Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-08 / 45. szám

kJ szú )85. XI. 8. A nagy októberi szocialista forradalom 68 évvel ezelőt­ti győzelme Oroszország és a vi­lág történelmében lezárt egy sza­kaszt, és megnyitott egy másikat, amelyre legalább annyira ráillik a forradalmi jelző, mint a munká­sok és parasztok hősies fegyveres és politikai harcára, a hatalom át­vételére. A társadalom élete min­den területének egészen új alapo­kon történő átépítése az a forra­dalmi folyamat, amely napjainkig tart. Ennek a folyamatnak részei azok a változások, reformok, me­lyek most jellemzik a Szovjetunió életét, elsősorban gazdasági té­ren. Forradalmi változásokra van szükség - hangoztatják a szovjet vezetők korunk igényeit és köve­telményeit figyelembe véve, eluta­sítva a sok helyütt eluralkodott kényelmességet, rutinmunkát, a régi módszerekhez való görcsös ragaszkodást. Az új szemlélet elfogadtatásáért az idén különösen sokat tettek, Alig két hónap van hátra az évből, a 11. ötéves tervidőszakból. Ebben az időszakban - főleg ha figyelembe vesszük, hogy átala­kulófélben van a gazdasági irányí­tás - minden siker jelentősége meghatványozódik. Ezért hatott megnyugtatóan és váltott ki biza­kodást a szovjet központi statiszti­kai hivatal két héttel ezelőtt közzé­tett jelentése az 1985. év első három negyedévének gazdasági erédményeiről. Eszerint az előző év hasonló időszakával összeha­sonlítva 3,7 százalékkal növeke­dett az ipari termelés volumene és 3,3 százalékkal a munkatermelé­kenység. Pozitívum, hogy a ter­melés növekményének 90 száza­lékát a munkatermelékenységnek köszönhetően sikerült elérni. Az ipari ágazatok többsége kiegyen­lítette a termelés növekedésének év eleji lelassulását, amit a hideg tél okozott. A termelés és a mun­katermelékenység főleg az utóbbi hónapokban növekedett. Míg pél­dául az ipari termelés növekmé­Mihail Gorbacsov a sztahanovista mozgalom veteránjaival és a szocialista munkaverseny legjobbjaival megtartott találkozón. Folyamatosság és megújulás A kirgíziai Kara-Szu felszíni bánya dolgozói a közép-ázsiai bányá­szok közül elsőként, még októberben teljesítették a 11. ötéves terv feladatait. (CSTK-felvételek) A moszkvai Lihacsov Autógyárban sikeresen folytatódik a rekonst­rukció és a termelés korszerűsítése. A felvételen egy épülő üzem­csarnok. amit az 1385. év „különlegessé­ge“ is indokolt. A Szovjetunióban és az egész világon az idén emlé­keztek meg a második világhábo­rúban a német fasizmus és a ja­pán militarizmus felett aratott nagy győzelem 40. évfordulójáról, ami jó alkalom volt a háborús pusztítás okozta károk felszámolása, az új­jáépítés és a további országépítés megalapozása során elért ered­mények, a fejlett szocialista társa­dalom építésében született sike­rek értékelésére. Ezenkívül az idei év a 11. ötéves terv utolsó éve, az új tervidőszakra, a párt XXVII. kongresszusára való felkészülés ideje. Ez az időszak felelős hozzá­állást, a társadalom összes erőfor­rásának mozgósítását követelte meg, hiszen a belső gondokat a kedvezőtlen külső körülmények, a feszült nemzetközi helyzet teté­zi, a megromlott világpolitikai lég­kör hehezíti. ELŐTÉRBEN A GAZDASÁG Az SZKP Központi Bizottságá­nak idei ülésein, az aktívaértekez­leteken, a reszortok tanácskozá­sain, a sajtóban a vezető téma az ország gazdasága, annak ered­ményei és problémái, a folytatódó gazdasági kísérlet. Mihail Gorba­csov, a párt főtitkára Leningrád- ban, Kijevben, Minszkben, Dnyep- ropetrovszkban tett látogatásakor mondott beszédeiben is a gazda­sági témára került a hangsúly. Kulcsfeladatként a legkorszerűbb tudományos-műszaki szint rövid időn belüli elérését, a termelés anyagi-műszaki átalakítását jelöl­te meg. Síkraszállt az eddig sike­resnek bizonyuló gazdasági kísér­let folytatása mellett, s szorgal­mazta, hogy ebbe egyre több vál­lalatot vonjanak be. Sürgeti egy olyan korszerű, rugalmasabb gaz­dasági mechanizmus teljes rend­szerének kidolgozását, amely a vállalatok nagyobb kezdemé­nyezőkészségére és felelősségé­re épít. nye az első félévben 3,1 százalék volt, addig a harmadik negyedév­ben már 5 százalék. Az utóbbi időszakot - a kitűzött feladatoknak megfelelően - a köz­szükségleti cikkek gyártásának rendkívüli gyors növekedése és a termékek műszaki színvonalá­nak gyors emelkedése jellemezte. Az 1984. év hasonló időszakával összehasonlítva a közszükségleti cikkek gyártása 3-4 egyes muta­tókban 5-11 százalékkal lett ma­gasabb. A tudományos-műszaki hala­dás meggyorsításáról tartott ta­nácskozáson mondta Mihail Gor­bacsov: Úgy gondolom, nincs szükségünk olyan vezetőkre, akik újból óriási, megalapozatlan ki­adásokba akarják verni az orszá­got.“ összhangban ezzel a köve­telménnyel az ipari ágazatok ve­zetői a meglevő kapacitások kor­szerűsítését, az új technika és technológia bevezetését kapták feladatul. A már idézett statisztikai jelentés szerint idén az év első kilenc hónapjában 11 százalékkal több számítástechnikai berende­zést gyártottak, mint tavaly, s ugyanannyi számvezérlésű megmunkálógépet, mint 1984-ben az egész évben. Ezenkívül létre­hoztak kb. 3500 komplex gépesí­tett és automatizált részleget és üzembe helyeztek 6000 atomati- zált gyártósort. Fokozódott a re­konstrukció és a műszaki korsze­rűsítés üteme, bővült az innová­ció: az ipar több mint 2000 új terméket kezdett gyártani, miköz­ben számos elavult termék előállí­tása megszűnt. A mezőgazdaság fejlődésében is pozitív változások mennek vég­be, javul a lakosság élelmiszerel­látása. Ezek az eredmények alapozzák meg a 12. ötéves tervidőszak fel­adatainak teljesítését, amelyeket az SZKP KB október 15-én meg­tartott ülésén körvonalazott a párt főtitkára. A hangsúly elsősorban a műszaki korszerűsítésre és a meglevő vállalatok rekonst­rukciójára kerül. Gyorsított ütem­ben fog fejlődni a gépipar, a vegyipar, az elektronika és az elektrotechnikai ipar, bővül a gé­pek és berendezések legújabb ge­nerációinak gyártása, a progresz- szív alapanyagok és technológiák alkalmazása. A következő 15 év során a nemzeti jövedelemnek és- az ipari termelésnek a kétszeresé­re, a munkatermelékenységnek 2,3-2,5-szeresére kell növe­kednie. AZ EMBERI TÉNYEZŐ Minél komolyabbak a feladatok, annál nagyobb a tisztességes munka becsülete. A szavak, az üres jelszavak helyett egyre in­kább a tettek kerülnek az első helyre. Mihail Gorbacsov nemegy­szer leszögezte: engedjék végre azt dolgozni, aki akar és tud is, a hozzá nem értők pedig sürgősen adják át helyüket. Ez az egészsé­ges türelmetlenség nem öncélú, hanem abból a felismerésből fa­kad, hogy az új helyzet új követel­ményeket támaszt a vezetők is­mereteivel, szakképzettségével, emberi értékeivel szemben is. Mind nagyobb lesz a jelentősége a hozzáértésnek, az új iránti fogé­konyságnak, a kezdeményező­készségnek, a felelősségvállalás­ra való bátorságnak. A legfelsőbb szinttől a legalsóig meg kell változ­nia a vezetők gondolkodásmódjá­nak. Ezekkel az új követelmé­nyekkel kapcsolatosan mondta Leningrádban Mihail Gorbacsov: ,.Természetesen minden káde­rünknek esélyt kell adnunk: értse meg a kor követelményeit, és en­nek megfelelően változtasson ma­gatatásán. De annak, aki nem haj­landó erre, sót, gátolja az új fel­adatok megoldását, annak félre kell állnia az útból, nem szabad akadályoznia a munkát. Nem he­lyezhetjük az egyes ember érde­keit az egész társadalom érdekei fölé.“ A gazdaság minden terén be­vezetett kísérletek - amelyek fo­kozatosan megszokott, meghatá­rozó tényezővé válnak - nemcsak a vezetőkkel szemben támaszta­nak új követelményeket. 1984 ele­jén öt minisztérium szakterülete kapcsolódott be a kísérletbe, ma már az ipari üzemek 12 százaléka dolgozik az új módszerek szerint. Új szakaszba lépett a brigádmoz­galom, megváltozott a munkaver­seny, az ösztönzők rendszere. A kísérlet széles körű támogatásra lelt, hiszen már most, nem egész két év után munkások tízezrei ér­zik előnyeit: az átlagmunkás 25-30, a mérnöki-technikusi gár­da akár 50 százalékkal is többet keres a korábbiaknál. Az üzemek alapvető érdekévé vált, hogy nap­ra pontosan teljesítsék szerződé­ses kötelezettségeiket, a terme­lésben gyorsabban hasznosítsák a tudomány vívmányait, jelentő­sen lerövidítsék átfutási idejüket, s legalább száz százalékra telje­sítsék tervüket, mégpedig a mun­katermelékenység növelése által. A BÉKÉÉRT, A BIZTONSÁGÉRT Az SZKP Központi Bizottságá­nak októberi ülésén tárgyaltak a Szovjetunió Kommunista Pártja újjászerkesztett programjának ter­vezetéről, a változásokról az SZKP alapszabályzatában és a Szovjetunió gazgasági és szoci­ális fejlődése fő irányainak terve­zetéről a következő öt évre és a 2000-ig terjedő időszakra. A pártprogram újjászerkeszté- sét az tette indokolttá, hogy összegezni kell az elvégzett mun­ka eredményeit és világos akció- programot kidolgozni az ember, a világbéke nevében. A továbblé­péshez, a fejlődéshez békére van szükség, biztonságra és biztosíté­kokra, hogy az áldozatos munka gyümölcseit élvezni is fogják az emberek. Ez korunk legégetőbb kérdése, hiszen - ahogyan azt Mihail Gorbacsov a központi bi­zottság ülésén hangsúlyozta- „... a világ fejlődése olyan ha­tárhoz érkezett, amely nem léphe­tő át anélkül, hogy fölöttébb fele­lősségteljes döntést ne hozzunk, amely gátat vethetne a lázas fegy­verkezésnek, anélkül, hogy ne ál­lítsuk meg a háború irányába tör­ténő sodródást. Az ilyen döntések elodázása azzal a kockázattal jár, hogy az emberiség létét fenyegető veszélyes folyamatok ellenőrzése kicsúszik a kezünk közül. A milita­rizmus és a háború erőinek a megfékezése, a tartós béke és megbízható biztonság elérése- ez napjaink alapvető problé­mája. “ A Szovjetunió külpolitikája telje­sen világos és egyértelmű: alapja a két ellentétes rendszer békés egymás mellett élésének lenini el­ve, célja a világbéke. Ezt pedig nem katonai erővel, hanem békés eszközökkel akarja elérni, tisztes­I séges tárgyalások útján. Erre irá­nyulnak átfogó és konstruktív ja­vaslatai, amelyeket az emberiség sorsával való törődés hat át, s me­lyek kifejezik a népeknek azt a vá­gyát, hogy békés égbolt alatt élje­nek és bizakodva tekinthessenek a jövőbe. Ezért fogadták világ­szerte helyesléssel és reményke­déssel azt a szovjet kezdeménye­zést, amely lehetővé tette a meg­állapodást az Egyesült Államokkal arról, hogy Genfben elkezdjék az újabb szovjet-amerikai tárgyalá­sokat a nukleáris és az ürfegyve- rekról. Ezért váltottak ki széles körű pozitív visszhangot azok a ja­vaslatok, melyeket Mihail Gorba­csov Párizsban terjesztett elő, s ezért tekint a világ ismét re­ménykedve Genfre, ahol néhány nap múlva kezdődik a szovjet-a­merikai csúcstalálkozó. A Szovjet­unió ezeken a tárgyalásokon haj­landó megtenni az út rá jutó ré­szét, hogy megfelelő - köícsönö- sen elfogadható, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló - megállapodások szüles­senek. A szovjet társadalom az SZKP XXVII. kongresszusa előké­szítésének befejező szakaszába érkezett, amely rendkívüli igénye­ket támaszt minden egyes kom­munistával, minden egyes állam­polgárral szemben. A kongresszu­sig hátra lévő bő negyed év a még nagyobb aktivitás ideje kell hogy legyen, a tudatos, szervezet és fegyelmezett munka időszaka. S hasonlóan lesz ez a kongresz- szus után is. Erről mondta nagyon találóan egyik beszédében a párt főtitkára: Úgyszólván az októberi forradalom óta, majdnem hetven éve feszültségben élünk. Azt hi­hetnénk, lehet lazítani is. Nem, elvtársak, ilyen lehetőséget, lega­lábbis most, a történelem nem ad nekünk. És nem tudom, hogy ad-e egyáltalán. “ GDRFÖL ZSUZSA Szovjetunió

Next

/
Thumbnails
Contents