Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-22 / 47. szám

Vasárnap 1985. november 24. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 06.56, nyugszik 15.51, Közép-Szlovákia: 07.03, nyugszik 15.58, Nyugat-Szlovákia: 07.09, nyugszik 16.05. órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 14.29, nyugszik 03,37, Közép-Szlovákia: 14.36, nyugszik 03,44, Nyugat-Szlovákia: 14,42, nyugszik 03.50 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük EMMA és EMÍLIA nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL NÖVELJÜK A PÁRTOKTATÁS HATÉKONYSÁGÁT Emil Senkár írása GYÜMÖLCSÖZŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS Komlósi Lajos cikke RUGALMAS LICENCP0LIT1KÁT Ján Bíiáák kandidátus Írása ŐRZIK A JÓ MINŐSÉGET Jozef Sluka riportja NÉPSZERŰSÍTIK A HONVÉDELEMRE NEVELÉST Németh János riportja DIÁKOK MÁSODIK OTTHONÁBAN Péterfi Szonya riportja AHOGY AZ ÉLET AKARTA Szabó G. László írása FÉRFI, RÓZSASZÍNBEN Goderdzi Csoheii novellája A A A A trnavai járásbeli Sintava a Nyugat-szlovákiai kerület azon községei közé tarto­zik, amelyek kiváló ered­ményeket érnek el a vá­lasztási programok teljesí­tésében. A 160 ezer óra társadalmi munka, amelyet a lakosok ebben a válasz­tási időszakban Z-akcióban végeztek, azt tanúsítja, hogy községük fejlesztése, szépítése mindannyiuk szívügye. A hnb céltudatos és átgondolt igyekezetének köszönhetően jó az üzlet- hálózat, korszerű, új étte­rem is van a faluban, s kö­zel húsféle szolgáltatást vehetnek igénybe a hely­beliek. A község legfiata­labb és idős polgárairól egyaránt körültekintően gondoskodnak. Itt nincs hi­ány óvodai férőhelyben, az új nyugdíjasházat pedig nem egy város is megiri­gyelhetné. Újabb sportolási lehetőséget teremt majd a már épülő csónakház. A következő választási program jelentősebb akciói közé tartozik a csatornahá­lózat bővítése, a hnb ülés­termének átépítése, az is­kola és a gyermekintézmé­nyek tatarozása. A felső felvételen az új étterem látható. A középső felvételen Micha! Molnár, a kertbarátok alapszerve­zetének alelnöke a faluban működő zöldség- és gyü­mölcsszárító és -feldolgozó részlegen a felvásárolt ter­méket ellenőrzi. Az alsó fel­vétel pedig a nyugdíjasház klubjában készült. (A ŐSTK - Vlastimír Andor felvételei) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A munka, a termékek és a szolgáltatások minőségének javítása fontos célunk, s egyúttal a népgazdaság fejlődésének forrá­sa. Ezzel párhuzamosan a fejlettebb társa­dalmi viszonyok kialakítására és az élet álta­lános javítására törekszünk. Ez megfelel az állampolgárok és az egész társadalom érde­keinek. A kiváló minőséget a fejlett szocialis­ta társadalom szinonimájának, alapvető sa­játosságának tartjuk. A minőség szükségszerűségét nem kell külön megindokolnunk - a mindennapi ta­pasztalatokból tudjuk, hogy például az üzle­teinkben egyre nagyobb a kereslet a kiváló minőségű, a kitűnő használati tulajdonságú, az ízléses, esztétikus termékek iránt. Ez nor­mális és természetes jelenség. A népgazda­ság korszerűsítéséhez is progresszív, kiváló minőségű gépekre van szükség. Ez az irány­vonal érvényesül a külföldi piacokon is, ame­lyeken éppen a termékek minősége és mű­szaki színvonala a legfontosabb kritérium az éles nemzetközi konkurenciában való ered­ményes helytállás szempontjából. Tudjuk, milyen nagy jelentősége van a külkereskede­lemnek országunkban, amely nem rendelke­zik gazdag nyersanyagforrásokkal, jelentős feldolgozó ipara van és aránylag kicsi a hazai piaca. Amikor a minőséggel szemben támasztott növekvő jogos igényekről beszélünk, meg szeretnénk említeni egy paradoxont, amely- lyel az életben találkozhatunk. Arról van szó, hogy mint fogyasztók a fejlett szocializmus szintjének megfelelő minőségben szeret­nénk élni és kielégíteni szükségleteinket, de mint termelők - a vezetők és munkások is - sajnos, nem dolgozunk mindig ennek meg­felelően. Kevésbé vagyunk igényesek önma­gunkkal szemben, sőt sokszor közömbösek vagyunk. Nemegyszer olyan termékeket gyártunk, amelyek minősége inkább az ipa­rosítás időszakának, mint napjaink követel­ményeinek felel meg. Ezt az ellentmondást a szocialista termelé­si viszonyok szellemében céltudatosabban kell megoldani. Határozottan le kell rombol­nunk a társadalmi tulajdon gazdája és a ter­melő, a termelő és a fogyasztó közti aka­dályt, vagy mondhatjuk tudathasadást, vagy­is valamennyiünknek felelősségteljes gazda­ként kell cselekednünk. Ez megköveteli, hogy nagyobb hatást gyakoroljunk az embe­rek tudatára, hatékonyabban irányítsuk és szabályozzuk a minőséget, elérve azt, hogy a kiváló minőség előnyt jelentsen a kollektí­vák és az egyének számára, míg a rossz minőség érintse javadalmazásukat, zse­büket. (Jozef Lenárt elvtárs beszélgetéséből a Pravda, az Új Szó és a Nővé slovo főszerkesztőivel) Negyvennyolc éves, laka­tos, mindeddig hű maradt kita­nult szakmájához, bár lelke mélyén azért földművesnek is érzi magát. Nemcsak azért, mert szülei szövetkezetben dolgoztak, a földet művelték, s neki is bőven kijutott a kapá­lásból, hanem azért is, mert munkaadója a somorjai (5a- morín) Kék Duna Efsz, ahol a melléküzemági teendőket csúcsidőben gyakran mezei munkákkal is kiegészíti. Ese­tenként munkahelyi feladatai is a földeken kialakult helyzet szerint alakulnak. Az idén pél­dául a tervezett 5 millió korona értékű terméknél kerek egymil­lióval gyártanak többet.- Húsztagú kollektívánk ennyit vállalt a zord tél okozta kiesések pótlására - mondja határozott hangon Szudor György lakatos, az efsz vas­munkákra szakosodott mellék­üzemágában dolgozók meste­re, s nyomban megnyugtat, ők az ötre valóban ráteszik az egymilliót. Nem azért, mert ed­dig esetleg ennyire laza volt a normájuk, hanem mert kiik­tattak minden olyan tényezőt, ami egy kicsit is fékezné a munkát. ennél is fontosabb, hogy összetartó és megértő kollektí­va az övék. Ha kell, meghosz- szabbítják a műszakokat, rövi­dítik a tízórai és az ebédszüne­tet, hogy az éppen hiányzó vagy az öntözésben, takar- nányszárításban kisegítő kol­léga helyett is győzzék a mun­kát. Ezt a szocialista munkabri­gád cím is megköveteli. Beszélgetésünk idején vé­gig a kollektíva a téma, és azt mesterként és brigádvezető­ŐSZINTÉN ÉS KÖVETKEZETESEN Kérem, hogy legyen konkré­tabb, és már sorolja is a példá­kat. A munkát mindig gondo­san előkészítik, hogy nyers­anyaghiány és más problémák ne okozzanak fennakadást. A gépeket és a munkaeszkö­zöket egymás között szétosz­tották, így minden darabra úgy felügyelnek, mint a sajátjukra. Tisztítják, karbantartják még akkor is, ha azzal egész héten át más dolgozott, és természe­tesen figyelmeztetik a kollégá­kat, ha azok bármivel is nem bánnak szakszerűen. De még ként is csak dicsérni tudja. Mondja ismét, a bemutatkozá­sunk óta eltelt háromnegyed órában talán már negyedíz­ben, milyen kár, hogy most ta­lálkoztunk, amikor betegállo­mányban van. A munkahelyen, ott lehetett volna csak elbe­szélgetni, az embereket is megkérdezni. Például arról is, hogy a jó eredményekben és a kollektív szellem kialakításá­ban a mesternek és a brigád- vezetőnek mik az érdemei. A kérdésen láthatóan mé­lyen elgondolkodik, összerán­colja homlokát, tekintetét a padlóra szegezi, majd foly­tatja, de ezután is rövidebb- hosszabb szüneteket tartva:- Talán az, hogy igyekszem példát mutatni. Amikor jó és pontos munkát kérek, minden­ki látja, hogy ugyanezt önma­gámtól is megkövetelem. Mes­ter vagyok, a kollektíva legidő­sebb tagja, de a húszéves is tudja, hogy ha valami bántja vagy valamit sérelmesnek tart, azt bármikor nyíltan előhozhat­ja, megbeszéljük. Ugyanígy abból sem csinálunk titkot, hogy ki mennyit keres, s azt is megindokoljuk, hogy miért. Szerintem a vezetőnek nyílt­nak, őszintének és következe­tesnek kell lenni©. Ezzel képes megnyerni az embereket és összetartani a kollektívát. A kollektíva elismeri, s má­sok is méltányolják munkáját.- Az efsz legjobb dolgozója címet ez év februárjában kap­tam. Nagy megtisztelés szá­momra, és kötelez, hogy to­vábbra is úgy dolgozzak, hogy mindenki meg legyen eléged­ve a munkámmal. Bízom ben­ne, hogy ehhez még sokáig szolgál az egészségem. EGRI FERENC ÚJ SZÓ 2 1985. XI. 2í

Next

/
Thumbnails
Contents