Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-09 / 32. szám
tr» OTTHON A tengerparton egy asszony megszólít egy tengerészt:- Mondja, maga nem vágyódik a családi béke után?- Dehogyis nem. De csak olyankor, amikor otthon vagyok. SZOLID A bábaasszony megkérdi a szülő nőtől:- Óhajtja, hogy a férje is jelen legyen a szülésnél, Kovácsné?- Ugyan minek? Hiszen kilenc hónappal ezelőtt az előzményeknél sem volt jelen... KÉRÉS- Kérlek szépen, kollégám - mondja az egyik igazgató a másiknak lenne egy kérésem: nem vennéd oda a fiamat a vállalatodhoz?- Nagyon szívesen. Mit tud? .- No hallod, ha tudna valamit, magam alkalmaznám. GYÖNGY- Te mit vettél a feleségednek?- Sokáig haboztam, hogy autót vegyek-e vagy gyöngysort. Végül is a gyöngysor mellett döntöttem.- Miért?- Mert még nem találtak fel hamis autót. CÉLTALAN Két nénike beszélget az utcán.- Olyan szomorú vagyok - mondja az egyik -, volt egy szép kiskutyám és ma elveszett.- Miért nem teszel közzé egy apróhirdetést? - kérdezi a másik.- Céltalan lenne. Nem tud olvasni. A HÉT VICCE- Mondja, kérem, jó ez a víz a reumának?- De még mennyire! Én is ettől kaptam. UGYANAZ- Nem értem, hogy lehet ilyen büdös halat felszolgálni? Egy héttel ezelőtt itt voltam és akkor kitűnő halat adtak.- De kérem, ez ugyanaz a hal! ELVESZI Két fiatal lány beszélget.- Mondd csak, te mit szeretsz legjobban a vőlegényeden?- Azt, hogy elvesz feleségül! - hangzik a felelet. FELELET Lacikát elkapja a csősz, amint egy almafa tetején ülve egy hatalmas almát szorongat a kezében és rászól:- Mit csinálsz ott azzal az almával?- Ott lent a földön találtam - feleli Lacika -, vissza akarom akasztani. • ’ ALEKSZEJ ANDREJEV AfOrÍZVTIdk Ha nem nevetsz a főnök viccein, akkor rövidesen nem lesz viccelni való kedved. Végre nyisd ki a szemed! - mondjuk azoknak, akiknek szeretnénk befogni a száját. Ma már kevesebb a családi kör. Annál több a szerelmi háromszög. * * * Az elhangzott bírálat után gyakran az a legnagyobb gond, hogy miképpen tüntessük el a - bírálót. A festők tudják, hogy sok ember portréjánál legfontosabb a háttér. Védjétek erdőinket - irodalmunk jövőjét! Vannak olyan győzelmek, amelyekről legszívesebben lemondanánk. * * * A túlzott ambíció sok mindenre képes: még lelkiismeretünk elhallgattatására is. Ha van valamilyen kedvenc időtöltésed, a munkaidő is gyorsabban telik... A házasság is igazolja azt, hogy z ember társaságban is magáyos lehet. „ , . Sz. J. fordítása PANASZ A szép Bakosné válópert indít az ura ellen s a tárgyaláson sírva panszkodik:- Nem bírom, kérem, ezt az életet tovább. A férjem úgy bánik velem, mint egy kutyával. A bíró részvéttel kérdezi:- Hogyhogy? Talán veri magát? A szép asszony könnyek közt feleli:- Azt éppen nem, de azt akarja, hogy hű legyek hozzá. SZÁLLODA- Mondja, kérem, melyik a legjobb szálloda a városukban?- Van itt több szálloda, de elárulhatom önnek, bármelyikbe megy, aludni úgysem fog tudni.- És miért?- Mert egész éjjel azon fog sopánkodni, hogy miért nem ment inkább a másik szállodába.- Papa, megmértem, hogy a tubusban két és fél méter fogkrém van! (lei Paris) MONDTA-Tegnap találkoztam a férjeddel a korzón, de nem köszönt, úgy látszik, nem vett észre.- Igen, tudok róla.- Honnan tudod?- Ő mondta. X i A llítólag nagyon rossz ror\ kon vagyok. Nem mintha nem szeretném őket. Szeretném én a rokonaimat, ha tudnám, kik azok. Hanem egyszerűen képtelen vagyok eligazodni a fel-lemenő és oldalági kapcsolatok szövevényében.- Tudod, a Marika, Lajos bácsinak, a lánya, akit Gyuszi vett feleségül. Gyuszi meg a Géza féltestvérek, mert az édesanyjuk közös, de Géza a Joli néni második házasságából származott. Ilyenkor forogni kezd körülöttem a világ, mintha erős nikotinmérgezésem volna. A rövid eszemmel nem tudom követni. . A minap szólt a telefon.- Itt Laci bácsi, szervusz öcsém. Sose látogatsz meg bennünket. Sebaj, ha Mohamed nem megy a hegyhez megy a hegy a Mohamedhez...- Igenis, Mohamed bácsi...- Laci bácsi - igazított ki.- Holnap délután meglátogatunk. Jön a Piroska néni is.- Piroska néni is jön? Nagyszerű! - lelkendeztem, ahhoz képest talán túlságosan is, hogy halvány gőzöm sem volt, ki nekem a Piroska néni. Elbűvölő kedvességgel fogadtam a vendégeket.- No, hogy s mint vagy öcsém? - kérdezte Laci bácsi.- Köszönöm jól. És Laci bácsi?- Engem nem is kérdel?- szól bele szemrehányóan a néni. (Kérdezném én, nagyon is kérdezném, de az atyaúristennek nem jutott eszembe a néni neve.)- Hogy tetszik lenni drága khm, khm, (erős torokreszelés) néni?-Piroska néni vagyok...! mumm IW ****, bdrfö IGAZGATÓ- Nálunk csak akkor kerülhet a darab a színre, ha az igazgatónak is tetszik.- Mi sem természetesebb - válaszolja az író.- Igen ám - folytatja a rendező -, de az igazgató nem olvas darabot. GYERKŐCÖK- No, gyerekek, mondjátok meg, ki volt a múlt hónapban a legengedelmesebb, a legjobb és ki tett meg mindent, amit a mama akart? - kérdezte a papa a gyerekektől, mire azok kórusban feleltek:-Te, papa! PARADOXONOK ... ha a halász csak a zavarosban szeret halászni, ... ha a vadász gyáva nyúl, ... ha a lótolvajnak minduntalan át kell nyergelnie, ... ha a lassú csigát sikerült felcsigázni, ... ha a fakir szegre akasztja a mesterségét, mert az szöges ellentétben van óhajaival, ...ha egy banktisztviselő nem adja a bankot, ...ha egy lajhár sebesen szedi a lábát, ... ha az ökör kifogy a béketűrésből. (G.Gy. fordítása) Megvolnánk valamennyien. Hanem mit szólsz hozzá, Sárika már érettségire készül... (Az ám, mit szólók hozzá? Sárika már érettségire készül, így elszállt volna az idő? Ki a csoda lehet az a Sárika...?) A bácsi közbeszólt:- Ugyan hagyd, hiszen biztosan azt sem tudja szegény, ki az a Sárika... Ezt tisztelettel bár, de kikérem magamnak. Nagyon jól ismerem én Sárikát, nagyon is NOVOBÁCZKYSÁNDOR #QpZ rokon. jól emlékszem rá - bizonygattam.- No látod! - diadalmaskodott a néni. - Persze, hogy emlékszik Sárikára. Hanem Böskéről, sajnos rossz hírem van...- Oh, szegény Bözsike... - hüledeztem. ( Nem elég, hogy Sárikájuk van, akire nem emlékszem, most még előkerült egy Bözsike is. Bözsike édes, Bözsike drága... Maga hogy kerül ebbe a családba? Nyilván ő a kisebbik.) A bácsi segíteni akart:- Ugyan, hagyd drágám, nem emlékszik ó már Bözsikére, hogy is emlékezne... Ezt megint nem hagyhattam annyiban:- Ho-o-gy é-é-é-én nem emlékszem...? Bözsikére akit a térdemen lovagoltattam... ? Gyi te cocó Budára... Milyen édesen csücsörített olyankor...- Bözsike a néném és hetvenhét éves múlott - szólt hidegen a néni. - Végelgyengülésben szenved, szegénykém ... Sebesen töltögetni kezdtem a konyakból.- Jóféle... - ismerte el a néni. Egy kis hallgatás után kibökte:- Liliék válnak! - és merően a szemem közé nézett. A hír meglepett. Erre számítottam a legkevésbé. Hogy Liliék válnak. Ez igazán nem szép tőlük. Ez felelőtlenség a házassággal szemben, önmagukkal szemben, de főképpen velem szemben. Nekem ugyanis halvány sejtelmem sincs róla, kik a Liliék. Lázasan kutattam emlékeimben valami Lili után, de nem ment. Érdeklődést színleltem.- De miért válnak? A néni kétkedő mozdulatot tett:- Állítólag az anyós miatt... (Akkor rendben van. Anyósügy - tehát tipikus. Szilárd talajt kezdtem érezni a talpam alatt. Felháborodottan - mindent bele.)- Hát persze, az anyós. Gondolhattam volna (Ha nekem olyan anyósom lenne, mint Lilinek, én is elválnék. Hiszen az egy hárpia, egy zsarnok, egy intrikus. Az ilyen anyóst el kellene égetni. A többi már viszonylag egyszerűen ment. Piroska néni pulykavörös lett és Laci bácsit maga után vonszolva elhagyta a lakást. Csak annyit vetetföda, hogy megsértettem, mert ő a Lili anyósa. Ez meglepett. Azt hittem ugyanis, hogy Laci bácsi az anyós. És Lili az após. És Piroska néni a vő. En pedig az ipam-napam. Rokonságból megbuktam. ÚJ SZŐ 22 1985. Vili. 2