Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-06 / 49. szám
I smerek egy anekdotát: az étterem vendége fizetni akar és odahívja a pincért, aki mikor az asztalhoz lép, elnézést kér a vendégtől, s azt mondja: a számítóközpontban van a számlája, húsz perc múlva elkészül. Némi túlzás van ugyan benne, de ez mégis találó példa arra, amikor a számítástechnika nem segíti, hanem akadályozza az embert. Sajnos elég gyakran előfordul az ilyesmi. Igaz, egészében véve az ellenkezője bizonyítható, vagyis, hogy a számítógép mindig az ember javát szolgálja. Nálam beavatottabb gyakorlati szakemberek azonban tudják, hogy vannak elmarasztalandó példák is. A számítástechnika kihasználásában, elosztásában, a programozásban, egyszóval a számítógépek gazdaságos üzemelésben. Csehszlovákiában körülbelül négyezer nagyobb számítógép üzemel. Értékük mintegy 30 milliárd korona. Fél, egy, ritkábban két és csak kivételes esetekben dolgoznak több mint két műszakban. A számítóközpontokban országszerte mintegy 60 ezer embert alkalmaznak: fele-fele arányban programozók, tervezők-analitikusok ill. műszakiak, operátorok. A programozók gyakran olyan programokat dolgoznak fel, amelyeket valaki már korábban elkészített. Csak azért, mert nincs központi programtárunk, s az is előfordul, hpgy a termelő a számítógéphez még az alapvető programokat sem szállítja le. Ezek alapján tehát az étterem vendége is csupán húsz perc múlva kaphatja meg a számlát. Lehet, hogy azért, mert az étterem vezetőjét valaki rákényszerftette, hogy pipázza ki feladatai közül, a tudományos-műszaki haladásra szánt sort 's vegye meg a számítógépet. És közben meg sem kérdezte tőle: van-e hozzá kezelőszemélyzete, elkészült-e a klimatizációs helység, a program. Nem hiszik? Nézzük csak a konkrét példákat. VÁSÁRLÁS - MINDENÁRON Amint azt a számítástechnika kihasználásáról készült felmérés megállapította: a prágai Katonai Építóvállalatnál az EC 1040 számítógép több mint 2,5 műszakban dolgozott. Ezzel szemben a vamberki Antonín Zápotocky Vasműben valamivel kisebbszámítógépmindössze30százalékos • kapacitáskihasználással üzemelt. Miért? Egyszerű a válasz: a katonai építóvállalatnál szükségük volt rá, ezért kihasználták, ami Vamberkben nem volt érvényes. A szakemberek figyelmeztetnek: ez a mutató a számítástechnika hatékonyságának nem egyedüli kritériuma. És igazuk van. Mert az egyik számítógép egy műszak alatt az egész üzem termelését irányíthatja, a másik két műszakban horoszkópokat vagy Marilyn Monroe képeket „gyárthat“. Másfelől azonban az sem fogádható el, ha a húszmillió koronás vagy még ennél is drágább berendezés csak fél műszakban üzemel. A számítógépvásárlás pedig folytatódik. Kell-e vagy kötelezó-e? - merül fel a kérdés. Hiszen szükség van korszerű tervezésre, s a munkaszervezésben és irányításban is nélkülözhetetlen. Biztosítani kell a műszaki haladást is. Ez mind rendben lenne, ha nem csúszna bele hiba. Hogyan fordulhat elő - mint a Kelet-csehországi kerületben végzett ellenőrzésből kiderült -, hogy egész sor számítógép naponta csak három órát üzemel? Vagy a Tyniété nad Orlicí-i Elitexben egész évben ládákban hevert? Mindenképpen túlzottan szerephez jutottak a lokális érdekek. Jaromír Polocti mérnök, a vamberki vasmű igazgatója így magyaráz: „Csak 30 százalékra használjuk ki a számítógépet, hosszabb időre nincs is rá szükségünk. Hiányzik a szakképzett munkaerő, gondjaink voltak a számítóközpont kiépítésével." Arra a kérdésemre, hogy miért vásároltak számítógépet, nehéz volt válaszolnia. A prágai székhelyű másodlagos kohászati termelést tömörítő termelési-gazdasági egységben, amelybe a vállalat is tartozik, ugyanis betervezték megvásárlását, de jövőbeni kihasználásáról, a műszaki és káderkérdésekről hallani sem akartak. Még annak lehetőségéről sem, hogy átadnák a számítástechnikai vállalat kerületi üzemének, amely szerződéses alapon elvégezné szükséges szolgáltatásaikat. Eközben a szervizüzem hiába várt a számítógép leszállítására, pedig mindennel elkészült azonnali felszereléséhez. Hiába tárgyalt erről a két vállalatigazgató, a termelési-gazdasági egység nem egyezett bele az áthelyezésbe. A felettes szerv döntéséről nincs mit vitatkozni és így a vezérigazgatóságon pontot tettek a tudományos-műszaki fejlesztés tennivalói után. FORDÍTVA IS LEHET! A Hradec Králové-i példa nem az egyedüli, mert hason- lóakra másutt is rábukkanhatnánk. De a hradeciek voltak az elsők, akik az előbbi fajta „elosztást“ nem tűrték tovább. A felmérés után a knb mellett olyan munkacsoportot hoztak létre, amely a társadalmi érdekek érvényesítésével - kihasználva a nemzeti bizottságok koordinációs tevékenységének új formáit - befolyásolni kezdte a számítástechnika elosztását. Tagjai - a CSKP kerületi bizottságának támogatásával - arra törekednek, hogy a számítógépek oda jussanak el, ahol felkészültek befogadásukra, a felkészületleneket pedig inkább lebeszélik szándékukról. Máshol összevont beruházásokat, vagy a számítógépeknek a számítástechnikai vállalatokba való átutalását javasolták azzal, hogy majd kihasználják ezek szolgáltatásait. Tehát éppen fordítva közelítették meg a problémát. Nem úgy, mint korábban, amikor először számítástechnikát szereztek be, aztán keresték, hogy mire lenne használható, kezelőszemélyzet és helységek után is csak akkor néztek - mindenáron. Annak szellemében: ha valami „otthon" van, az már a miénk. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy ez nem sokat jelent, pontosabban elég keveset. Jifí Nyvlt mérnök, a szóban forgó kelet-csehországi bizottság alelnöke konkrét példákkal huzakodik elő: a par- dubicei Prefa átengedte számítógépét a számítástechnikai vállalatnak! Ugyanígy tett a náchodi Rubena, a pardubicei Tesla és más vállalatok vezetése. Ők már kiszámíthatják a vásárlási és üzemelési költségek megtakarított összegét, így aztán a Rubenából Oldfich Maiina elmondhatta: a vásárlás helyett megmaradt négy millió koronájuk, 25 dolgozójukat nem kellett erre a munkára átcsoportosítani, elkerülték az üzemelési és a szakemberképzési kiadásokat stb. Oldfich Danők, a Nővé Mesto na Metují-i nehézgépgyár igazgatójának még meggyőzőbb bizonyítékai vannak a tervező és irányító munka ésszerűsítésének hatékony módozataira. A termelésirányításra két kis számítógépük van, amelyek a terminálhálózat alapjául szolgálnak, vagyis kapcsolatot tartanak a kerületi székhely nagy számítógépével, amelyet átengedtek a Hradec Krá- lové-i Számítástechnikai Vállalatnak és így nemcsak a vásárláson, hanem az üzemelésen is évente néhány milliós nagyságrendű megtakarítást értek el. „A szolgáltatásért évente 1459 ezer koronát fizetünk“ - mondja. - „Ha figyelembe vesszük, hogy a leírások évente 2 milliót, a beszerzési költségek 17 milliót tesznek ki, s a számítógép üzemelésének bérköltségei szintén egymillióra rúgnak, nem mondhatok mást, mint hogy jól tettük, amikor a számítógépet átengedtük a szakvállalatnak.“ HA EGY KERÜLETBEN MEGY... ...mehetne máshol az országban is. Vagy mégsem? Tudományos-műszaki fejlesztést kimutatni minden áron nem kifizetődő. Mit ér egy kipipázott sor az iratokban, ha a dolgozók csak fél műszakra szereztek számítógépet? Miközben a Kelet-csehországi kerületben sokasodnak a példák arról, miként lehet hatékonyan összevonni a beruházási eszközöket, vagy szakvállalatra bízni a számítástechnikát. Jifí Nyvlt pedig már további lépéseikről beszél:- Elkészült egy szervezési modell, amely hatékonyabbá teszi munkánkat és a javasolt kerületi terminálhálózati rendszer - a vállalatok kis számítógépeinek a kerület számítóközpontjával való összekapcsolása - keretében alapul szolgál további tevékenységünkhöz. Ebbe belekerül a Cseh Statisztikai Hivatal Kerületi Igazgatósága, a nemzeti bizottságok és más szervezetek, továbbá 24 kiválasztott vállalat is. Feltételezhetően a modellen belül a 8. ötéves tervidőszakban 207 millió korona beruházási költséget lehet azzal megtakarítani, hogy nem vásárolunk fölöslegesen számítógépet. Ezzel munkaerőt is takarítunk meg. így a következő öt évben 340 dolgozóval kevesebbet kell felvennünk az új számítóközpontokba. Energiamegtakarításban 500 gigajuolét mutathatunk ki, üzemelési költségcsökkenésben 65 millió koronát. És van még egy igazi prognózisunk. Ha azt feltételeznénk, hogy a kísérlet a többi kerület mindössze 40 százalékában terjedne el, akkor is a CSSZK-ban 1989-tól 1995-ig 870 millió korona beruházási költséget, 1300 munkaerőt és 160 ezer GJ villamosenergiát lehetne megtakarítani. De mit szólnak ehhez a számítástechnikai vállalatnál? Bírnak-e lépést tartani? Szinte mindig ezek a kérdések jártak a fejemben, amikor azt hallottam, hogy a saját számítógép helyett inkább a szervizt részesítsék előnyben. Egyelőre még a vállalat nem panaszkodik. De mi történik akkor, ha a terminálhálózattal együtt nemcsak a Cseh Statisztikai Hivatal szervezetei, hanem 24 vállalat is kihasználja majd a számítástechnikai szolgáltatást? Nem ruházzák-e át a számítógép-beszerzés anyagiakban is kimutatható terhét a szakvállalatra? Erre Milan Nősek vállalati igazgatótól kaptam választ.- Az igaz, hogy a kísérlet nyomán szolgáltatásaink is kibővültek. Termelési bázisunk is nagyobb lesz, több alkalmazottat foglalkoztatunk majd. Azt is elmondom, hogy 200 dolgozóra lenne szükségünk. Amint értesült róla: a kerületben 340 munkaerő megtakarításával számolnak. Egészében véve azonban a szükséges szolgáltatás biztosításához az igazi szakembereket hozzánk vonjuk össze, s így a kerület vállalatainak 140 emberrel kevesebbet kell foglalkoztatniuk. A szervizszolgáltatást pedig képesek vagyunk végezni, ha kibővül a géppark és a javasolt mértékben emelkedik a munkaerőlétszám. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Mindössze annyit: elég a kevesebb számítógép, de ezek legyenek jobban kihasználva. Mint a Hradec Králové-i Számítástechnikai Vállalatnál, ahol több mint két műszakban üzemelnek. A HRADECIEK ÉS MÁSOK Hogy Hradecben már minden rendben van, azt kerület- szerte senki sem állította. Végül is nemcsak róluk van szó, hanem valamennyi kihasználatlan számítógépről, ami társadalmi szempontból káros jelenség. Hradecben elkezdtek valamit, jelentkeztek az első eredményei és merész elképzelésekkel szeretnék ezt folytatni. De hogyan lehetne őket támogatni? Mit lehetne tenni a kísérlet hazánk más kerületeibe való átültetéséért? Mert a hradeciek már erről is töprengtek, próbáltak másokat is követésükre ösztönözni. Végül is a kísérlet országos méretű kiterjesztésére központi intézkedéseket is kellene hozni. Azzal a kérdéssel, hogy tudnak-e a központi szervek a hradeci kísérletről és egyáltalán támogatják-e, az Állami Tudományos Műszaki és Beruházási Bizottságra indultam. Pontosabban az ennek megvalósításával megbízott Számítástechnika Ésszerűsítésének Intézetébe, amelynek igazgatója Miroslav Jelinek így vélekedett:- Több tárgyalás után a hradeci kísérlet bekerült a 08- as állami célprogramba, amely az elektronika kiválasztott népgazdasági ágazatokban való alkalmazását tartalmazza. A kelet-csehországiak kezdeményezően elvégzett felmérésük útján rámutattak a számítástechnika kihasználásának egész sor fogyatékosságára. Olyan megoldást találták, amely a társadalmi érdekeket minden egyéb érdek fölé helyezi. Elterjedése más kerületekben is megvalósulhat, kiváltképp azután, hogy része lett a 08-as állami célprogramnak. Azt mondják, a jó példa vonzó. így lehetne ez a számítástechnika kihasználásával is. Mert a hradeci kísérlet mellett más példák is vannak. Hasonló úton járnak a Szovjetunióban, ahol már 15 köztársasági és 363 területi számítóközpont működik közre a terminálhálózat hatékony üzemelésében, oly módon, ahogy a közeljövőben Hradec Královéban is szeretnék bevezetni. Hasonló módon járnak el az NDK-ban. De már itthoni példákat is hozhatunk fel a számítástechnikai szolgáltatás kihasználásának korszerű elemeiről. Peter Oravec, a Bratislavai Alkalmazott Kibernetikai Intézet igazgatója a KGST-államaiban egyelőre egyedülálló számítógéphálózatot említ: Bratislava, Prága és 2ilina összekapcsolásával kis, középnagyságú és nagy számítógépek rendszere működik. Korszerű szolgáltatás, értékes ismereteket nyújt, s a technika maximális időbeni kihasználását jelenti. SZEMLÉLETVÁLTÁSBAN BÍZVA Remélhetően még kevesen vannak, akik már rászoktak a számítógépek adminisztratív elosztására, arra, hogy ezek a gépek naponta egy műszaknál kevesebbet dolgozzanak, s fölösleges munkával készítenek hozzájuk programokat. Minden bizonnyal, apadni kezd azoknak a száma, akik a rezortizmus, s a vállalati érdekek szellemében a saját számítógépükért „kinek mi köze hozzá" alapon kardoskodnak majd. Egyre többen lesznek, akik a hradeci kísérlet végrehajtása mellett állnak ki, fontosnak tartják a termin^jhálózat, a programtár és a számítástechnika újszerű szolgáltatásait, elősegítve ezzel a tervezés, munkaszervezés és irányítás, valamint a tudományos tevékenység javítását. Hogy a CSKP KB 8. ülésének szelleme, s a számítástechnika ésszerű kihasználásának programja gyakorlati eredmények nyomán jusson el vállalatainkba: kerületeinkbe. Ez mindenképpen szükséges. A végső hatékonyság miatt, s azért is, mert a számítástechnikába 30 milliárd koronát fektettünk be. Semmi esetre sem engedhetjük meg magunknak, hogy ez kihasználatlanul maradjon. MILAN ŐERVENKA A \ ÚJ SZÚ 6 1985. XII. 6. ▲ Amikor még szórakozás a számítógép kezelése (Gyökeres György felvétele)
