Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-02 / 31. szám
ft» Egy kapus meg egy kapus... Meg is lepődtem, amikor GelerJózsefet, az egykori magyar válogatott labdarúgókapust megpillantottam az ökölvívó-EB sajtó- központjában, bár őszintén szólva az első pillanatban gondolkodóba estem, vajon jól emlékszem-e? Egy egykori futballkapus bokszmeccsen? De mivel van egy nagy előnyük a nagy sporteseményeken használatos akkreditálási kártyáknak, amelyeket tulajdonosaik a nyakukba akasztva hordanak, és a fényképükön kívül rajta van a tulajdonos neve is, könnyen megbizonyosodhattam felőle, hogy nem tévedek. Amikor aztán „gyanúm“ így beigazolódott, nem tartott sokáig, hogy megállapodjunk: még az EB alatt elhozza fiát, Géléi Károlyt, a Csepel NB l-es csapatának kapusát is, és aztán hármasban beszélgetünk. Amikor elhelyezkedtünk a sajtóközpont társalgójának kényelmes foteljeiben, előbb az idősebbik Geleit kérdeztem pályafutásáról, vajon mi az, ami mindig az eszébe jut.- Mennyi időnk van?... Elég lesz dióhéjban? - kérdezett vissza. - Mert ha igen, egy-két mondatba is belefér. Például: kapusa voltam öt évig az MTK-nak, egy évig a Vasasnak, vele bajnokságot nyertem, s nyolc évig a Tatabányának. Közben válogatott is voltam, s olimpiai bajnok - aranyérem nélkül, a nagyválogatottal pedig részt vettem az angliai világbajnokságon is. • A dióhéj azért lehet nagyobb is... Nézzük például az olimpiai bajnokságot.-Tokióban az 1964-es olimpiai játékokon Szentmihályival együtt szerepeltünk a kapuban. Előbb ó védett, a románok ellen azonban már én szerepeltem a továbbjutást eldöntő mérkőzésen. Kivédtem Constantin tizenegyesét, de közben eltört az ujjam, így a Csehszlovákia elleni döntőn sem szerepeltem. Aztán csak azok kaptak aranyérmet, akik játszottak, s így lettem olimpiai bajnok - aranyérem nélkül. Ráadásul egy könnyelmű kijelentésem folytán megválhattam zsebpénzem egy részétől is, mert beígértem Bene Ferinek, hogy annyiszor száz jent kap tőlem, ahány gólt rúg. Erre már az első meccsen rúgott egy hatost a marokkóiaknak, és a végén ó lett a torna gólkirálya is. • Ez immár huszonegy évvel ezelőtt történt, két évvel később pedig ott volt az angliai világbajnokságon.- Ismét csak Szentmihályi Antallal versenyeztünk a kapuban. Az első meccsen, a portugálok éllen ő védett, de a 3:1-es vereségért ót hibáztatták, így a brazilok ellen én kerültem a kapuba. • Arról a mérkőzésről állították, hogy az egész világbajnokság legszebb meccse volt.- Igen, és csodálatos dolog volt játszani akkor Liverpoolban, abban a csapatban. Midenki valamiféle extázisbán rohanta végig a meccset, és egymást követték a szebbnél szebb akciók. Mintha az ellenfél nem is a kétszeres világbajnok Brazília lett volna. Igaz, Pelé nem játszott, de akadt azért még néhány klasszis a csapatban: Gilmar, Djalma Santos, Bellini, Gerson, Garricha... • Utána már ,,csak“ a bolgárokat kellett legyőzni a továbbjutáshoz.- Ók szereztek vezetést az azóta lehunyt Aszparuhov révén, de 3:1-re nyertünk és következett a Szovjetunió elleni mérkőzés a nyolc között... • Amely után azt írták az újságok, hogy kapushibák miatt esett ki a magyar válogatott! sabb a védekezés, elhajolni, elmozogni - ez az ökölvívás. S hogy a kérdésre is válaszoljak: örülök, hogy bokszol és hogy egyre inkább elképzeléseim szerint. • Sokan a sportág hívei közül is jobban kedvelik a kemény, verekedés stílust s megesik, hogy aki úgy vív, mint a „Fü- zessy", kifütyülik.- Azok nem értik az ökölvívás lényegét. Sajnos, sokan vannak ilyenek még a „szakmán“ belül is. Miattuk van a boksznak olyan sok ellenzője. • Nagyon kell szeretned a sportágat, ha a fiadnak adott pofonokat is nézni tudod...- A fanatizmusom forrása, hogy véleményem szerint a párnázott ököl a legbékésebb fegyver, s inkább elnézem, hogy azzal verik - egyébként sem verik olyan nagyon -, minthogy csak sejtsem: valahol lövészárokban hasal... Hogy miért vélekedem így? Talán sosem fordult elő, hogy harci dühre gerjedt emberek csoportjai beérték volna azzal, hogy ököllel esnek egymásnak. Pedig sokkal szebb lett volna, ha eleink szuronyroham helyett balegyenessel döntik el egy-egy csata sorsát. Ezt azonban a tilosban csavargó ember találékonysága pillanatok alatt száműzi az arzenálból, s kitalálja helyette a hajítódárdát, íjat, katapultot, ágyút, hidrogénbombát... Akkor már inkább rendezzünk ilyen „lovagi tornákat“... Ilyen érveléssel aligha lehetett vitába szállni. Idősebb Füzessy Zoltán pedig mindent megtesz a sportág népszerűsítése érdekében. Szakkönyveket ír, otthonában videokazettákon őrzi az ökölvívás nagyjainak legjobb mérkőzéseit. Aztán folyt tovább az EB. Füzessy fokozatosan győzte le az ellenfeleket, s csak a döntőben az NDK-beli Maskétól kapott ki. Ettől függetlenül az ifj. Füzessy volt az EB egyik markáns egyénisége. Egyszer, még a döntőket megelőzően hármasban is beszélgettünk. Megemlítettem neki, hogy egy-két évvel ezelőtt nem volt valami népszerű a közönségnél, s nemegyszer legyávázta az „ezerfejű“.- Sohasem voltam gyáva. Az edzéseken már rég tudtam azt, amit versenyen csak tavaly mutattam be, korábban még sohasem sikerült. Ezért aztán kialakult bennem jókora gátlás is. A bekiabálások sem használtak. Aztán tavaly tavasszal Karlsruhéban az Interkupán ott volt Comas is, a tornát mégis én nyertem. Ez aztán jókora önbizalmat adott, ami rám is fért. • Aztán Comas még egyszer ott volt az indulók között!- Havannában az elődöntőben mérkőztünk. Kikaptam ugyan 4:1-es pontozással, de nem kellett szégyenkeznem. Úgy mentem a szorítóba, hogy csak ő veszthet, bármilyen az eredmény, nem csüggedek. A pontozás jogos volt, de megtanultam, hogy a kubaiak is legyózhetók. De csak kétféleképpen: vagy „kimozgom“ lábon az ellenfelet, vagy pedig közelharcra kényszerítem. Csak ez a két módszer a célravezető, minden más rossz. • A múltban azonban a szakemberek közül is sokan elmarasztaltak. Te miként vélekedsz e, nálatok,,családi" sportágról?- Nekem az ökölvívóterem volt a napközim. Apám megszállottja a sportágnak, így nem volt más választásom, de nem is bántam meg. Tízéves korom óta bokszolok, szeretném még sokra vinni, s ebben minden támogatást megkapok. Apám elindított a pályán, a feleségem pedig a hitemet erősíti, hogy vihetem valamire.- Véleményem szeri nt az ökölvívásnál nincs szebb sportág a világon. Mi a szép benne? Ahogy az egyik bokszoló túljár a másik eszén. Az valami csodálatos! Ekkor döbbentem rá, hogy a „kis“ Fü- zessyvel sem tudok vitába szállni. MÉSZÁROS JÁNOS A két Gelel. Balról Gelel József, mellette a fia Károly.- Igen, de arról már kevesebbet írtak, hogy csatárhibák miatt is... Ugyanis, ha ók rúgnak legalább három gólt, ma már senkinek sem jutott volna eszébe, hogy én voltam a vereség oka. Sajnos ez a kapussors. Ha a „portás“ kap egy potyagólt, és azzal kikap a csapat, évek múltán is emlegetik. Hogy a csatárok miért nem rúgták be a helyzeteket, arról kevesebb szó esik. Sunderlandben a Szovjetunió ellen például Rákosi a gólvonalon lyukat rúgott... Majd felborult a pálya a második félidőben, mégsem tudtunk egyenlíteni... • A gólokra emlékszik?..- Már hogyne emlékeznék?! Rémálmaimban még néha ma is érzem, ahogy Csiszlenko kirúgja a labdát a kezemből, vagy hogy Danyilov szabadrúgásakor a védelem hagyta a labdát ahelyett, hogy elfejelte volna, Parkujan meg három lépésről nem hibázott. • Pedig megbízható kapusnak tartották.- Az is voltam. Azon az éven is a Tatabánya kapta a bajnokságban a legkevesebb gólt, akárcsak most a Csepel - mondja, miközben fiára tekint, akiről időközben majdhogynem megfeledkeztünk. • A Karcsi mindig ilyen hallgatag?- kérdem még mindig az idősebbik Géléitől.- Általában igen. Könnyen kezelhető, jó fiú. • Ráadásul az angliai VB évében született - fűzöm hozzá rövid fejszámolás után, hiszen az ifjú Géléi 19 éves. - Talán ezért is lett kapus?- így azért nem állítanám, csak éppen mindig a bátyámmal, Jóskával mászkáltam, bár ö öt évvel idősebb, s aztán, ha kapus kellett, engem állítottak be, mert én voltam a legkisebb - mondja a Csepel kapusa, aki manapság 197 cm magas és 87 kiló. - Egyébként tizenegy évesen már a Vasas játékosa voltam, aztán játszottam Ausztráliában a Saint George Budapest nevű sydneyi csapatban, Szolnokon, Rákó- czifalván, az MTK-ban, a TF-ben, a 22- es számú Volánban, aztán következett a Csepel...- De sohasem ő ment, hanem én vittem- veszi át a szót Géléi József, a Csepel vezető edzője - Méghozzá fejlődése érdekében. Ificsapatok helyett felnőttek között játszottam, majd amikor Csepelre kerültem, a vezetők kérésére Karcsit is hoztam, gondolván, hogy a válogatott Kovács Attila mögött alkalma lesz tanulni. Amikor Kováha az én nevemmel kezdődne a válogatott összeállítása. Rajtam nem fog múlnij A két Füzessy Előbb az ifjabb Füzessy Zoltánt ismertem meg, mégpedig akkor, amikor két éve Komáromban (Komárno) megnyerte Szlovákia Nagydíját a 75 kilós középsúlyban.- Ez igen, ez ökölvívás!... - mondogatták a nézők, amikor leiskolázta a lengyel Petrichet.- Már kezd úgy,-ahogy bokszolni a Zoli - mondotta idősebb Füzessy Zoltán, az édesapa, amikor az idei EB-n az ír Storey ellen első mérkőzését fölényes pontozással nyerte a fia. Azután minden programot általában az idősebb Füzessy társaságában néztem végig. Látszik e kijelentésből is, hogy szigorú mércével mér, igaz, örömét azért nem titkolta. • Milyen érzés szoritóban látni a Zolit? Nem szeretnéd jobban, ha mondjuk inkább pingpongozna? - kérdeztem egy ízben a délutáni és esti program közötti szünetben.- Ezt már mások is megkérdezték, sót volt idő, amikor egyenesen lebeszéltek arról, hogy a Zoli öklözzön. Ugyanis korábban sokkal kevesebbet ütött, mint manapság. Igaz, öt sem tudták túl sokszor megütni. Mindig arra tanítottam, hogy a legfontocsot eltiltották, váratlanul ő lett az első számú kapus. Féltettem, de ö bizonyított. Ősszel csak nyolc gólt kapott. Állítom, tehetségesebb, mint én - mondja nem kis büszkeséggel. - Eddig háromszor volt ifjúsági válogatott, ötször játszott az utánpótlás-válogatottban. Sokkal többre viheti, mint én! • Mit szól ehhez az NB I legbiztosabb kezű kapusa?- Amióta az eszemet bírom, válogatott kapus akartam lenni. Most még ez kicsit távolinak tűnik, hiszen Disztl Péter nagyon jó kapus. Az olimpiai csapatban azonban már helyet kaptam, a mexikói VB-t követő világbajnokság előtt pedig már szeretném, Apák és fiúk W em esik az alma messze a fájától... - szokták gyakran mondani, amikor egy-egy gyerek követi szülei, vagy közülük az egyik példáját és annak nyomdokaiba lép. Ezzel gyakran találkozhatunk a sportéletben is és mondják ezt akkor is, ha az „utód“ akár más sportágban, de leutánozza a szülő egykori tetteit, megközelíti vagy túllépi azokat. Két történetünk szereplői azonban mindkét esetben ugyanazt a „szakmát“ választották. A labdarúgókapus fia ugyancsak a háló előtt szerepel csapatában, igaz, még nem érte el apja sikereit, de az sokkal tehetségesebbnek tartja egykori önmagánál. Az ökölvívó EB- ezüstérmes pedig már messze túllépett a szorító kötelei között atyja eredményein, aki viszont megszállottja a sportágnak s elméleti szakembereinek egyik legjelesebbike. Vagyis az ő esetükben valóban érvényes a bevezető elején idézett mondás. Ezen kívül van mindkét történetnek egy közös jellemzője is, mégpedig az, hogy a főszereplőkkel a budapesti ökölvívó Európa-bajnokság idején találkoztam a Budapest Sportcsarnokban #Ú J szú VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 » ........Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, gazdasági ügyek: 506-39. Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 337-823, 337-825. Hirdetési iroda a közüle- teknek. 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,- Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és. kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.
