Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-27 / 39. szám
• Torjai János (Folytatás az 1. oldalról) Az ágcsernyöi átrakodóállomás építését már 1946-ban megkezdték. Akkor fektették le az első széles nyomtávú sínpárokat. Azóta hatalmassá nőtt az átrakodókörzet, és a Tőketerebesi (Tre- biáov) járás egyik legnagyobb „üzemévé“ fejlődött. A szovjet és csehszlovák elvtársak közötti barátság a kezdetekhez vezethető vissza. Nem sokkal később a záhonyi vasutasok is csatlakoztak, • Michal Zima s ma már összefogás nélkül elképzelhetetlen az itteni munka. Többek között ezekről a kapcsolatokról beszélgetünk Torjai Jánossal, az ágcsernyöi állomás üzemi pártbizottságának elnökével.- Az Ágcsernyőhöz tartozó körzetben - mondja - többezer ember dolgozik. Csehek, szlovákok, magyarok, ukránok közösen teljesítjük a ránk háruló feladatokat. Sem nyelvi, sem nemzetiségi problémáink nincsenek. Nem állítok valótlant, ha azt mondom, hogy ez a munkahely az internacionalizmus legjobb iskolája. Igen szoros barátság fúz bennünket a határokon túl dolgozó szovjet és magyar vasutasokhoz is. Ez a barátság népgazdaságig gyümölcsöző. Húsz évvel ezelőtt szovjet barátaink felvetették azt a gondolatot, hogy minden évben V. I. Lenin születésének évfordulójára közösen szervezzünk kommunista szombatokat. Egyik héten mi mentünk hozzájuk, a másikon ők jöttek hozzánk. Ismerkedtünk, parkosítottunk, társadalmi munkát végeztünk. Tíz évvel ezelőtt csatlakoztak a záhonyiak is. Ma már termelőmunkával töltjük ezt az időt, s ilyenkor az állomásfőnököktől kezdve a munkásig mindenki „rakodik“. Ebben az évben többször találkoztunk s Záhonyban szintén közösen dolgoztunk az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére. Segítünk egymásnak és ez terveink teljesítésében is megmutatkozik. A közelmúltban értékes felajánlást tettek a csapi és az ágcsernyöi dolgozók a fasizmus feletti győzelem és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. és Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa tiszteletére. Mindkét állomás kollektívái vállalták, hogy az árufogadás és rakodás tervét 101 százalékra teljesítik, az ágcsemyőiek a kocsik állásidejét egy órával, a csapiak 15 perccel csökkentik. Mindkét állomáson 10 százalékkal lerövidítik a mozdonyok állásidejét 1985 első félévéhez viszonyítva. Ezen kívül gazdaságosabbá teszik a vasúti kocsik kihasználását. A közös szocialista felajánlás teljesítését minden hónapban értékelik, a végső értékeléseket az év végén és a kongresz- szus előestéjén készítik el. A legjobb kollektívák és egyének erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek.- Nehéz volna felsorolni mindazokat az előnyöket, melyek a három átrakodóállomás kapcsolataiból származnak - mondja Torjai János. - A tapasztalat- cserék könnyítik és gyorsítják a munkát. Közös újítások is születnek, melyek népgazdaságaink számára jelentős megtakarításokat eredményeznek. Ott segítünk, ahol a másiknak szüksége van rá. A magyar elvtársaknak nemrégen adtak át állomásunkon kulcsra készen egy négyszáz férőhelyes vasutasszállót és megkezdték egy bevásárlóközpont építését, mely nemcsak a vasút dolgozóit, hanem a város lakosságát is ellátja majd áruval. Jó a kapcsolatunk a városi nemzeti bizottsággal. Ez fontos, hiszen Ág- csernyó ma már vasutasváros, s egyben jelentős és magas szintű találkozások színhelye. Nehéz volna elválasztani városunk gazdasági és politikai jelentőségét egymástól, erre büszkék vagyunk és úgy végezzük a munkánkat, hogy a velünk szembeni elvárásoknak a legmesz- szebbmenően megfeleljünk. Ágcsernyőn őrzik „A hála albumát“, amelyet a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulójára hoztak létre. Három nyélven jegyezték fel benne a negyven év fejlődését. Az album mind a három határállomás dolgozóinak becses értéke, bizonyítja a közös munkát, a barátságot, szocializmus építését és erejét. FECSÓ PÁL II BffljlniU MHMIZUi Gépesített konténerátrakás - némi emberi segédlettel A csehszlovák és magyar vasutasok jó együttműködését bizonyítja a 400 f^TOhe- lyes ágcsernyöi vasutas-munkásszálló is, amely magyar segítséggel épült, s az egyedüli ilyen munkásszálló hazánkban (Molnár János felvételei) M ég három hónap és vége az évnek. Még három hónap és új tervidőszak kezdődik. Tervezünk, termelünk, értékelünk - most épp a hetedik ötéves tervidőszak várható eredményeit elemezzük. Vajon milyenek voltak az elmúlt évek? Átlagosak vagy átlagon felüliek? Milyen változást hoztak és mitől voltak nehezek? - a kérdésekre Ivan Ivaniö; a bratislavai Palma igazgatóhelyettese válaszol, aki a következőképp vélekedik az 1981-1985-ös időszakról:- Nem túlzók: sok gondunk volt az elmúlt esztendőkben. Sokkal több, mint amennyire számítottunk. A legnagyobb változást az 1983-as év hozta: január elsejétől egyesült a Palma és a Kozmetika, s bár a 7. ötéves tervidőszak feladatait annak idején külön-külön kapta meg a két vállalat, de most, a tervek teljesítésénél, a termelés értékelésénél már nem bontjuk szét a számokat - csak a Palma eredményeiről beszélünk. Nézzük hát a tervidőszak első éveit: nyolcvanegyben és nyolcvankettőben minden rendben, de mert nyolcvanháromban elfogy a mosópor- a boltokban, fokozzuk a termelést. A korábbi 25 ezer tonna helyett 40 ezer tonna mosóport és mosószert gyártunk. A nyolcvannégyes és nyolcvanötös év azonban újabb meglepetést tartogat: országos viszonylatban csökken a mosószer-szükséglet, s a 40 ezer tonnás gyártási tervet módosítanunk kell, hiszen - mint kiderült - az évi 29 ezer tonna is bőven kielégíti az igényeket. S mert raktárra nem gyárthatunk, csupán annyit, amennyit a kereskedelem rendel, a hét milliárd korona helyett hat milliárd harmincmillió korona értékű árut termeltünk ez alatt ,az öt év alatt.- Tehát a tervezettnél 70 millió koronával kevesebbet. Ez nem kis összeg...- De nem is olyan nagy - elvégre öt évet értékelünk, s nem egyet! S hozzá milyen öt évet? Ha csak a mostanit nézzük: a Palma újjáépítésének első szakasza 83 millió koronás kiesést jelent a termelésben, hiszen március elsejétől szeptember végéig Prága gyártja azt a növényi zsír- és olajmennyiséget, amely egyébként a Pálmára esne. S ha nincs ez a kiesés, akkor száz százalékra teljesítjük az öt év termelési tervét. Ez a felújítás terven kívül jött, szakaszos folytatását azonban már a 8. ötéves tervidőszak első évére is beütemeztük.-öt év nagy idő - az alatt új termékekkel is illik megjelenni a piacon.- Igen, ezt ma is, holnap is tudatosítjuk. Mosóporaink többségét már az elmúlt években felújítottuk, sőt forgalomba hoztunk egy egészen újat is - a Titánt.-Ha már itt tartunk, engedjen meg egy kritikus észrevételt. Én többet, jóval többet váriam ettől a mosóportól. Tisztít ugyan, az igaz, de az illata... inkább szaga van.- Ha most arra gondol, hogy a hiba a gyártási technológiában, vagy netán az odafigyfelésben keresendő, akkor azt mondom: rossz helyen tapogtózik. Mert a megjegyzés neiyénvaio ugyan, ae az ok forrása másutt keresendő. Amikor elkezdtük a Titan gyártását, valamikor 1983-ban, még nem volt pénzünk márkás illatosító szerekre. Aztán hovatovább, egyre laposabb lett a pénztárcánk, így az illat fokozatosan elillant. De a jövő hónaptól kezdve, ígérem, újra a régi Titánt veszi majd a kezébe. S ha sikerű! előnyös üzletet kötnünk Kínával, akkor még nagyobb meglepetésekkel szolgálhatunk.- Új termékeik közül melyekre a legbüszkébb?- Kivétel nélkül mindegyikre. A Vitol étolajra ugyanúgy, mint Lezoviö orvos- professzor találmányára, a Palmadent fogkrémre, vagy a háromfajta - zöld, lila és sárga dobozban kapható - Fito krémre, amelyek dél-amerikai és kelet-ázsiai gyógyhatású növénykivonatokból készülnek. De kapható már az új arctejünk és arcvizünk is, amelyek szintén a Fito- család tagjai, s a Dixi sampon vagy a Nivea tej ugyancsak felkapott a vásárlók körében.- Tehát a termékek minősége erőteljesen javul.-Az eredmény egyetlen számon is lemérhető. 1984-ben kozmetikai cikkeink 11 százaléka kapta meg az első osztályú minősítést, pedig a szappanokat csupán a hatóanyagok és az illatok szerint csoportosítjuk. Egy. szappan tehát - bármennyire jó is - nem kaphat első osztályú minősítést.- Akkor viszont arra kérek választ, milyennek találja ön a hazai szappanok minőségét?- Jónak. Alapjában véve jónak. Ami viszont engem is aggaszt: a bratislavai Palma mindössze egyetlen pipereszappant gyárt, luxusszappanból pedig egyetlen egy fajtát sem. Hiába, nincs meg hozzá a kellő gépsorunk. A jövőben, az elkövetkező két-három évben viszont hat-hétfélére szeretnénk bővíteni pipereszappan-választékunkat.- Erre az évre milyen kötelezettségvállalásuk maradt még?- A margaringyártó részleg rekonstruálásával már végeztünk - és nem is axar- hogy! Hat hónap alatt - a termelés megszakítása nélkül - sikerült felújítanunk az egész gépsort, s ez nem kis teljesítmény! Ha a hlohoveci gyertyagyár rekonstruálását is befejezzük decemberig, akkor kimondhatom: ügyesek voltunk.- Végül is hogyan áll akkor a szénájuk?- Azt hiszem, jól. A tervet évről évre teljesítettük, a Mezőgazdasági és Élel- mezésügymi Minisztérium pedig kedvezően értékelte munkánkat. Hogy milyen érzésekkel nézek a nyolcadik ötéves tervidőszak felé? Csillagászati számok vannak előttem, - az elvárások, az igények egyenesen óriásiak. Növelnünk kell a termelés hatékonyságát, a termékek választékát, javítani a minőséget - még akkor is, ha mindezzel együtt az anyagi megkötöttségek is tovább nőnek. SZABÓ G. LÁSZLÓ Az ötödik év vége felé ...a bratislavai Pálmában
