Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám, péntek

Sok minden rajtunk múlik EGY KÉPVISELŐ VALLOMÁSA A MUNKÁRÓL, AZ EMBERI MAGATARTÁSRÓL A beszerez igénk jelentéstartal­ma lényegében azt tudatja velünk, hogy valamilyen szükségletnek hosszabb időre való ellátására, ki­fogyó készletnek a pótlására meg­vesz, megvásárol valamit. Besze­rezni persze sok mindent lehet. Polecsko Gyulától, a perényi (Pe­rín) Győzelmes Út Efsz beszerző­jétől először is azt kérdezem, hogy neki mi a feladata, miket kell be­szereznie?- Szövetkezetünkben három beszerző dolgozik. Szükségessé vált tehát, hogy szakosodjunk. A járművek és vontatók alkatré­szeinek beszerzését Bodnár Sán­dor, az állattenyésztésben hasz­nált technológia zavarmentes üze­meltetéséhez szükséges eszkö­zök beszerzését Mészáros Gyula végzi. Az én fő feladatom a beru­házáshoz szükséges anyagok, eszközök beszerzése - így a vá­lasz.- Nem tudom, mi a véleménye, de az igazat megvallva, én úgy érzem, a beszerez szavunknak olykor-olykor rosszalló kicsengése is van. Mert ugye előfordul, hogy beszerezni akkor szoktunk vala­mit, ha azt normális, tisztességes úton nem lehet megkapni. Nos, a kérdés az, vajon a mai beszer­zőnek le kell-e valakiket kenyerez- nie ahhoz, hogy jó munkát végez­hessen?- öt éve vagyok beszerző, s határozottan mondhatom, hogy erre nincs szükség. A mi szövet­kezetünkben a ,, lekenyerezés“ különben sohasem volt divat. Tu­dom, voltak - s még vannak is - gazdaságok, amelyekben egye­bek mellett azért is termesztenek szőlőt, hogy az elnöknek és a ve­zetőknek legyen mivel megkínálni azokat a „fontos“ egyéneket, akiktől valamit elvárnak. Borospin­cével rendelkező szövetkezetek beszerzői már nem egyszer cso­dálkozva kérdezték tőlem, hát ezt hogy sikerült beszereznetek, azt kitől kaptátok? Mikor elmondtam, hogy milyen normális úton-mó- don, csak csodálkoztak. Különben beszerzőnek lenni tényleg nem le­ányálom. Egy jó beszerzőnek so­kat kell utaznia, időben előre gon­dolkodnia, valóságlátásra építve cselekednie. Az sem mindegy, hogy milyen a beszerző megjele­nése, a fellépése. Harcolnia is kell, ha igazságtalanságot vél felfe­dezni.- Teljes mértékben egyetértünk ezzel a megállapítással. Annyit tennénk hozzá, hogy a perényi szövetkezet már hosszú évek óta éppen a példás rendnek és a fe­gyelemnek köszönhetően lett a kelet-szlovákiai kerület egyik legjobb gazdasági eredményeket felmutató földműves-szövetkeze­te. De ne szakítsuk itt félbe a be­szélgetést. ön azt mondotta, hogy fél évtizede beszerző, azelőtt mi­lyen beosztásban dolgozott?- Mire befejeztem alapiskolai tanulmányaimat, a szülőfalumtól nem messze felépült a Kelet-szlo- vákia Vasmű. Mint megannyi más kortársamét, az én pályafutáso­mat is az itt kínálkozó munkalehe­tőségek szabták meg. A hatvanas évek elején - mondhatnám - szin­te divat volt a vasműben lenni. Marósnak tanultam ki, és én is ott kezdtem dolgozni. Ingáztam nap mint nap. Szüleim itthon, a szövet­kezetben dolgoztak. Teheneket gondoztak. A gyárból hazatérve mindig segítettem nekik. Egyszer csak a szövetkezet vezetői meg­kérdezték tőlem, nem lenne-e kedvem hazajönni? Eljöttem. Te­herkocsit adtak, sofőr lettem. Tet­szett a munka - és annak is örül­tem, hogy míg a gyárban csak 1800 koronát kerestem, itt 2500- at. A szövetkezetben 1974-tól dol­gozom.- Tehát gépkocsivezetőből lett beszerző?- Nem. Közben még lényeges dolgok történtek, amelyek maga­tartásom alakulására is hatással voltak. Egy reggel az elnök na­gyon megszidott. A mühelyfónök- re hivatkozva a fejemre olvasta, hogy nem kímélem az autót, túl­hajtom stb. Közölte, más beosz­tásba helyeznek. Tépelődtem, töprengtem, hogy mit csináltam rosszul. Az elnök pedig valószínű­leg jobban utána nézett a dolog­nak, mert másnap reggel megke­resett és bocsánatot kórt az előző napi keményebb hangnemért. Majd közölte, hogy kineveznek a karbantartó részleg vezetőjének.- örült ennek a változásnak?- Fellélegeztem. Az új feladat­tól, az igazat megvallva, egy kicsit féltem ugyan, de azért bizakod­tam. A traktorosok zöme fiatal volt, szót tudtam érteni velük. Az elnök vigyázó szeme természetesen mindig rajtam, rajtunk volt. Ha kel­lett megszidott, de dicsérni is tu­dott. Most látom csak, hogy milyen kiváló pedagógiai érzéke volt. Igaz, nemcsak neki, hanem a töb­bi tapasztalt kommunistának is, akik tényleg a szívügyüknek tar­tották, hogy minden a lehető leg­jobban menjen. A magammal és a másokkal szembeni igényessé­get tőlük tanultam. Hiszem és val­lom, hogy sok minden rajtunk mú­lik. Következésképpen semmilyen káros jelenség fölött nem hunyha­tunk szemet.- Monyok Lajos, a hnb elnöke mondotta, hogy segítségével, kez­deményezőkészségével a nemze­ti bizottság munkájában is mindig számolhatnak.- Jó négy éve vagyok a helyi és a kerületi nemzeti bizottság képvi­selője. Helyi nemzeti bizottságunk három falu: Perény, Hím (Chim) és Felsőlánc (Vyšný Lanec) életé­nek, fejlődésének az irányítója. Ebben a választási időszakban igen jelentős dolgokat sikerült megvalósítanunk. A legfontosabb az, hogy Felsóláncon és Hímben elkészült a központi vízvezeték, s a lakosok most már jó ivóvizet kapnak. Perényben 390 ezer ko­rona beruházással öltözőket és lelátót építettünk a labdarúgópá­lyán. Továbbá felújítottuk az isko­laépületet valamint az egyik ré­gebbi üzletközpontot, járdákat építettünk és a köztemetőben a ravatalozó is elkészült. A köz­ponti vízvezetékhálózat építését is tervezzük, és számolunk az gáz bevezetésével is.-A kerületi nemzeti bizottság Polecsko Gyula (Gazdag József felvétele) képviselőjeként az ifjúsági és test- nevelési bizottságban fejt ki aktív tevékenységet. Erről a szakaszról milyenek a tapasztalatai?- Kelet-Szlovákiában az iskola- hálózat céltudatos fejlesztésének köszönhetően ma már tulajdon­képpen csaknem minden központi községben van tornaterem és kü­lönböző sportpályák. Ez egyben azt jefönti, hogy biztosítottak a ta­nulóifjúság rendszeres testnevelé­sének előfeltételei. Ellenőrzése­ink, felméréseink sajnos azt bizo­nyítják, hogy a lehetőségekkel nem mindenütt élnek. Azt tapasz­taltuk, hogy néhány iskolában, ép­pen az igazgató helytelen maga­tartása miatt a tornaterem több­ször van zárva, mint nyitva. Per­sze sorolhatnám a jó példákat is. Hiszen sok helyen már rájöttek, hogy az iskolai tornatermek, sport­pályák nemcsak a gyerekek, ha­nem a falu többi lakosa sportigé­nyeinek kielégítését is szolgálhat­ják. Viszont lényeges fordulatot még nem sikerült elérni. Kerületi nemzeti bizottságunk igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy változzon a szemlélet. A jövőben például arra is megkü­lönböztetett figyelmet kívánunk fordítani, hogy az üdülőközpon­tokban a jelenleginél sokkal több sportolási lehetőséget teremtsünk a szabadságukat töltő dolgozóink számára. Hiszek benne, hogy ezen a téren is sok mindent meg­tehetünk és meg is teszünk. Szaszák György Hasznos mozgalom Pártunk XVII. kongresszusa előkészítésének időszakában egész társadalmunkra a fokozott aktivitás jellemző. Népgaz­dasági terveink sikeres megvalósításán kívül a Nemzeti Front választási programjainak teljesítését is fontos feladatunknak tartjuk. Törekvéseinkből a nők szintén kiveszik részüket, hisz ők is szeretnének mindannyiunk javára többet, jobbat nyúj­tani, hozzájárulni a felmerülő nehézségek megoldásához. A korábbi évek sikeres akcióira alapozva széles körű mozgalmat indított a Szlovákiai Nőszövetség A társadalom­nak - a családnak - önmagunknak elnevezéssel az egyes járásokban, községekben már érezhető a mozgalom hatása. Igaz, van ahol még csak a tennivalókat összegezték, a konk­rét feladatok felsorakoztatásával készültek el, de van, ahol már tettek igazolják az elképzelések helyességét. A Trnavai járásban levő Brestovany községben például a volt óvoda átalakításával nyernek az alapiskolások számára két szak- tantermet, Dechticében iskolai étkezdét hoznak létre. A szol­gáltatások terén olyan újításokat vezetnek be, melyek első­sorban a dolgozó nők szabad idejének hasznosabb, célsze­rűbb eltöltését eredményezhetik. Kassán (Košice) a városi nemzeti bizottság és a nőszövet­ség városi szervezetének együttműködése igen gyümöl­csöző. Megoldást találtak az új lakótelepeken még nem üzemelő gyermekintézmények pótlására. Más városkerüle­tekben helyezték el az apróságokat. Reggelente mintegy 1200 gyereket szállítanak a szülőkkel együtt különbuszokon óvodába, bölcsödébe. Az újdonságok közül megemlíthető az a műhely is, ahol nemcsak szerszámokat kölcsönöznek a barkácsolóknak, hanem az apróbb alkatrészeket is megvá­sárolhatják a lakosok. A mozgalom az idősekről sem feledke­zik meg. Erről tanúskodik négy nyugdíjasklub létesítése Kassán. E néhány felsorolt példa is jelzi a mozgalom létjogosultsá­gát. Mert valljuk be őszintén, lakóhelyünkön, szükebb kör­nyezetünkben sok olyan fogyatékosságot észlelünk, mely bosszantja a többieket is, számos helyrehozható hibát tud­nánk felsorolni, ha volna kinek. Ahol a polgári bizottságok aktívak és a nemzeti bizottságon is mindig szívesen fogadják a jó ötleteket, könnyebb a helyzet. Ahol pedig nem így van, sok jó javaslat veszik el anélkül, hogy nyilvánosságra kerülne. A nőszövetség mozgalma ezt szeretné megakadá­lyozni. Tény, hogy sokan vannak köztünk, akik a társadalom, a család és nem utolsósorban a nők érdekében rámutatnak a gondokra. Nekik (is) teret ad a mozgalom, melyben előtérbe kerül az az alapelv, hogy igényes beruházások, nagy befekte­tések nélkül, a meglevő lehetőségek kihasználásával is segíthetünk magunkon, könnyebbé tehetjük mindennapjain­kat. Tapasztalatok szerint ott, ahol hozzáértő és megértő kezekbe kerül az ügy, az eredmény sem marad el. Számtalan példa mutatja, hogy érdemes szólni. Néha anyagi hasznot hoznak, máskor csupán megelégedést eredményeznek a mozgalom keretében született javaslatok. A lényeg viszont: előrehaladásunkat szolgálják. DEÁK TERÉZ A zajártalomról A Prágai Állami Anyagkutató Intézet kutatási eredményeinek a mű­anyaggyártásban való felhasználása jelentős megtakarításokat ered­ményez. Vonatkozik ez egyes személygépkocsi-alkatrészek gyártá­sára Is: a fémeket sok helyen műanyagokkal helyettesítik. A llbereci Plastlmat üzem például műanyagból gyárt ütközőket škoda gépko­csikba. A képen Jana štemberová az említett alkatrészeket szedi le a gépsorról, Jaromír Vojáček a gépsor üzemelését irányítja. (Stanislav PeSka felvétele - ČSTK) Az ipar, a mezőgazdaság nagy­fokú gépesítése és a közlekedés következtében állandóan növeke­dik azoknak az embereknek a száma, akik naponta ki vannak téve a zaj káros hatásának. Elég, ha csak végiggondoljuk, hogy egy munkanap folyamán hányszor va­gyunk zajos környezetben. A ház­tartási gépek, lakóházi berende­zések (mosógép, mixer, telefon, ventilátor, mosókonyha, felvonó, kazánház), az utca (autók, villa­mosok, légkalapács stb.), a repü­lőterek környéke és persze gyak­ran maga a munkahely is mind­mind zajforrások, melyek ideg- rendszerünket ingerük, s különféle károsodásokat okoznak. A zaj manapság az ember egyik legnagyobb ellensége. Sajnos már annyira természetes tartozé­ka a mindennapi életnek, hogy nem is tudatosítjuk hatását. Ez persze nem jelenti azt, hogy szer­vezetünk már hozzászokott a zaj­hoz. Igaz ugyan, hogy bizonyos mértékben képesek vagyunk adaptálódni, de ez óriási energia- veszteséggel jár, ami magában gyengíti a szervezet ellenállóké­pességét. Fülünk megszokta a zajt, ami csak szubjektív érzés, a szervezet mint egész nem tűri el. Az ember a környezetében ter­jedő hanghullámokat mint zenei hangokat, vagy mint zajt, zörejt érzékeli. A hanghullámok túlságo­san nagy erőssége a dolgozó és pihenő embert egyaránt zavarja. A hosszabb ideig tartó, abszolút csendes környezetben való tartóz­kodás szintén kellemetlen érzése­ket vált ki. A szervezet normális működéséhez szükséges bizo­nyos mennyiségű hangérzet, töb­bek között ez biztosítja a környe­zettel való kapcsolatot. Amennyi­ben a hangerósség 25-35 decibel között mozog, úgy a szervezetben nem keletkezik károsodás, sót az ilyen hangerósség szükséges is az élettani folyamatok normális le­zajlásához. Ha a környezet hang­erőssége nagyobb, úgy ezekben a folyamatokban bizonyos válto­zások, zavarok keletkeznek, me­lyek kezdetben a szervezet véde­kezését szolgálják, később stressz jellegűek, aminek követ­keztében különböző idegrendszeri zavarok lépnek fel. A zaj veszélye abban rejlik, hogy a szervezetben átmeneti esetleg végleges károsodást okoz. Nagyon régóta ismert tény, hogy a nagy zajban dolgozó em­berek idővel nagyothallókká vál­nak. A hallószerv károsodása azonban csak egy bizonyos része annak a sok rossznak, amit a zaj okoz. Megtámadja ugyanis az idegrendszert, károsítja azokat a szerveket, melyek valamilyen oknál fogva le vannak gyengülve (szervi betegségek, vagy betegsé­gek utáni időszak - lábadozás). Ily módon, ha maga a zaj nem is okoz megbetegedést, közrejátszik bizo­nyos betegségek kialakulásában, illetve tovább rontja a beteg álla­potát. A zaj emberre való hatását két részre osztjuk. Az eisó a zaj hatá­sa a hallószervre. Leggyakoribb tünetek a nagyothallás, a különbö­ző hallászavarok és végül a süket­ség. A gyerekek és fiatalkorúak körében, - akiknek szervezete még fejlődésben van -, a hal­lászavarok sokkal hamarabb, és már kis terhelés következtében megjelennek mint a felnőtteknél. Gyakran felvetődik a modern zene hangerósségének problémája is. A nagyobb hatás érdekében gyak­ran már elviselhetetlen mértékig felerősítik a zenét az együttesek, rajongóik pedig a rádiót, magnót, lemezjátszót, nem törődve azzal, hogy olykor már teljesen élvezhe­tetlen, torz hangzavart hallgatnak. Annak ellenére, hogy a bálokon, diszkókon, táncmulatságokon a zene hangerósségének felső határa ma már hivatalosan meg­szabott, legtöbbször mégis túl­lépik. A zaj nemcsak a hallószervünk­re, hanem a szervezet mindazon rendszerére is hatást gyakorol, amely felépítése következtében nem képes tolerálni annak hatá­sát. Megváltozik a légzés gyakori­sága, a pulzustérfogat, az ideg- rendszer működése. Gyakoriak az alvászavarok, fejfájás, idegesség, gyomorpanaszok, epebántalmak, izomfájdalmak. Az ideges, zajos környezet csökkenti a fertőző be­tegségek elleni védekezést, felü­letessé teszi az alvást és nehezíti a szervezet regenerálódását. Ezek a zavarok társadalmi és nép- gazdasági szempontból sokkal komolyabb következményekkel járnak, mint a zaj okozta halló­szervi károsodások. Éppen ezért a zaj ellen, min­denhol ahol csak találkozunk vele, küzdeni és megfelelő módon vé­dekezni kell. Legyünk tekintettel embertársainkra, ne tegyük ki őket is az általunk okozott zajoknak (rádió, televízió, ajtócsapkodás stb.). Már ez is nagy lépést jelen­tene a zajártalom csökkentésé­be Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1986. I. 3. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents