Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-16 / 33. szám
ÍJSZÚ 3 5. Vili. 16. IW HIEB II HlMlTOl A pártszervek és -szervezetek munkájának mélyreható elemzése „Az évzáró pártgyúlések legyenek tárgyilagosak és munkaértekezlet jellegűek. Mélyen kell elemezni és helyesen értékelni a pártszervek és -szervezetek munkáját, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, megtenni a szükséges intézkedéseket és halogatás nélkül megvalósítani a határozatokat.“ (Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának a KB 15. ülésén elhangzott beszédéből) /^«ehszlovákia Kommunista Pártja vb életének jelentős eseményére készül - az évzáró taggyűlésekre, a pártkonferenciákra, az SZLKP kongresszusára és a CSKP XVII. kongresszusára. A CSKP KB 15. ülése határozatot fogadott el a CSKP XVII. kongresszusának összehívásáról, jóváhagyta ez előkészítésre, a pártszervek és -szervezetek egységes ügyintézésére vonatkozó irányelveket a kongresszus előkészítő időszakában. Elfogadta az évzáró pártgyúlések és pártkonferenciák előkészítésére vonatkozó szempontokat, ezeket a CSKP KB Elnökségének Gustáv Husák elvtárs által előterjesztett jelentése is tartalmazza. Minden évzáró gyűlés és konferencia magas színvonalának meghatározó feltétele a céltudatos előkészítés mind tartalmi, mind szervezési szempontból. A CSKP KB Elnökségének az a határozata, amely az alapszervezeteknek a CSKP XVII. kongresszusát előkészítő évzáró pártgyűléseire és konferenciáira vonatkozik, hangsúlyozza: „Az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák bíráló igényességgel, tárgyilagosan, átfogóan és elfogulatlanul kiértékelik a pártszerveknek és -szervezeteknek azt a munkáját, amelyet a XVI. kongresszus és a CSKP KB határozatainak teljesítéséért végeztek, és az értékelés alapján foganatosítják a következő időszak feladatainak elvégzésére vonatkozó intézkedéseket.“ Ebből következik, hogy most kifejezetten fokozódnak a pártszervek, a pártszervezetek és a kommunisták elemző, elméleti és valóságfeltáró tevékenységével kapcsolatos követelmények. Az évzáró pártgyűlések és pártkonferenciák előtt tudatosítanunk kell, hogy minél nagyobb hatásköre van építőmunkánknak, minél bonyolultabb és újszerűbb feladatokat kell megoldanunk, annál nagyobb a pártszervek és -szervezetek felelőssége; minél több feladat hárul rájuk, annál inkább nő az elemző tevékenység jelentősége a párt valóságfeltáró munkájában. A marxista-leninista metodológia alapján végzett pártmunka tapasztalatainak elemzése, e tapasztalatok közkincs- csé tétele mind elméleti, mind gyakorlati szempontból a pártmunka egyik lényeges összetevője, mivel ez minden esetben biztosítja a CSKP vezetésének és munkája hatékonyságának sikerét társadalmunkban. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy ahol rendszeresen, mélyrehatóan elemzik a társadalmi élet folyamatait és a pártmunkát, ott feltárják mindazt, ami haladó, ami új és életképes. De azt is, ami elavult, ami fékezi a társadalmi haladást. Ahol leleplezik a hibákat és a tévedéseket, ott konkrét, előremutató határozatokat fogadnak el és jó eredményeket érnek el a munkában. Ezért a pártszervezeteknek, a pártmunkásoknak és minden kommunistának nagy segítséget nyújt az elemző tevékenység lényegének és jelentőségének megértése, a kezdeti fejlődési szakasz behatárolása, az elemző munkával kapcsolatos követelmények ismerete abban, hogy a pártpolitika gyakorlati megvalósítását sikeresen elvégezzék. G ustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 15. ülésén előterjesztett beszámolója a problémákat feltárta; következetesen és minden szempontból elemezte elsősorban a szociális és gazdasági feladatok teljesítését, a népgazdaság hatékonyabb teljesítőképességének felgyorsítását, a munkatermelékenység növelését, a tudomány és technika fejlődésének gyakorlati felhasználását. A termékek minőségének javítása, a különböző energiahordozókkal, nyers- és félkész anyagokkal való takarékoskodás már mostantól céltudatos elemző munkát követel a pártszervektól, az aktivistáktól, a pártbizottságoktól és a vezető káderektől. A CSKP KB 15. ülésének határozataiból következik, hogy a pártmunka mélyreható elemzését minden szinten, minden pártszervezetben és pártszervben el kell végezni. Az elemzéseknek az a célja, hogy a CSKP fejlődése törvényszerűségeinek, a pártélet normáinak és alapelveinek ismerete alapján, a pártvezetés érvényre juttatásával értékelni kell a pártszervek és -szervezetek munkájának színvonalát, feltárni a munka javításának lehetőségeit és meghatározni a megvalósítás előremutató útját. Az elemzés nemcsak abban segít a pártszerveknek és -szervezeteknek, hogy mérlegeljék és értékeljék mindazt, amit elvégeztek, elbírálják, hogy jó úton jártak-e - hanem segít meghatározni a továbbfejlődés kilátásait, és lehetővé teszi, hogy a jövőre nézve levonják a tanulságokat. Az elemzésre szükség van a mindennapok munkájában, elemzés nélkül nem lehet elkészíteni a pártszervek és -szervezetek üléseinek anyagát, a szemináriumok és rendszeres gyűlések beszámolóit. Érthető, hogy az évzáró pártgyűlések, a taggyűlések, a pártkonferenciák és -kongresszusok előkészítésekor jelentős elemző munkát végeznek a pártbizottságok. Jozef Lenárt elvtárs a CSKP KB ülésén hangsúlyozta, hogy: „Az SZLKP KB elnöksége munkacsoportokat alakított ki, ezek feladata az elemzések elkészítése és az egyes részlegek indokolt javaslatainak feldolgozása.“ A kerületi és járási pártbizottságok is hasonlóan viszonyultak a konferenciák előkészítéséhez, s ilyen hozzáállást kell tanúsítaniuk az üzemi bizottságoknak, az üzemi és a helyi pártalapszervezeteknek is. A párt szervező, ideológiai, gazdasági és kulturális munkájának mélyreható elemzése teszi csak lehetővé, hogy időben és a dolgok alapos ismeretével felvértezve fordíthassuk figyelmünket a meghatározó társadalmi feladatokra, csak ez segít feltárni és felhasználni minden anyagi, energetikai és szervezési erőforrást, és kihasználni az irányítás területén, a dolgozók gondolkodásában és alkotó szellemiségében rejlő tartalékokat. P ártunk központi bizottsága a 15.ülé- sen újból figyelmeztetett, hogy a termelésben és más területeken is jélentós tartalékok vannak, ezek nem igényelnek sem új beruházásokat, sem további erőforrásokat. A meglévő termelési, technikai és tudományos kapacitás hatékonyabb felhasználásáról van szó, elsősorban az alapvető eszközök, a fűtőanyag-, az energetikai bázis, a nyers- és félkész anyagok, a munkaidő és a dolgozók szakképzettségében rejlő tartalékok kellő felhasználásáról. Beszélni kell még a műszaki színvonalról és számos termék minőségéről. Drágán, lassan és időnként alacsony technikai színvonalon építkezünk. Sok tartalék rejlik még magukban az emberekben, felelősségtudatukban, kezdeményezőkészségükben, lekiismeretes munkájukban, a szervezésben, a munkafegyelem megszilárdításában. Rendet kell teremteni a jutalmazásokban is. A gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak, hogy a tartalékok hozzáférhetőek és rendelkezésünkre állnak, csak arra van szükség, hogy a különböző munkahelyeken alapos elemzésekkel feltárják, és a lehető legrövidebb időn belül helyesen fel is használják őket. Ebben az elemző munkában nagyon fontos feladat hárul a pártszervekre, a pártszervezetekre, az állami és a pártszervek vezető kádereire és minden kommunistára. elemző pártmunka nagyon igényes és bonyolult tevékenység. Ez nemcsak a munka nagyságából és sokoldalúságából ered, hanem a jellegéből is. A pártmunka elemzése - éppúgy, mint más társadalmi jelenségek taglalása - elsősorban megismerési folyamat. A megismerés egyetlen és általánosan elfogadott módszere a materialista dialektika, amely állítja és bizonyítja, hogy a megismerés az objektív valóság tükrözése az ember tudatában. A megismerés tehát az adott esetben egy folyamat: a kommunista, a párttisztségviseló, Az a párt dolgozója elemzi a pártszerv vagy -szervezet munkáját, értékeli annak tartalmát. A pártszerv vagy -szervezet munkájának tanulmányozása - sem összességében, sem részletéiben - nem egyedi eset, hanem bonyolult folyamat. Az objektív valóság megismeréséhez vezető utat Vlagyimir lljics Lenin klassszikus tömörséggel jellemezte: „Az élő megfigyeléstől az elvont gondolkodásig és attól a gyakorlatig - ilyen az igazság megismerésének, az objektív valóság megismerésének útja. “ E három tényező - az élómegfigyelés, a gondolkodás és a gyakorlat - kölcsönhatása a feltétele az egész megismerési folyamatnak. A dialektikus materializmus komoly következményeket támaszt a megismerő tevékenységgel szemben. Ezek a követelmények tudományos színvonalat képviselnek, világos és pontos tájékozódási pontként szolgálnak az elemző munkában. A pártmunka elemzése során a legfontosabb követelmények a következők: tárgyilagosság, sokoldalúság, pontosság, a téma fő részének meghatározása és történelmi megközelítése. A tárgyilagosság mint követelmény, azt jelenti, hogy az elemzéskor a pártszerv munkájának tartalmából kell kiindulni, nem a munkáról alkotott magánvéleményből. - A marxistának - írta Lenin - a valódi élettel a valóság pontos tényei- ről kell véleményt alkotnia. „Sajnos a gyakorlatban különböző nézetekkel és esetekkel találkozunk, olyanokkal is, amikor a pártszerv vagy -szervezet munkáját túlnyomórészt személyes tapasztalatok és benyomások alapján értékelik, nem a konkrét tények, a valóság tárgyilagos és tudományos szintű elemzése alapján. Most nem engedhetjük meg, hogy az ilyen nézetek teret nyerjenek a párttagok és párttisztségviselők között“. „Mit érdekel minket a tudomány, a tudományos elemzés, azt csak csinálják a kutatók, nekünk egyszerűen dolgozni kell, és nem elemzéseket kiagyalni.“ Az efféle hozzáállás nem teszi lehetővé a valós helyzet mély elemzését, sem a konkrét esetekre vonatkozó helyes határozatok elfogadását. Az ilyen hozzáállás és gyakorlat következményeként állhat elő olyan helyzet - amint azt a kutatási eredmények is alátámasztják -, hogy a határozatoknak több mint a fele nem konkrét, tehát nehezen ellenőrizhető. Ez az állapot éppen a megismerő tevékenység színvonalával függ össze, az elemzési képességekkel és készségekkel, azzal, hogy tudnak-e elemezni, általánosítani, konkrét és megvalósítható célokat kitűzni és megtalálni a megvalósításhoz vezető utat. G yakorlati tapasztalataink szerint azokban a pártszervekben és -szervezetekben, ahol bizonyos kívánalmakat, ideológiai, politikai álláspontokat tényleges valóságként kezelnek, ahol megelégszenek az érzékszervek útján szerzett, empirikus észleléssel és felületesen szemlélik a valóságot, az ismeretek színvonala, következésképp a határozatok meghozatalának és az irányításnak a színvonala is nagyon alacsony. Nehezen lehet például egyetérteni azzal a gyakran előforduló egyoldalú értékeléssel, miszerint a taggyűléseken azért kapcsolódnak be kevesen a vitába, mert a tagság passzív és közönyös. Az elsődleges ok nem a passzivitás, hanem mindez inkább a pártbizottságok által készített beszámolók alacsony színvonalának, a bíráló hang és az elemzések hiányának következménye. Nem oldják meg a tagok problémáit, nem reagálnak bíráló jellegű észrevételeikre, a problémák megoldásához nincs helyes hozzáállásuk, nem törekszenek eléggé arra, hogy a tagságot megnyerjék a felvetett kérdések megvitatására és arra, hogy közösen keressék az optimális megoldás útját. A valós tényeket sosem helyettesíthetjük kiagyalt elméletekkel, tételekkel és sémákkal, sem különféle illúziókkal. A tényanyagot nem szabad hozzáigazítani a már kész, kiagyalt zárótételekhez. Ez éppen a gyakorlatban elfogultsághoz, egyoldalúsághoz és a valóságtól való elszakadáshoz, s a gyakorlati munkában törvényszerűen sikertelenséghez vezet. A pártmunka elemzésének sokoldalúnak kell lennie, a szerv munkáját kell vizsgálnia, a szervezet különböző kapcsolatait annak minden összefüggésével együtt. A sokoldalúság az elemző munka fontos követelménye, mert kizárja annak lehetőségét, hogy csak a tanulmányok, az egyes tények és példák ismerete alapján jussunk el a végkövetkeztetésig. Már Lenin figyelmeztetett, hogy .....nemcsak az egyes tényeket, hanem a vizsgált kérdéskör fényeinek összességét figyelembe kell venni, mindenféle kivétel nélkül...“ Ezért a kérdések megítélésében nem engedhető meg az egyes tények önkényes kiragadása, következetesen mint egységes rendszert vizsgáljuk az összefüggő jelenségek rendszerét. Az elemzés során érvényre kell juttatni a minőségi mutatókat és az új szemléletmódot. Nem elégedhetünk meg a pártoktatás előadásainak, a hallgatók számának, a nyilvános pártgyúlések résztvevőinek, a vitában résztvevők számának vagy az újonnan felvett párttagok számbavételével. Elsősorban a pártmunka tartalmának színvonalát, eredményeit és hatásfokát vizsgáljuk, továbbá azt, milyen erőfeszítéseket és eszközöket követelt a kitűzött célok elérése, vagy azt, hogy miért nem értük el, amit magunk elé tűztünk. A pártszervek és -szervezetek elemző munkája feltételezi a tárgyilagosságot. „ Miben rejlik a marxizmus életképessége: a konkrét helyzet konkrét elemzésében“ - hangsúlyozta Lenin. Ismeretes, hogy elvont igazság nem létezik, az igazság mindig konkrét. A dialektika bármily jelenség elemzésekor megköveteli, hogy tekintetbe vegyük, milyen a kapcsolata más jelenségekkel és figyelembe vegyük a fejlődés általános irányát, másrészt az adott jelenséget a konkrét helyzetekben, konkrét körülmények között kell vizsgálat alá venni, s elemezni a bonyolult, gyakran nagyon sokféle jellegzetességeket. A párt tevékenységének elemzésekor fontos követelmény az alapvetően meghatározó részterület, a munka fókuszának megvilágítása. A legfontosabb részterület meghatározására azért van szükség, mert a pártmunka sok és egymástól nagyon különböző elemből tevődik össze. A maga módján mindegyik fontos. Ezért, amint azt Lenin is megállapította, minden pillanatban meg kell találnunk azt a láncszemet, amelyet megragadva, szilárdan összetartjuk a láncot és felkészülünk az újabb probléma megragadására. A probléma megtalálása a tudományos elemzés egyik legfontosabb feladata, amelyet a kollektív pártvezetöségeknek, a vezető tisztségviselőknek el kell végezniük. A legfontosabb részterület meghatározásának a pártmunkában lényegében kétféle jelentősége van: először nagyon fontos tisztázni, hogy a pártszerv és a párt- szervezet mit tart a legfontosabbnak és meghatározónak saját munkájában, másodszor: a legfontosabb részterület meghatározása nélkül nem lehet elvégezni a konkrét elemzést. A pártmunka elemzésének alapfeltétele a téma történelmi megközelítése. Ez azt jelenti, hogy a pártmunkát nem nyugalmi, hanem dinamikus formájában bíráljuk el, vagyis nem mozdulatlan állapotban, hanem mozgás, fejlődés, változás közben. A pártmunka jellemzője ugyanis a változás, a tetterő, az állandó mozgás az egyszerűtől az összetett, a kevésbé tökéletestől az egyre tökéletesebb felé. A történelmi megközelítés tehát a felhalmozott tapasztalatok elemzését is megköveteli. Joggal hangoztatják, hogy a tapasztalat nem más, mint emlékezet, generációk emlékezete. Az új emberi generációk ereje abban rejlik, hogy az előző nemzedékek tapasztalataira, az általuk elért eredményekre támaszkodhatnak, de ezeket nem másolják, hanem újabb, magasabb színvonalon továbbfejlesztik. Ez teljes mértékben érvényes a pártmunkára is. Hisz a múlt és a jelen tapasztalatainak tanulmányozása és általánosítása - ez a mélyreható kutatásnak és a jövőben várható események prognózisának is a kiindulópontja. Ha figyelmesen tanulmányozzuk a jelent, el tudjuk képzelni a jövőt, és igyekszünk kialakítani a jövő modelljét. Tapasztalataink szerint azok a pártszervek és -szervezetek, amelyek folyamatosan elemzik az élet tényeit, jelenségeit és folyamatait, helyes következtetéseket vonnak le és az adott helyzetnek megfelelő határozatokat hoznak. Ezért az elemzés lényegének megértése, az elemző munka legfontosabb szakaszainak, formáinak és módszereinek ismerete nagyon fontos a párttisztségviselők, a pártszervezetek dolgozói és minden kommunista számára a CSKP programja megvalósításáért folytatott küzdelemben. Dr. JÁN MACHYNIAK docens, kandidátus
