Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-18 / 42. szám

( >. Aj szú 17 985.X. 18. es TECHNIKA Az ember csak csendes szemlélője az eseményeknek A robot szó eredeti jelentés- tartalma szerint a dolgo­zókra kényszerített lélekölő, kény­szeredetten végzett, egyhangú, monoton munkát jelentette, a hű­béri társadalomban pedig a job­bágy kőtelező ingyenes munkáját földesura részére. A tudományos- műszaki haladás új értelmet adott e szónak és ma már műszaki fogalomként ismerjük. A nyelvé­szek is tudják, hogy hasonló fogal­mak a tudományos-műszaki iro­dalomból először általában a nép­szerű-tudományos irodalomba ke­rülnek, majd innen a szépiroda­lomba. A szó először 1920-ban bukkant fel Karel Capek: R. U. R. (Rossum Universal Robots) című drámájában. A robotok nála kép­zeletbeli gépemberek, amelyeket sorozatban állítanak elő, hogy a gyárakban embereket helyet­tesítsenek. A gépek azonban ki­vonják magukat az ember ellenőr­zése alól, mert értelmesebbek és fizikai erejük is nagyobb, és hoz­zákezdenek létrehozóik elpusztí­tásához. Művében Öapek kora égető problémáját, a technikának a kapi­talizmusban való anarchisztikus és önállósuló fejlődését bírálta - maga a szó azonban ezáltal a fordított utat járta meg. - A robo­ton ma olyan műszaki szerkezetet értünk, amely reprodukálja az em­ber mozgási funkcióit, ezáltal hasznos munkát végez, s amely­ben energia és információk felvé­telére, átalakítására és felhaszná­lására szolgáló mechanizmusok és rendszerek vannak. A robotok­nak két alaptulajdonságát szokás Próbaüzemei az automatizált gyártási rendszer (A szerző felvételei) jelentőségükben megfelelően azonos szintre helyezni: mechani­kai tökéletességüket és értelmes- ségüket (intelligenciájukat). Me­chanikai tökéletesség alatt moz­gási lehetőségét (szabadságfokát) értjük, valamint azt a képességét, amely által a külső energiát mun­kává alakítják át. Intelligencián az információs rendszerek tulajdon­ságait és lehetőségeit értjük, és ez szorosan összefügg az előzővel. Ha egy robot autonómiáját (önál­lóságát) említenénk, akkor el kell mondani, hogy a műszaki szerke­zetek önállósága mindig korláto­zott, függetlenül attól, hogy auto­matának, robotnak, robotokkal fel­szerelt munkahelynek, vagy vala­mi másnak nevezzük. Az autonó­mia korlátáira vonatkozó elképze­lések a tudomány és a technika fejlődésének megfelelően változ­tak. Amit tegnap még robotnak tartottunk, az sok esetben ma már csak félrobotnak számít és napja­inkban is tapasztaljuk új robotge­nerációk születését. A kezdeti ma­nipulátorokat felváltották a pedipu- látorok (lépegető gépek), az ipari termelésben pedig nagy tért hódí­tottak az ipari robotok, az automa­tikus manipulátorok, és folyik a harmadik generáció, az adaptív robotok próbaüzemeltetése, de már egész komplexumok ún. au­tomatikus gyártórendszerek is ké­szülnek. A 07-es állami célprogram A robotizáció ütemes fejleszté­sének, ma már minden ország megkülönböztetett figyelmet szen­tel. Alkalmazási területük egyre bővül és nemcsak ott alkalmazha­tók, ahol az ember számára hosz- szú távon nehéz fizikai megterhe­lést jelentő munkafolyamatról, vagy balesetveszélyes egészség­telen munkakörnyezetről van szó, hanem ott is, ahol minőségi mun­káról, a munkatermelékenység növeléséről, vagy munkaerőmeg­takarításról beszélünk. A robotizáció fejlődésének fel- gyorsításával hazánkban is kor­mányszinten foglalkoznak. így született meg a 07-es állami cél­program. Az öszszövetségi kor­mány elnöksége pedig a 211/81- es határozattal jelölte meg a robo­tizáció fejlesztésének távlatait a hetedik ötéves tervidőszakra. Az 1981-ben hozott határozat értel­mében a távlati fejlesztés három fejezetben zajlik. Az első (1975-1980) az ipari robotok tí­pussorozatának kutatására és fej­lesztésére összpontosít, hang­súlyt helyezve annak sorozatgyár­tására. A második (1981-1985) az adaptiv robotok első képviselőinek kutatására és fejlesztésére, vala­mint a KGST tagországok közös programjaira gondolt. Hazai vi­szonylatban minimálisan 3000 ipari robot és 1500 automatizált technológiájú munkahely üzembe­helyezésével számolt. A harmadik (1986-tól) az intelligens ipari robo­tok fejlesztésére helyezi a hang­súlyt, valamint a KGST tagorszá­gokkal való további együttműkö­désre, a gyártásszakositásra. Az automatikus gyártási rendszerek tökéletesítéséhez és funkcionálá­sához elengedhetetlenül szüksé­ges szállítóutak továbbfejlesztése is ebben az időszakban történik majd. Ezzel egyidőben az ipari robotok szélsőséges környezet­ben történő beiktatására és nem­csak a gépipari alkalmazásukra gondolunk. Hazánkban nem csupán az ipa­ri robotok és manipulátorok kuta­tásáról, valamint az egyes típus­sorok kifejlesztéséről van szó, ha­nem mindenekelőtt azoknak a ter­melésbe való bevezetéséről, amint azt a CSKP XVI. kongresz- szusa is feladatul tűzte ki. A 07-es állami célprogram, melyet a 151/82-es kormányrendelet is megerősít, célul tűzte ki, hogy 1985 végéig 3000 ipari robot és manipulátor kerül a termelés szol­gálatába. Ez a célprogram irá­nyozza elő azt is, hogy 1990-ig 13 ezer ipari robot dolgozik majd au­tomatizált technológiájú munkahe­lyeken, automatikus gyártási rend­szerekben és különböző gépso­rokban. A 07-es állami célprogram irányításával, koordinálásával központilag a Preéovi Fémipari Kutatóintézetet bízták meg. Kezdeményező fiatalok * III. Mielőtt a preáovi kutatóintézet­ben ezidáig kifejlesztett és időköz­ben sorozatgyártást nyert ipari ro­botokról, manipulátorokról és a napjainkban folyó prototípus- gyártásról, valamint a próbaüze­meltetésről szólnánk, röviden te­kintsük át kik is vesznek részt e program teljesítésében. Mindenekelőtt szólni kell a fiata­lokról és a SZISZ-röl. Már a SZISZ III. kongresszusán is elhangzott, hogy a fiatalok messzemenően tá­mogatják a robotok és manipulá­torok kutatását és gyakorlati alkal­mazását. A SZISZ SZKB ötödik ülésén pedig konkrét formába ön­tötték célkitűzéseiket, gondosan kidolgozott programot fogadtak el és védnökséget vállaltak a robotok és manipulátorok továbbfejleszté­se és a termelésbe való gyors bevezetése felett. A program ér­telmi szerzője Pavol Skripko fiatal mérnök, aki a 07-es állami cél­program koordinációs osztályának vezetője. A program két fő felada­tot tartalmaz: a fiatalság kapcso­latfelvételét és megismertetését az elektronikával, robotikával és az alkalmazás fázisában kifejtett aktív tevékenységét. Amikor a ku­tatóintézet által kifejlesztett gépek iránt a kezdeti bizalmatlanság kö­vetkeztében nem mutatkozott kel­lő érdeklődés, a SZISZ SZKB ifjú szakemberek tanácsa és az ifjú­sági fényszóró szlovákiai törzska­ra egy tematikus feladatot hirdetett meg az ipari robotok alkalmazási területének, azok konkrét munka­helyeinek feltárása. Közben a védnökség zászlaja alá álló SZISZ-szervezetek száma 16-ról 70-re emelkedett. Ifjúsági munka­kollektívák, ésszerűsítő brigádok vállaltak védnökséget egy-egy munkahely robotokkal való felsze­relése felett, a beiktatás, beszere­lés fázisában vállalták a perifériá­lis berendezések gyártását, má­sok a szerelés vagy a karbantar­tás felett vállaltak védnökséget. Szólni kell a tervezőirodák és termelőegységek egyesüléséről, a ROBOTECH-ről is. A társulás a megrendelők követelményeinek tesz eleget, a tervdokumentációk gyors elkészítését vállalja és mindemellett népszerűsítő munkát is végez. Az ebben résztvevő kb. 180 dolgozó a kutatás-fejlesztés- tervezés-hasznosítás láncszemét igyekszik lerövidíteni. Egyre jelentősebb a KGST tag­országokkal folytatott koordináci­ós tevékenység is. Közös kutatási és realizációs programok, távlati tervek, célkitűzések vannak az 1982-ben aláírt megegyezésben. Legnagyobb kooperációs partne­reink szovjetunióbeli, pontosab­ban moszkvai, voronyezsi és ogyesszai cégek. Robotgenerációk A Preáovban kifejlesztett robo­tok, illetve manipulátorok napja­inkban már a harmadik generáció­nál tartanak, az ún. adaptív ipari robotoknál. Az első generációs manipulátorok már az ország számtalan termelőüzemében megtalálhatóak. Ezek elektrome­chanikus, pneumatikus vagy hid­raulikus meghajtásúak és rend­szerint két szabadsági fokkal ren­delkeznek. Továbbfejlesztett vál­tozataik az inifikált (egységesített) manipulátorok. Ezek teherbíróké­pessége 1 -tői 160 kg-ig is terjed­het, közülük több csehszlovák -szovjet közös kutatás eredmé­nye. Legismertebb képviselőik az AM IT, AM5, MTL 10, M 40, AM, 20, UM 160. Ezek főleg a síkban történő felületi megmunkálásnál, alakításnál segítenek. A második generációhoz az ipari robotok tartoznak, melyek fő­leg programvezérlésű megmunká­lógépeket, hegesztőgépeket, ön- tözógépeket stb. szolgálnak ki, vagy az automatikus gyártási rendszerek egy-egy elemét képe­zik. Teherbíróképességük tehát 63 kg-ig terjed. Ezen kívül más speciális célra készült robotokat is ide sorolunk. A harmadik generá­ció képviselői az adaptív ipari ro­botok. Ezek már intelligensebbek, ami azt jelenti, hogy három sza­badsági fokuk mellett olyan érzé­kelőkkel vannak ellátva, ami lehe­tővé teszi a munkadarab áthelye­zését akkor is, ha az nem millimé­terre kiszabott helyen van a tároló­ban. Ezeknek egyelőre csak a próbaüzemeltetése folyik. Főleg az anyagmegmunkálásban, a pont és ívhegesztésben használják majd őket. Külön egységet képez a „gép­ember“ programozott agya, mely a vezérlőegységben van elhelyez­ve. A vezérlőegységek tökéletesí­tése mellett a különböző érzékelők feljesztése is állandó intenzitással folyik. Az automatizált komplexum bevezetését megelőzően pedig a szállítóutak és különböző beren­dezések tervezésén fáradoznak a kutatók. Ottjártamkor láttam ro­botot szöget beverni, téglát rakni, hegeszteni, sajtológépet és szer­számgépet kiszolgálni. Éppen két AM 80-as manipulátort szereltek egy hatalmas portálkonstrukcióra, amelyek később majd a TATRA 815-ös tehergépkocsik utasfülké­jét hegesztik. A látottak alapján nyugodtan el­mondhatom: ami egykor csak a regények oldalain elevenedett meg, az ma már nálunk is letagad­hatatlan valóság. POLGÁRI LÁSZLÓ Robotok felülnézetben B-ADAR ’yssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssss^ Titán agresszív közegben A gyakorlat tanúsága sze­rint, a vegyipar számos ágaza­tában a magas hőmérsékleten és vegyileg agresszív közeg­ben üzemelő, nagyméretű be­rendezések legfeljebb két évig működnek, a „legsebezhe­tőbb“ gépcsoportok pedig már 6-8 hónap múlva használha­tatlanná válnak, és ezek az üzemek állandóan javításra szorulnak. Az Ukrán SZSZK-ban levő Kalus városban működő tudo­mányos kutatóintézet korrózió- védelmi laboratóriumának munkatársai, akik a titán vegy­ipari alkalmazásának lehető­ségeit tanulmányozzák, bebi­zonyították, hogy a titán alkal­mas vegyileg ellenállóképes berendezések készítésére, és felhasználása célszerű. A titán alkalmazása vá­kuumberendezések, hőcserélő készülékek, szivattyúk és kü­lönféle csővezetékek gyártá­sánál - amelyeken keresztül különösen agresszív jellegű anyagok oldatait szivattyúzzák át, magas hőmérsékleten - le­hetővé tette a gyárak gépjaví­tás miatti üzemszünetének lé­nyeges csökkentését, továbbá szavatolta az egyes műhelyek ütemes munkáját. A titánból készült berendezések alkal­mazása a „HÍovinil“ kalusi ter­melési egyesülésnél — rövid idő alatt 33,7 millió rubel összegű megtakarítást ered­ményezett. (APN) Erdősítő denevérek Melvin D. Tuttles, a Milwau- kee-i múzeum igazgatója a de­nevéreket tanulmányozza évti­zedek óta a világ különböző részein. Vizsgálatai meghök­kentő eredménnyel jártak. A „repülő róka“, egy nagymé­retű denevérfaj például elfo­gyasztja számos trópusi fa és cserje gyümölcsét. Repülés közben ürülékével a földre hul- lajtja az elfogyasztott gyümölcs magvait. Ennek a „magszó­rásnak“ fontos szerepe van a szárazság vagy tűz követ­keztében elpusztult erdőségek újratelepítésében. Szuper-szemüveg „Luminus“ elnevezéssel szu­perkemény műanyag szem- üveglencsét hoztak forgalomba Japánban. A kemény bevonat rendkívüli körülmények között is megvédi a műanyaglencsét a karcolásoktól. A műanyag szemüveglencse könnyű, tar­tós, de viszonylag lágy felülete könnyen megkarcolódik. Ettől védi meg a különleges szilíci­um-műgyanta bevonat, amely alkalmas technológiával fel­hordva kitűnően' megtapad a műanyaglencsén. A hagyo­mányosnál tízszer vastagabb bevonat az üveglencsék 23- szorosára növeli a műanyag­lencsék ütésszilárdságát. A műanyaglencsés szemüveg csak feleakkora súlyú, mint az üveglencsés, kiválóak az opti­kai tulajdonságai, a minimális­ra csökkenti a képtorzítást és a szem kifáradását. * % 7sss/sssss/sss/s/sssssssss/ssssssss/ss/sss/ssssssss/ssssss//s///s/ss/s/ss/ss/sss/s/ss/s/ss/fs/s/ss/ss/sss/s/ssss//s/s//s/s/s*/ssss//ss/ss//ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssss/ssssssssss/s/s//s/sss//s/s/ssss/sssssss/sssS>

Next

/
Thumbnails
Contents