a zaj okoz. Megtámadja ugyanis az idegrendszert, károsítja azokat a szerveket, melyek valamilyen oknál fogva le vannak gyengülve (szervi betegségek, vagy betegségek utáni időszak - lábadozás). Ily módon, ha maga a zaj nem is okoz megbetegedést, közrejátszik bizonyos betegségek kialakulásában, illetve tovább rontja a beteg állapotát. A zaj emberre való hatását két részre osztjuk. Az eisó a zaj hatása a hallószervre. Leggyakoribb tünetek a nagyothallás, a különböző hallászavarok és végül a süketség. A gyerekek és fiatalkorúak körében, - akiknek szervezete még fejlődésben van -, a hallászavarok sokkal hamarabb, és már kis terhelés következtében megjelennek mint a felnőtteknél. Gyakran felvetődik a modern zene hangerósségének problémája is. A nagyobb hatás érdekében gyakran már elviselhetetlen mértékig felerősítik a zenét az együttesek, rajongóik pedig a rádiót, magnót, lemezjátszót, nem törődve azzal, hogy olykor már teljesen élvezhetetlen, torz hangzavart hallgatnak. Annak ellenére, hogy a bálokon, diszkókon, táncmulatságokon a zene hangerósségének felső határa ma már hivatalosan megszabott, legtöbbször mégis túllépik. A zaj nemcsak a hallószervünkre, hanem a szervezet mindazon rendszerére is hatást gyakorol, amely felépítése következtében nem képes tolerálni annak hatását. Megváltozik a légzés gyakorisága, a pulzustérfogat, az ideg- rendszer működése. Gyakoriak az alvászavarok, fejfájás, idegesség, gyomorpanaszok, epebántalmak, izomfájdalmak. Az ideges, zajos környezet csökkenti a fertőző betegségek elleni védekezést, felületessé teszi az alvást és nehezíti a szervezet regenerálódását. Ezek a zavarok társadalmi és nép- gazdasági szempontból sokkal komolyabb következményekkel járnak, mint a zaj okozta hallószervi károsodások. Éppen ezért a zaj ellen, mindenhol ahol csak találkozunk vele, küzdeni és megfelelő módon védekezni kell. Legyünk tekintettel embertársainkra, ne tegyük ki őket is az általunk okozott zajoknak (rádió, televízió, ajtócsapkodás stb.). Már ez is nagy lépést jelentene a zajártalom csökkentésébe Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1986. I. 3. I