Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-08 / 45. szám
• Balról: Juraj Kovaőiö igazgató és Szikhardt János, az üzemi pártbizottság elnöke Ezután gyárszemlére indultunk, hogy megtekintsük, miként valósították meg a gyakorlatban azokat az elképzeléseket, amelyekkel jó termelési eredményeiket elérik. Pedig az új üzemben sincsenek mindenhol rózsás feltételek. Például a nyersanyagtárolást kénytelenek a szabad ég alatt megoldani, a korszerű üzemhez jelenleg nem illő módon. Vagyis nincs raktár, csak lerakat, ezután kezdik a korszerű igényeknek megfelelő raktárak építését. Az első fázisban tízmillió koronáért. Mindezt már Szikhardt Jánostól, az üzemi pártbizottság elnökétől és Farkas Jánostól, a szakszervezeti bizottság elnökétől tudtam meg, akik a gyárszemle során kísérőim voltak. Szemlénket ott kezdtük, ahol a szabadból födél alá került nyersanyag osztályozása folyt. Itt méretei - vastagsága - szerint osztályozzák az anyagot, és azt aztán fokozatosan szállítják a megfelelő „ollók“ alá, amelyek 22 milliméter vastagságútól 16, 10, majd 6,3, illetve 4 milliméteres vastagságú nyersvasat képesek levágni. A rúdvasakat mielőtt kívánt méretűre vágnák a fűrészek, előbb összehegesztik, így több rúdvas vágható egyszerre, és csak mindig egyszer kell kimérni. Kissé arrább a levágott lemezekből hegesztőautomatákkal vágják ki a megfelelő formát. Fotocella kíséri a sablont, és egyszerre vagy tucatnyi ívfény nyomán alakulnak ki az egyes darabok. A meglepő, hogy sehol füst, égett fém szaga. A hegesztőautomata védő, tógépes memóriaegységét kezelője a helyszínen programozza, aztán csak figyelnie kell. Ugyancsak szófogadó a Trenőíni Szerszámgépgyár SPL-25 NCA-típusú esztergapadja, amely lyukszalagról olvassa le a programot. Itt egy ember két gépre vigyáz. A számjegyvezérlésű fúrók szintén nagy teljesítményűek, az összetett munkadarabok több oldalról esedékes fúrását végzik. A Kunmi Szerszámgépgyárat ebben az üzemben az FCR-50 típusú számjegyvezér- lésú marógép képviseli. Dicséretesen sok műveletre képes: marja, elvágja, fúrja a belehelyezett munkadarabot, sőt a programnak megfelelően még menetet is vág bele. Ezeken a szerszámgépeken nemcsak az itteni gyártmányok alkatrészeit készítik el, hanem pótalkatrészeket is. Ahhoz azonban, hogy azokat használni is lehessen, még hátra van megedzésük, hogy megfelelő szilárdsággal rendelkezzenek. Az acélalkatrészek edzését is a gyártelep területén végzik. Csak egy másik épületben. Frantiéek Blaho csoportvezető éppen a szomszédból, az öntődéből érkezett ellenőrizni, hogy vajon elérte-e már a kívánt hőmérsékletet a kemence belseje, ahová egy dobozban egyszerre két-két fogaskereket akar behelyezni. Táblázatból keresi ki, milyen értéket kell beállítania. Az „edzőteremben“ még lemérik a fogaskerekek, tengelyek szilárdságát, miután az edzés befejeződött. Ez egyébként - az alkatrész rendeltetésétől függően - több órán keresztül tart. A szom,,Rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez...“ AZ VT BEJEN A mikor a Montostroj nemzeti vállalat 02-es szenei (Senec) üzemét valaki megpillantja, azonnal megállapíthatja: nem régen folyhat itt a termelés, hiszen még a falai sem fakultak ki, hogy a jelenlegi ipari építőművészet jellegzetes vonásait ne is említsük. Amiért ide ellátogattunk két ízben is. annak az volt az oka, hogy hírét vettük az üzem falai mögött folyó termelés néhány jellegzetes, látszatra talán egyszerű, mégis újszerű vonásainak. Persze, az sem mellékes tényező, hogy van olyan berendezésük is, amilyet hiába keresnénk más, hasonló olyan üzemben, ahol alig néhány év óta folyik a termelés. Az a tény, hogy az árutermelés a 7. ötéves tervidőszak alatt 2,19-szeresé- re, nőtt - miközben a dolgozók száma jelenleg alig másfélszerese az öt évvel ezelőttinek - azonnal sejtetni engedett mást is, nemcsak korszerű berendezéseket. Korszerű munkaszervezést is! Első látogatásunkkor Peter Benovic gépészmérnök volt a „házigazda“, és a termelési részleg vezetője elsősorban a 144 méter hosszúságban a gyárfalakon belül elterülő termelési egységet emlegette büszkén. Ezen a területen úgy helyezték el a gépeket, hogy az anyagmozgatás folyamatos és egyirányú legyen. Ezzel a termelés során az általában legtöbb időt igénybe vevő anyagtovábbitás lényegesen meggyorsult, a lehető legrövidebb úton kerül tovább a munkadarab a következő megmunkálási csomóponthoz, mindaddig, míg el nem készül a végtermék. Ez volt az egyik útja a termelés korszerűsítésének, a másik a műszaki fejlesztés. Arra helyezték a fő hangsúlyt, hogy szinte a termelési folyamatot tegyék programozhatóvá. Ennek érdekében szervesen egymásba kapcsolják az egyes munkafolyamatokat, módosították a gépegységek szerepét és számos ésszerű újítással növelték azok hatékonyságát. Azt is elmondta a termelési részleg vezetője, hogy számukra is a robotizációban rejlik a termelés további korszerűsítésének lehetősége, de azt magasabb szinten akarják kezdettől fogva bevezetni. Úgy, hogy egy- egy robot ipajd több, akár tíz-tizenkét gépet is ki tudjon szolgálni! A legközelebbi ötéves tervidőszakban pedig meg akarják oldani a klasszikus szerszámgépek számjegyvezérlését is.- El akarjuk érni - hangsúlyozta -, hogy üzemünk olyan magas automatizációs szintű termelő egységgé váljék, amelynek az lesz a legfőbb jellemzője, hogy a változó feltételekhez rugalmasan tud alkalmazkodni. Ez azonban, nem könnyű feladat, hiszen magas tudásszintű szakembergárdát feltételez. Szerencsére alacsony a dolgozók átlagéletkora, fejlődőképesek, és megoldódik a magas szintű szakemberképzés is. Szencen épül egy szakmunkásképző, amelyben 450 szakmunkástanuló képzését biztosítjuk, s ez az egész építögépgyártás szükségleteit belátható ideig fedezné a jövőben. égésgátló széndioxidburokban végzi munkáját. Itt készülnek a panelgyárak részére a formák. Távolabb a korszerű építőipari technológiának számító alagútzsalus építési módot lehetővé tevő zsaluszerkezetet gyártják folyamatosan. Általa megtakarítanak egy olyan korábban alapvető építőipari munkát, mint a vakolás. Az így kialakítható tükörsima falakra ugyanis már csak tapétát kell ragasztani. Ez az ún NOE-típusú alagútzsalus technológia, amelyhez korábban importálni kellett a hidraulikusan működő zsalut. Ma már exportlehetőségek is szóba kerülnek a hazai szükséglet ellátása mellett. Ezek gyártásának egy szakaszán a helyben módosított technológiával dolgoznak. Pontosabban azokra a hegesztőgépekre, amelyek itt nem láthatók - a korábbival ellentétben jóval nagyobb kart szereltek, így tízméteres körzetben is tudnak hegeszteni. A már összehegesztett részelemeket a továbbiak során egy manipulátor segítségével mozgatják, hogy a további munkafolyamatokat elvégezhessék rajtuk. Ennek két 8 méteres karja 8x6 méteres elemeket emelhet és fordíthat a kívánt helyzetbe, hogy a hegesztést a legmegfelelőbb módon végezhessék. Az elemek súlya egyenként akár 5 tonna is lehet. A karokat hidraulikus hengerek emelik - mozgatják, és ékszíjas áttételek segítségével forgatják a kívánt helyzetbe. Miközben itt a formát hegesztik, fölöttünk egy 8 tonnás daru „szaladgál“, s viszi a nehéz darabokat arrébb, ahol aztán az alagutakat állítják össze. Pontosabban ezek fél alagutak, ha kettőt állítunk egymás mellé, akkor lesz teljes: lesz két oldala és teteje. Az oldallapokkal szemben jön egy másik lap, a fal vastagsága szerint kitámasztva közrudakkal. < Az így nyert térbe rakják aztán a vasazást és be' lehet önteni - rendszerint - habbetonnal. Ezt a technológiát egyébként sikerrel alkalmazzák a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat dolgozói. Leginkább iskolák, középületek építésére alkalmas, de az olyan lakóházaknál is - azok alsó szintjein -, ahol az alagsorban raktárteret, az első szinten pedig üzletteret akarnak létesíteni. A jövő évben már az alagútzsalu egyszerűsített formáját gyártják. Azt majd fele idő alatt lehet összeállítani. Van egy nagy előnye ennek a technológiának: legalább háromszázszor használható, de szinte korlátlan az élettartama. Az alagútzsalu „finomabb“ részeit, a kerekeket, a hidraulikus hengert, dugattyút is helyben készítik hazai szerszámgépeken, fvjjg az iménti munkahelyekről származó információkat szikhardt János szolgáltatta, ezúttal Farkas János veszi át a szót, és legelőször a Galántai (Galanta) Szerszámgépgyár CNC-rendsze- rű esztergapadjára hívja fel a figyelmet. Ottjártunkkor alig egy hónapja üzemelt ez a képernyős kijelzésű esztergapad, sokféle munkafolyamatot végez. Számíszédban pedig ízelítőt kapunk a vasöntők munkájából. A formázástól kezdve a kész öntött részek, alkatrészek megmunkálásáig. Csak éppen alkalmatlan időpontban érkeztünk ahhoz, hogy az öntést is láthassuk. Ez reggel volt, önteni pedig úgy déltájban szoktak: akkorra készül el az öszes forma homok, bentonit és feketeszénpor keverékéből. Itt öntik a Trnavai Autógyár » Ä;;j részére a Tatra-Agro járművek áttételszekrényét is. Második, úgy kétórás gyárszemlénk végén az üzem igazgatója, Juraj Kovaőiő gépészmérnök fogadott. Hosszasan beszélt elképzeléseiről. Elmondotta, hogy örömmel jött a korábban csak mezőgazdaságáról híres vidékre, mert valami újat a gépiparban sem mindig csak ott lehet megalkotni, ahol annak hagyományai vannak. Ott könnyen megkapja az újat a mást akaró, hogy: „Ugyan már, hisz mindig így csináltuk...“- Éppen az a baj, hogy nehezen látják be az emberek, újat csak másképp, új módszerekkel lehet. Új emberekkel is egyszersmind, hiszen manapság egyre kisebb lesz a különbség a mérnök és például a CNC- rendszerű számjegyvezórlésű esztergapadon dolgozó szakmunkás között. Sőt, egymást kölcsönösen ki kell egészíteniük. Csakis így juthatunk el odáig, hogy számot tarthassunk a korszerű jelzőre. Még az út elején járunk és az irányítási folyamatot kell forradalmasítanunk. Megtanulni és megtanítani, hogy a problémákat mindig összefüggéséiben vizsgáljuk, és oldjuk meg. Ez a korszerűség egyik feltétele. Akkor viszont már a szenei Montostroj „sínen“ van... __ . . MÉSZÁROS JÁNOS • A manipulátor nyolcméteres karján elindul fölfelé a munkadarab. Ezúttal egy panelkeret • Az öntödében sorakoznak a Tatra-Agro áttételszekrényhez készülő formák (Gyökeres György felvételei) /' • A gaiántai Szerszámgépgyár CNC-rendszerú eszterga- padja világszínvonalú termék. A szenei Montostrojban egyelőre csak egy van belőle
