Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-18 / 42. szám

Az új feladatok az ideológiai nevelésben új módszereket követelnek / A népgazdaság intenzifikálásának sürgető feladatai, az új megoldásokért folyó harc az eszmei-nevelő munka továbbfejlesztésében is új megközelítést kíván. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság viszonyai között is vizsgáljuk, hogy a termelés innoválásának folyamata miért oly lassú, a jó minőségért folyó harc miért nem áll mindenütt a párt politikai és szervező munkájának középpontjában, miért különbözőek az eredmények a tüzelőanyag-, az energia- és nyersanyag­megtakarításban, s azonos feltételek között miért eltérő a mezőgazdasági termelés intenzitása. Ha nem állapítjuk meg, mi és ki a hala­dás fékezője, akkor nem haladhatunk gyorsabban előre. Az előrehaladás anél­kül is elképzelhetetlen, hegy a termelési folyamatban részt vevő valamennyi érde­kelt felet ne nyernénk meg az új módsze­reknek. Az irttenzifikáció érvényre juttatásában minden munkahelyen az embert tartjuk döntő tényezőnek, gondolkodásmódját, akaratát, az új munkamódszerek megva­lósításáért kifejtett energiáját - a mun­kástól a miniszterig, mint azt Gorbacsov elvtárs, az SZKP KB főtitkára is hangsú­lyozta a leningrádi pártaktíván. A pártszervek és -szervezetek munká­jában jelenleg a minőség, a hatékonyság, a gazdaságosság kérdései gyakran ké­pezik tanácskozás tárgyát. Azonban az a fontos, milyen szinten és milyen ered­ménnyel végződnek e tanácskozások. A pártaktíva gondolkodásmódja is csak fokozatosan változik, lassabban, mint azt a feladatok igényessége megköveteli. Különösen a gazdasági aktíva elégedett az elért mennyiségi eredményekkel, in­kább jellemző rájuk az egészségtelen önelégültség, mintsem a határozott és céltudatos munkához vezető egészséges elégedetlenség. A felettes szervek a gazdasági terme­lőegységek általános értékelésekor gyakran hajlandók elnézni a fogyatékos­ságokat, amit a járási pártbizottságok elnöksége, illetve a kerületi pártbizottság szervei joggal bírálnak. A vranovi Bukóza sokévi nem kielégítő eredményeivel dokumentálhatjuk ezt a tényt: az üzem a cellulóztermelésben nem éri el a tervezett paramétereket. A Spisská Nová Ves-i Novy dóm üzem­ben is rég húzódik a bútorgyártás minő­ségének kérdése. A kelet-szlovákiai ke­rületi pártbizottság a politikai, szervező, eszmei-nevelő, káder- és ellenőrző tevé­kenységének sokéves tapasztalatai alap­ján arra a következtetésre jutott, hogy a további előrehaladás és a kerület fejlő­dése szorosan összefüggő feladatokat követel meg: a szocialista társadalom emberének formálását, politikai, gazda­sági gondolkodásának, valamint erkölcsi hozzáállásának alakítását, s egyúttal a szocialista társadalom emberének köz­vetítésével biztosítani a gazdasági fel­adatokat, a modernizálás, a gazdaság strukturális változásai, a tudományos­technikai eredmények következetes fi­gyelembevételével, az irányítómunka minőségének javításával, valamint a fe­gyelem és felelősség megkövetelésével. Az emberi tényező döntő. Aktivizálá­sához nincs szükség többletbefektetésre vagy újabb forrásokra, csupán céltudatos munkára. Nem a nullapontról kezdjük. Már a múltban is igyekeztünk összekapcsolni az eszmei-nevelő munkát a gazdasági fejlesztés feladataival. Különösen a CSKP KB 15. ülése után - amely a párt eszmei-politikai munkájával foglalkozott - kezdtünk megvalósítani egy sor új módszert. Most, amikor munkánk ered­ményét vizsgáljuk és meghatározzuk a következő évek feladatait, ideje, hogy őszintén, objektívan megmondjuk, mi vált be, mi sikerült kevésbé, mi az, ahol a formális megközelítés a tartalom fölé kerekedett, és nem hozott hasznot. Pozitívumként könyveljük el, hogy a párt- és gazdasági aktíva rendszeresen tanulmányozza a tudományos-technikai fejlődés időszerű kérdéseit a népgazda­ság fontos ágazataiban. Például a járási pártbizottságok, a járási nemzeti bizott­ságok és a járási mezőgazdasági igazga­tóságok vezető tisztségviselői számára ismert tudósok részvételével szemináriu­mot szervezünk a földalap kihasználásá­ról, az állattenyésztés fejlesztéséről. Ez a forma bevált, s ugyanúgy bevált a kerü­leti és járási vezető funkcionáriusok rend­szeres találkozása Jozef Lenárt elvtárs­sal, a CSKP KB Elnöksége tagjával, az SZLKP KB első titkárával. Eredményesek a kerületi és járási ve­zető tisztségviselők és a tudományos­technikai értelmiség különböző csoport­jainak tanácskozásai a műszaki és gaz­dasági konferenciákon. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a gaz­dasági aktíva szemináriumszerű pártok­tatásának. Ez a forma igényesebb fel­adatok elé állítja a lektorokat és a pártok­tatás szervezőit, tárgyilagos vitára ösztö­nöz. Az új oktatási évben még következe­tesebben folytatjuk ez irányban a mun­kát, hogy a gazdasági aktíva a párt gazdaságpolitikájának tanulmányozásá­ban személyesen is érdekelt legyen. Elő­fordulnak azonban olyan esetek, amikor egyesek „elfoglaltságukra“ való hivatko­zással igyekeznek kibújni az önképzés e formája alól. Az efféle törekvéseket károsnak tartjuk. Bár a kerületi pártbizott­ság nómenklatúrája 78,8 százalékának főiskolai végzettsége van, és 76,5 száza­léka elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét vagy más magasabb po­litikai végzettséggel rendelkezik, tovább­ra is szükséges, hogy valamennyien ké­pezzék magukat. A gazdasági propaganda és agitáció kiszélesítésében igyekszünk megjelölni a pártvezetés egyes fokozatai, a társa­dalmi szervezetek, az állami és gazdasá­gi szervek konkrét felelősségét. Mind­ezen intézkedéseket a kerületi bizottság­nak a tömegpolitikai munka, a gazdasági propaganda és a kulturális-nevelő munka fejlesztésére vonatkozó dokumentuma tartalmazza 1982-re és a hetedik ötéves terv további éveire. Hasonlóképpen jár­nak el a járási pártbizottságok és az alapszervezetek is. A gazdasági nevelés terén a kerület­ben a pártirányításnak hathatós segítsé­get nyújtanak a tömegpolitikai munka és a gazdasági propaganda, a tudomány és technika bizottságai. Az eredmények vizsgálatára összpontosítanak, népsze­rűsítik a jó tapasztalatokat s megróják a lemaradókat. Munkájuk érdeme, hogy a helyzetet közvetlenül a termelésben ellenőrzik, s ott tartják a tanácskozásokat is, megje­lölve azt is, hogyan tovább. A kerületi bizottság a Tőketerebesi (Trebiáov) já­rásban a lemaradozó egységes földmű­ves-szövetkezetekben tartott ilyen ta­nácskozásokat a tömegpolitikai munká­ról. A Vranovi járásban a bizottság nép­szerűsítette a Sori Egységes Földműves­szövetkezetnek a tömegpolitikai munka terén szerzett jó tapasztalatait. Hasonló­képpen volt ez a Kassa (Koáice)-vidéki járásban, a canai szövetkezetben, amely kiváló eredményeket ér el. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy sokkal hatéko­nyabb, ha a műszaki-gazdasági szemi­náriumokon és konferenciákon azok ta­pasztalatait népszerűsítjük, akik kiváló eredményeket érnek el, mint ha a lema­radókat bíráljuk. A dolgozók gazdasági nevelése terén számos pozitív eredményt mutathatunk fel, s ez konkrét tettekben mutatkozik meg. A Kelet-szlovákiai kerület ma Cseh­szlovákia dinamikusan fejlődő kerülete. Hazánk ipari termelésének mintegy 7 százalékát adja, a nyersvastermelés 32 százalékát, az acéltermelés 28, a mú- szálgyártás 34, az automata mosógépek gyártásának 93, a magnezittermelés 100 százalékát biztosítja, s a robotok és a ma­nipulátorok 16,5 százalékát is a Kelet­szlovákiai kerületben állítják elő. A kerü­let ipari termelésének több mint 20 szá­zalékát exportáljuk. Az ipar az elmúlt évben teljesítette, sőt túlteljesítette az állami terv valamennyi mutatóját. A mezőgazdasági termelés ugyancsak jó eredményeket ért el a nö­vénytermesztésben és a gazdasági álla­tok jövedelmezőségében. A mezőgazda- sági üzemek első ízben értek el 500 millió koronás hasznot. Az ipari termelésben sikerült kiegyen­lítenünk az év eleji termeléskiesést vala­mennyi minőségi mutatóban. A mező- gazdaságban azonban kevésbé kedve­zően alakul a helyzet. A szomszéd Kárpát-ukrajnai terület ta­pasztalataiból kiindulva - ezzel a terület­tel baráti kapcsolatban állunk - a fontos üzemekben minőségi kabineteket hoz­tunk létre. Jelenleg 32 kabinet működik. Feladatuk, hogy tájékoztassanak a ter­mék minőségéről, összehasonlítsák azt a hazánkban és a világon előállított ter­mékekkel. Egyes vezetők meg nem érté­sébe ütköztünk, akik azzal érveltek, hogy felesleges az összehasonlítás, ha ez ter­mékeink hátrányára dől el. A minőség kérdése azonban alapkövetelmény, ezt kell szem előtt tartania a gazdasági­szervező munkának, de a párt politikai nevelő munkájának, valamint a társadal­mi szervezeteknek is. Tapasztalataink megegyeznek azzal a tétellel, hogy a termék minősége a tu­dományos-technikai haladás, a kultúra és a munkafegyelem legpontosabb és legteljesebb mutatója. Jól dolgoznak a minőségi kabinetek a Kassai Nehézgépiparban és több a vegyipari üzemekben, például a sviti Chemosvitben, a humennéi Chemlonban, a Kassai Nehézgépgyárban és több más üzemben. Megköveteljük, hogy a minőségellenőrzés az üzem vagy válla­lat igazgatójának személyes ügye le­gyen, s hogy a pártszervezetek kísérjék figyelemmel a minőség növelését. A termékek és a munka minőségének kérdése társadalmunkban kulcsfontossá­gúvá válik. Számos tényező befolyásolja: a szerkezeti átépítéstől és rekonstrukció­tól kezdve a tudomány legújabb vívmá­nyainak alkalmazásán keresztül a szigo­rú technológiai és munkafegyelemig, a formatervezést és a csomagolást is beleértve. A tökéletes termék sok, látszó­lag lényegtelen apróságtól is függ. Vállaltuk, hogy ez évben a termékek 20 százaléka első osztályú lesz. Ez az igyekezet azonban a felettes szervek kényelmességébe vagy felületes hozzáállásába ütközik. A tesztvizsgálatot végző kísérleti részlegek csak lassan alakulnak meg, s a termékeknek csak egy részét vizsgálják meg. A reszortok inkább bíznak saját szabályaikban, mint abban, hogy termékeink bírják-e az összehasonlítást a világpiacon. A legjobb gazdasági propaganda sem helyettesíti a tárgyilagos műszaki-szer­vező munkát. Szükséges azonban, hogy közösségi, határozott, jól szervezett és fegyelmezett munkára ösztönözze a dol­gozókollektívákat. A minőségi kabinetek természetesen nem orvosolnak minden bajt. Saját termékeink minőségének is­merete azt jelenti, hogy összehasonlítjuk más hazai és külföldi termékekkel, ismer­jük a megrendelők véleményét s nem engedjük meg, hogy a gyárat rossz minő­ségű termék hagyja el, amely a gyártó jó hírnevét rontaná. A mezőgazdaságban annak szüksé­gességét hangsúlyozzuk, hogy a haladó tapasztalatok járási iskolájában szerve­zetten tanulmányozzák a legjobbak mun­káját, és ahol rosszabbak az eredmé­nyek, ott mindenütt alkalmazzák ezt a módszert, amely a Vranovi járásban bevált. A Sol'i Egységes Földműves-szö­vetkezet valóban a haladó munka iskolá­jává vált; ez a járás, ahol 14 rosszul működő szövetkezet volt, az utóbbi há­rom-négy évben jelentősen fellendült. A Terebesi járásban hasonlóképpen jár­nak el. Arra törekszünk, hogy a dolgozókol­lektívák büszkék legyenek termékeik mi­nőségére, erre irányítjuk a kulturális ne­velő munkát, a szakszervezet és az ijfú- sági szövetség tevékenységét is. RUDOLF BLAHO, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára IJ SZÚ 3 85.X. 18. Az elmúlt hónapokban a sta- rinái víztározó építésében stagnálás mutatkozott, je­lenleg azonban gyors ütem­ben folyik a munka. Az építő­ket a kedvezőtlen időjárás is hátráltatta, a fellendülés az építővállalatok nagyobb se­gítségének, többek között a tapasztalt mélyépítő válla­lat 03-as kassai (Koáice) üzemének köszönhető. A Ci­rok folyón épülő tározó záró­gát magassága 50 méter, s 48 millió köbméter víz be­fogadására alkalmas. Ez a tározó látja el majd a Kelet­szlovákiai kerület öt járását ivóvízzel. Egyik felvételün­kön a torony állványozása látható, a másikon Nadlida Bahajová laboránsnő és Ive­ta Velebná mérnöknő. (ÖSTK-felv.) A

Next

/
Thumbnails
Contents