Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám, péntek

ÚJ szú 5 1986. I. 3. A vasúti teherszállítás megold/hat/atlan gondjairól Kérjetek, s talán kaptok... A vagonhiány okai ... rendszeresen, a megfelelő időben és a kért mennyiségben vagont. De ha mégsem... Ahhoz, hogy a piacon mindig jó legyen az árukínálat, többek kö­zött rendszeres szállításra is szük­ség van. A rendszeres szállítás­nak pedig elengedhetetlen feltéte­le a folyamatos termelés. A folya­matos termeléshez azonban az kell, hogy a szükséges nyersanya­gok, félkész termékek, alkatrészek tervszerűen érkezzenek az üzem­be. Ennek alapvető feltétele vi­szont az, hogy legyen mit és mi­ben szállítani. Az akadozó anyag- ellátás, a tervek teljesítésében va­ló lemaradások alapján tudjuk, hogy időnként a „mit szállítani?“ kérdés megválaszolatlan marad. Az utóbbi időben azonban - a vas­úti szállítás esetében - inkább a „miben szállítani?“ bizonyul megoldhatatlannak még akkor is, ha a vállalatok már előre megren­delik a vagonokat. Vajon mi okozza ezt a nehéz­kes, akadozó szállítást? Miért nem kapnak a vállalatok elegendő va­gont? Ezekre a kérdésekre keres­tük a választ - az illetékeseknél.- Az elmúlt ötéves tervidőszak elején sok vállalat jóval több va­gont igényelt, mint amennyire va­lójában szüksége volt. Ezen az időszakon azonban szerencsére túljutottunk, s ma már azt mond­hatom - bármennyire hihetetlen­nek tűnik hogy minden reális szállítási szerződésnek eleget tu­dunk tenni - válaszolja Eugen Hú­senica mérnök, a Keleti Vas- útigazgatóság teherszállítási osz­tályának vezetője. - Rendszere­sen rendelkezésre bocsáthatnánk a kért számú vagont, ha a vállala­toknak rendszeresen szükségük lenne rá. Csakhogy ők a hónap, a negyedév vagy a félév végén kérik az arra az időszakra meg­rendelt összes vagont, s akkor mi nem tudunk maradéktalanul ele­get tenni a kéréseknek. Persze ennek az a vége, hogy „nincs vagon“ alapon a vasútra ruházzák a felelősséget. A vagonhiány másik - ritkábban előforduló - oka, hogy a vállalatok raktárként használják a vagonokat - folytatja. - Berakják az árut és várnak. Persze ez nem olcsó mu­latság, a vagon fenntartásáért köt­bért kell fizetni. Ellenkező eset­(Gyökeres György felvétele) ben, amikor a vállalat munkaszü­neti napon kirakja az árut vagy berakodik, mi adunk jutalékot. Az anyagi ösztönzésnek ezt a formá­ját azonban már csak az elmúlt év végéig alkalmaztuk; ugyanis nem töltötte be funkcióját. A vállalatok ebből a pénzből nem javították a be- és kirakodás feltételeit, mint ahogy azt mi vártuk.- Mire számíthatnak a jövőben a vállalatok?- Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Ugyanis az említetteken kívül a vagonok kevésbé jó műszaki állapota is szűkre szabja lehetőségeinket. Ebben persze a vasút és a szállít­tató egyaránt ludas. Megtörténik például, hogy a vállalatok a bera­kodásnál nem tartják meg az elő­írásokat, s így szállításkor a vagon és az áru károsodik, esetleg telje­sen tönkremegy. Persze ezeket a pontatlanságokat ki lehetne kü­szöbölni akkor, amikor alkalma­zottaink átveszik a megrakott va­gonokat. Az éjszakai ügyeletek alatt azonban előfordul, hogy felü­letesen végzik el munkájukat.- Ezek szerint az elkövetkező időszakban sem áll több vagon a vállalatok rendelkezésére. De vajon kárpótlásul számíthatnak-e arra, hogy majd percnyi pontos­sággal indulnak és érkeznek a te­hervonatok?- Jó lenne, ha igennel válaszol­hatnék, hiszen arra törekszünk, hogy a szállítási határidőkben ne legyen eltolódás - mondja búcsú­zóul. - De sajnos egyelőre nem ígérhetünk semmit, mert a széles körű pályafelújítások, az automati­kus biztosítóberendezések és más műszaki újdonságok üzembe helyezése miatt - amelyek a pon­tos, gyors és biztonságos sze­mély* és teherszállítást szolgálják - gyakori a vágányzárás, ami sok­szor a vonatok tetemes késését okozza. Ez pedig tulajdonképpen a vagonállomány kihasználásának viszonylagos csökkenését jelenti. Úgy gondolom, az elmondottak­ból Önök sem jutottak más követ­keztetésre, mint arra, hogy a vas­úti áruszállításban a közeljövőben sem várható kedvező változás. Valójában ellentmondásokkal teli helyzet alakult ki. Az egyik oldalon a rendszeres áruszállításhoz ele­gendő vagon áll rendelkezésre, a másik oldalon viszont ezt a rend­szerességet sem a szállítást igénylő vállalatok, sem pedig ma­ga a vasút nem tudja biztosítani. A vállalatoknál fellépő szubkejtív és objektív okokra itt most nem lenne értelme kitérni, ám a. vasú­ton kialakult helyzet mindenképp elgondolkodtató. De vajon meddig tart(hat) még ez az állapot? Med­dig mutogat még egymásra a vas­út és a szállíttatni kívánó part­ner? És vajon hogyan vélekednek minderről a Szövetségi Közleke­dési Minisztériumban?- Az elmúlt év első kilenc hó­napjában végzett munkáról szóló műszaki-gazdasági elemzés a te­herszállítással kapcsolatban nyolc pontban sorolja fel a vasút lemara­dásait. Másutt viszont arról tesz említést, hogy a gazdasági szer­ződések megszegése miatt több mint 500 ezer korona kötbért fize­tett a szállítóknak. 1984-ben ez az összeg alig lépte túl a 300 ezret. Mi okozta ezeket a kedvezőtlen eredményeket?- A Keleti Vasútigazgatóságon említett problémák országos mé­retben is érvényesek - válaszolja Zdenék Prikryl, a Szövetségi Köz­lekedési Minisztérium vagongaz­dálkodási osztályának vezetóhe- lyettese. - Tavaly, a második fél­évben főként az erdőgazdálkodási és fafeldolgozó vállalatok kaptak kevés vagont, de a szén- és ércle­lőhelyekre sem tudtuk elküldeni a kért mennyiséget. Nagy gondot okoz a folyami kikötők ellátása is. Az ok - a vagonok szegényes állománya, rossz műszaki állapo­ta, a pályafelújítás okozta kiesések - és az okozat - vagyis az akado­zó teherszállítás - a vasúton úgy csapódik le, hogv nem teljesítjük a be- és kirakodás tervét. Az ex­portról szólva el kell mondanom, hogy kevés a megfelelően üzeme­lő tisztító és fertőtlenítő állomá­sunk, ami akadályozza a cukor kivitelét. Ugyanezen oknál fogva nehézkes volt a karácsonyi piac élelmiszerekkel való ellátása is.- Nyilvánvaló, hogy az áruszál­lítás folyamatosságát gátló ténye­zők némelyikét nem tudják befo­lyásolni. Talán ugyanez érvényes a vagonok műszaki állapota ese­tében is, amely már évek óta nem kielégítő?- Ezt nem mondhatnám, bár je­lentős változásokra a következő ötéves tervidőszakban sem kerül sor. 1990-ig ugyan vásárolunk va­gonokat, de ezzel csak azokat pótoljuk, amelyeket kiselejtezünk. Egyelőre nincs módunkban bőví­teni az állományt. Mostani körül­ményeink között csupán a vago­nok gyorsabb körforgása és jobb kihasználása hozhat kedvezőbb eredményeket. S hogy ez a jövő­ben mennyire sikerül, az nemcsak tőlünk függ. xxx A teherszállításban tehát nem számíthatunk lényegesebb válto­zásokra. Hacsak a szállíttató és szállító valamit nem tesz azért, hogy a vagonok körforgása gyor­sabb legyen és a szállítás mindkét fél számára a terv szerint alakul­jon. Igaz, ellenkező esetben a köt­bér valamelyest felelősségtelje­sebb munkára ösztönözheti a partnereket, de aligha hihető, hogy ez bármelyiket is kárpótolná a késések okozta károkért. KOVÁCS EDIT Sokoldalú munka A sorkötelesek felkészítése és szakköri tevékenysége A Honvédelmi Szövetség járási szervezeteinek versenyében a rozs- nyóiak (Rožňava) évek óta jó eredményt értek el, de a példás címmel járó vándorzászlót csak 1985-ben vehették át. Mindig arra törekedtek, hogy a honvédelmi nevelésben egyre jobb eredményeket érjenek el. Hogy a két járási konferencia közötti időszakban milyen eredményeket értek el, efelól érdeklődtünk Ligárt Tibortól, a szervezet járási bizottságá­nak elnökétől. • Hogyan alakult a taglét­szám?- A szóban forgó időszakban járási szervezetünk öt alapszerve­zettel és kétszáz taggal gyarapo­dott. A 107 alapszervezetünkben több mint 7500 tag tevékenykedik, ami azt jelenti, hogy a járás lako­sainak 8,7 százaléka tagja a szö­vetségnek. örvendetes tény, hogy az üzemekben tevékenykedő alapszervezetek a honvédelmi ne­velés központjai lettek. így van ez a többi között a gömörhorkai (Ge­merská Hôrka) cellulóz- és papír­gyárban, a gombaszögi (Gomba- sek) mészgyárban, a lubeníki és a jelšavai magnezitbányákban, az alsósajói (Nižná Slaná) vasércbá­nyában és a Roštári Efsz-ben. • Az egyik legfontosabb fela­datuk a sorkötelesek felkészítése. Milyen eredményeket értek el ezen a téren?- Egy ideig a sorkötelesek fel­készítését kísérletként az ochtinai járási kiképzőközpontban valósítot­tuk meg. A sorkötelesek a hét végén kiképzést, szállást és teljes ellátást kaptak ott. Ez a módszer bevált, de mivel elég költséges, sajnos, nem állandósíthattuk. Mi­vel a sorköteleseknek több mint a fele községekben él, a kiképző­központokba való utazás egy-há- rom órát is igénybe vesz, így min­den olyan üzemben, ahol legalább tíz sorköteles van, kiképzőköz­pontot létesítettünk. Továbbra is problémát okoz azonban a foglal­kozásokon való részvétel. A nem­zeti bizottságok, a munkaadók nem mindenütt tartják kötelessé­güknek törődni azzal, hogy a sor­kötelesek részt vegyenek a foglal­kozásokon. A fogyatékosságok el­lenére eredményeink figyelemre méltók. A sorkötelesek mintegy hatvan százaléka a kiképzési idő­szak végén kiváló eredményt ért el, tíz százalékukat javasoltuk a pártba való felvételre, huszonki­lencet pedig megnyertünk a kato­nai iskolákba. A jövőben jó lenne, ha a nemzeti bizottságok a tömeg­szervezetekkel együtt az eddigi­eknél is jobban kivennék részüket a felkészítésből. A Nemzeti Front új választási programjavaslatai­ban a kiképzőközpontok építésé­ről sem szabad megfeledkezni. • Az alapszervezetekben mi­lyen szakköri tevékenységet fejte­nek ki? Tettekre buzdítva Érdekes érveléssel beszélt a mulasztás és az ösztönzés összefüggéséről Szopták Sándor, a hnb elnöke, amikor községük­ben, Nagygéresen (Veľký Horeš) jártam.- Javítani, jobbítani akarjuk a falu életét - kezdte magyarázni- elsősorban mi, a kommunisták. Ezért gyakori az, hogy mindenki­nél előbb vesszük észre a mulasz­tásokat, és mielőtt mások szóvá tennék, mi már munkálkodunk a javítás, a jobbítás érdekében. A 37 tagú falusi pártalapszerve- zet elnöke Csizmadia Ambrus pe­dagógus. Foglalkozás és kor sze­rint két pártcsoportba tömörítették a kommunistákat. Egyikbe tartoz­nak a pedagógusok és a nyugdíja­sok, másikba a földműves-szövet­kezet dolgozói. Ennek megfelelő­en az egyik pártcsoport vezetője Pandy László tanító, a másiké De­meter Sándor, az efsz tervezője.- Mindkét pártcsoport munkája nyomán tapasztalható olyan siker- folytatta Szoplák Sándor -, ami nem a munkahelyi feladatok telje­sítésével kapcsolatos, hanem a falu javát szolgálja. Ilyen siker az egyik esetben a nyugdíjasok klubjának a mega­lapítása és működése. Majoros Erzsébet, a klub vezetője sokszí­nű, tartalmas és érdekes klubéle­tet szervezett, s a klubban 22 nyugdíjas napi étkezéséről is gon­doskodnak. A másik esetben di­cséretet érdemlő tény, hogy Mó­ricz László parancsnok, Varga Vince elnök vezetésével az ön­kéntes tűzoltók 87 tagú szerveze­te példásan tevékenykedik: újjá­építették a túzoltószertárat, a 12 fős készenléti raj a körzeti és járá­si versenyeken mindig sikerrel vesz részt.- Kielégítő a község választási programjának teljesítése is - álla­pította meg. - Méltatni kell az eredményeket, a szervezők tevé­kenységét. Legjelentősebb eredmény a hnb irodaháza melletti, 560 mé­ter hosszú út megépítése, a Roz- vágyi útnak 480 méteres szaka­szon való meghosszabbítása, ami a lakosok 4150 órás társadalmi munkájával valósult meg.- Nem hagyhatjuk dicséret nél­kül azoknak a pártonkívülieknek a tevékenységét, akik lelkesen, velünk egyetértve dolgoznak, si­keresen az agitálásban, a munka- szervezésben. El is kezdte a névsor összeállí­tását. Még nem volt ugyan teljes, de Balázs Gábor, Újfalusy József és Gergely Pál neve már ott sze­repelt jegyzetfüzetében.- Illő szóba hoznom a mulasz­tásokat is - magyarázta. - Az elmulasztott alkalmakat, amikor nagyszerű akciókat lehetett volna szervezni, ha a pártcsoportok tag­jai példamutató módon vesznek részt a kezdeményezésben. Naptárában már korábban megjelölte ezeket a napokat egy- egy kérdőjellel. Közülük három napot olyannak minősített, amikor kár volt az alkalmat elmulasztani.- Meg is magyaráztam - közöl­te - a pártcsoport ülésén, majd a tagsági gyűlésen, hogy miért volt kár. Még azt is, hogy mit veszítet­tünk. Hozzávetőleges számítása szerint, lefelé kerekítve mintegy ezer órában határozta meg a mu- laszás mértékét. Azt is számon tartva persze, hogy milyen munka elvégzésére szánták eredetileg ezt az ezer órát. Ez is fontos a tettekre buzdítás érdekében. Ez is ösztönző lehet - hangsúlyozta. Az is volt, mert tudomásom sze­rint már elkezdték a mulasztás pótlását. Tájékoztatóm megállapí­tásaként olyan lendülettel, hogy a választási program túlteljesíté­séhez nem férhet kétség. HAJDÚ ANDRÁS Ligárt Tibor (A szerző felvétele)- A lövészet, a rádiózás, a mo­dellezés, a motorizmus mellett egyre nagyobb teret hódít a kino- lógia, a búvárkodás és a sárkány- repülés, de népszerűek a külön­böző honvédelmi sportok is. Az értékelt időszakban jó eredmé­nyeket értünk el. A duklai emlék- verseny országos fordulóján ver­senyzőnk a második helyet sze­rezte meg. Slávka Pálová a kino- lógusok szlovákiai bajnokságát nyerte meg. Viktor Michálik a helyi autóversenyeken mindig kiválóan szerepel, és az országos bajnok­ságon új pályacsúcsot állított fel. A Rakottyai-Pállay autóversenyző kettős a szlovákiai bajnoki címet szerezte meg. A Šafárik Gimnázi­um diákja a vasúti modellezők eu­rópai versenyén a második helyen szerepelt. Sorolhatnám tovább az elért eredményeket, de inkább az­zal folytatom, hogy é'gyes területe­ken ugyanakkor visszaestünk. Ezek közé tartozik a lövészsport. Az ok: nem álltak rendelkezésünk­re megfelelő lőterek. Az új évben elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy a lövészsport ismét elfoglalja az öt megillető helyet. • A motorizmust az előző járási konferencián elmarasztalták. Vál­tozott-e a helyzet azóta?- Mégpedig lényegesen. Ezt bi­zonyítja, hogy sportolóink az el­múlt két év során jól szerepeltek. Hogy mégsem lehetünk teljes mértékben elégedettek, ennek több oka is van. Egyik, hogy a já­rásban az autótulajdonosoknak csak tizenhárom százaléka tagja klubjainknak. Hogy a helyzeten változtassunk fejleszteni kívánjuk az autósoknak nyújtott szolgálta­tásainkat. • Az elektronika és a mikro­elektronika egyre nagyobb szerepet tölt be mindennapi életünkben. Lépést tart-e ezzel a követel­ménnyel a járási szervezet?- Azt hiszem ezen a téren le­maradtunk. Ezért a közeljövőben Rozsnyón, Jelšavában és Revú- cában létrehozzuk az elektrotech­nikai kabinetet, s így a klubok és a szakkörök munkáját az eddigi­eknél jobban tudjuk majd segíteni. Ez a tevékenység költséges, az előttünk álló feladatokkal csak ak­kor tudunk megbirkózni, ha meg­felelő támotatást kapunk, és a ren­delkezésünkre álló eszközöket gazdaságosan használjuk fel. • Az elmondottakat mivel egé­szítené ki?- A járási szervezet tevékeny­sége igen sokrétű, nehéz mindent felsorolni. Meg szeretném meg említeni, hogy az értékelt időszak­ban a szövetség tagjai több mint hatszázezer óra társadalmi mun­kát végeztek. A járásban két or­szágos, öt szlovákiai, tizenöt kerü­leti versenyt rendeztünk meg. A jövőben is igyekszünk úgy dol­gozni, hogy a szövetség 7. kong­resszusából reánk háruló felada­tokat maradéktalanul teljesítsük. Mindent egybevetve, ismét ki sze­retnénk érdemelni a példás járási szervezet címet. NÉMETH JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents