Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-02 / 31. szám
Vasárnap 1985. július 28. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.08, nyugszik 20.19 Közép-Szlovákia: 05.15, nyugszik 20.26 Nyugat-Szlovákia: 05,21, nyugszik 20.32 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 18.02, nyugszik 01.00 Közép-Szlovákia: 18.90, nyugszik 01.06 Nyugat-Szlovákia: 18.15, nyugszik 01.12 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük SZABOLCS és KRISTÓF nevű kedves olvasóinkat • 1900-ban született Josef KNAP cseh író (t 1973) • 1915-ben született Charles Hard TOWNES Nobel-díjas amerikai fizikus • 1925-ben született Baruch Samuel BLUMBERG Nobel-díjas amerikai orvos • 1930-ban született BODOR Pál romániai magyar költő, műfordító, publicista • 1935-ben született Vlagyimir BASEV bolgár költő (t 1967). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL 0LIMDZSAN ISZMAI- L0V, AZ ÜZBÉG K0MSZ0M0L KB TITKÁRA A FIATALOK ESZTÉTIKAI NEVELÉSÉRŐL A Komszomolszkaja Pravda interjúja HELSINKITŐL STOCKHOLMIG P. Vonyik Erzsébet írása ELSŐSEGÉLY - SZÜLŐKNEK Péterfi Szonya riportja MEGTORPANNI NEM LEHET J. Mészáros Károly írása SZÍVESEN LÁTJÁK A VENDÉGEKET Deák Teréz riportja ZÚGÓ FENYVESEK SZERELMESE Somogyi Mátyás írása EGY DÉLELŐTT RENCZÉS SÁNDORRAL Szilvássy József portréja NEONFÉNYEK Moyzes Ilona novellája A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola speciális zootechnikai karának munkatársai doc. ing. Milan Gajdoéik, CSc. vezetésével a juhfajták hazai viszonyokhoz igazodó nemesítésével foglalkoznak. Több mint 30 éves munkásságuk eredménye a nemesített racka, melynek az eredeti racka fajtához viszonyítva sokoldalúan megnövekedett a termelékenysége. Az eredeti racka juh 40 kg-os élősúly mellett 1,5 kg E—F választékú gyapjút és 50 liter tejet adott évente. Az új fajta több mint 3 kg (helyenként 4,5 kg) C-D választékú gyapjút, valamint 150 liter tejet termel 50 kg-os élősúlyban, s a hízóarányok súlygyarapodása is javult. A nemesítőket a feladat sikeres végrehajtásáért a köztársasági elnök Klement Gottwald Állami Díjjal tüntette ki. A felső képen a nemesített racka egyik csoportja látható a ziranyi legelőn. Az alsó képeken ing. Marta Kunkelová aspiráns lanaméterrel méri a nemesített racka gyapjának finomságát. (A CSTK felvételei) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A jövő ötéves tervidőszak felelősségtudattal történő előkészítése az egyik kulcsfontosságú feladat, amelyre a kongresszus előtti időszakban nagy erőfeszítéseket kell összpontosítanunk. Határozottabban kell benne érvényesíteni a CSKP Központi Bizottsága 8., 10. és 11. ülésének határozatait. A gazdasági vezetőknek, pártszerveknek és -szervezeteknek, s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek nem szabad megengedniük a tartalékok elfedését és támogatniuk a beruházással és a munkaerővel kapcsolatos indokolatlan igényeket. A terv összeállítását nem kapkodva kell végezni, aminek gyakran vagyunk tanúi, hanem olyan utak keresésével, amelyek célja, hogy megbirkózzunk a nagyobb feladatokkal, mint például forrásaink jobb kihasználására. Hasonlóan nem szabad megengedni, hogy az, aki jó gazda módjára jár el, nem rejti el a tartalékokat, nem becsüli le lehetőségeit, és teljes mértékben felhasználja őket a szocializmus és a társadalom javára, erre ráfizessen. Ellenkezőleg: előnyben kell részesülnie. Az intenzív fejlesztésben általános fordulatot elérni, a termelés mnóségi szempontjainak érvényesülését pedig jobban meggyorsítani, a népgazdaság műszaki színvonalát és az értékesítési folyamat hatékonyságát emelni: ezek napjaink halaszthatatlan követelményei, s a gazdaság termelékenysége, valamint a munka társadalmi termelékenysége lényeges növelésének elengedhetetlen útjai. Mindez növeli az igényeket a hatékony fejlesztéssel, a szerkezeti változtatások végrehajtásával és főleg a gépipar, az elektrotechnika és a feldolgozóipar más kiemelt ágazatainak korszerűsítésével, valamint a mezőgazdasági s az élelmiszeripari termelés intenzív fejlesztésével és stabilitásával kapcsolatban. E célok elérése elsősorban a tudományos- műszaki haladás határozottabb és sokoldalúbb alkalmazásától függ. E stratégiai feladat megoldásának ütemével és terjedelmével még mindig nem lehetünk elégedettek. Lényegesen nagyobb erőfeszítést kell kifejtenünk, hogy gyorsabban birkózzunk meg a tudományos-műszaki forradalom követelményeivel. Ez megköveteli, hogy nagyobb igényeket támasszunk kutatási és fejlesztési bázisunkkal, valamint eredményeink gyakorlati alkalmazásával, a tudomány és a technika legújabb ismereteinek széles körű alkalmazásával, a korszerű haladó technológiák energikusabb bevezetésével, a termékek határozottabb, tömeges innoválásával szemben, ahol különösképpen nagyok a kihasználatlan lehetőségek. Szüntelenül figyelemmel kell kísérnünk az újítási mozgalmat. (Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 15. ülésén elhangzott beszámolójából) Nogeiy Éva, a galántai (Ga- lanta) Járási Ifjúsági és Pionírház igazgatóhelyettese egyike azoknak a pedagógusoknak, akik az alap- és középiskolás korú gyerekek iskolán kívüli nevelését, a pionírmunkát többnek tekintik, mint „hivatali elfoglaltságot“, igazi hivatástudattal, gyakorlati módszertani tapasztalatokkal felvértezve vigyázza a háznak a járás falvaira, kisvárosaira kiterjedő sokrétű eszmei-nevelő tevékenységét. Ezért a szorgalomért, figyelemért és odaadásért (ha szükséges, akár), harcos igyekezetéért kapta ez év márciusában a Példás pedagógus kitüntetést.-A Csallóköz szívéből kerültem Mátyusföldre, megízlelve két nyugat-szlovákiai járás több kis falujában a gyakorló pedagógusi munkát. Legfontosabb „ugródeszkám“ Sóksze- lóce (Selice) volt. Mindenáron tanítónő szerettem volna lenni, s ennek Sókon kaptam meg az első alapfeltételét - lakás és állandó munka formájában. Férjemmel, aki (matematika- fizika-polgári nevelés szakos) pedagógus, ott telepedtünk le. Több éven át vezettem a magyar és a szlovák alapiskola pionírcsapatát, s közben (levelező hallgatóként) elvégeztem a nyitrai Pedagógiai Kar magyar - szlovák tanszakát.- A legtöbb pionírvezetői tapasztalatot is bizonyára ott szerezte...- Sókszelőcén sok lehetőségem nyílt a tapasztalatszerzésre. Eleinte mindkét iskolában külön-külön, aztán együttesen is számos pionírakciót szerveztünk, két nyelven vezetve a foglalkozásokat: sport- versenyeket, sátortáborozást, a talán még máig sem eléggé méltányolt szocialista nevelési tevékenységet, úgyhogy teendő bőven akadt...- Mielőtt igazgatóhelyettes lett, a pionírdolgozók járási iskoláját vezette, mely tulajdonképpen a pionírház egyik osztálya. Hogyan látja a pionírdolgozók képzettségének kérdését? vatású felnőttel kerüljenek kapcsolatba, hogy általuk tá- gabb és sokrétűbb képet nyerhessenek az életről. E téren sokat jelent a rajokat patronáló szervezetek hatása is. Ami a képesítést illeti, az iskolai pionírcsapat-vezetók számára előírt a felsőfokú pedagógiai végzettség. Ezzel csapatvezetőink több mint kilencven százaléka rendelkezik, a rajok kétharmad részének viszont még osztályfőnök vezetője van. Sajnos, magának a járási pio- nírháznak a dolgozói csak ötven százalékban rendelkeznek megfelelő pedagógia képesítéssel.- Mint igazgatóhelyettes minek örül és minek nem örül igazán?- Nagyon bánt például, hogy ifjúsági és pionírházunk máig nem kaphatott megfelelő elhelyezést... örülök viszont többek közt annak, hogy jól működik a nemzetközi baráti klubunk, hogy Jánosházán (Janovce) szinte egy év alatt megnyithattuk ún. „turista állomásunkat“, hogy elég jól működik a harminckilences szakkörünk, (két pionírunk már nyert országos bajnokságot modellezésben)... Az örömökből és gondokból persze még sokat fölemlíthetnék, ezek életem, munkám velejárói. KÖVESDI JÁNOS Nagyobb társadalmi megbecsülést gyermekkarneválokat, kerékpártúrákat, műsoros esteket. Talán nem hat dicsekvésnek - a pionírmunka által sikerült közelebb vinni egymáshoz a két iskolát, s az együttműködésüket is szélesíteni. Ezerki- lencszázhetvenben fontos élményem volt a falusi ifjúsági szervezet újjászervezése is...- Hetvenhatban már tagja volt a járási pionírtanácsnak, s módszertanosként került a galántai pionírházba.- Éppen megüresedett a módszertani osztály, és elfogadtam az állást. Kicsit azzal a belső elhatározással is jöttem ide, hogy kamatoztassam a pionírmunkában szerzett tapasztalataimat. Ez a munka meglehetősen elhanyagolt terület volt, jobbára képesítetlen csapatvezetők látták el ezt- Még módszertanosként rájöttem, hogy még mindig nincs kellő társadalmi tekintélye a pionírcsapat-vezetók és a rajvezetók munkájának. Ennek elismertetése terén volt és van ma is a legtöbb pótolnivaló. Mert hiszen a pionírszervezet az iskola oktató-nevelő munkájának egyik legjelentősebb támasza. Ezt, sajnos, nemegyszer még a járási szervek sem tudatosítják kellőképpen. Persze, hogy a pionírházak kellően betölthessék e funkciójukat, jól képzett pionírdolgozókra van szükség. Járásunkban nagyobbrészt az osztályfőnök-pedagógusok voltak egy személyben a rajve- zetök is. E helyzet megszüntetésére törekszünk. Célunk: minél több dolgozó fiatalt, ifjú szülőt vonjunk be a rajvezetésbe, hogy a gyerekek a foglalkozások keretében többféle hiÚJ SZÓ 2 1985. VII.;
