Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-09 / 32. szám

Ij szú 35. Vili. 2. A Szlovákiában elejtett szarvasok tró­feái a vadászok hozzáértő gondosko­dását Is dicsérik <4 és az erdőgazdálkodásnak, lőtt vaddal gazdagítják a húsüzletek kínálatát, jelentős bevételi forráshoz juttatják a népgazdasá­got a befogott élő vad exportálásával, s kü­lönösen nagy gondot fordítanak természeti környezetünk védelmére, beleértve a vadállomány tenyésztését, az ellátásukra szolgáló etetők és egyéb létesítmények építését. Amennyiben a vadásztrófeák idei bemu­tatója gazdagnak bizonyult, az is ennek a sokoldalú gondoskodásnak volt köszön­hető. A brnói kiállítás az ugyancsak nem­zetközi részvétellel rendezett korábbi Öes- ké Budéjovice-i és nitrai kiállításokhoz ha­sonlóan lehetővé tette a vadtenyésztés színvonalának összehasonlítását Európa számos országában. A bolgár, a lengyel, a román, a magyar a jugoszláv és más országbeli vadászok nagyon értékes trófe­A vadászatot egyaránt tekinthetjük gaz­dasági és természetvédelmi tevékenység­nek, valamint sportnak. Már csak azért is, mert műveléséhez erőnlétre, fegyelemre és kitartásra van szükség. Ez a sporttevé­kenység azonban nélkülözi a lelátók kö­zönségét, ezért az itt elért eredmények bemutatására, ismertetésére csak a kiállí­tások nyújthatnak megfelelő alkalmat. Ná­lunk csupán húsz éve rendeznek szakosí­tott vadászkiállításokat, de már ez is ha­gyománynak számít, hiszen lehetővé tette, hogy a természetet kedvelő emberek köze­lebb kerüljenek a vadászat és a vadte­nyésztés témájához. Hangsúlyozni kell, hogy a vadászat alatt nem a vadállomány ritkítását, kilövését értjük. Ez ugyanis szocialista hazánkban a tervszerűen gazdálkodó, s szigorú erköl­csi alapelvekhez igazodó vadászszerveze­tek gazdag tevékenységének csupán töre­dékét képezi. A vadászattermészetbaráti és sportjellegű művelésére csak hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása után kerülhetett sor, melynek 40. évfordulója jó alkalomnak bizonyult annak bemutatására is, hogy negyven év alatt milyen változá­sokra került sor ezen a területen, s milyen eredményekkel gazdálkodnak a vadász- szövetségek. Ilyen értelemben került sor ez év júniusában a „Vadászat és a termé­szet“ elnevezésű kiállításra Brnóban, amely sokoldalú betekintést nyújtott a va­dászok termószetfejlesztő munkájába. Az idei kiállításon az eddiginél nagyobb súlyt kapott a természetvédelem, de ugyanakkor a vadásztrófeák száma is igen tekintélyes volt, mintegy 7000 példány ke­rült bemutatásra. ' A CSSZSZK és az SZSZK Vadászszö- vetsóge a Nemzeti Front legaktívabb szer­vezetei közé tartozik. Tagjaik sokoldalú segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak---------------------------------------------------► A lengyel kiállítók részlegéről a raga­dozó madarak sem hiányoztak Színvonalas munkát tükröző kiállítás Vadászat és természet, Brno ’85 ákat küldtek a brnói kiállításra. Szarvas­agancsból és muflonszarvból összesen 2087 gyűlt össze, s a bizottságnak nagyon nehéz dolga volt az értékelésnél, hiszen szinte valamennyi díjazásra érdemes pél­dány volt. A hazaiak közül a legértékesebb szarvasagancsot Ján Dolejáí mutatta be a Poprádi járásból. Az idén elejtett 15 éves szarvasbika agancsa 234,95 pontot kapott. A legértékesebb muflonszarvat Bohuslav Pecher hozta a kiállításra Kamenica nad Labemből, ezt 234,25 pontra értékelték. A kiállítás látványosságai között szép számmal szerepeltek gímszarvas-, jávor- szarvas-, őz-, muflon-, zerge- és dámvad­trófeák, továbbá vaddisznóagyarak, med­ve-, farkas-, hiúz- és bölónyfejek, kitömött vadmacskák, rókák és borzok, különböző méretű és színű gereznák. A külföldi kiállí­tók közül a bolgár vadászok tértek haza a legtöbb aranyéremmel, az értékelt 1208 trófea közül összesen 375 származott Bul­gáriából. Magas színvonalú vadtenyész­tésről tanúskodtak a Magyarországról, Ju­goszláviából, Lengyelországból, Romániá­ból és az NDK-bói kiállított trófeák is, ami egyértelműen bizonyította, hogy a szocia­lista országok nagy figyelmet fordítanak a természet védelmére és fejlesztésére. A kiállítással összefüggő rendezvények, például a nemzetközi kutyakiállítás, az egyes vadak tenyésztéséről tartott szak- konferenciák, továbbá a civilizációs ténye­zők környezeti hatásáról tartott értekezlet jól kiegészítették a látnivalókat. A halá­szok, a méhészek, a kertbarátok is tapasz­talatokat szerezhettek ezen a kiállításon. A Cseh Horgászszövetség bemutatta a ná­lunk élő édesvízi {jalak teljes kollekcióját. A mezőgazdaság gépesítése is nagy terü­letet kapott. A mezőgazdasági gépgyárak­ban előállított gépek és berendezések mel­lett nagy érdeklődést keltettek a bemutatott újítási javaslatok, valamint a mezőgazda- sági üzemek melléküzemági termelését szemléltető termékek. A kiállításról a me­A felvételen látható muflont 1981-ben ejtették el a magyarországi Nagybör­zsöny határában. (A szerző felvételei) zógazdasági üzemekben tenyésztett házi­állatok, lovak, juhok, tehenek sem hiányoz­tak, amelyek ezen a területen végzett ne- mesftósi munka eredményeit szemlél­tették. Különösen tanulságos volt a kiállítás környezetvédelmi részlege. A látogatók nagy figyelemmel kísérték végig a műszaki haladás ökológiai következményeit ismer­tető, s körültekintő munkára figyelmeztető adatokat, hogy a vadászat fejlesztésével összhangban ne csökkenjen, hanem gya­rapodjon hazánk apró- és nagyvadállomá­nya. JOZEF SLUKA Kiváló munkaszervezés - gondokkal Sok mindentől függ a mezőgazdasági dolgozók teljesítménye A Őafárikovói Állami Gazdaság termelésirányító szakembereit aligha irigyelheti valaki a nyári csúcs­munkák idején. Ez az állami gazdaság ugyanis a leg­nagyobb mezőgazdasági vállalatok egyike a Közép­szlovákiai kerületben. Huszonkét község határában 8700 hektár termőterülete van. Nagyok az egyes táblák közötti távolságok is.-A tavasz kezdetétől az ősz végéig bizony mind­annyiunknak bőven kijut a hosszú határjárásokból - mondja Szabópál Zoltán főagronómus, amikor a munkaszervezési módszerekről kérdezem. - Ha bármit sürgősen kell elintézni, vagy megszervezni a központtól és egymástól távol fekvő gazdasági rész­legen, legjobb, ha azonnal elindul valaki az irodából, mert ezen a vidéken még elég fejletlen a telefonháló­zat. Különösen a Túróc-völgyi községek hívásakor reménytelen gyakran a helyzet. Van úgy, hogy két- három órát kell várni a kapcsolásra, ennyi idő alatt pedig személyesen is odaérhetünk és gyorsabban intézkedhetünk. Igaz, a szervezési ügyekben szüksé­ges jövés-menésnek magas az ára, hiszen drága az üzemanyag, amely nem is áll korlátlan mennyiségben a rendelkezésünkre. Viszont, ha sürgető feladatok elvégzéséről van szó, az idő sem vár ránk.-,A nagyobb mezőgazdasági vállalatok többségé­ben ma már ultrarövid hullámon működő, irodában felszerelt, gépkocsikba épített és kézben könnyen hordozható adó-vevőkészülékek is segítik a munka- szervezők dolgát. Safárikovóban még nem gondoltak erre? •- Hét éve egyfolytában kérvényezzük az URH-s központot és a hordozható készülékeket. Azt könnyen kiszámítottuk, hogy igen hamar megtérülne a beszer­zésükre fordítandó pénz. A használatukkal elérhető üzemanyag-megtakarításon kívül további nagy elő­nyök származhatnak a technikusok és a csoportveze­tők, valamint a felsőbb vállalati vezetők munkaidejének hatékonyabb kihasználásából, (gy viszont, ha elromlik egy-egy gép a földeken, valakinek személyesen be kell jönnie az üzenettel. Újabb időbe telik, amíg a legköze­lebbi javítóműhelyből kimennek a szerelők. S ha netán nem elég pontos az üzenethozó gépismerete ahhoz, hogy elmondása alapján tényleg megfelelő pótalkat­részt, szerszámot vihessenek magukkal a javítók, máris dolgavégezetlenül fordulhatnak vissza, ami me­gint egy további fölösleges út. Rádión persze a meghi­básodott gép kezelőjével már a műhelyből részletesen megbeszélhetnénk az ésetet, és természetesen a javí­tással is gyorsabban elkészülhetnének. Az állami gazdaság vezetői pontosan számon tart­ják, hogy évente mennyi üzemanyagot, járműhaszná­latot takaríthatnának meg az üzenetek, az utasítások, valamint a termelőmunka színvonalas irányítására szolgáló egyéb közlemények továbbításának másutt már régen használt, gyors módszerével. A munkaszer­vezők többletfáradalmairól persze nem készül statiszti­ka. Pedig ahhoz nem kell papír, ceruza vagy számoló­gép, hogy bebizonyítsák: a mindennapos hosszú utaz­gatásokra „elpazarolt“ energia jóval nagyobb hatás­fokkal hasznosulna a mind jobb gazdálkodási eredmé­nyek érdekében folyó munkában.- Tudomásunk szerint egy-két éven belül nem kerül sor a Túróc-völgyi telefonhálózat általános korszerűsí­tésére - sóhajt nagyot Hoferica Iván fógépesító. - Te­hát továbbra is használnunk kell a kilométerfaló jármű­veket a rugalmas döntésekhez szükséges információk megszervezésére. A rendszeres termelési értekezlete­ken aprólékosan megtárgyalják a napi feladatokat, de a mezőgazdaságban, ahol az időjárás igen fontos tényező, akár óráról órára lényegesen változhat a hely­zet. Most például, az aratás napjaiban, amikor a nagy területeken termesztett gabona betakarításához 40 kombájnt, több tucat szállító járművet, a tarlókon soron következő munkákhoz pedig sok-sok egyéb gépet kell egyszerre üzemeltetnünk, a növénytermesztési és a gépesítési ágazat technikusai, csoportvezetői szinte állandó ingajáratban közlekednek az egyes táblák, illetve a gazdasági részlegek között. Az idén nemcsak a gyakran elnémuló, vagy csak hosszú várakozások után csengető telefonállomások és az URH-s adó-vevő készülékek hiánya miatt bosz- szankodtak sokat az állami gazdaság vezetői. Éppen az aratásra való felkészülés időszakában két hónapra villanyáram nélkül maradt az egyik jól felszerelt, fontos központi műhely, mert Harkácson (Gemerská Vés) a vezetékhálózat felújítását végezték az energetikai művek szerelői. A hegesztésre, esztergálásra, csiszo­lásra, köszörülésre szoruló gépelemeket így szintén nagyobb távolságokra kellett „utaztatni“, hiszen áram nélkül mit sem értek el a javításokhoz rendelkezésre álló berendezések. A többi műhelyben ezáltal jókora lett a zsúfoltság, de a legfontosabb nyári munka kezdetére minden kombájn, tehergépkocsi, traktor, szalmabegyújtő, tarlóhántó és egyéb nélkülözhetetlen gép megfelelő műszaki állapotban gördülhetett ki a ka­pun. E napokban pedig, amikor 1700 hektár búza, szintén nem kevés tavaszi árpa és olajos növények termésének gondos betakarítása az elsődleges fela­dat, megint minden igyekezetüket a tökéletes munka- szervezésre fordítják a jó hírű állami gazdaság terme­lésirányító szakemberei. _. _ . ____ LA LO KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents