Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-26 / 30. szám
ÚJ szú 17 385. VII. 19. * TUDOMÁNY TECHNIKA szükséges, hogy a festék kötőA prágai Cseh Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Karának munkatársai a kiegészítő gazdasági tevékenység keretében már hagyományosan foglalkoznak különböző műszerek és készülékek gyártásával az alapkutatás és az ipar szükségleteinek megfelelően. Az egyik ilyen termékük a Diagnost D115 FEL diagnosztikai berendezés, amely a villamos forgógépek, áthajtómúvek, szivattyúk, turbinák stb. csapágyainak minőségi vizsgálatára, valamint más tartozékok, főleg szelepek, csővezetékek zárási hibáinak megállapítására szolgál. E berendezés gyártásánál több csehszlovák szabadalmat érvényesítettek, amelyek szerzője prof. dr. ing. Oldrich Taraba, DrSc. Ezt a diagnosztikai berendezést az ipari termelés konkrét szükségleteinek megfelelően több változatban készítik. A felvételen Ladislav Kozák ellenőrző méréseket végez az elkészített Diagnost D115 FEL berendezéseken. A CSTK felvétele Az Elitex Chrastava konszernvállalat jiríkovi üzemében elkezdték az Elitex Liberec kutatóintézetével közösen kifejlesztett OK 2x190 PS pneumatikus szövőgépek első tíz kísérleti példányának a gyártását. Az OK-rendszerű szövőgépek teljesítménye csaknem kétszeresét éri el az eddig gyártott gépekének. Ez azt jelenti, hogy az új gép percenként 2000 méter szálat visz be a szövetbe, míg a külföldi szövőgépgyártó cégek termékeinek átlagos teljesítménye percenként 1000-1100 méter, s csak nagyon ritkán fordulnak elő az olyan gépek, amelyek teljesítménye az 1600 métert is eléri. Az elért teljesítményhez szükséges munkaterület arányát tekintve az új gépek 15-20 százalékkal haladják meg az átlagos nemzetközi színvonalat. A felvételen Rudolf Jarolím szakmunkás az egyik OK-rendszerü gép szerelését végzi. (A ÓSTK felvétele) Érdekességek, újdonságok Az 1905-ös orosz-japán háború legjelentősebb tengeri csatája a csusimai szorosban a cári flotta totális vereségével végződött. A 38 hadihajóból mindössze három menekült meg. Az egész háború eredményét befolyásoló tengeri csatát nemcsak a haditechnika és az erőviszonyok döntötték el, jelentős szerepet játszott ebben a tengerek élővilága is. A cári balti flotta nyolc hónapig tartó Afrika és Dél-Azsia körüli útvonalon közelítette meg Japánt. Ezalatt a hadihajók víz alatti részeit úgy benőtték a trópusi tengerek élőlényei, hogy azok szinte manőve- rezhetetlenné váltak és így köny- nyű zsákmányt jelentettek a japánoknak. , Az óceánok és a tengerek vizeiben a legkülönfélébb növények és állatok sokasága él. Ezek egy része előszeretettel telepszik a vízben levő testekre, így a hajók víz alatti területeire is. Rövid idő alatt négyzetméterenként 40-50 kg-os lerakódások keletkezhetnek a hajók alján. A víz felszínéhez közelebb eső felületeken növényeket, főleg moszatokat találunk, mivel az életműködésüket meghatározó fotoszintézisnek itt a legkedvezőbbek a feltételei. Az alsóbb régiókban kagylók, csigák, hajóférgek, zsákállatok és a tengeri fauna egyéb képviselői helyezkednek el. Minél melegebb a tenger, annál gazdagabb az élővilága és elég egy Afrika körüli út ahhoz, hogy egy nagyobb hajó akár több száz tonna „potyautast“ hordozzon magával. A hajó ezáltal vagy lelassul, vagy megnövekszik az üzemanyag-fogyasztása, ha változatlan sebességgel kíván haladni. A felületre tapadt élőlények, illetve elhalt maradványaik ezen kívül idő előtt tönkre teszik a rozs- dásodás elleni védőbevonatot is. Ez a jelenség egyidős a hajózással. A vitorláshajók korában az ún. fúróászkák a hajók legnagyobb ellenségei közé tartoztak. Nemcsak a sebességet csökkentették, hanem a fából készült hajótesteket idővel teljesen használhatatlanná tették. Már évszázadokkal ezelőtt megszületett a védekezési mód, a hajók víz allatti részét rézlemezekkel borították be. Ezt a fúróászkák már nem tudták átfúrni, s a többi élőlény sem nagyon telepedett meg rajtuk. Ha arra gondolunk, hogy a gyakran használt növényvédószerek is sokszor tartalmaznak rézvegyüle- teket, megérthetjük e módszer lényegét, amelyet a brit tengerészeiben 1765-től általánosan be is vezettek. Száz évvel később viszont ismét komoly nehézségek támadtak, amikor az első acélból készült hajókon is rézlemezborítást kezdtek alkalmazni. Ebben az időben az elektrokémiai ismeretek még gyermekcipőben jártak. Ma már az alapiskolában is tanítják, hogy ha két különböző fémet összekötünk és ezeket vízbe márjuk, akkor egy olyan rendszert kapunk, amelyben a kevésbé nemes fém intenzíven oldódni kezd. A vas-réz kombináció esetében az intenzíven oldódó fém a vas. Az első rézlemezzel borított acélhajók rendkívül gyorsan ki is lyukadtak, a rézlemezek használata ebben az esetben többet ártott, mint használt. Az akkor ismert legkülönbözőbb vízálló festékek alkalmazása nem járt sikerrel. A befestett felület ugyan nem rozsdásodott, de rövid idő alatt annyi tengeri élőlény rakódott rá, hogy az már jelentősen csökkentette a hajó sebességét, s gyorsabban tönkretette a védö- festéket is, mint az várható lett volna. 1860-ban egy Rahtjen nevű hajóskapitány olyan festéssel próbálkozót, amelynek első rétege selakk kötőanyagú, vörösbarna vasoxiddal pigmentált alapfesték, a második réteg réz- és higany- oxid tartalmú, szintén vörösbarna színű festék volt. Az így nyert bevonatok jól ellenálltak a tengervíznek, gyorsan száradtak, nem telepedtek meg rajtuk az algák, moszatok, kagylók és más tengeri élőlények. Rahtjen kapitány felfedezését mint találmányt is bejelentette, a vörösbarna színű, gyorsan száradó hajófestékeket a tengerészek a mai napig patentfestéknek hívják. A több mint száz éves alkalmazás egyik eredménye az lett, hogy egészen a közelmúltig a tengeri hajók víz alatti része az előírások értelmében csak vörösbarna színű lehetett. A vegyipar és a festékipar időközben hatalmas fejlődésen ment keresztül, a hajófestékek kötőanyagai már évtizedek óta szintetikus műgyanták, de a jellegzetes vörösbarna szín maradt, mivel még sokáig osak réz és higanyoxid volt erre a célra használatos. E különleges rendeltetésű ún. antifouling festékek úgy védenek a nem kívánt lerakódás ellen, hogy olyan vegyieteket tartalmaznak, amelyek mérgező hatást gyakorolnak a vízi élőlényekre. A kertész rézgáliccal permetez és így védekezik a káros gombabetegségek ellen. A hajófenéken a hatásos védekezéshez az anyagából a hatóanyagok egyenletesen és optimális sebességgel oldódjanak ki, így olyan környezet teremtődik a felület közvetlen közelében, amely lehetetlenné teszi a tengeri flóra és fauna letelepedését, illetve szaporodását. Az említett hatóanyagok mellett főleg szerves cinkvegyületeket alkalmaznak az antifouling festékekben ( tributilcinkoxid). Ezek másfél-két évig védik a felületeket, utána a hajót ki kell emelni a vízből és újra kell festeni. A hajófestékeket gyártó cégek vásárlóiknak többféle gyártmányt ajánlanak attól függően, hogy trópusi, szubtrópusi vagy hideg vizeken fog közlekedni a hajó. Ezek a festékek a biológusok, vegyészek és felületvédelmi szakemberek közös kutatómunkájának érdekes és hasznos eredményei. A közelmúltban új antifouling festék jelent meg a piacon SPC- festék néven, az elnevezés az angol „self polishing copolymers“ rövidítése. Ez kötőanyagként poli- takrilátot, hatóanyagként tributil- cinkoxidot tartalmaz. Az enyhén alkalikus tengervíz hatására a kötőanyag lassan hidrolizál, fokozatosan elbomlik és így bocsátja ki magából a mérgező anyagot. Havonta 2-10 mikrométerrel csökken a festékbevonat vastagsága, a csökkenés annyira egyenletes, hogy a felület teljesen sima marad még évek múlva is, a bevonat szinte önmagát fényezi. Ezzel a festékkel akár 600 mikrométer vastag rétegek érhetők el, a nem kívánatos lerakódás 4-5 évig is megakadályozható. A komáromi (Komárno) hajógyárban készülő teherhajók, amelyeknek egyikét a vízreeresztés előtti pillanatokban láthatunk a mellékelt képen, szintén különleges rendeltetésű, antifouling festékkel vannak védve a lerakódások ellen. A többi festéktől látszatra semmiben sem különböző utolsó réteg tíz százalékos üzemanyag-megtakarítást jelent a hajó üzemeltetőiének. SZOMOLAY FERENC ROVARIRTÓ KOFFEIN A koffein, a teofillin és az egyéb metilxantinok a kávé-, a teacserje, a mate növény, továbbá a kakaó- és kólafa bogyóiban, magvaiban és leveleiben találhatók. Ezeket világszerte nagy mennyiségben fogyasztják, mivel a központi idegrendszer működését serkentik. Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a metilxantinok természetes koncentrációkban rovarirtó szerként hatnak. A vizsgálatokhoz a dohányt károsító Manduca Sexta lárváit használták fel, mivel ezek laboratóriumban könnyen tenyészthetők. Táplálékukhoz 0,3-10 százalék porított kávét és 0,1-3 százalék porított teát adagoltak, ami a lárváknál remegést, túlfokozott aktivitást és lelassult növekedést okozott. Nagyobb koncentrációknál (10 százalék feletti kávé és 3 százalék feletti tea) a lárvák 24 órán belül elpusztultak. További tapasztalatok szerint a lárvák által szívesen fogyasztott paradicsomlevelek is megvédhetők, ha megfelelő erősségű koffeinoldatokkal permetezik őket. A formamidin típusú szerek rovarirtó hatása is növekszik, ha koffeint vagy teofillint adagolnak hozzájuk. víztisztítási program NORVÉGIÁBAN Évente 700 ezer tonna kéndioxid hull Norvégiára, ebből mintegy 106 ezer az ország saját ipari üzemeiből származik, a többi Európa más iparvidékeiről érkezik. A szennyezéstől elsavanyo- dott élővizekben a halak sok helyen teljesen kipusztultak. A Norvég Környezetvédelmi Minisztérium 5 éves programot indított az elsavanyo- dott élővizek megmentésére, s úgy vélik, hogy 1993-ig saját kénemissziójukat 50 százalékkal sikerül csökkenteni. Komoly eredményeket azonban csak akkor érhetnek el, ha a kontinens többi ipari országában is hasonló intézkedéseket tesznek. A kipusztult élővizek tisztítására és halakkal való újbóli benépesítésére 1,5-2 millió dolláros beruházásra lenne szükség. KORHADT FAELEMEK MEGERŐSÍTÉSE Osztrák kutatók eljárást dolgoztak ki korhadt faalkatrészek, régi fafödémek teherbírásának visszaállítására. Az elöregedett faelemeket kis viszkozitású műanyagokkal itatják át, ezek mélyen behatolnak a fába. Alkalmazásukkal még további hosszú időre megóvhatók a stukkós vagy értékes freskós mennyezetek. Részletes vizsgálatokat folytattak gombafertőzött faelemekkel is, s megvizsgálták az igy kezelt faanyagok megváltozott mechanikai tulajdonságait. Az AMUR-1 teherszállító hajó a vízreeresztés előtti pillanatokban a Martini Nehézgépipari Müvek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárában Moszatok és kagylók telepei egy karbantártásra szoruló hajó alján (A szerző felvételei) Különleges rendeltetésű hajófestékek * ♦
