Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-28 / 26. szám
E gy pillanat alatt történt az egész. Valami pattant a készülékben, s utána egyre kisebb lett az a világ, amely a képernyőn tárult elém, mind sötétebb lett a kép, pedig nem is a híradó ment, hanem csillo- gó-villogó reklámot mutattak. Aztán még egy pattanás és lön - teljes sötétség. Mármint a tévében. Lányaim rögtön rádöbbentek a valóságra, s az esti krimire gondolva sopánkodtak, feleségem pedig gondterhelt arccal kezdte mérlegelni: illik-e késő este bekopogni a szomszédhoz, mert ezt a filmet nem lehet kihagyni.- Esetleg nem lehetne szerelőt hívni? - néztek rám, egymás szavába vágva. Lehűtöttem őket. Nem' ér annyit a ma esti műsor, hogy most elcaplassak valamelyik szerelőért. Különben is: vége a kupaszerdáknak, úgyhogy minek a tévé - mondtam hangosan. És lön - sötétség-Ne legyünk a képernyő rabjai, fordítsunk hátat a szem rágógumijának, nem fogunk órák hosszat kigúvad* szemmel előtte ülni! Elkezdünk olvasni, meg mozogni! Együtt kocogunk majd, s utána a jóleső fáradtságtól elcsigázva ülünk le a fotelba, nem pedig azért - hogy tévét nézzünk. Végre vége szakad a vitáknak, hogy melyik műsort nézzük ugyanabban az időpontban. Pofonegyszerű a megoldás: nem nézünk semmit sem, és kész!- Nézzétek, hány árva könyv várakozik arra, hogy a kezünkbe vegyük! Most jöttem a Jókai-napokról, ellestem néhány teátrális gesztust. Két nap telt el, amikor reggel a feleségem törte meg a csendet:- Igazad volt, az a film fabatkát sem ért. Inkább javíthattam volna a dolgozatokat, úgy, mint tegnap. Jó a javaslatod. Olvasni fogunk, strandolni, úgyis itt a vakáció. Egy ideig nem hiányzik majd a tévé, aztán egykettőre eljön szeptember meg a kupaszerdák... Olyan pózt vágtam, mint a lírai oratórium büszke, de szenvedő hőse. Mert valami már másnap is hiányzott, úgy fél nyolc tájt... Lányaim lázadoztak:-A Süsü meg a vízipók is sokkal szebb volt a képernyőn, mint itt a könyvben. Apu, minden este olvasunk, szabad szombaton még egy órát is, ha elmész a szerelőért... A suliban dedósoknak csúfolnak, mert nem néztük a krimit meg az éjszakai filmvetítést. Hát apa vagy te?- Nem leszünk a tévé rabjai! - mondtam, pedig délután titokban bekapcsoltam a tévét. De a fránya kép csak nem jött be. Maradt a sötétség, meg a feszültség. Az utóbbi a családban. Hiába, a nők találékonyak. Nincs tévénk, de azért este már nézték a műsort. A szomszédban. A negyedik napon vacsora előtt megszólaltam:- Ma úgy kocogunk, hogy az esti mesére megérkezzünk. Délelőtt ugyanis hívtam egy szerelőt... Olyan pózba vágtam magam, mint egy hősködő ripacs a járási fesztiválon: ... mert tévé nélkül mit ér az élet?. . SZILVÁSSY JÓZSEF időjárás előrejelzése évezredeken át a csillagjósok, sámánok és varázslók kenyere volt: az eget kémlelve megpróbálták kitalálni, mit hoz a jövő. Természetesen az évezredes megfigyelések, ha nem is éppen az említettekéi, meghozták a maguk gyümölcsét: kiderült, hogy nem kell a csillagokra tekinteni, földhöz közelebbi megfigyelések is nagy segítséget nyújtanak az időjárás előrejelzéséhez. így alakult ki a népi meteorológia, amelyben ha csak csírájában is, megtalálhatjuk a modern meteorológia két alappillérét: a statisztikát és a kísérletet. Az előbbi általában azon a megfigyelésen alapult, hogy ha bizonyos napokon vagy évszakokban meghatározott időjárás uralkodik, akkor nagy valószínűséggel előre meg lehet határozni egy későbbi időpont időjárását. Ezek a megfigyelések a népi mondásokban is testet öltöttek, például a Katalin-nap, a karácsony, a farsangutó, a húsvét, a Pál-forduló, a Me- dárd-nap és az azt követő időszak időjárásával összefüggésben. A megfigyelések alapján történő előrejelzés során tulajdonképpen abból a tényből indultak ki, hogy, mint minden folyamatnak, az időjárás változásának úgyszintén vannak bizonyos érzékelhető, látható előzményei. De amint a népi, ugyanígy az elmúlt egy-két évszázadban kialakult tudományos alapokon nyugvó meteorológia is meglehetősen nagy hibaszázalékkal tudta csak az időjárás változásait előre megjósolni, és minél hosz- szabb távra szólt a jóslat, annál nagyobb volt a hibaszázalék. A meteorológia tudományában a repülés feltalálása hozott jelentős változást. Egyrészt, mert már a felhők között is közvetlen megfigyeléseket végezhetett az ember, másrészt, mert a repüléshez nélkülözhetetlen az időjárás pontos előrejelzése. Ezért századunk húszas éveiben matematikusok egész serege vetette magát ebbe a témába, különösen a rendszeres repülőjáratok megindulása után. így született meg a modern meteorológia. E téren rendkívül jelentős Neumann János munkássága, aki a matematiKai analitika eredményeit alkalmazta az időjárási viszonyok alakulásának vizsgálatában. Csakhogy, mint kiderült, az időjárás változása annyi, önmagában is nehezen követhető tényező együttes változásától függ, hogy bizony még szükség volt egykét évtizedre ahhoz, hogy az időjárás alakulását két-három napnál hosszabb időtartamra lehessen előrejelezni. Ebben részben a számítógép segített - melyet mai formájában szintén Neumann János alkotott meg -, részben az űrtechnológia kialakulása, amely lehetővé tette, hogy a világűrből is folyamatosan készítsenek felvételeket a Földről és a légkörről. Mivel az időjárás-előrejelzés a legfontosabb információk közé tartozik, az újságok, a rádió és a tévé naponta közöl ilyet. Közülük újabban kétségkívül a tévé szolgáltatása a leglátványosabb, köszönhetően a műbolygós fényképfelvételeknek. A nyolcvanas évek elejére sikerült olyíjm műszaki színvonalat elérni e téren, hogy lehetővé vált a Főidnek egy meghatározott pontja fölé „felfüggesztett“, ún. geostacionárius műhold elkészítése. Ez mintegy 36 ezer km magasságban kering az egyenlítő fölött (ekkora távolság kell ahhoz, hogy földkörüli pályán tudjon maradni, emellett a felszín felett egy meghatározott ponton lebegjen) és állandóan rádiókapcsolatban van a földi állomással. Az ESA, a Nyugat-európai Űrtávközlési Társulás METEOSAT 1 műbolygója pásztázó kamera segítségével készít felvételeket az északi féltekéről. A berendezés a tévékamerához hasonlóan működik, vékony sávokban készít a földfelszínről képeket (akárcsak az elektronikus kamera felvevöcsöve, amely sorokra bontja a képet). Csaknem húsz percig tart egy teljes kép elkészítése. A felvételt folyamatosan sugározza a darmstadti földi állomásnak, ahol az adatokat számítógépbe táplálják. A számítógép nemcsak az értékelést, hanem a szükséges korrekciókat is elvégzi, minthogy az ilyen nagy távolságból küldött felvételek bizony nem alkalmasak közvetlen adásra. A korrekciót követően itt másolják rá a képre Európa körvonalát is. Egy-egy felvétel elkészítésének és feldolgozásának ideje csaknem fél óra, ennek megfelelően a pásztázó kamera félóránként készít egy állóképet. Ez - mint a képernyőn naponta megfigyelhetjük - elegendő is, mivel ekkora távolságban a felhők és az időjárási frontok változása olyan kismértékűnek tetszik, hogy épp megfelelő „animációt“ (folyamatos mozgást) érzékelünk a képernyőn. A teljes feldolgozás után a kész felvételsorozatot újra a műbolygóra „lövik“, amely ezúttal műsorszóró műholdként szétsugározza azt az egyes országok meteorológiai központjainak műbolygós idójárásjelzö állomásaira, ahol számító- gépes tárlókba kerül. A helyi meteorológiai központokban másolják aztán a felvételekre az érintett ország térképének körvonalait. A felvételek nagyítása is elektronikus úton történik, az információ kiolvasási kulcsának változtatásával (ez esetben jól látható, hogy nagyításkor csökken a kép élessége, sőt a pásztázott sorok is jól láthatóvá válnak). A meteorológusok számára az űrfelvételek rendkívül nagy segítséget jelentenek az időjárás előrejelzésében. A tévénézők számára természetesen a legfontosabb, hogy az előrejelzés a lehető legpontosabb legyen; emellett az idójárásje- lentés sugárzása külön élmény. Nemcsak rendkívül érdekes, de nagyon szemléletes is, ahogy a felhők mozognak, az időjárási frontok változnak a mozgóképen. A műbolygós felvételek sugárzása is bebizonyította, hogy a tévé legfontosabb vonzereje és lételeme a látvány, a műsor enélkül fabatkát sem ér. Izgalmas belegondolni, csupán két évtizede, hogy az első úrkísérletek nyomán sokan feltették a kérdést, érdemes-e, hasznos-e ilyen jellegű kutatásokat végezni, napjainkban pedig a tévénézők milliói már el sem tudják nélküle képzelni a televíziót: az időjárás-előrejelzésen kívül a napi külföldi hírszolgáltatás (a tévéhíradó külföldi hírei) ugyancsak műbolygók segítségével- történik, arról nem is beszélve, hogy valamennyi, Európán kívüli programot, legyen az politikai, társadalmi vagy sportesemény, kizárólag mú- bolygós „közreműködéssel“ sugároznak. (Persze ezenkívül még egy sor területen felhasználják az úrtechnológia nyújtotta lehetőségeket: telefon, telex, képtávíró, kereskedelmi hajózás stb.) Az űrtechnológia eredményei, a meteorológiai felvételek állandó készítése és feldolgozása révén lehetővé vált egy, minden korábbinál pontosabb időjáráselőrejelzés, és hosszútávra. De a tévé idöjárásjelentése is nagykorúsodott ezáltal, tévészerűbbé vált. Ennek köszönhetően naponta a saját szemünkkel győződhetünk meg arról, mi történik néhány kilométerrel a „fejünk felett“. OZOGÁNY ERNŐ A televíziós hírközléshez elválaszthatatlanul hozzátartoznak a világ minden tájáról érkező időszerű képi információk. A szocialista országok televíziói nagy figyelmet szentelnek a jelen-, tős bel- és külpolitikai eseményeknek, ugyanígy természetesen a szocialista közösség országai gazdasági és kulturális fejlődésének, a hazai és a nemzetközi sportéletnek. Ezek a műsorok az intervíziós hálózat révén jutnak el mindennap az egyes televíziókhoz, az audiovizuális-információcsere keretében. Az Intervízió tagja a bratislavai televízió is, amely szintén rendszeresen részt vesz a műsorcserében. Ebből a jelentős információs forrásból a Tv-Híradó fószer- kesztösége 108 műsort közvetített az első negyedévben. E híradások felét a szovjet televíziótól vette át, amely nemcsak a Szovjetunióról adott képet, hanem - tudósítói révén - a világ számos más országáról is. A Tv-Híradó föszerkesztósége azonban nemcsak átvesz műsorokat, hanem ad is az. intervíziós hálózatba, naponta legalább egyet. Az első negyedévben mintegy 106-ot vettek át (érvényes itt az az elv, hogy a fölkínált műsorok iránt legalább két ország televíziójának kell érdeklődnie, ellenkező esetben az nem kerül a hálózatba). A bratislavai műsorok Szlovákia egész területéről adnak képet. Ezek az említett időszakban főként a negyven évvel ezelőtti eseményekről szóltak, arról, hogyan szabadította fel városainkat a szovjet hadsereg, továbbá jelentős politikai eseményekről, kiemelkedő sportrendezvényekről, üzemekről stb. A bratislavai televízió műsorai iránt újabban rendszeres érdeklődés nyilvánul meg az Intervízióhoz nem tartozó társaságok részéről, amilyen például a japán Asahi, az osztrák ORF és más euróvíziós tévétársaságok. -IhA Csehszlovák Televízióban is eseménynek számít évről évre a Bratislavai Ura, amelynek szereplőivel nemcsak a fesztivál idején találkozhatunk a képernyőn, hanem évközben úgyszintén, hosszabb-rövidebb zenei összeállításokban. A legutóbbi, a nemrégiben lezajlott huszadik Líra énekeseit és együtteseit is bizonyára újra látjuk még a következő hónapokban, köztük a lengyel Edyta Geppardtot, a nemzetközi dalverseny győztesét. (Gyökeres György felvétele) ■ Intervíziós műsorcsere
