Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-16 / 33. szám

SZÜLŐI TAPINTAT A fiatal anya tanácstalanul áll siró csecsemője fölött.- Nemrég tettem tisztába. Már teát is kapott. A mesét még nem érti. Próbáljak énekelni neki va­lamit? A férj gondterhelten csóválja a fejét.-Kérlek, ne. Ahhoz még nem elég erős. VÁLASZTÁS A feleség igy szól a férjéhez:- Választhatsz: vagy én - vagy a sör!- De mennyi sör? - tudakolja jámborul a férj. Folyóparton (Ján Schenko karikatúrája) ZSEBTOLVAJOK A New York-i metrón Jim meg­kérdi Johntól:- Mondd, ki ez az alak, akinek ilyen udvariasan köszöntél?- Halvány fogalmam sincs. De mindjárt belekukkantok a pénztár­cájába - hátha akad benne név­jegy! OLCSÓSÁG A szupermarketben a detektív már harmadszor ér tetten egy höl­gyet, aki lopni próbál az áru­házban.- Mondja, miért akar mindig csak nálunk lopni? Más üzletben nem tudná ugyanezt csinálni? - kérdi a megrögzött tolvajnőtől.- Dehogynem, kérem - feleli az -, csak hát önöknek olyan mérsé­kelt áraik vannak... AGGODALOM Este a férj idegesen jár' Tel-alá a ház előtt.- Szörnyen aggódom a felesé­gemért - magyarázza a szom­szédnak.- Miért, mi van vele?- Vele van az autó! CSALÁDFŐ- Anyuka - kérdi a kis Peti mit jelent az, hogy családfő?- Kérdezd meg apádtól.- De ő honnan tudja? UDVARIASSÁG- A házigazda azt üzeni, hogy nincs itthon.- Közölje vele kérem, nagyon örülök, hogy nem jöttem el! mUOTTUk 4z. een>r*- 'i1*'' ' Au \ ■ Izgalmas percek (Urzica) VAN REMÉNY- Mondd, sikerült átmenned az autóvezetői vizsgán?- Még nem tudhatom. A vizsga- bizottság minden tagja megsérült. KÉNYES KÉRDÉSEK Mi akarsz lenni: önmagad • vagy az, ami mindenki más? Hány éves az, aki a második gyermekkorát éli? A zsenialitásnak miért van határa és az ostobaságnak mi­ért nincs? Ki a Hattyúdal szerzője? Egy cseppnyi kétely szét tudja rombolni a botránykövet? Lehet-e az angyali türelem az ördögi ravaszság megnyil­vánulása? Mitévő legyen az a nő, aki felajánlja szivét és feddhetet­len nevét..., de nem egy, ha­nem két férfinak? Mi abban a logika, hogy a rosszhoz hozzászokunk, a jó viszont untat? Lehet-e Babszem Jankó Hüvelyk Matyi apja? Gellért György fordítása VÁLÁS- Amikor elváltam a férjemtől, megtartottam a házat, ő pedig az autót, a motorcsónakot meg a ku­tyát kapta.- És a pénzzel mit csináltatok?- Azt az ügyvédeink osztották el egymás között! VESZEKEDÉS Két kopasz veszekszik:- Te kopaszabb vagy mint én!- Már miért volnék? Hiszen egyikünknek a fején sincs egyet­len árva hajszál.- De a te fejed nagyobb, mint az enyém! DICSEKVÉS A drámaíró dicsekszik a barát­jának:-Tudod, amikor legördült a függöny, tapsvihar tört ki.- No és mondd... mi volt arra a függönyre festve? ÁLOMSZUSZÉK- Hát ez hallatlan! Maga megint alszik a munkahelyén. Elsejére felmondok - el van bocsátva!- De ha csak elsejére... akkor miért kelt fel már huszonharma- dikán? IKREK Az ikergyerekek apjától meg­kérdezi valaki:- Hogyan boldogul ezzel a két csecsemővel? Hiszen bizonyára roppantul hangosak?- Semmi vész - magyarázza az apa. - Az egyik annyira ordít, hogy a másik hangját nem is hallom! A hét vicce- Főnök - mondja a titkárnő - elönt minket a papír. Ha legalább a harminc évvel ezelőtti dossziékat kise­lejtezhetném ...- Teljesen egyetértek, Mancika. De előbb készítsen mindegyikről pontos másolatot.- Egyforma bajunk van, doktor úr: én sem hallok a legjobban! (Punch) OK- Mondja Kovácsné, miért nem ment férjhez másodszor?- Hát... van egy kutyám, ame­lyik állandóan ugat, egy papagá­jom, amely folyton a szavaimat ismételgeti, egy kandallóm, amely mindig füstöl, meg egy macskám, amely éjjel csatangol... Úgy véli, mindez nem elegendő ok? A mi igazgatónk rendkívüli ember. Bátorsága, elvhüsége minden dicséretet megérde­mel. Ha igaz ügyért kell kiállni valahol - nyugodtak lehetnek!- nem csalatkoznak benne. Egyszer valamelyik boltból reklamáció érkezett, hogy az általunk szállított ingekről azonmód lepattannak a gom­bok.- Lepattannak a gombok?- csikorgatta a fogát az igaz­gató, és a szeme villámokat szórt. - Majd adok én nekik gombokat! Írja fiam. Amikor haragszik, nem ké­pes egyedül imi, ilyenkor dik­tálni szokott. Én meg írom: ,, Hivatkozással ilyenésilyen számú levelükre közöljük, hogy csodálkozunk, sót mi több, fel vagyunk háborodva az önök rágalmain. Hogy a jö­vőben ez meg ne ismétlődhes­sék, felhívjuk figyelmüket a kö­vetkezőkre: 1. A gombok, amelyeket ki­fogásolnak, kifogástalan minő­ségűek, és önöknek is tetszet­tek, amikor az ingektől függet­lenül látták. 2. A cérnáról nincs mit mon­danunk, mivel olyan jó minősé­gű, hogy akár operációnál is alkalmazható. 3. A kifogásolt gombokat az ingekre a legmodernebb gé­pekkel varrtuk fel, amelyeket Európa, Ázsia, Amerika, Afri­ka, Ausztrália és a földgolyó más nagy kontinenseinek 74 országában használnak ered­ményesen.“ Végezetül vállalatunk veze­tője rámutatott, hogy az ilyen aljas rágalmak ellen panaszt emelhetünk felsőbb hatósága­inknál, tiltakozhatunk a köz­ponti és a járási lapok, a folyó­iratok hasábjain, a rádióban, a tv-ben, a népi ellenöröknél, nem beszélve a szakszerve­zetről és a bíróságokról.- Most aztán reklamálhat­nak! - mondta elégedetten, amikor továbbítottuk a választ. VICTOR PITIGOI Harcos kiállás Néhány nap múlva azonban újabb levelet kaptunk - ez al­kalommal egy másik boltból, egy másik városból.- Már megint a gombok?!- üvöltött fel az igazgató, mint­ha áramütés érte volna. - Nyil­ván az előbbiek hergelték fel őket ellenünk. Kéthetes alapos nyomozás- amit maga Sherlock Holmes vagy Maigret felügyelő is meg­irigyelhetett volna - kiderítette, hogy az első boltvezető unoka- huga sógorának a bátyja test- véröccse a másik boltvezető szomszédja nagybátyja ve­iének.- Napnál világosabb, hogy egy klikkel van dolgunk! - nyi­latkozott igazgatónk. - De semmi vész: majd én elve­szem a kedvüket a klikke- zéstől! Ezúttal a választ már ügyvé­di közreműködéssel szerkesz­tettük meg. A levél célzásokat tett az egyéni és a közmorálra, továbbá tartalmazta a törvény megfelelő cikkelyeit. Pár napig csend volt, ám hamarosan megint levelek ér­keztek: két újabb bolt tett pa­naszt, hogy szakadnak a gombok.- Gyalázatos összeeskü­vés! - mint aki eszét vesztette, bődült el az igazgató. - Egyik a másikat hecceli ellenünk. De rendben van: ha hadakozni akarnak, hát legyen háború! Mozgósítottuk a faliújság legkitűnőbb munkatársait, hogy gúnyos hangú verses le­vélben sújtsák porig a rágal­mazókat. Mikor legközelebb egyszer­re három reklamáció is befu­tott, külön státust nyitottunk egy új gépirónó részére, aki­nek az volt az egyetlen felada­ta, hogy lebonyolítsa gomb­ügyben a levelezést a bol­tokkal. Még ennél is fontosabb lé­pés volt a vállalatnál a genea­lógiai osztály megszervezése. Hiszen fel kellett deríteni az összes ingbolt valamennyi dol­gozójának rokonsági viszonya­it - hetedíziglen! Egyszer, amikor már mind­nyájan alig álltunk a lábunkon a kimerültségtől, váratlan ötle­tem támadt.- Nem lehetne végül is egy kicsit erősebben felvarrni azo­kat a gombokat? - kérdeztem. Az igazgatónk hidegen mért végig:- Úgy látom, belőled soha­sem lesz jó vezető - a töme­gek uszályába kerültél... ZAHEMSZKY LÁSZLÓ fordítása ÚJ SZÚ 1985. Vili. 1

Next

/
Thumbnails
Contents