Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-04 / 1. szám

Kereskedelmünk példás dolgozója A komáromi (Komárno) Jedno- ta fogyasztási szövetkezet ellen­őreinek munkáját 1971 óta irányítja Harcsa Pál. Kezdetben sem volt ismeretlen számára ez a munka- terület, mert 1960-tól maga is el­lenőrként dolgozott a Jednotánál. A kereskedelembe még korábban került: a katonai szolgálat letöltése után, 1956 júniusától a Vidéki Fo­gyasztási Szövetkezetnél kezdett dolgozni szülőfalujában, Perbetén (Pribeta), ellenőrként. Még ugyan­ebben az évben megalakult Hur- banovóban a Járási Fogyasztási Szövetkezet, ott folytatta az ellen­őri munkát. Eleinte kerékpárral és gyalog járta körzetét. A munka­adó akkor még nem rendelkezett személygépkocsival, a gyér autó- buszjárat pedig csak a nagyobb községeket érintette. A legna­gyobb erőpróbát munkatársaival együtt az 1965-ös árvíz idején kellett kiállniuk. Harcsa Pálnak ak­kor a legnagyobb körzet, Kolárovo és környéke volt a gondjára bízva. Egyszerre irányította az áru men­tését és a lakosság ellátását. Azóta nagy változás történt a szövetkezeti kereskedelemben. A Jednota 1969. január elsején költözött be komáromi új székhá­zába. A' járás területén gomba módra szaporodtak a bevásárló- központok és áruházak, s ezzel párhuzamosan rohamosan csök­kent az elavult, régi kisüzletek száma. Tekintélyes gépkocsipark biztosítja az áruszállítást. A jobb körülményeknek köszönhetően a komáromi Jednota alkalmazott­jai évi 760 millió koronás kiskeres­kedelmi forgalmi tervnek tesznek eleget, míg a hatvanas évek ele­jén 290 millió koronát irányzott elő éves tervük. Harcsa Pál elmondta, hogy 1984 februárjától a személyzeti ügyek is az ellenőrök hatáskörébe tartoznak. A 280 üzletben és 110 vendéglátó üzemegységben dol­gozó 1450 alkalmazott hetven százaléka nő. A legnagyobb gon­dot mindig a gyerekek elhelyezése okozza számukra, hisz a legtöbb üzlet reggel hattól este hétig tart nyitva. Arról is szólt, hogy a keres­kedelmi dolgozók problémáit a vá­sárlók csak elvétve értik meg. A panasszal élő fogyasztó csak akkor távozik elégedetten, ha fenntartás nélkül neki adnak iga­zat. Sokszor jön panaszra eladó is durva sértés miatt, és bizony több­nyire nem ok nélkül. A vásárlók sok esetben nem értik meg, hogy az áruellátás nem az elárusítóktól függ. Ők az árut csak értékesítik, nem pedig előállítják. Persze akad olyan eset is, amikor bizonyos cik­kek az üzletvezetők hanyagsága miatt nem kaphatók. Ilyenkor a vétkes személyt figyelmeztetik, indokolt esetben leváltják. Harcsa Pál a szocialista keres­kedelemben kezdte pályafutását. Példás szorgalmáért sok elisme­résben, legutóbb 50. születésnap­ja alkalmából magas kitüntetés­ben részesült. Bő áruválaszték, udvarias kiszolgálás A Zdroj Élelmiszer-kereskedel­mi Vállalat betléri (Betliar) üzemé­hez a rozsnyói (Roznava) járás­ban 135 üzlet tartozik. A vásárlók körében a legismertebb a járási székhely központjában levő 01 -es élelmiszerüzlet. A vevők - idege­nek vagy ismerősök - ide akarat­lanul is betévednek, hisz ez az üzlet már a múltban is híres volt jó áruválasztékáról és nem utolsó­sorban az udvarias kiszolgálásról. Simko János üzletvezető és ne­je nem kevesebb mint 35 éve szolgálják a vásárlókat. Itt, ahol naponta az alig 200 négyzetméte­ren háromezer vevő fordul meg, nincs megállása egyik eladónak sem. A házaspár munkáját azon­ban nem akármilyen csoport segí­ti. Vannak köztük „született" el­adók, akik nem érzik tehernek, ha a vásárlók segítségüket kérik. Az eladók 21 tagú kollektívája 1977-ben nevezett be a szocialis­ta munkaversenybe és 1979-ben már bronzjelvényeket kaptak. Most pedig jó munkájukért elnyer­ték az ezüstjelvényeket. összetartásuk nemcsak a pult mögött, a pénztáraknál, hanem a társadalmi munkában is meg­nyilvánul, jó eredményekről tanús­kodik. Az elmúlt évben nyolcezer kilowattóra áramot takarítottak meg, mintegy 3700 korona érték­ben pedig csomagolópapírt. Ott voltak a nyári idénymunkáknál is a patronált efsz-ben. A szocialista munkabrigád tagjai baráti kapcso­latot tartanak fenn a Tatrasvit által üzemeltetett óvodával. A gyerekek körében eltöltött idő valamennyiük részére maradandó élmény. Az emberi humanitás legszebb meg­nyilvánulásáról sem feledkeznek meg, soraikból többen önkéntes véradók. Gaál István KULTURÁLIS NAPOK A nyitrai (Nitra) járás baráti kap­csolatot tart fenn a NDK-beli bern- burgi járással. Ez a kapcsolat több éves múltra tekint vissza, melynek során a két járás képviselői köl­csönösen látogatják egymást, kul­turális szervezeteik szorosan együttműködnek, cserekirándulá­sokon, -fellépéseken vesznek részt. A két járás kapcsolatának kere­tében kulturális napokat tartottak a nyitrai járásban a Német De­mokratikus Köztársaság megala­kulásának 35. évfordulója alkal­mából. A megnyitón, amely a nyit­rai Kerületi Múzeumban volt, részt vett az NDK csehszlovákiai főkon­zulja, az NDK Tájékoztatási és Kulturális Központjának képvise­lői, valamint a bernburgi járás kul­turális küldöttsége. A bernburgi csoport több városba és községbe látogatott: divatbemutatókat tartot­tak, és műsorukkal szórakoztatták az érdeklődőket. A kulturális napok rendezvé­nyeinek egyike volt a vrábléi népművelési otthonban rende­zett fényképkiállítás, amely Bern- burg város és környéke életét mu­tatta be. A felvétel a fényképkiállí­táson készült. Ladányi Lajos A szocialista munkabrigád és az óvoda A komáromi (Komárno) Bőr­díszműipari Vállalat 116-os műhe­lyében több éve eredményesen működik a Kelemen Valéria vezet­te szocialista munkabrigád, mely­nek tagjai már megkapták a bronzjelvényeket. Farkas Fe­renc mester irányításával példá­san teljesítik feladataikat, vállalá­saikat és nagyon jó eredményeket érnek el az energia- és anyag­megtakarítási versenyben. Két éve patronálják az órsújfa- lusi (Nová Stráz) óvodát. Szabad idejükben részt vesznek a takarí­tási munkálatokban és a hulladék­anyagot rendszeresen elszállítják az óvodába, ahol a kézimunkaórá­kon a gyerekek azt fölhasználják. Szívügyükké vált, hogy a kis óvo­dásoknak örömet szerezzenek. Közösen rendezik meg a gyer­meknapi, tanévnyitó és tanévzáró ünnepségeket. Minden alkalomra saját készítésű ajándékokkal lepik meg az óvodásokat, a nagycso­portos búcsúzó óvodások pedig külön ajándékot, könyv- és író­szercsomagot is kapnak. Az óvo­dások kedves műsorral köszönik meg a brigádtagok fáradozását és ók is apró meglepetéseket készí­tenek a tanító nénik segítségével. Nagy volt a készülődés a Tél­apó ünnepélyre is. Sok-sok aján­dék és meglepetés várta az óvo­dásokat a brigád fenyőfája alatt. Horváth Eszter Az NDK-beli Christa és Günter Hofmann müvészházaspár Karlovy Varyban bemutatta alkotásai egy részét. Huszon­négy gyönyörű kézzel hímzett gobelinben gyönyörködhettek az érdeklődök. A felvételen a házaspára kiállítóteremben. Kovács Árpád felvétele Jól halad a felkészülés Az 1985-ös spartakiád prog­ramjába 15 gyakorlat van besorol­va. A Honvédelmi Szövetség az iskolákkal közösen készít elő egy gyakorlatot, mely a sorozás előtti korban lévő fiatalok honvédelmi felkészültségét, erejét, bátorságát rátermettségét és fegyelmezettsé­gét fejezi ki. Jiri Stember és Karol Kovánk szerzöpár gyakorlata Mi­los Vacek zenéjére készült. A tor­nagyakorlatra 130 kiválasztott központban kilencezer gyakorlato­zó készül fel. A strahovi sportpá­lyán 6144-en lépnek majd a nagy- közösség elé. Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a város középfokú szak­munkásképző iskoláinak tanulói (a felvételen) mutatják majd be a több mint 14 perces gyakorlatot. Betanulása jól halad, nagyobb részét a tanulók akár holnap is be­mutathatnák, kivéve a szaltókat. Mivel nagyon igényes, pontossá­got követelő gyakorlatról van szó, ezen rész begyakorlását a téli hó­napokra hagyták, és a tornaterem­ben fogják végezni. A spartakiád- gyakorlat nagyon igényes, sok fi­gyelmet, odaadást és kollektív szellemet követer. Arról, hogy az előkészületek jó ütemben folynak, az ellenőrző fellépés alkalmából, az arra hivatott szakbizottság is meggyőződhetett. Már most bizo­nyos, hogy a Honvédelmi Szövet­ség gyakorlata az eddigi hagyo­mányokhoz híven nagy sikert fog aratni a sportkedvelő közönség körében. A felkészítést író Ferenc és Álló Sándor testnevelő tanárok végzik. Mindketten az 1975-ös spartaki- ádra készítettek fel először gya- korlatozókat. Kosa Árpád Cseh Ferenc felvétele * Népművelők kitüntetése Több mint 70 kulturális dolgozó vett részt Léván (Levice) a nép­művelők napján. Katarina Sinko- vá, a jnb-alelnöke ünnepi beszé­dében nagy teret szentelt a kultu­rális-népművelő munka XVI. párt- kongresszus utáni fejlesztésének a járásban. Kiemelte azt a tényt, hogy javult az együttműködés a nemzeti bizottságokkal, a tö­megszervezetekkel, valamint az üzemekkel, vállalatokkal és szö­vetkezetekkel. A járásban 445 amatőr együttes tevékenykedik, melyek tavaly töb mint 4 ezer alkalommal szórakoztatták a kö­zönséget. A összejövetel végén 26 népművelő vette át a jnb taná­csának elismerő oklevelét. A ki­tüntetettek között volt a CSEMA- DOK zselizi (Zeliezovce) helyi szervezetének vegyeskara és Tóth Géza, a CSEMADOK nagy­túri (Veiké Túrovce) helyi szerve­zetének kultúrfelelőse. Ábel Gábor A galántai járásban az únovcei Kaskády szállodában tar­tották meg a helyi nemzeti bizottságok és az egységes földművesszövetkezetek emlékkönyv-íróinak tanfolyamát. Az előadó dr. Anna Koprdová, a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főiskola képzőművészeti szakának tanára volt. Előadásaiból sok-sok újat tanulhattak a résztvevők. Bővítették ismeretei­ket a betűtípusok, a szerkesztés, a díszítés terén. A szeminá­rium során több szakkönyvre hívták fel a jelenlevők figyelmét. A felvételen a résztvevők egy része alkotás közben. Takács Izabella Szalai Miklós felvétele Bővítették ismereteiket A Rokkantak Szlovákiai Szövet­sége rimaszombati (Rimavská So- bota) járási bizottsága kétnapos tanfolyamra hívta meg az alap­szervezetek vezetőit és a szövet­ség járási bizottsága dolgozóit. Több politikai kérdést megvitattak, majd előadás hangzott el a szö­vetség feladatairól, jelentőségéről. Foglalkoztak a Rokkantak Szlová­kiai Szövetsége IV. kongresszu­sán elhangzottakkal és megtár­gyalták, hogy a határozatok alap­ján milyen feladatok megvalósítá­sa vár az alapszervezetekre. A második napon a résztvevők arról szerezhettek tudomást, hogy a rokkantakat milyen módon védik törvényeink. Szó esett a rehabili­tációról és az utókezelésekről is. Sztrecskó Rudolf Torpis József 1985. I. 4

Next

/
Thumbnails
Contents