Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-02 / 31. szám

Vasárnap 1985. július 28. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.08, nyugszik 20.19 Közép-Szlovákia: 05.15, nyugszik 20.26 Nyugat-Szlovákia: 05,21, nyugszik 20.32 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 18.02, nyugszik 01.00 Közép-Szlovákia: 18.90, nyugszik 01.06 Nyugat-Szlovákia: 18.15, nyugszik 01.12 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük SZABOLCS és KRISTÓF nevű kedves olvasóinkat • 1900-ban született Josef KNAP cseh író (t 1973) • 1915-ben született Charles Hard TOWNES Nobel-díjas amerikai fizikus • 1925-ben született Baruch Samuel BLUMBERG Nobel-díjas amerikai orvos • 1930-ban született BODOR Pál romá­niai magyar költő, műfordító, publicista • 1935-ben szüle­tett Vlagyimir BASEV bolgár költő (t 1967). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL 0LIMDZSAN ISZMAI- L0V, AZ ÜZBÉG K0MSZ0M0L KB TITKÁRA A FIATA­LOK ESZTÉTIKAI NE­VELÉSÉRŐL A Komszomolszkaja Pravda interjúja HELSINKITŐL STOCKHOLMIG P. Vonyik Erzsébet írása ELSŐSEGÉLY - SZÜLŐKNEK Péterfi Szonya riportja MEGTORPANNI NEM LEHET J. Mészáros Károly írása SZÍVESEN LÁTJÁK A VENDÉGEKET Deák Teréz riportja ZÚGÓ FENYVESEK SZERELMESE Somogyi Mátyás írása EGY DÉLELŐTT RENCZÉS SÁNDORRAL Szilvássy József portréja NEONFÉNYEK Moyzes Ilona novellája A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola speciális zootechnikai karának munkatársai doc. ing. Milan Gajdoéik, CSc. vezetésével a juhfajták hazai viszonyokhoz igazodó nemesítésével foglalkoznak. Több mint 30 éves munkásságuk eredménye a neme­sített racka, melynek az eredeti racka fajtához viszonyítva sokoldalúan megnöveke­dett a termelékenysége. Az eredeti racka juh 40 kg-os élősúly mellett 1,5 kg E—F választékú gyapjút és 50 liter tejet adott évente. Az új fajta több mint 3 kg (helyenként 4,5 kg) C-D választékú gyapjút, valamint 150 liter tejet termel 50 kg-os élősúlyban, s a hízóarányok súlygyarapodása is javult. A nemesítőket a feladat sikeres végrehajtásáért a köztársasági elnök Klement Gottwald Állami Díjjal tüntette ki. A felső képen a nemesített racka egyik csoportja látható a ziranyi legelőn. Az alsó képeken ing. Marta Kunkelová aspiráns lanaméterrel méri a nemesített racka gyapjának finomságát. (A CSTK felvételei) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A jövő ötéves tervidőszak felelősségtudat­tal történő előkészítése az egyik kulcsfon­tosságú feladat, amelyre a kongresszus előt­ti időszakban nagy erőfeszítéseket kell össz­pontosítanunk. Határozottabban kell benne érvényesíteni a CSKP Központi Bizottsága 8., 10. és 11. ülésének határozatait. A gazda­sági vezetőknek, pártszerveknek és -szerve­zeteknek, s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek nem szabad megen­gedniük a tartalékok elfedését és támogatni­uk a beruházással és a munkaerővel kapcso­latos indokolatlan igényeket. A terv összeál­lítását nem kapkodva kell végezni, aminek gyakran vagyunk tanúi, hanem olyan utak keresésével, amelyek célja, hogy megbirkóz­zunk a nagyobb feladatokkal, mint például forrásaink jobb kihasználására. Hasonlóan nem szabad megengedni, hogy az, aki jó gazda módjára jár el, nem rejti el a tartaléko­kat, nem becsüli le lehetőségeit, és teljes mértékben felhasználja őket a szocializmus és a társadalom javára, erre ráfizessen. El­lenkezőleg: előnyben kell részesülnie. Az intenzív fejlesztésben általános fordu­latot elérni, a termelés mnóségi szempontjai­nak érvényesülését pedig jobban meggyor­sítani, a népgazdaság műszaki színvonalát és az értékesítési folyamat hatékonyságát emelni: ezek napjaink halaszthatatlan köve­telményei, s a gazdaság termelékenysége, valamint a munka társadalmi termelékenysé­ge lényeges növelésének elengedhetetlen útjai. Mindez növeli az igényeket a hatékony fejlesztéssel, a szerkezeti változtatások vég­rehajtásával és főleg a gépipar, az elektro­technika és a feldolgozóipar más kiemelt ágazatainak korszerűsítésével, valamint a mezőgazdasági s az élelmiszeripari terme­lés intenzív fejlesztésével és stabilitásával kapcsolatban. E célok elérése elsősorban a tudományos- műszaki haladás határozottabb és sokolda­lúbb alkalmazásától függ. E stratégiai feladat megoldásának ütemével és terjedelmével még mindig nem lehetünk elégedettek. Lé­nyegesen nagyobb erőfeszítést kell kifejte­nünk, hogy gyorsabban birkózzunk meg a tudományos-műszaki forradalom követel­ményeivel. Ez megköveteli, hogy nagyobb igényeket támasszunk kutatási és fejlesztési bázisunkkal, valamint eredményeink gyakor­lati alkalmazásával, a tudomány és a techni­ka legújabb ismereteinek széles körű alkal­mazásával, a korszerű haladó technológiák energikusabb bevezetésével, a termékek ha­tározottabb, tömeges innoválásával szem­ben, ahol különösképpen nagyok a kihasz­nálatlan lehetőségek. Szüntelenül figyelem­mel kell kísérnünk az újítási mozgalmat. (Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 15. ülésén elhangzott beszámolójából) Nogeiy Éva, a galántai (Ga- lanta) Járási Ifjúsági és Pionír­ház igazgatóhelyettese egyike azoknak a pedagógusoknak, akik az alap- és középiskolás korú gyerekek iskolán kívüli nevelését, a pionírmunkát többnek tekintik, mint „hivatali elfoglaltságot“, igazi hivatástu­dattal, gyakorlati módszertani tapasztalatokkal felvértezve vi­gyázza a háznak a járás falvai­ra, kisvárosaira kiterjedő sok­rétű eszmei-nevelő tevékeny­ségét. Ezért a szorgalomért, figyelemért és odaadásért (ha szükséges, akár), harcos igye­kezetéért kapta ez év márciu­sában a Példás pedagógus ki­tüntetést.-A Csallóköz szívéből ke­rültem Mátyusföldre, megízlel­ve két nyugat-szlovákiai járás több kis falujában a gyakorló pedagógusi munkát. Legfonto­sabb „ugródeszkám“ Sóksze- lóce (Selice) volt. Mindenáron tanítónő szerettem volna lenni, s ennek Sókon kaptam meg az első alapfeltételét - lakás és állandó munka formájában. Férjemmel, aki (matematika- fizika-polgári nevelés sza­kos) pedagógus, ott teleped­tünk le. Több éven át vezettem a magyar és a szlovák alapis­kola pionírcsapatát, s közben (levelező hallgatóként) elvé­geztem a nyitrai Pedagógiai Kar magyar - szlovák tan­szakát.- A legtöbb pionírvezetői ta­pasztalatot is bizonyára ott szerezte...- Sókszelőcén sok lehető­ségem nyílt a tapasztalatszer­zésre. Eleinte mindkét iskolá­ban külön-külön, aztán együt­tesen is számos pionírakciót szerveztünk, két nyelven ve­zetve a foglalkozásokat: sport- versenyeket, sátortáborozást, a talán még máig sem eléggé méltányolt szocialista nevelési tevékenységet, úgyhogy teen­dő bőven akadt...- Mielőtt igazgatóhelyettes lett, a pionírdolgozók járási is­koláját vezette, mely tulajdon­képpen a pionírház egyik osz­tálya. Hogyan látja a pionírdol­gozók képzettségének kér­dését? vatású felnőttel kerüljenek kapcsolatba, hogy általuk tá- gabb és sokrétűbb képet nyer­hessenek az életről. E téren sokat jelent a rajokat patronáló szervezetek hatása is. Ami a képesítést illeti, az iskolai pionírcsapat-vezetók számára előírt a felsőfokú pedagógiai végzettség. Ezzel csapatveze­tőink több mint kilencven szá­zaléka rendelkezik, a rajok két­harmad részének viszont még osztályfőnök vezetője van. Sajnos, magának a járási pio- nírháznak a dolgozói csak öt­ven százalékban rendelkeznek megfelelő pedagógia képesí­téssel.- Mint igazgatóhelyettes mi­nek örül és minek nem örül igazán?- Nagyon bánt például, hogy ifjúsági és pionírházunk máig nem kaphatott megfelelő elhelyezést... örülök viszont többek közt annak, hogy jól működik a nemzetközi baráti klubunk, hogy Jánosházán (Janovce) szinte egy év alatt megnyithattuk ún. „turista állo­másunkat“, hogy elég jól mű­ködik a harminckilences szak­körünk, (két pionírunk már nyert országos bajnokságot modellezésben)... Az örömök­ből és gondokból persze még sokat fölemlíthetnék, ezek éle­tem, munkám velejárói. KÖVESDI JÁNOS Nagyobb társadalmi megbecsülést gyermekkarneválokat, kerék­pártúrákat, műsoros esteket. Talán nem hat dicsekvésnek - a pionírmunka által sikerült közelebb vinni egymáshoz a két iskolát, s az együttműkö­désüket is szélesíteni. Ezerki- lencszázhetvenben fontos él­ményem volt a falusi ifjúsági szervezet újjászervezése is...- Hetvenhatban már tagja volt a járási pionírtanácsnak, s módszertanosként került a galántai pionírházba.- Éppen megüresedett a módszertani osztály, és elfo­gadtam az állást. Kicsit azzal a belső elhatározással is jöt­tem ide, hogy kamatoztassam a pionírmunkában szerzett ta­pasztalataimat. Ez a munka meglehetősen elhanyagolt te­rület volt, jobbára képesítetlen csapatvezetők látták el ezt- Még módszertanosként rájöttem, hogy még mindig nincs kellő társadalmi tekinté­lye a pionírcsapat-vezetók és a rajvezetók munkájának. En­nek elismertetése terén volt és van ma is a legtöbb pótolniva­ló. Mert hiszen a pionírszerve­zet az iskola oktató-nevelő munkájának egyik legjelentő­sebb támasza. Ezt, sajnos, nemegyszer még a járási szer­vek sem tudatosítják kellőkép­pen. Persze, hogy a pionírhá­zak kellően betölthessék e funkciójukat, jól képzett pio­nírdolgozókra van szükség. Járásunkban nagyobbrészt az osztályfőnök-pedagógusok voltak egy személyben a rajve- zetök is. E helyzet megszünte­tésére törekszünk. Célunk: mi­nél több dolgozó fiatalt, ifjú szülőt vonjunk be a rajvezetés­be, hogy a gyerekek a foglal­kozások keretében többféle hi­ÚJ SZÓ 2 1985. VII.;

Next

/
Thumbnails
Contents