Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-16 / 33. szám

Kamillabetakarítás Nová Lubovna határában kán burgonyát termesztenek, 2 százalé­kán zöldséget, 28 százalékán takar­mányféléket, míg a maradék öt százalék szántóterület a gyógynövényeké. Az előbb említett hat gyógynövény közül a kamilláé az elsőség, azt ugyanis jelen­leg 25 hektáron termesztik.- Kamillából ezt a területet fokozato­san értük el, hiszen ebből hét hektár már hároméves, 8 hektár két esztendős, a többi tíz pedig új vetés. Ennek a nö­vénynek a termesztése szövetkezetünk­ben körülbelül középszinten mozog, azaz már jobban értünk hozzá, mint három­négy évvel ezelőtt, s az eredményeink is állandóan javulnak. Ám úgy gondolom, a hozamok növelésében, meg a termelé­si technológia korszerűsítésében még előbbre lehet, illetve előbbre kell lépnünk - vallja ma az elnök. huszonöt mr/to KAMILLA Ahol szívügyüknek tekintik a gyógynövények termesztését Mi tagadás, Kelet-Szlovákiában is na­gyobb lámpással kell keresni a gyógynö­vények termesztésével foglalkozó mező- gazdasági üzemeket, mint például azo­kat, amelyek határában dohány is talál­ható. Hogy miért? Egyszerűen csak azért, mert az efsz-ek és az állami gaz­daságok nem tartják jövedelmezőnek a gyógynövények termesztését. Amig ugyanis a 3—4 hektárnyi dohányból jelen­tős haszna származik a szövetkezetnek, az ugyanilyen területen termesztett gyógynövény nem hoz nyereséget, mert az ápolása, főleg a betakarítása, a szárí­tása igen körülményes, munka- és ener­giaigényes, hiányzanak hozzá a megfe­lelő gépek, s így a termelési költségek felemésztik az értékesítésükből szárma­zó jövedelmet. Azonban olyan mezőgazdasági üze­mek is akadnak, amelyek dolgozói nem fordítanak hátat ennek a közérdekű nö­vénytermelési szakágazatnak. Közéjük tartozik a Nová Lubovöa-i Egységes Földműves-szövetkezet is a Stará Lu- bovna-i járásban. Ebben a hegyvidéki gazdaságban, melynek földterülete 550 métertől 850 méterig terjedő tengerszint feletti magas­ságban fekszik, 1981-ben vetettek elő­ször gyógynövényt, s az első kísérlet alapján ma már hatféle gyógynövényt termesztenek: apróbojtorjánt, borsos­mentát, cickafarkfüvet, angyalfüvet, med- veszőló-levelet és kamillát. Viliam Oravec mérnök, a szövetkezet elnöke szerint az indulás eléggé lassú és körülményes volt, ugyanis a környéken azelőtt nem ismerték az ilyen vadon ter­mő növények termesztésének a techno­lógiáját, ugyanakkor pedig a nagyüzemi termesztéshez szükséges gépek sem voltak ismertek ezen a vidéken. Ezek ellenére miért döntöttek mégis úgy, hogy a gyógynövénytermesztéssel is megpró­bálkoznak? Azért, mert a szövetkezet határában sok a gyenge minőségű szán­tóföld, s gondolták: a kamilla, vagy más gyógynövény hátha ott is megterem. Érdemes megfigyelni a szövetkezet mai növénytermesztési szerkezetét. A 2590 hektár mezőgazdasági területből 633 hektár a szántó. Ennek a felén gabo- nanemúekkel foglalkoznak, 15 százaié­A íubovnaiak gondosan bánnak az orvosságok és gyógyteák alapanyagát adó növénnyel. A kamillát általában au­gusztus végén és szeptember elején ve­tik, méghozzá tökéletesen eldolgozott, többek között a tarlóhántást követően egy ideig pihentetett, majd utána mélyen megszántott és tápanyagokkal dúsított talajba. A termés szedését rendszerint tavaszutón kezdik, majd azt a nyár folya­mán - az időjárási viszonyoktól függően - egyszer vagy kétszer megismétlik. Nem kézzel, hanem az erre a célra kialakított kombájnnal. A termesztők a begyűjtött anyagot osztályozzák, ugyanis a legjobb minősé­gű virágból orvosságot készítenek, a vi­rág egy bizonyos hányadát teaként érté­kesítik, míg a szárból és a levélből a saját üzemükben illóolajokat, gyógyászati és kozmetikai alapanyagokat állítanak elő. a megmaradó melléktermék sem vész kárba, azt a szövetkezet gazdasági tele­pein a takarmányokba keverik. Ugyanak­kor néhány ár területen vetőmagtermesz­téssel is foglalkoznak. Hogy megéri-e a szövetkezetnek ezen a kitaposatlan úton járni? Ezt a kérdést Viliam Oravecnek is feltettük.-Tagadhatatlan, hogy ez az ágazat nálunk gyermekcipőben jár, s hogy jelen­leg a gyógynövénytermesztéshez szük­séges gépek, illetve feldolgozó gépsorok még sok pénzünkbe kerülnek. Ellenben vitathatatlan, hogy az egészségvédelem szempontjából már most is igen hasznos és fontos tevékenységet folytatunk. Ami pedig a termelés gazdaságosságát illeti: arra sem panaszkodhatunk. Két évvel ezelőtt egy hektárról 12 300 korona volt a tiszta hasznunk. Tavaly némileg már jobban zártunk, egy hektár 13 307 koro­na nyereséget eredményezett... Az elnöktől megtudtuk, azt is, hogy ezen a téren együttműködnek néhány hazai és külföldi üzemmel - köztük a leg­jelentősebb magyarországi gyógynö­vénytermesztő gazdaságokhoz tartozó kerepestarcsai Szilas menti Tsz-szel. Szakembereink gyakran látogatják egy­mást, s rendszeresen megbeszélik, meg­vitatják a különböző kísérletek eredmé­nyeit, valamint a termesztési újdonságo­kat, új módszereket. G. J. Vladimír Hák felvételei ► SZÚ UNH n HMM! Sok kicsi sokra megy • Nehéz feladat a veszteségek okainak kivizsgálása • A közös tulajdon védelme minden dolgozó kötelessége Az egyes vállalatoknál különböző mértékben fordul­nak elő olyan kisebb-nagyobb káresetek, amelyek a munkaköri kötelességeiket figyelmetlenül vagy fe­gyelmezetlenül teljesítő, esetleg apróbb visszaélésekre is képes dolgozóknak róhatók fel. Közvetlen felettesük minden esetben köteles haladéktalanul írásbeli jelen­tést tenni a vállalat kárbizottságának. Ennek tagjai pedig harminc napon belül kivizsgálják, s megalapozott javaslataikkal együtt a vállalat vezetősége elé terjesztik az ügyet. A Zvoleni járásban gazdálkodó Dolny Badín-i Cab- rad’ Egységes Földműves-szövetkezetben az elmúlt hónapokban egy kissé megsokasodott a háromtagú vállalati kárbizottság munkája. A legtöbbször 100-200 koronától 1000-1500 koronáig terjedő összegű anyagi kár keletkezett a szövetkezet egyik-másik dolgozójá­nak fegyelmezetlensége, igazolatlan mulasztása miatt, két ízben pedig előre megfontolt szándékkal, nyere­ségvágyból elkövetett kihágás következtében.-Miben látják a korábbi időszakhoz viszonyítva gyakoribbá vált esetek okát?- Kedvezőtlen természeti adottságok közepette gaz­dálkodunk - kezdte magyarázatát Járt Greho mérnök, az efsz elnöke. - A nehéz munkafeltételek miatt nem tolakodnak hozzánk a dolgozók. A szerényebb terme­lési eredmények és személyi jövedelmek láttán a helyi fiatalok is másutt keresik a számításukat. Az egykori szövetkezetalapítók és az első években jól összeforrott törzsgárda tagjainak többsége pedig már megörege­dett, nyugdíjba ment, végleg kimaradt a munkából. Ezért, nem utasíthatjuk el azokat a - rendszerint szakképzettség nélküli - jelentkezőket, akik máshol különféle okokból nem állták meg a helyüket. Néhányu- kat a hivatalos szervek irányítják hozzánk, hiszen szövetkezetünk munkásszállóval, sót nem ritkán egy­két üres lakással is rendelkezik az aránylag nagy fluktuáció következtében. Ezek az emberek eléggé nehezen illeszkednek be a kollektívába, s rendszerint nem is maradnak itt annyi ideig, hogy példás dolgozó­ink pozitív hatást gyakorolhassanak a munkához, vala­mint a közös tulajdonhoz való viszonyulásukra. Néme­lyikükkel azért is nehéz szót érteni, mert gyakran italoznak, sőt még tettlegessógre is képesek, ha ilyen­kor alapvető munkaköri kötelességük teljesítésére fi­gyelmezteti őket a felettesük. Az efsz állattenyésztési részlegén szinte mindig akad egy-két ilyen dolgozó. Jozef Brodniansky, a válla­lati kárbizottság elnöke egy nem éppen filléres példa említésével kezdi a jellemzésüket.-Az utóbbi két-három évben állandóan baj volt nálunk a tej minőségével. Hatszáz tehenet tartunk, s évente 600 ezer liter tej eladására szól a tervünk. Máshol ugyanennyi, de kifogástalanul gondozott és takarmányozott tehéntől sokkal többet fejnek, hiszen a hasznossági eredmények a mai korszerű állatte­nyésztési feltételek között főleg az embereken múlnak. Nekünk sajnos kevés olyan állatgondozónk, etetőnk van, aki mindig a követelményeknek megfelelően végzi a munkáját. Természetes, hogy ezt megsínyli az állo­mány. Növekedés helyett csökkennek, vagy jobb eset­ben is csak stagnálnak a termelési mutatók. A kifejt tej jelentős részét pedig másod- és harmadosztályú minő­ségben viszik el a felvásárlók. Évente jó félmillió korona a szövetkezet ebből származó vesztesége. A hanyag munkavégzésnek nemcsak az állatgondo­zók átlagosnál alacsonyabb keresete a következmé­nye. A vállalati kárbizottság előtt szinte minden hónap­ban felelnie kellett valamelyiküknek a mulasztásáért vagy a munkafegyelem anyagi kárral járó megsérté­séért.- Az egyes esetek kivizsgálásakor és megtárgyalá­sakor korántsem könnyű a dolgunk - mondja Vladimír Zád, az efsz jogásza. - Rengeteg körülményt kell mérlegelnünk, mielőtt a szövetkezet vezetőségének javaslatot tennénk a vétkes megbüntetésére, ami rend­szerint néhány száz korona levonását jelenti a kereset­ből. A közelmúltban az egyik új fejőnket 500 koronás bírsággal akartuk elmarasztalni, mert kiderült, hogy szándékosan felvizezte a tejet. így próbált nagyobb keresethez jutni, hogy még több pénzt költhessen el a kocsmában. Amikor közöltük vele a vállalati kárbizott­ság javaslatát, azonnali felmondással fenyegetőzött. Mivel éppen nem volt kit a helyére állítani, a vezetőség 200 koronára mérsékelte a bírság összegét. Ennek persze mindjárt híre ment, s bizony nem lett nagyobb a tekintélyünk a többi, a bizottság számára szintén gyakori munkát adó állattenyésztési dolgozó előtt. A szövetkezet jogásza egy másik esetről is beszá­molt, amely szintén a kárbizottsági tagok nem éppen hálás feladatát bizonyítja.- Néhány nappal ezelőtt lopást jelentett az egyik segédagronómus. A közeli bekerített legelőnkről esté­ről reggelre eltűnt jó két pótkocsira való kerítésoszlop. Mivel ekkora mennyiséget nem hordhat el valaki a vál­lán, a traktorosok között kerestük a tettest. Az első napokban nem akadtunk a nyomára. Később úgy derült fény a kilétére, hogy feljelentette öt az egyik rokona, akinek előzetes ígérete ellenére nem volt hajlandó egyetlenegy darabot sem átengedni a lopott oszlopok­ból. Az illető udvarában tényleg megtaláltuk a már tűzifának összefúrészelt kerítésoszlopokat, amelyek értékét több mint 1500 koronára becsülte a szakértő. Az efsz vezetősége javaslatunk alapján bűnvádi eljá­rást kezdeményezett a traktoros ellen. Kijött a rendőr­ség, majd hamarosan bírósági idézést hozott szá­munkra a postás. Akkoriban rengeteg volt a dolgunk, és valahogyan megfeledkeztünk erről az idézésről. A második tárgyalásra már előállíttatott bennünket a bíróság. A pert ugyan megnyertük, visszatérült a szö­vetkezet kára, a traktoros is okult a büntetésből, de a faluban és a szövetkezethez tartozó többi három községben azóta sokan megmosolyogják a közös tulajdont féltő igyekezetünket a feltűnő rendőri kíséret miatt. A Dolny Badín-i Őabrací Egységes Földműves- szövetkezet vezetősége és 64 tagú pártalapszervezete az idén májusban részletesen kidolgozta az újabb káresetek megelőzésének legcélravezetőbb módját. A kommunisták mindegyike konkrét pártfeladatul kapta a fegyelmezetlen dolgozókkal való személyes foglalko­zást, a közvetlen kapcsolatra épülő nevelő munkát. Igyekezetük első eredménye, hogy júniusban és július első felében nem kellett friss ügyekkel foglalkoznia a vállalati kárbizottságnak. LALO KÁROLY ,. Vili. 16. Minőségellenőrzés az efsz laboratóriumában

Next

/
Thumbnails
Contents