Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-28 / 26. szám

Vasárnap 1985. június 30. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 04.41, nyugszik 20.40 Közép-Szlovákia: 04.48, nyugszik 20.47 Nyugat-Szlovákia: 04.54, nyugszik 20.53 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 19.04, nyugszik 02.24 Közép-Szlovákia: 19.11, nyugszik 02.31 Nyugat-Szlovákia: 19.17, nyugszik 02.37 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük PÁL és MELÁNIA nevű kedves olvasóinkat • 1825-ben született Flori- mond HERVÉ francia zene­szerző, a szarkasztikus, fri­vol hangú francia operett megteremtője (f 1892). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL MAI ÉS HOLNAPI FELADATAINK írta: Miloslav Hruákovic, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB El­nökségének tagja és tit­kára KÖZÖS AZ ÖRÖM, DE A GOND IS Németh János riportja HÁZASSÁGBÓL ELÉGTELEN? Péterfi Szonya írása ...ÉS VAN EREDMÉNY Bodnár Gyula portréja AZ ÜGYÉSZ Fekete Marian írása A BORSFA Dal Stivens novellája PATRÓNUS0K ÉS PATRIÓTÁK Görföl Zsuzsa írása FATERMÉSÜNK NÖVELÉSE - KORUNK SÜRGETŐ PARANCSA Kohál István cikke A Szlovák Állami Takarékpénztárak rovinkai számítástechnikai üzemében a napok­ban üzembe helyezték az NDK-beli Robotron vállalattól vásárolt ESZR 1055/M számítógépet, amely szlovákiai méretekben segíti elő a betétek, zsirószámlák és egyéb takarékpénztári ügyletek adatainak nyilvántartását és gyors feldolgozását. Az eddig alkalmazott hosszadalmas és munkaigényes módszer helyett az új számitógép lehetővé teszi a takarékbetétek változásainak közvetlen feldolgozását. A számítógéphez távközlési rendszerrel csatlakoztatják a bratislavai takarékpénztá­rakat, s fokozatosan a többi takarékpénztárt is egész Szlovákia területén. A képen Romana Sokolíková az ESZR 1055/M számítógép vezérlöasztalát kezeli. (A ŐSTK felvétele) Csapdában Mária néni túl a hetve­nen is dolgozott, az egyik fővárosi játszótéren vigyá­zott a gyerekekre. A felette­sei megbecsülték, mert er­re a munkára kevés a je­lentkező. S az idős asz- szonynak is jót tett a gyere­kek körüli tevés-vevés, szinte megfiatalodott közöt­tük. A munkahelye ráadá­sul közel volt a lakásához, nem kellett buszoznia, s mi tagadás, nem is tud ö már fellépni a magas buszlép­csőre. Egyszercsak építkezés­be kezdtek a környéken, s egy napon elkészült a nagy mű, az új útkeresz­teződés. Hat sávban meg­indult a gépkocsiforgalom, s az aluljáróba mozgólép­cső vezetett... Állt az út szélén; féke­zett, indított, száguldott a sok gépkocsi, az úttestet kizárólag a „vasparipák" uralták. Közöttük nem koc­káztathatta meg az átkelést a túlsó odlalra.,,Megpróbá­lom a mozgólépcsőn“ - gondolta, de megszédült, amikor lenézett a mélybe, ahová vezetett. S mintegy számotvetve eddigi életé­vel, könnyeivel küszködve mondogatta maga elé: ,,hová jutottam, hogy nem merek rálépni?“ Majd a korlátot fogva lassan le­ballagott a betonlépcsön. Ott állt a fény áriján úszó aluljáróban, de a látottakból felocsúdva megint a féle­lem lett rajta úrrá: hogy is jut fel innét? A lépcsőnjá- rást nem bírja a szive, ezért cserélte ki a lakását is föld­szintire. ezért tesz megfon­toltan minden mozdulatot. Büszkesége nem engedte, hogy megkérjen valakit: se­gítsen felmenni. Egy dara­big állt a civilizáció csapdá­jában, majd eszébe jutott a fia. Felhívta telefonon a munkahelyén és egy fél óra múlva ö ,, szabadi tóttá“ ki. Olykor-olykor a fiának, máskor önmagának felteszi a kérdést: ,,ránk öregekre miért nem gondolnak, ha valami újat terveznek“?- Ugyan mama - korhol­ja ilyenkor a fia - teljesíthe­tetlen, amit te kívánsz...-Valóban az lenne...? - mormolja belenyugodva a változtathatatlanba. Azóta nem dolgozik, de mindig tárva-nyitva az ab­laka, hogy behalljék az ud­varról a gyerekzsivaj. Este pedig elsétál az útkereszte­ződésig. Az aluljáróban csak lidércnyomásos álma­iban jár... 1/ ' /< <?‘£ Ao % IDŐSZERŰ GONDOLATOK Amikor ma elgondolkodunk a párt és az egész társadalom munkájának eredményei­ről, elmondhatjuk, hogy a XVI. kongresszus alapvető célkitűzéseit egészében véve sike­resen megvalósítjuk. Az elmúlt négy eszten­dőben további jelentős, gyümölcsöző és al­kotó építómunkát végeztünk. Bár bonyolult problémákat kellett megoldanunk, számos fogyatékossággal kellett megküzdenünk, és ez nem mindenütt sikerült, további előreha­ladást értünk el a társadalom politikai, gaz­dasági és szellemi életének minden terü­letén. Ennek során ismét bebizonyosodott, mennyire pótolhatatlan jelentőségű a sikeres előrehaladás szempontjából a párt egysége s vezető szerepe, szervezőmunkája és szo­ros kapcsolata a néppel. A marxizmus—leni- nizmus, a proletár és szocialista internacio­nalizmus eszméi iránti hűség, alkotó alkal­mazásuk, a párt józan, realista politikája, amely a dolgozók széles rétegeinek aktív támogatására és szocialista öntudatára tá­maszkodik: - ez mai és jövő sikereink kime­ríthetetlen forrása. A XVI. kongresszus határozataival össz­hangban a központi bizottság nagy erőfeszí­téseket tett a gazdasági és szociális fejlesz­tés kulcskérdéseinek megoldására. Hangsú­lyozni kell, hogy a kongresszus gazdasági irányvonala megvalósításának feltételei a vártnál sokkal igényesebbek voltak. Szem­be kell néznünk a nemzetközi politikai és világgazdasági helyzetben bekövetkezett sú­lyos változások kedvezőtlen következmé­nyeivel. Az új amerikai kormányzat a szocia­lista világgal való éles konfrontáció útjára lépett. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­sággal szemben az imperialista államok többsége kiélezte széles körű politikai, gaz­dasági és pénzügyi diszkriminációját. Ugyan­ebben az időszakban jelentősen tovább növe­kedtek a nyers- és fűtőanyagok, valamint az energiahordozók beszerzésének költségei. Az ötéves tervidőszak első két évében a ked­vezőtlen időjárási viszonyok hatására beta­karított gyengébb termés következményeivel is szembe kellett nézni. A 7. ötéves tervről szóló törvényben ezeket a tényeket figyelem­be kellett venni. Ez persze nem jelentette a kongresszusi irányvonal megváltozását. Számos lépést tettünk, főleg az energia- és anyagigényes termelési ágak részarányának csökkentésére, a beruházások korlátozásá­ra, az importpolitika megszigorítására, a konvertibilis valután fizetendő adósságok csökkentésének meggyorsítására, egyben néhány intézkedésre került sor a termelés és a fogyasztás szerkezetének megváltoztatása céljából, ezen belül az elkerülhetetlen árin­tézkedésekre. (Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 15. ülésén elhangzott beszámolójából) 4 Lépni, lerogyni/indulni újra /magát az ember/ holtig tanul­ja - jutnak eszembe Ténagy Sándor verssorai, amint dr. Szőke István arcképét ma­gam elé állítom az Íróasztalon, s eltöprengek az életútján. Ja­nuárban múlt hatvanéves. Sok mindent megért, de ennek nyomai - legalábbis külsőleg - nem látszanak. Most is élet­erős, tele van tervekkel, a fá­radtságnak nyoma sem látszik rajta. Még mindig korán kelő ember. De nem csak azért, mert munkába kell mennie, ha­nem azért is, mert minden reg­gel legalább tizenöt percet tor- nászik. Délután pedig három­negyed órányit. Rehabilitációs torna, jógával ötvözve...- Sajnos, az emberek több­ségének korunkban nagyon rossz az életvitele. Sok a ké­sőn fekvő, a későn kelő, a tévé­ző - azaz keveset mozgó em­ber. Nem kevés azok száma sem, akik a kávé, a cigaretta, az alkohol rabjaivá válnak. Mintha valamilyen keserűen abszurd köd borítaná el ezek­nek az embereknek az agyát, nem veszik észe, milyen esz- telenség, amit önmagukkal, s ebből-kifolyólag az utódaikkal is tesznek - mondotta egyik beszélgetésünk alkalmavával, s azt is hozzátette: örül annak, hogy az Új Szóban módjában áll e kérdésekről felvilágosító, elgondolkodásra ösztönző cik­keket közzétenni. Aggodalom az emberekért, vallani róluk, szórakoztatni, ne­velni őket - ez jellemezte min­dig is a humennéi születésű Szőke Istvánt. Gyerekkorában színész szeretett volna lenni. A sors és a szülői akarat mégis úgy hozta, hogy jogot kezdett tanulni, de amikor 1949-ben Kassán (Kosice) megnyílt az orvostudományi kar, tanulmá­nyait újra kezdte. Titkon abban bizott, hogy ideggyógyász lesz, aztán a dolgok mégis úgy alakultak, hogy fogorvos lett. Néhány évi munka után azon­ban szakítania kellett ezzel a pályával, mert baleset követ­keztében bal kezének két ujját amputálni kellett. Pedagógus lett. Tizenkilenc és fél évig ta­nított a Kassai Egészségügyi Szakközépiskolában. Tizenhét éven át odaadással, becsület­tel látta el az igazgatóhelyette­si teendőket. A gyerekeket igen szerette. Munkája elisme­réseként megkapta az érde­mes pedagógus kitüntetést. 1977-től a Kassai Városi Egészségügyi Intézet egész­ségnevelési osztályának a fő­orvosa. Nem titok az sem, hogy a kassai egészségneve­lési osztály országos viszony­latban is az egyik legjobb, ez pedig szintén dr. Szőke István kiváló szervező és irányító munkáját dicséri. Évente leg­alább tíz felvilágosító publiká­ciót adnak ki, s az utóbbi évek­ben az ilyen tematikájú kisfilm- jeik is országos, sót nemzetkö­zi figyelmet keltettek. Dr. Szőke Istvánt Szlovákia- szerte sokan ismerik és tiszte­lik, hiszen évtizedeken át ke­mény és kitartó harcot vívott amatőr bábszinjátszó mozgal­munk életben tartásáért. Sokat köszönhetünk neki. A Népmű­velési Intézet bábrendezöi tan­folyamain a fiatalok százait avatta be e művészeti ág rej­telmeibe, szépségeibe, közben ó maga is rendezett, darabokat, szakkönyveket irt, zsűrizett. Első bábegyüttesüket, a Derűt, Suba „Emillel 1950-ben alakí­tották a Kelet-szlovákiai Kerü­leti Művelődési Központban. Szlovák és magyar műsorokat mutattak be. 1957-ben az egészségügyi szakközépisko­lában alakította meg a Zdra- votnik bábegyüttest. Ezzel a csoporttal 1964-ben már a nemzetközi bábszinjátszó fesztiválra, Karlovy Varyba is eljutottak. A Cirkus Humbug című műsorukat a csehszlovák televízió kétszer is sugározta, s tv-felvétel készült a Három barát című műsorukról is. Felfi- gyeltetöen kimagasló eredmé­nyeket ért el itthon és külföldön is a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipari Szakközépiskola Glóbusz bábegyüttesével is, majd a Horizonttal, jelenleg pe­dig a Kelet-szlovákiai Vasmű szakszervezeti klubjának báb­együttesével - és a felsorolás még nem is teljes. Azt például ő maga sem tudná megmon­dani, hogy Szlovákia-szerte hány bábcsoportnak, hány em­bernek segített, adott tanácsot ismeretének gazdag tárházá­ból. Dr. Szőke Istvánt sokéves áldozatkész munkája elisme­réseként az idei Duna Menti Tavaszon a bratislavai Nép­művelési Intézet aranyérmével tüntették ki. SZÁSZAK GYÖRGY Főorvos - aranyérmes népművelő ÚJ szó. 2 1985. VI. 28

Next

/
Thumbnails
Contents