Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-26 / 30. szám
T ÚJ SZÚ 15 85. VII. 19. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ÉPÍTKEZÉSEK A KOMSZOMOL VÉDNÖKSÉGÉVEL IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIII afganisztáni harci cselekmények eddig viszonylag kevésbé ismert eseményeivel több világlap is foglalkozott a közelmúltban. Az afgán ellen- forradalmi csoportok - melyek magukat modzsáhedeknek nevezik - a People's Magazin szerint nagyon ritkán ejtenek foglyokat, és ha mégis, akkor elöbb- utóbb ki is végzik őket. (A lap már 1983. októberében igy irt: ,,Egy-két, főként sebesülten elfogott szovjet katonát átcsempésztek Pakisztánba, hogy ott tartsák őket foglyul, mert propagandacélra kívánják felhasználni őket. “) A Le Monde tudósitója ellátogatott egy, a pakisztáni-afganisztáni határ mentén levő fogolytáborba, ahol találkozott a 21 éves Nyikolaj Konsztantyinovics Ivanowal, aki Kandahartól 130 kilométerre nyugatra esett a modzsáhedek fogságába. Idézet a lap 1983. december 29- i számából:,,Ivanov négy hete erős őrizet alatt az egyik ellenállási vezető fürdőszobájában lakik. Mintegy 50 foglyul esett fiú él igy a határ két oldalán levő rejtekhelyeken. Vendéglátóink szerint a pakisztáni hatóságok tudnak róla, de szemet hunynak az ügy fölött. Amikor a modzsáhedek vezetője azt kérdezte Ivanovtól, hogy mit tenne, ha átadnák öt egy emberiességi szervezetnek, így válaszolt: »Megpróbálnék elszökni, és a lehető leghamarabb visszatérni a hazámba« - válaszolta." Az Izvesztyija 1984. november 30-án beszámolt két fogságba esett, majd onnan megmenekült szovjet katona kalandos sorsáról: Az afgán ellenforradalmárok egyik legnagyobb kiképzötáborában megfélemlítéssel és zsarolással arra akarták rávenni őket, hogy tagadják meg hazájukat, álljanak a szovjetellenes nyugati propagandaközpontok szolgálatába. Egy Ízben megpróbáltak elmenekülni, a kísérlet azonban nem járt sikerrel. Pakisztánból egy hivatásos angol hírszerző segítségével jutottak ki, egészen Londonig. Az Izvesztyija munkatársának kérdéseire válaszolva azt mondták: úgy gondolták, Londonból könnyebb lesz megtalálniok a hazafelé vezető utat. Londonban sajtóértekezletet szerveztek, amelynek azt kellett volna bebizonyítania, hogy „milyen szívesen menekült Nyugatra“ a két szovjet katona. A sajtóértekezlet azonban kudarcba fulladt. A két katona ezt követően hosszabb ideig élt egy számukra bérelt lakásban, mialatt őrizetüket ellátó „házigazdáik“ újabb és újabb módszerekkel igyekeztek megpuhítani őket. Az első adandó alkalommal megszöktek ebből a lakásból, megkeresték a londoni szovjet nagykövetséget, és annak segítségével jutottak vissza a Szovjetunióba. A hírügynökségek idén májusban jelentették, hogy az egyik pakisztáni fogolytáborban a szovjet és afgán foglyok kitörést határoztak el. Ezt a csoportot a dusmanoknak nevezett afgán ellenforradalmi gerillák tartották fogva, és az eseményről a Bahtar afgán hírügynökség 1985. május 8-án a következő tudósítást tette közzé: „A dusmanok által foglyul ejtett afgán és szovjet katonák hősies tettet hajtottak végre az afganisztáni ellenforradalmi csoportok egyik táborában a pakisztáni Pesavar közelében, Bada- berében. A katonák csoportja az afganisztáni áprilisi forradalom 7. évfordulóján, április 27-én hajtotta végre hősies akcióját. A katonák lefegyverezték a tábor őrségét, majd elfoglalták magát a tábort, s nagy mennyiségű lőszert zsákmányoltak. Ezután követelték, hogy engedjék őket szabadon és tegyék lehetővé visz- szajutásukat Afganisztánba. A banditák megpróbálták a katonákat megadásra bírni - ők azonban nem voltak hajlandók érintkezésbe lépni velük, mondván, hogy csak a pakisztáni kormány képviselőivel hajlandók tárgyalni. A pakisztáni hatóságok azonban ehelyett utasítást adtak arra, hogy fegyveresen számoljanak le a katonákkal. Azok ekkor felrobbantottak egy fegyverraktárt. Mintegy száz bandita elpusztult, nagy meny- nyiségű lőszer és számos szállítóeszköz megsemmisült. Nincs hír arról, hogy az afgán és a szovjet katonák közül bárki is túlélte volna a robbanást. “ A szovjet lapok is viszonylag bő teret szentelnek az Afganisztánban harcoló szovjet csapatoknak. A Krasznaja Zvez- da többek között tudatta: 1982. április 21 - én Alekszandr Gyemakov hadnagy internacionalista kötelességének teljesítése közben hősi halált halt az Afgán Demokratikus Köztársaságban. Halála után megkapta a Szovjetunió Hőse címet. A Badaberében végrehajtott kitörési kísérletről a TASZSZ szovjet hírügynökség 1985. május 10-én a következőket jelentette: „Az Afgán Demokratikus Köztársaság kormánya tiltakozott a pakisztáni kormánynál, mert Pakisztán területén levő táborokban afgán állampolgárokat - katonákat és polgári személyeket - tartanak fogva embertelen körülmények között. Az afgán nyilatkozat utal azokra az eseményekre, amelyek április végén történtek egy Pesavar melletti katonai táborban, amely közvetlenül a pakisztáni kormány ellenőrzése alatt áll. 12 afgán és 12 szovjet fogoly lefegyverezte a tábor őrségét és követelte a pakisztáni hatóságoktól: biztosítsák visszajutásukat az Afgán Demokratikus Köztársaságba, vagy adják át őket az iszlamabadi afgán, illetve szovjet nagykövetségnek. A pakisztáni hatóságok azonban katonaságot vezényeltek ki ellenük. Az afgán és a szovjet foglyok elestek az egyenlőtlen harcban. “ A kitörésről még részletesebb beszámolót közölt idén május 16-án az Izvesztyija, amely a következőket írta: A Pakisztánba hurcolt szovjet és afgán foglyok a kínzás, a terror ellenére is megőrizték méltóságukat. Kitartóan követelték, hogy találkozhassanak az iszlamabadi szovjet nagykövetség képviselőivel, vagy hogy adják át őket af. Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának. A pakisztáni hatóságok azonban megtagadták e törvényes követelés teljesítését. És ekkor a szovjet és az afgán harcosok megkísérelték, hogy fegyveres úton szabadítsák ki magukat. Sikerült lefegyverezniök az őrséget és elfoglalniok a kiképzótábor fegyver- és lőszerraktárát, ahová éppen azelőtt érkezett fegyverszállítmány: külföldi gyártmányú rakéták, aknavetők, gránátok és géppuskák. Még egyszer követelték, hogy találkozhassanak a hatóságok képviselőivel. Ehelyett azonban afgán banditaosztagokat és pakisztáni reguláris alegységeket vetettek be ellenük. Azok tüzérségi támogatással igyekeztek megtörni a bátor harcosokat. Nehéz, egyenlőtlen küzdelem alakult ki. A vakmerők maroknyi csapata a banditáktól zsákmányolt fegyverekkel száznál több dusmant és pakisztáni katonát semmisített meg. Az erők azonban túlságosan egyenlőtlenek voltak. A szovjet és afgán harcosok hősi halált haltak a csatamezön. Meghaltak, de nem adták meg magukat. A sietve a táborba érkezett Fazli Hak altábornagy, Pakisztán északnyugati határtartományának katonai kormányzója, mindent megtett azért, hogy ne derüljön fény az elkövetett gaztettre. Az egyik afgán ellenforradalmi banda fejének megparancsolták, hogy azt tudassa, miszerint két, egymással ellenséges viszonyban álló banda csapott össze. Az igazságot azonban nem sikerült eltitkolni. Május elején néhány távirati iroda iszlamabadi tudósítójára hivatkozva beszámolt a történtekről. Május 11 -én a Szovjetunió iszlamabadi nagykövete jegyzéket nyújtott át Ziaul Hak pakisztáni elnöknek, s ebben tiltakozását fejezte ki a szovjet katonák Pakisztánban bekövetkezett pusztulása miatt. (A Magyarországból) A Szovjetunióban a 11. ötéves terv folyamán 4000 népgazdasági jelentőségű létesítmény épült, illetve épül a Komszomol védnökségével. Az idén, a tervidőszak befejező évében, 62 ilyen beruházást tartanak számon. Az építkezések Komszomol-véd- nökségének hagyománya a húszasharmincas évekre nyúlik vissza. Kezdetben az ifjúság a nagyipar alapjainak lerakásában, az ötvenes években pedig a szúzföldek meghódításában vett részt. Ma a Komszomol a legkülönbözőbb népgazdasági ágazatok fejlődését támogatja, sőt egész ipari körzetek, területi termelési központok felett vállal védnökséget. Az ifjúsági brigádok kiveszik részüket az energetika, a színesfémkohászat, valamint Szibéria és a Távol-Kelet termelőerőinek gyors ütemű fejlesztéséből. Az össz-szövetségi Komszomol- építkezések sorába tartozik például a kanszk-acsinszki höenergetikai központ. Elkészültével a központ 10 hőerőműve annyi villamos energiát fog adni, amennyit a Szovjetunióban 1959-ben egy év alatt termeltek. A hetvenes évek elején kezdődött meg a kurszki vasérc- és bauxitlelő- helyek kiaknázása. A 120 ezer négyzetkilométernyi területen bányákat nyitottak, s a nyolcvanas években az ifjúsági brigádok részvételével megindulhatott a villamosenergetikai-ipar és a gépgyártás kiépítése. Nagyszámú komszomolista dolgozik Dél-Ja- kutiában is. Az itteni területi termelési központ lesz a Szovjetunió egyik legfontosabb kokszolható-szén bázisa. A szovjet ifjúság tevékenyen vesz részt a hosszú távú energetikai program megvalósításában. Mivel az idén már a nyugat-szibériai mezők adják a Szovjetunió kőolaj- és földgáztermelésének több mint a felét, a Komszomol komoly erőket csoportosított erre a vidékre. Nagy részük volt a fiataloknak abban, hogy 1983-ban, hónapokkal a határidő előtt üzembe helyezhették a Nyugat-Szibériából Nyu- gat-Európába vezető Urengoj-Poma- ri-Uzsgorod gázvezetéket. Ugyancsak Nyugat-Szibériából indul ki az a hat - Komszmol-védnökséggel létesült - transzkontinentális gázvezeték, amely a Szovjetunió európai országrészébe szállítja az értékes energia- hordozót. Közülük az utolsót, az Urengoj - Központ-2 gázvezetéket az idén adják át rendeltetésének az ifjú építők. Részt vesznek a komszomo- listák a kazahsztáni olajlelőhelyek és az Asztrahányi terület gázlelőhelyeinek kiépítésében is. Fiatalok kezdték meg a Tazov-fél- szigeten a jamburgi földgázmezők kiaknázását. A sarkkörön túli településre vasútvonalat vezettek, építik az ipartelepeket, s lefektették annak a gázvezetéknek az első szakaszát, amelyen az 1989-1990-es évektől kezdődően az európai KGST-orszá- gokba továbbítják a szovjet nyersanyagot. Az elképzelések szerint a vezetéken szállított földgáz mennyisége eléri majd az évenkénti 20-22 milliárd köbmétert. A Komszomol-építkezések történetében a legnagyobb vállalkozás kétségtelenül a Bajkál-Amur Vasútvonal létrehozása volt. A BAM építése 1974 tavaszán kezdődött. Akkor az első össz-szövetségi komszomolista építőcsapatnak 600 önkéntes tagja volt. Tíz év alatt a Komszomol összesen 45 ezer fiatalt irányított az építkezésre. Több tucat kilométernyi alagút, több száz híd, sok vasútállomás, valamint jónéhány új város és település hirdeti eredményes munkájukat. A komszomolisták fő erőfeszítései most arra irányulnak, hogy felépítsék a BAM-övezet népgazdasági fontosságú létesítményeit, s létrehozzák Szibéria északi és északkeleti részén a vasút szárnyvonalainak hálózatát. A Komszomol-védnökség kiterjed a mezőgazdaságra is. Az idén 47 mezőgazdasági beruházást nyilvánítottak Komszomol-építkezéssé. Jelenleg a legsürgetőbb tennivaló az Orosz Föderáció nem feketeföldű övezetében a meliorációs program végrehajtása. A körzet óriási, a Szovjetunió európai részének 6 autonóm köztársaságát és 23 területét öleli föl. A legutóbbi 10 évben 60 milliárd rubelt fordítottak az itteni mezőgazdasági bázis gyarapítására, kétszer annyit, mint a megelőző évtizedben. Emellett 6,7 millió hektáron végeztek talajjavítási munkálatokat. A tervek szerint a legközelebbi években a me- liorált területek nagyságát megkétszerezik, s ebből a munkából az ifjúság is kiveszi részét. Az ifjúsági építkezéseken számos munkaverseny-mozgalom bontakozott ki, s kialakultak új munkaszervezési formák is. A többi között bevált az önelszámoláson alapuló brigádvállalatok rendszere. Jelenleg ezen az alapon dolgozik az ifjúsági építő kollektívák 40 százaléka, náluk a munkatermelékenység 30 százalékkal magasabb az ágazati átlagnál. A BAM fiatal építői a brigádvállalások alapján végezték el a munkák 80 százalékát. A BAM.-komszomolistáinak kezdeményezésére született meg „Az építkezés gazdája vagyok“ mozgalom. A résztvevők 1976 és 1981 között 39 millió rubel értékben takarítottak meg több száz tonna hengerelt árut, több ezer tonna cementet és faanyagot. Vonzóak az ifjúsági építkezések feltételei is. A Szibériába, az északi körzetekbe és a Távol-Keletre utazó fiatalok nehéz munkájukért cserébe sokféle kedvezményben részesülnek. A 18:5 rubeles országos átlaggal szemben az ifjú építők átlagos bére 301 rubel. Kapnak bérpótlékot, az átlagosnál hosszabb szabadságot, s színvonalas szakképzést is. Intézkedések egész sorát hozták annak érdekében, hogy a távoli körzetekben munkát vállaló fiatalok megfelelő lakáskörülményekhez jussanak, s ne legyenek elzárva a művelődés, a kultúra és a sportolás lehetőségeitől sem. Ezek a körzetek előnyt élveznek az állami lakásépítési beruházásoknál, a gyermekintézmények létesítésénél, az egészségügy, a kereskedelem és a közétkeztetés fejlesztésében. Mindent megtesznek azért is, hogy a fiatalok ne érezzék magukat távol a Szovjetunió nagy kulturális központjaitól. Amíg épülnek az új települések és iparközpóntok, együttműködési szerződés alapján vendégművészek lépnek fel rendszeresen. Például amikor a BAM épült, a moszkvai Nagy Színház társulata az elsők között kötött szerződést az építőkkel, s gyakorta vendégszerepeit Tinda művelődési házában. , Az építkezéseken sorra alakulnak a klubok és az öntevékeny művészi csoportok. Jelenleg csaknem 1000 amatőr együttes működik a távoli körzetekben. Biztosítják a továbbtanulás lehetőségeit is. A közép- és felsőfokú szak- oktatási intézmények esti és levelező tagozatokat hoztak létre az építkezéseken. Egyedül a BAM-on 3000 építő fejezi be évente közép- és felsőfokú tanulmányait a nagy szibériai iskolaközpontok, Habarovszk, Ir- kutszk, Blagovescsenszk kihelyezett intézményeiben. Mindennek köszönhető, hogy a távoli körzetekben jóval kisebb a munkaerővándorlás, mint általában az építőiparban. (APN) iimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Afganisztán-Pakisztán * m
