Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-06 / 49. szám

ÚJ szú 5 1985. XII. 6. rétién katona és a vértanúk emlékművé­nél. Megtekintjük az iraki nők életét be­mutató kiállítást, megismerkedüpk ügyességükkel, de azzal a szenvedéssel és az áldozatokkal is, melyeket az iraki néptói ez a szörnyű háború követel. La- mea Murad menyasszony például nász­éjszakáján lett egy tüzérségi támadás áldozata - a robbanás leszakította mind­két karját, további súlyos sérüléseket szenvedett és két nap elteltével meghalt. Ebben a felesleges konfliktusban becslé­sek szerint már több mint félmillió ember vesztette életét, óriási anyagi és kulturális értékek mentek veszendőbe, olyanok, melyeket több nemzedék hozott létre. Sajnos azonban, állandóan dollármilliár- dokat „fektetnek be“- hadműveletekbe ahelyett, hogy ezeket az összegeket a sürgető szociális és gazdasági felada­tok megoldására, a nép javára fordíta­nák. A katonai kiadásokat havonta több mint egymilliárd dollárra becsülik. De az iráni-iraki vérontás tragikus következmé­nyei már ma elég meggyőzően bizonyít­ják, hogy ezt a konfliktust katonai eszkö­zökkel nem lehet megoldani. Kísérőnk, Ala Khalil, a tájékoztatási minisztérium osztályvezetőjének helyet­tese azt magyarázza, hogy Irak kész a konfliktus békés rendezésére. Bagdad lakói nem beszélnek sokat a háborúról. Az utcákon normálisan folyik az élet. Tiszta, kék egyenruhákba öltözött gyerekekkel találkozunk, akik az iskolá­ból mennek haza, az üzletek nyitva van­nak és tisztességes az ellátás, főleg ami a gyümölcsöt és a zöldséget illeti. Minde­nütt rend és fegyelem uralkodik. érkezünk, melynek mindkét oldalán árká­dok árnyékolják a járdát. A piacon hang­zavar uralkodik, álldogáló csoportok né­zegetik, próbálják az árut és a szükséges alkudozás után, amely itt még mindig kötelező ceremónia, megköttetik a mind­két fél számára előnyös üzlet. Ez itt egyúttal a kézművesek központja is. Né­hány méterrel odább a legkülönbözőbb fűszerekkel teli edények állnak. Úgy tű­nik, itt az ember mindent megvehet... Bagdad történelmi szempontból külö­nös térségben, az Eufrátesz s a Tigris folyó között fekszik. Állítólag itt volt az emberiség bölcsője. Az ország mai terü­letén már évezredekkel ezelőtt hatalmas birodalmak - az asszír, a babiloni, a su- mér - jöttek létre és tűntek el. Irak- korábban Mezopotámia - az a hely, ahol megszületett az első írás és az első törvénykönyv. Mindezt legjobban a bag­dadi Iraki Múzeum kincsei dokumentál­ják. Mint az dr. Mulin Taha, a múzeum igazgatója elmondta, nekünk, sajnos na­gyon sok kiállított tárgy csak kópia, az eredetieket a külföldi régészek és uralko­dó hatalmak elszállították. A múzeum megpróbálja ezeket visszaszerezni, de ez nagyon igényes és hosszadalmas fo­lyamat. A franciák már visszaadták a Ha- murabbi-törvénykönyv 59 paragrafust tartalmazó töredékét, de a fő részt meg­tartották maguknak. A brit múzeum még semmit sem adott vissza. Bagdad azonban már újkori történel­mére büszke. Az elmúlt tíz év során- a háború ellenére - számos korszerű lakóházat építettek fel, új lakótelepek Iraki tüzérségi állás a déli frontszakaszon I raki idő szerint röviddel éjfél előtt szálltunk le Bagdad repülőterén. A repülőtér gyönyörű épületét mintha az ezeregyéjszaka meséiből vágták volna ki. Az Iraki Újságíró Szövetség képviselői üdvözöltek minket, egyikük Ala Khalil lesz állandó kísérőnk. Jó félóra várakozás után a Babilon szállodába megyünk. A főváros, Bagdad ebben az éjszakai órában még intenzív életet él, s ami meglep engem, nagyon jól ki van világítva. Mintha Irakban nem is lenne hadiállapot. A Babilonban a klimatizációnak kö­szönhetően nagyon kellemes, annak el­lenére, hogy kinn 29 fok van. Szobáink­ból szép kilátás nyílik a városra és a Tig­ris folyóra. Iraki kollégáink gondoskodása igazán példás. Mindez a békesség és a nyugalom benyomását kelti, és éjszaka kettőkor valóban nyugodtan el is alszunk. Reggel első pillantásom a Tigris folyó­ra esik, a kelő nap sugarai ragyognak a víz színén. Ez a majdnem hogy ünne­pélyes érzés éles ellentétben áll a sze­mélyautók, taxik és a városi közlekedés zajával. Bekapcsolom a rádiót. A rövid hírekből megtudom, hogy ,,iraki repülő­gépek tegnap ismét támadást intéztek Kharg sziget ellen". A nyugalom tehát csak látszólagos. Áz iraki-iráni konfliktus, ez az értelmetlen háború, amely csak az imperializmus és a reakció malmára hajt­ja a vizet, tovább folytatódik. Már hatodik éve. Mindjárt második nap tisztelgünk a há­ború áldozatainak emléke előtt az isme­Mint a világ fővárosainak többsége, a közel négymilliós Bagdad is büszke történelmi emlékeire, elsősorban az Ab- bász-palotára, az iszlám építészet reme­kére, a Mosztanzerija egyetemre, a világ egyik legrégebbi főiskolájára, a kalifák AI Ghazel mecsetjére és az AI Mardzanija mecsetre, melyet a középkori piac, a szúk vesz körül, ahol tipikus keleti légkör ural­kodik. A piacra a Harun al Rasid utcán át nőttek ki a földből, a változások az óvá­rosban is láthatóak, ahol különböző in­tézmények és első osztályú szállodák épületei magasodnak. A városközpont­ban a Tigris folyón 12 hidat számoltam meg. Az utcákon több művészeti alkotás az ezeregyéjszaka meséinek témáit idé­zi. Különösen az a bronz szoborcsoport keltette fel figyelmemet, melynek témája Ali Baba és a negyven rabló. A város új arculata különösen jól tükrö­ződik a Haifa utcában, ahol az egyik legnagyobb urbanisztikai terv valósul meg. Több ország szakemberei közel kétezer lakást építenek itt, az iskolákkal, bölcsődékkel, bevásárlóközpontokkal, kórházakkal, parkokkal és szórakozóhe­lyekkel együtt. Igaz, a katonai kiadások kimerítették a pénztartalékokat és a vá­ros fejlődése lelassult. Amint kísérőnktől, Alá Khaliltól megtudtuk: ,,Szaúd-Arábia és Kuvait jelentős segítséget nyújtott Iraknak, és Törökországon átvezető olaj­vezetéken növelt mennyiséget exportá­lunk ebből az értékes nyersanyagból, úgyhogy reménykeltőek a kilátások a metró felépítésére és az egész várost Szaddam Husszein iraki elnök a fron­ton tesz látogatást ◄-------------------------------------------------------------­te ződés háromszögű járdaszigetén fiúk futballoznak. Alig múlt reggel kilenc óra, de a hőmérő máris 37 fokot mutat. Az úton Babilonba, amely kb. 100 kilométerre délre fekszik Bagdadtól, ágyúkat és más fegyvereket látunk, ame­lyek a fővárost és további fontos objektu­mokat védelmezik a légitámadásokkal szemben. Az útmenti házakon fekete lobogók vannak az iráni-iraki konfliktus áldozatainak emlékére. Babilonban na­gyon sok, főleg iraki turistával találko­zunk. A legendás Babilont már húsz helyen rekonstruálják. A felújítás első szakaszá­ban a szakemberek az Istarin-kaput, a Felvonulások útját, s a görög amfiteát­rumot újították fel. Ez utóbbi Nagy Sán­dor idejében épült, aki időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban. Ugyancsak rekonstruálják a II. Nabuko- donozor idejéből származó déli palotát, amely időszámításunk előtt a VI. század­ban épült. Majd Mardukk isten templomá­ra, Szemiramid kertjeire éí a híres babi­loni toronyra kerül sor. Sajnos az anyagi eszközök és kapacitások hiánya, vala­mint a talajvíz magas szintje, a só hatása és az erózió jelentős mértékben fékezi Babilon újjáépítésének megvalósítását. Látogatásunk további napjaira is gaz­dag program jutott. Találkoztunk a szak- szervezetek, a parasztszövetség, a nő- szövetség, a diák- és ifjúsági szervezetek képviselőivel, napilapok és folyóiratok munkatársaival vitáztunk. Találkoztunk csehszlovák építőkkel is, akik Kassáról (Kosice), Presovból és Bratislavából jöt­tek, s Bagdad közelében, Abu Greb tele­pülésen egy öntözőrendszert építenek közel 12 ezer hektár területen. Juraj Alexovió mérnök, az üzem igaz­gatója elmondta, hogy az építkezés célja az Eufrátesz és Tigris folyók közti mező- gazdasági terület öntözésének, lecsapo- lásának a korszerűsítése és bővítése. A munka- és életfeltételek nem könnyű­ek, főleg nyáron, amikor a hőmérséklet 50 fok fölé emelkedik. Az ország öntöző és vízelvezető rendszereinek építésé­ben, iparosításában nagy szerepet ját­szik a Szovjetunió. Ezen az építkezésen Rumailában is hatalmas kőolajmennyiségre bukkantak. A kutatásokban, a kutak fúrásában nagy segítséget nyújtott a Szovjetunió, s Magyarországról is érkeztek ide szakemberek. Ha elkészül a Fao kikötőjébe vezető olajvezeték, az évi kitermelés eléri majd a 18 millió tonnát. (Felvételek: ŐSTK és archív) körülölelő zöldövezet létrehozására, amely felfogná a sivatagi viharok porát." A 37 fokos forróságban megvalósult városnézés után megkönnyebbülve té­rünk vissza a Babilon szállóba. A klimati- záció kellemes légkört teremt, az ember rövid idő alatt szinte újjászületik. Az ebédnél először találkozunk a tipi­kus iraki konyhával. A különböző, főleg zöldségsaláták, to­vábbá a főtt vagy párolt húsételek, a ha­lak a külöbözö fűszereknek és a szaká­csok mesteri tudásának köszönhetően valóban kitűnőek. Nagyon kedvelt az arab kenyérlepény és a „messze“, amely darált borsóból és törökparadicsomból, joghurttal leöntött uborkából, citrommal ízesített zellerből készül, mellé narancs- és paradicsomlé dukál. Ennél az ételnél a lepénykenyér nemcsak köret, de evő­eszköz is. Az apró tálkákból kenyérda­rabkákkal szedik ki az ételt. Mivel a péntek itt ünnepnap, vendéglá­tóink kirándulást szerveztek számunkra az ősi Babilonba. Mielőtt értünk jön a kli- matizált Toyota, néhány szót váltunk a nagyon kedves és barátságos embe­rekkel. Szállodánk közelében egy családi ház építkezésén dolgoznak, az útkeresz­is dolgoztak a szovjet Kirovec traktorok a csehszlovák járművek mellett. El kell mondani, hogy a Szovjetuniót és Irakot hosszú távú együttműködési megállapo­dás köti össze. Az utcákon szovjet gép­kocsikat látni, a Szovjetunió nyújtott mű­szaki segítséget a gyógyszergyár felépí­téséhez. Az iraki földműveseknek jó szol­gálatot tesznek a Nyiva kombájnok, Bag­dad számára a villamos áram közel felét szovjet berendezések állítják elő. . A jelen­tős építkezések közé tartoznak az öntö­zőrendszerek, az Eufráteszen épült gát, egy húerömú, továbbá Irak olajiparának fejlesztése. Iraki barátaink minden találkozón, min­den beszélgetésnél nagyra értékelték az együttműködést a Szovjetunióval, Cseh­szlovákiával és más szocialista orszá­gokkal. Amikor a háborúra terelődött a szó, mindenütt azt hallottuk, hogy Irak véget akar vetni a harcnak, mivel béké­ben akar élni és építeni az országot. Az iraki emberek ezért üdvözlik és támogat­ják a Szovjetunió álláspontját, amely az iraki-iráni konfliktus mielőbbi megállítá­sát követeli, s a két ország közti vitás kérdések politikai megoldását szorgal­mazza. VOJTECH KREStANKO wiw. wj,mm W'Tfn^'ltffiKi^Ifm ^8 |^V 2 mr § M m I i ÉjfgjB is - jams^Jm mmljl V fit m/ÍI*1 mi á ■!

Next

/
Thumbnails
Contents