Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-06 / 49. szám
ÚJ szú 985. XII. 6. A somorjai (Samorín) versenylótenyésztés országos hírű. A gazdag hagyományokra támaszkodó mai tenyésztési munka és kutatás egyik fontos része az úszori (Kvetoslavov) telep vezetőjének, Duruttya Mihálynak a kezében összpontosul. A kassai (Koáice) születésű mezőgazdasági mérnök a főiskola befejezése után néhány évet Muráéban töltött, ahol a hegyi lovak tenyésztésével foglalkozott. Ezután került a Csallóközbe, ahol a lovak etológiája, vagyis viselkedéstana iránt kezdett érdeklődni. Kandidátusi munkájának a címe „Az angol telivér viselkedéstana.“ A téma módfelett érdekli, ezért szívesen beszél megfigyeléseiről.- Miért hasznos a lovak viselkedését tanulmányozni!- Azért, mert még mindig nem tudunk róluk mindent, holott a szakemberek többsége abban hitben él, hogy a kisujjában van a lótenyésztés tudománya. Az etológiával kevés szakember foglalkozik Csehszlovákiában. Ugyanez állítható a többi KGST országról is, pedig sokkal eredményesebb lehetne a munkánk, ha a viselkedéstan felismeréseit a gyakorlatban is alkalmaznánk. Mondok egy példát. Ha tudjuk, hogy miként viselkedik egy csikó élete első napjaiban, azaz mennyi időt tölt el fekvéssel, szopással, mozgással, játszással, vagy az anyja közelében, elejét vehetjük esetleges megbetegedésének. Ha például megfigyeltük, hogy eleinte napi kilencszáz percet fekszik, akkor nagyon kell ügyelni arra, hogy elegendő száraz almot tegyünk alá, nehogy felfázzon. A versenylovat sem kényszerítenénk két héttel a vesztes versenye után mindenáron győzni, mert tudjuk, hogy a legjobb paripát is megviseli, „lehangolja“ az elszenvedett vereség. Idő kell rá, hogy kiheverje, s újból küzdőképes legyen. Ezért történhet meg, hogy az agyonhajszolt mén szívinfarktust kap, s szemünk láttára pusztul el a versenypályán. .- A néhány napos csikó is játszik? Mit árul el a viselkedése?-Kandidátusi munkám az április 19- én világra jött Fidzsi megfigyelésére irányul. Születése óta figyelem ezt a csikót. A környezetéhez tartozó eszközökkel, például a lánccal, az istálló egyéb tartozékaival, s persze az anyjával is nagyon szeret játszani. Már az anyját is tanulmányoztam. Amikor kiszemeltük, befejezte a versenyzést otthagyta a sok izgalmat, hogy megnyugodhasson, s alaposan felkészülhessen első anyai szerepére. A versenyzés nagyon meghajszolja és kimeríti a lovakat, sokági tart, amig egy békésebb környezetben megnyugszanak. Frédánál, így hívják Fidzsi anyját, ez egy évet tett ki. Egyébként a lovaknál is sokféle „jellem" található, mint az embereknél. Vannak irigyek, féltékenyek, lusták, törtetők, szerények, szelídek és így tovább.- Ez a kanca honnan származik?- Fréda pompás angol telivér, a chuch- lei állami versenypályáról került hozzánk, nagydíjakat nyerő, példás küzdő- szellemű, veszteni szinte nem is tudó alkat. Kis, mondhatnám törékeny termettel született, de küzdeni tudása, akarása folytán valóságos atlétává nőtte ki magát. Remek karakterű ló. Meg kellett hozzá keresnünk a megfelelő apát, jgy kapta a híres skótot, amely a legdrágább fedezőmén volt az országban. Amikor az apai szerepkörre kiszemeltük, tizenöt éves volt, a világ legjobbjai között tartották számon, megnyerte például az (r Derbyt. A világ legkiválóbb lovainak washingtoni viadalán a második lett, huszonhét nagy versenyen indult, huszonháromszor győzött. Sajnos, idő előtt múlt ki.- Mi történt vele?- Egy kimondottan civilizációs beteg- sébe pusztult bele, átfúródott a gyomorfekélye. Úgy látszik, megviselte a sok izgalom, a stresszek. Sajnos, a lovakat is elérték a civilizációs ártalmak, pedig hősiesen tartották magukat, habár a legrégebben háziasodtak. A ló véleményem szerint a legtökéletesebb állatfaj. Nem hízott el, az izomzata nagyszerű. Fejlődését gyakran befolyásolták a történelmi körülmények. Amikor háborúkba vitték a lovakat, s páncélos vitézek ültek rajtuk, meg kellett erősödniük. Hatottak rájuk az értelmetlen divatáramlatok is, voltak idők, amikor a tarka, vagy a különleges színű paripák voltak a „menők“.- Mikor került sor a fedeztetésre?-Tavaly májusban. Egyébként Fidzsi lett a csődör utolsó ivadéka.- Nem volt nagy a korkülönbség a két szülő között?- Nem. A tizenöt éves csődör érettnek számít, tele jó tulajdonságokkal. A négyéves kancának ez volt az első csikója, ez is kancácska lett. Fekete, mint az apja, testállása az anyjáé. Eszményi ló válhat belőle: száraz, vékony lábacskái vannak, de széles, jól domborodó a mellkasa, amelybe nagy tüdő, erős szív fér.- A kancák és a csődörök együtt versenyeznek?- A legjobbak igen, de vannak külön „férfi“ és „női“ nagydíjak is. Érdekes, hogy az utóbbi öt év eredményei alapján a kancák hovatovább fölénybe kerülnek a ménekkel szemben. Több fontos versenyen lepipálták őket.- Mennyire fejlett a ló értelme?- Értelem alatt természetesen nem acirkuszi „számolómúvészetüket“ értem, ez betanítás kérdése, semmi köze az állat intelligenciájához. Azt, hogy a lóval milyen jól lehet kommunikálni, csakis hosszú évek alatt mérhetjük fel, ha szinte együtt élünk velük, és akkor meggyőződhetünk róla, hogy valamennyi állat közül az ö intelligencia-hányadosuk a legmagasabb. Ez az állat a füle, a bőre mozgatásával is „beszél“, beszédes a tekintete is, és persze horkantásai, nyerítései, só/ hajai is kifejezők. Ezért mondogatom gyakran tréfásan, hogy a ló is ember. És éppen viselkedésének a tanulmányozása által tudjuk a lehető legjobb teljesítményre sarkallni, mert így ismerhetjük meg a kedélyét, felmérhetjük milyen erőben van, mennyire terhelhető, stb. A ló tanulékony, hiszen az agya fejlett, jó az emlékezőtehetsége, fejlett a veszély érzéke, ösztönei bámulnivalóak. Ismétlem: tökéletes állat, szinte nem találni rajta hibát.- Mi a mai, korszerű versenyló-tenyésztés feladata?- A világ valamennyi telivértenyésztő telepén azon fáradoznak, hogy eredményes, a klasszikus (2200-2600 méter hosszú) távokon kifogástalanul versenyző csődörökhöz, kancákhoz jussanak. A legújabb megfigyelések alapján az ilyen egyed kitenyésztéséhez két, azelőtt hosszú távon versenyzett szülőt kell találni, s ezeket párosítani. Ez a módja annak, hogy a lehető legjobb tulajdonságú egyedhez jitssunk. Fidzsi szülei is ilyenek voltak.- Mennyi a vemhesség ideje a lovaknál?- Háromszázharminc nap - plusz-mínusz húsz nap tolerancia.- Hogyan viselkedett Fidzsi anyja közvetlenül a szülés megindulása előtt?- Fréda az esti etetésnél nem nyúlt a zabjához. Este tíz óra körül elkezdett körbe-körbe járni az istállóban, kiverte a verejték, egyre gyakrabban ivott vizet, majd megindult a tejképződés, szinte spriccelt belőle a tej. Éjfél után kettőkor lefeküdt, és néhány percen belül - külöFidzsi nősebb gond nélkül - világra hozta Fi- dzsit.- Miért éppen a Fidzsi nevet kapta a kancácska?- Hagyomány, hogy az újszülöttet az anya nevének kezdőbetűje után nevezik el, és hogy ne adjunk valami már ismert nevet a kiskancának, a Fidzsi mellett döntöttünk, a híres paripák nevei ugyanis nem örökölhetők.- Mi történt Fidzsivel az első percekben?- Amikor a világra jött, szárazra törülték, aztán odatették az anyja mellé, „aki“ végignyalogatta. Egy negyedóra múltán anya és lánya nyerítéssel köszöntötték egymást. A ló érzékeny állat, ezért Frédát megsimogattuk, megdicsértük, becózget- tük - „szép csikót hoztál a világra, Fré- dácska“ mondogattuk, és ez a kanca éppen úgy viselkedett a dicséreteket hallva, mint egykor, a győztes befutások után: büszke volt, jólesett neki az elismerés. A csikó egy fél órán belül talpraug- rott, keresni kezdte az anyja tőgyét, hogy szophasson. Ebben a műveletben segítettünk neki. Ezután az újszülött egy védőoltást kapott, hogy ellenállóbb legyen a fertőzésekkel és megbetegedésekkel szemben, majd otthagytuk az anyjánál, hogy foglalkozzon vele. A szénához vezette, figyelte, mikor akar szopni, stb. Frédából szinte sugárzott az anyai büszkeség, annak öröme, hogy ez a kicsi ló az övé, hogy neki kell vigyáznia rá, vagy megvédenie. Fidzsivel féléves koráig együtt jártak a legelőre, az anya tanít- gatta lovacskáját, végigtisztítgatták egymást, játszottak, együtt élték az életüket. Én közben megfigyeltem, mennyi időt tölt el a lovacska fekvéssel, milyen gyakran (és mennyi ideig) eszik, mennyit jár, hányszor szop, hányszor iszik vizet, hogyan pihen, milyen az idegállapota: Mikor feszült, mikor nyugodt, vagy játékos? A csikót hat hónap után elválasztottuk, elkezdte élni önálló életét.- Mi lesz Fidzsiből? Milyen sors vár rá?- Ez a pompásnak ígérkező lovacska jól kezdte az életét, ez idáig még nem volt beteg, igaz, különleges bánásmódban részesült, hiszen az ilyen állat értéke pénzben szinte felbecsülhetetlen. Egy éves koráig a társaival cseperedik, majd a versenyistállóba csoportosítjuk, ahol megkezdődik a felkészítés a versenyzői pályafutásra. Valamennyien derűlátással nézünk a jövőbe, ennek a lónak jól kellene futnia! BATTA GYÖRGY Sikeres gabonatermesztők A gabonatermesztés a Losonci (Lucenec) járásban is látványosan fejlődött az elmúlt években. Amíg az 1961-65-ös évek termésátlaga csupán 1,73 tonna volt hektáronként, ugyanakkor a most befejeződő ötéves tervidőszakban ennek több mint két és félszeresét érték el a gazdaságok. Időközben persze sokat változtak a körülmények, a termelési feltételek is. Az efsz-ek és az állami gazdaságok nagy gondot fordítottak a talaj termő- képességének a növelésére, a korszerű mezőgazdasági gépek beszerzésére, a szakemberek képzésére, valamint a tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazására. Mindez jelentős sikereket hozott, ezeket azonban korántsem tekintik tovább már nem fokozható csúcsteljesítménynek ebben a járásban. Az efsz-ek és az állami gazdaságok a 7. ötéves tervidőszak gabonatermelési tervét itt 100,77 százalékra teljesítették. Közel háromszázezer tonna gabonát állítottak elő. Az össztermelést meghatározó tizennégy mezőgazdasági nagyüzem közül tizenegyben volt sikeres a terv teljesítése, míg három gazdaság nem tudott megbirkózni a feladatokkal. Az elsőség a Tomaáovcei Efszt-t illeti, a Látkyi és a Cinobaöai Efsz előtt, ugyanakkor a Losonci Magtermelő Állami Gazdaság nyújtotta a legkevesebbet, ahol csak 94 százalékra teljesítették a tervet. Meglepetés a Buzitkai Efsz gyenge teljesítménye is, ahol csupán a jó kukoricatermésnek köszönhetően javult a helyzet. Az idei termést a közepesnél jobbnak tartják a járásban, összesen 65 901 tonna gabonát takarítottak be, ami 4,43 tonnás átlagos hektárhozamnak felel meg. Sok ez vagy kevés? Nézőpont kérdése. Ha a korábbi esztendő rekordtermését vesszük figyelembe, akkor kissé kevésnek tűnik, ha viszont az idei termesztés körülményeit, úgy nem lehet különösebb ok a panaszra. Az őszi szántás-vetés körül nem volt különösebb gond, de rendkívül kemény volt a tél, s kissé megviselte a kalászosokat. Tavasz- szal árvizek és belvizek tizedelték meg a termést, később jégverés és vadállomány tett kárt benne, összesen 638 hektárral csökkent a gabonafélék vetésterülete. A hozamok szerinti rangsor élére az idén is a galsai (Holiáa) Május 1. Efsz került 5,3 tonnás átlagos hozamával, megelőzve az 5,11 tonnát elérő TomáSovcei Efszt-t. Tavaly ugyan mindkét gazdaságban hat tonnánál nagyobb termést takarítottak be, de az említett körülmények miatt eleve nem számítottak a csúcsteljesítmények megismétlődésére. Jóval többet vártak viszont a járási szakemberek a kalinovói, a buzitkai és a söregi (Őurice) szövetkezettől. A Kalinovói Efsz természeti adottságai például csaknem azonosak a tomáéovcei szövetkezetével, mégis igen jelentős különbségek vannak az eredményeik között. Hasonló eltérés tapasztalható a Füleki (Firako- vo) Állami Gazdaság és a Buzitkai Efsz eredményei között, az előbbiek javára. A fenti összevetésekből is kitűnik, hogy nagyon sok múlik az emberek hozzáállásán, hozzáértésükön. Néhány gazdaságban, például Galsán, Bátkán és Lovinobafiában előfordult, hogy gabona után gabonát vetettek, s az említett gazdaságokban ezt az idei őszön sem tudták teljes mértékben elkerülni. A fajtamegválasztást illetően sok tapasztalatot hozott az idei esztendő. Bebizonyosodott például, hogy milyen káros, ha csak egykét fajtához ragaszkodnak a termelők. Az idei aratás során a legjobb termést az Iris, a Danubia és az Odra búzafajták adták, ezzel szemben a Hela és a Vala csalódást keltett, noha korábban éppen ezek a fajták hoztak jó eredményeket. A gabonatermesztők hagyományos járási tanácskozásán az idén is rámutattak a szakemberek a termelésben tapasztalható fogyatékosságokra. Nem minden gazdaságban végzik például kifogástalanul a szántást és a talajelőkészítést, s a vetési határidők betartását sem tekintik kötelezőnek. Jelentős tartalékok vannak még a tápanyagok szakszerű utánpótlásában és az istállótrágyázásban is. Évente csak a szántóföldek negyedrészét meszezik, ami nagyon kevés, különösen a hegyvidéki körzetekben. A gyomoso- dás is korlátozza a termelési eredményeket. Az elmúlt hetekben járásszerte igen nagy gondot fordítottak a magágy előkészítésére és a vetésre. A rendkívüli szárazság ellenére az őszi búza vetését a legtöbb gazdaságban elvégezték, s a repce magja is a tervezett időben került a földbe. HACSI ATTILA llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Segítettünk megkeresni az anya tógyét OldfichPemicafelvótlei
