Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-06 / 49. szám
ÚJ szú 5 1985. XII. 6. rétién katona és a vértanúk emlékművénél. Megtekintjük az iraki nők életét bemutató kiállítást, megismerkedüpk ügyességükkel, de azzal a szenvedéssel és az áldozatokkal is, melyeket az iraki néptói ez a szörnyű háború követel. La- mea Murad menyasszony például nászéjszakáján lett egy tüzérségi támadás áldozata - a robbanás leszakította mindkét karját, további súlyos sérüléseket szenvedett és két nap elteltével meghalt. Ebben a felesleges konfliktusban becslések szerint már több mint félmillió ember vesztette életét, óriási anyagi és kulturális értékek mentek veszendőbe, olyanok, melyeket több nemzedék hozott létre. Sajnos azonban, állandóan dollármilliár- dokat „fektetnek be“- hadműveletekbe ahelyett, hogy ezeket az összegeket a sürgető szociális és gazdasági feladatok megoldására, a nép javára fordítanák. A katonai kiadásokat havonta több mint egymilliárd dollárra becsülik. De az iráni-iraki vérontás tragikus következményei már ma elég meggyőzően bizonyítják, hogy ezt a konfliktust katonai eszközökkel nem lehet megoldani. Kísérőnk, Ala Khalil, a tájékoztatási minisztérium osztályvezetőjének helyettese azt magyarázza, hogy Irak kész a konfliktus békés rendezésére. Bagdad lakói nem beszélnek sokat a háborúról. Az utcákon normálisan folyik az élet. Tiszta, kék egyenruhákba öltözött gyerekekkel találkozunk, akik az iskolából mennek haza, az üzletek nyitva vannak és tisztességes az ellátás, főleg ami a gyümölcsöt és a zöldséget illeti. Mindenütt rend és fegyelem uralkodik. érkezünk, melynek mindkét oldalán árkádok árnyékolják a járdát. A piacon hangzavar uralkodik, álldogáló csoportok nézegetik, próbálják az árut és a szükséges alkudozás után, amely itt még mindig kötelező ceremónia, megköttetik a mindkét fél számára előnyös üzlet. Ez itt egyúttal a kézművesek központja is. Néhány méterrel odább a legkülönbözőbb fűszerekkel teli edények állnak. Úgy tűnik, itt az ember mindent megvehet... Bagdad történelmi szempontból különös térségben, az Eufrátesz s a Tigris folyó között fekszik. Állítólag itt volt az emberiség bölcsője. Az ország mai területén már évezredekkel ezelőtt hatalmas birodalmak - az asszír, a babiloni, a su- mér - jöttek létre és tűntek el. Irak- korábban Mezopotámia - az a hely, ahol megszületett az első írás és az első törvénykönyv. Mindezt legjobban a bagdadi Iraki Múzeum kincsei dokumentálják. Mint az dr. Mulin Taha, a múzeum igazgatója elmondta, nekünk, sajnos nagyon sok kiállított tárgy csak kópia, az eredetieket a külföldi régészek és uralkodó hatalmak elszállították. A múzeum megpróbálja ezeket visszaszerezni, de ez nagyon igényes és hosszadalmas folyamat. A franciák már visszaadták a Ha- murabbi-törvénykönyv 59 paragrafust tartalmazó töredékét, de a fő részt megtartották maguknak. A brit múzeum még semmit sem adott vissza. Bagdad azonban már újkori történelmére büszke. Az elmúlt tíz év során- a háború ellenére - számos korszerű lakóházat építettek fel, új lakótelepek Iraki tüzérségi állás a déli frontszakaszon I raki idő szerint röviddel éjfél előtt szálltunk le Bagdad repülőterén. A repülőtér gyönyörű épületét mintha az ezeregyéjszaka meséiből vágták volna ki. Az Iraki Újságíró Szövetség képviselői üdvözöltek minket, egyikük Ala Khalil lesz állandó kísérőnk. Jó félóra várakozás után a Babilon szállodába megyünk. A főváros, Bagdad ebben az éjszakai órában még intenzív életet él, s ami meglep engem, nagyon jól ki van világítva. Mintha Irakban nem is lenne hadiállapot. A Babilonban a klimatizációnak köszönhetően nagyon kellemes, annak ellenére, hogy kinn 29 fok van. Szobáinkból szép kilátás nyílik a városra és a Tigris folyóra. Iraki kollégáink gondoskodása igazán példás. Mindez a békesség és a nyugalom benyomását kelti, és éjszaka kettőkor valóban nyugodtan el is alszunk. Reggel első pillantásom a Tigris folyóra esik, a kelő nap sugarai ragyognak a víz színén. Ez a majdnem hogy ünnepélyes érzés éles ellentétben áll a személyautók, taxik és a városi közlekedés zajával. Bekapcsolom a rádiót. A rövid hírekből megtudom, hogy ,,iraki repülőgépek tegnap ismét támadást intéztek Kharg sziget ellen". A nyugalom tehát csak látszólagos. Áz iraki-iráni konfliktus, ez az értelmetlen háború, amely csak az imperializmus és a reakció malmára hajtja a vizet, tovább folytatódik. Már hatodik éve. Mindjárt második nap tisztelgünk a háború áldozatainak emléke előtt az ismeMint a világ fővárosainak többsége, a közel négymilliós Bagdad is büszke történelmi emlékeire, elsősorban az Ab- bász-palotára, az iszlám építészet remekére, a Mosztanzerija egyetemre, a világ egyik legrégebbi főiskolájára, a kalifák AI Ghazel mecsetjére és az AI Mardzanija mecsetre, melyet a középkori piac, a szúk vesz körül, ahol tipikus keleti légkör uralkodik. A piacra a Harun al Rasid utcán át nőttek ki a földből, a változások az óvárosban is láthatóak, ahol különböző intézmények és első osztályú szállodák épületei magasodnak. A városközpontban a Tigris folyón 12 hidat számoltam meg. Az utcákon több művészeti alkotás az ezeregyéjszaka meséinek témáit idézi. Különösen az a bronz szoborcsoport keltette fel figyelmemet, melynek témája Ali Baba és a negyven rabló. A város új arculata különösen jól tükröződik a Haifa utcában, ahol az egyik legnagyobb urbanisztikai terv valósul meg. Több ország szakemberei közel kétezer lakást építenek itt, az iskolákkal, bölcsődékkel, bevásárlóközpontokkal, kórházakkal, parkokkal és szórakozóhelyekkel együtt. Igaz, a katonai kiadások kimerítették a pénztartalékokat és a város fejlődése lelassult. Amint kísérőnktől, Alá Khaliltól megtudtuk: ,,Szaúd-Arábia és Kuvait jelentős segítséget nyújtott Iraknak, és Törökországon átvezető olajvezetéken növelt mennyiséget exportálunk ebből az értékes nyersanyagból, úgyhogy reménykeltőek a kilátások a metró felépítésére és az egész várost Szaddam Husszein iraki elnök a fronton tesz látogatást ◄-------------------------------------------------------------te ződés háromszögű járdaszigetén fiúk futballoznak. Alig múlt reggel kilenc óra, de a hőmérő máris 37 fokot mutat. Az úton Babilonba, amely kb. 100 kilométerre délre fekszik Bagdadtól, ágyúkat és más fegyvereket látunk, amelyek a fővárost és további fontos objektumokat védelmezik a légitámadásokkal szemben. Az útmenti házakon fekete lobogók vannak az iráni-iraki konfliktus áldozatainak emlékére. Babilonban nagyon sok, főleg iraki turistával találkozunk. A legendás Babilont már húsz helyen rekonstruálják. A felújítás első szakaszában a szakemberek az Istarin-kaput, a Felvonulások útját, s a görög amfiteátrumot újították fel. Ez utóbbi Nagy Sándor idejében épült, aki időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban. Ugyancsak rekonstruálják a II. Nabuko- donozor idejéből származó déli palotát, amely időszámításunk előtt a VI. században épült. Majd Mardukk isten templomára, Szemiramid kertjeire éí a híres babiloni toronyra kerül sor. Sajnos az anyagi eszközök és kapacitások hiánya, valamint a talajvíz magas szintje, a só hatása és az erózió jelentős mértékben fékezi Babilon újjáépítésének megvalósítását. Látogatásunk további napjaira is gazdag program jutott. Találkoztunk a szak- szervezetek, a parasztszövetség, a nő- szövetség, a diák- és ifjúsági szervezetek képviselőivel, napilapok és folyóiratok munkatársaival vitáztunk. Találkoztunk csehszlovák építőkkel is, akik Kassáról (Kosice), Presovból és Bratislavából jöttek, s Bagdad közelében, Abu Greb településen egy öntözőrendszert építenek közel 12 ezer hektár területen. Juraj Alexovió mérnök, az üzem igazgatója elmondta, hogy az építkezés célja az Eufrátesz és Tigris folyók közti mező- gazdasági terület öntözésének, lecsapo- lásának a korszerűsítése és bővítése. A munka- és életfeltételek nem könnyűek, főleg nyáron, amikor a hőmérséklet 50 fok fölé emelkedik. Az ország öntöző és vízelvezető rendszereinek építésében, iparosításában nagy szerepet játszik a Szovjetunió. Ezen az építkezésen Rumailában is hatalmas kőolajmennyiségre bukkantak. A kutatásokban, a kutak fúrásában nagy segítséget nyújtott a Szovjetunió, s Magyarországról is érkeztek ide szakemberek. Ha elkészül a Fao kikötőjébe vezető olajvezeték, az évi kitermelés eléri majd a 18 millió tonnát. (Felvételek: ŐSTK és archív) körülölelő zöldövezet létrehozására, amely felfogná a sivatagi viharok porát." A 37 fokos forróságban megvalósult városnézés után megkönnyebbülve térünk vissza a Babilon szállóba. A klimati- záció kellemes légkört teremt, az ember rövid idő alatt szinte újjászületik. Az ebédnél először találkozunk a tipikus iraki konyhával. A különböző, főleg zöldségsaláták, továbbá a főtt vagy párolt húsételek, a halak a külöbözö fűszereknek és a szakácsok mesteri tudásának köszönhetően valóban kitűnőek. Nagyon kedvelt az arab kenyérlepény és a „messze“, amely darált borsóból és törökparadicsomból, joghurttal leöntött uborkából, citrommal ízesített zellerből készül, mellé narancs- és paradicsomlé dukál. Ennél az ételnél a lepénykenyér nemcsak köret, de evőeszköz is. Az apró tálkákból kenyérdarabkákkal szedik ki az ételt. Mivel a péntek itt ünnepnap, vendéglátóink kirándulást szerveztek számunkra az ősi Babilonba. Mielőtt értünk jön a kli- matizált Toyota, néhány szót váltunk a nagyon kedves és barátságos emberekkel. Szállodánk közelében egy családi ház építkezésén dolgoznak, az útkereszis dolgoztak a szovjet Kirovec traktorok a csehszlovák járművek mellett. El kell mondani, hogy a Szovjetuniót és Irakot hosszú távú együttműködési megállapodás köti össze. Az utcákon szovjet gépkocsikat látni, a Szovjetunió nyújtott műszaki segítséget a gyógyszergyár felépítéséhez. Az iraki földműveseknek jó szolgálatot tesznek a Nyiva kombájnok, Bagdad számára a villamos áram közel felét szovjet berendezések állítják elő. . A jelentős építkezések közé tartoznak az öntözőrendszerek, az Eufráteszen épült gát, egy húerömú, továbbá Irak olajiparának fejlesztése. Iraki barátaink minden találkozón, minden beszélgetésnél nagyra értékelték az együttműködést a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és más szocialista országokkal. Amikor a háborúra terelődött a szó, mindenütt azt hallottuk, hogy Irak véget akar vetni a harcnak, mivel békében akar élni és építeni az országot. Az iraki emberek ezért üdvözlik és támogatják a Szovjetunió álláspontját, amely az iraki-iráni konfliktus mielőbbi megállítását követeli, s a két ország közti vitás kérdések politikai megoldását szorgalmazza. VOJTECH KREStANKO wiw. wj,mm W'Tfn^'ltffiKi^Ifm ^8 |^V 2 mr § M m I i ÉjfgjB is - jams^Jm mmljl V fit m/ÍI*1 mi á ■!