Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-18 / 3. szám

>­szú 18. Amikor 1983. július 21-én a szőgyéni (Svodín) szövet­kezet ünnepélyes keretek között felvette a Csehszlovák -Szír Barátság Efsz megtisztelő nevet, Eliasz al-Lati elvtárs, a Baath párt Szíriái regionális vezetőségének tagja, az ünnepélyen részt vett szíriai delgáció vezetője meghívta a szövetkezet öt dolgozóját szíriai baráti látogatásra. Erre 1984 márciusában került sor. Az öttagú csoport tagja volt: az efsz elnöke, a csoport vezetője és ezen útleírás s2erzöje, valamint Árva Jolán, az üzem pártszer­vezet elnöke, továbbá Nothart Vilmos esztergályos, Komá­romi Ferenc traktoros és Puskás Lajos mérnök főagro- nómus. Prágában március 23-án, pénteken 10.20 órakor indul­tunk. A repülőút a SYRAIR légitársaság Super-Caravel gépével rövid budapesti megszakítással 16.50 óráig tar­tott. A repülőgép messze elkerülve Libanon légiterét, Damaszkuszban északkeleti irányból szállt le. A damasz­kuszi repülőtér új, rendkívül korszerűen berendezett hatal­mas épülete magán viseli a.számunkra különleges arab építészeti stílus jellegzetes vonásait. Közvetlenül a repü­lőből egy emeletnyi magasságban elhelyezett folyosóra jutottunk, és nem ki szorongással közeledtünk a pultok mögött várakozó határőrök és pénzügyőrök felé, akik természetesen semmilyen számunkra érthető nyelven nem beszéltek. Megkönnyebbültünk, amikor oldalról kinyílt egy ajtó, és egy kisszalönból kilépett fogadásunkra Jaros- lav Tesárek, a damaszkuszi csehszlovák nagykövetség titkára, és A les Lehnert elvtárs, a konzul, valamint Farzat elvtárs, Szíria volt prágai nagykövete, a Szír-Arab -Csehszlovák Társaság elnöke, majd a társaság titkára, és egy arab fiatalember, aki egész ott-tartózkodásunk alatt tolmácsunk volt. Egyébként ő Prágában, a Cseh Műszaki Főiskola építészeti karán végzett, és most a damaszkuszi Építészeti Minisztérium dolgozója. Mintegy 15 kilométeres, pálmákkal szegélyezett autópályán jutottunk Damasz­kuszba, ahol a modern Techrime szállóban szállásoltak el bennünket. Damaszkusz igazi nagyváros, 1,2 millió lakosa van, modern városnegyedekkel, magas, 20-25 emeletes épü­letekkel és régi hagyományos utcákkal is találkoztunk. A város nagyrészt sík terepen fekszik, de felette nyugati irányból meredek hegylánc húzódik, az utcák egy része ennek oldalára is felkúszik. A fővároson keresztül 50-60 méter széles folyó, a Barrada folyik, hasonló neve van a Damaszkuszban gyártott, a miénkhez hasonló sörnek is. A gyorssodrású folyó a nem messze fekvő, 3000 méteres magasságot meghaladó hebron hegységen állandóan olvadó hó leve táplálja, így az kevés tisztítás után a várost kiváló ivóvízzel látja el. Mint vendéglátóink mondták, Damaszkusz a világ legősibb városa - a Dzsebel Kaszium hegyről nagyszerű kilátásunk nyílt rá, föléje 170 minaret emelkedik. Valamikor azt képzeltem, hogy mikor ezekből megszólal az imádság - naponta négyszer hallottuk - megáll a városban az élet és mindenki imádkozik. Most úgy láttuk, hogy nem nagyon törődik vele senki. Történelmi hagyományok és kultúra Szíriában hosszú a hétvége - péntek a zsidók ünnepe, a szombat a mohamedánoké, a vasárnap a kereszté­nyeké. Attól függően, hogy melyik üzletnek ki a tulajdo­nosa, tart az zárva vagy nyitva. így a hétvégét a főváros és környéke nevezetességeinek megtekintésére és kultu­rális hagyományainak megismerésére fordítottuk. Az első napon ellátogattunk egy Damaszkusztól északkeletre, kb. 60 km-re fekvő faluba, Maloulaba. A falu felett, 1650 méter magas hegy tetején egy ősrégi görögkeleti kolostor áll. Püspöke mutatta be a hatalmas épületet. Teteje cédrusfá­ból készült, az egyes termek közötti ajtók magassága alig haladja meg az egy métert. A falu felett egy másik, a hegyoldalba vésett katolikus templom is volt. Délután Damaszkuszhoz valamivel közelebbi faluban Saidnajában elvezettek az ottahi Notre Dame kolostorba. Ez állítólag a világ legszebb katolikus temploma. Vasárnap a főváros nevezetességeit néztük meg. Kísé­rőink aznap a kulturális minisztérium és a Szír-Arab -Csehszlovák Baráti Társaság képviselői voltak. Reggel a világ legnagyobb, 1749-ben épült ortodox templomát mutatták meg. Ennek nem is a nagysága, hanem a káprá­zatosán szép belső díszítése volt egyedülálló. Sokkal szerényebb ennél a damaszkuszi katolikus nagytemplom. Különös élmény volt a mohamedán mecsetnek, az Omajádnak a megtekintése. A világ harmadik legnagyobb mohamedán temploma, három minarettel. A mecset 157 méter hosszú, 37 méter széles, 36,5 méter magas a kupo­lája. Imádkozóhelyiségében egyszerre 10 ezer ember fér el. 17 pálmákkal és egyéb tájjellegű növényekkel díszített szép park közepén álló damaszkuszi nemzeti múzeumban az igazgató Basir Zouhdi doktor fogadott A több ezer éves régiségek az asszír, hettita és egyiptomi kultúra remekeit őrzik. A múzeum igazgatója többször járt Csehszlovákiá­ban is, felkért, hogy jegyezzük be látogatásunkat az emlékkönyvbe. Szíria mezőgazdasága a szocialista fejlődés útján Szíria a Közel-Keleten az imperializmus és cionizmus elleni harc legfontosabb bástyája, külpolitikájában a Szov­jetunió és a szocialista tábor szilárd támogatója. Az ország immár 14 éve, amióta Hafez Asszad vezetésével a Baath párt vette át a hatalmát, fokozatosan a szocialista társada­lom kiépítése felé halad. Szíria 10 millió .lakosának több mint a fele a mezőgazdaságban dolgozik. Ezért rendkívül érdekelt bennünket, hogy mit mutat a valóság. Nagyon örültünk, hogy látogatásunk negyedik napján lehetőségünk volt ebbe betekintést nyerni. Arab kísérőinkkel együtt ellátogattunk a Mezőgazdasági Szövetkezetek Központi Bizottságára, ahol annak elnöke fogadott bennünket, és meghívott három Damaszkusz környéki mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. Az első - szövetkezetben - amely a Barrada folyó völgyében terül el- az egész vezetőség várt bennünket. A szövetkezet gyümölcstermesztéssel és tehenészettel foglalkozik. A gyümölcsös kevert állományú, több faj látható egy-egy sorban. A fó gyümölcs az olíva olajfa, a dió, a kajszi és az őszibarack, a füge, a narancs és a citrom, és egy különleges fajta mandula. A gyümölcsöst öntözik, egy­szerű árasztásos módszerrel. A tehenészetben keletfríz feketetarka állományuk van, 4700 liter az átlagos évi tejhozam. Szénával etetnek, géppel fejnek, a mi DT-15 típusunkhoz hasonló fejöberendezéssel. Természeti felté­teleik: 800 méter tengerszint feletti magasság, évi 320 mm csapadék", a hőmérséklet nyáron 45 °C-ig emelekedik- árnyékban. A tehenek kötött tartásban fedéllel ellátott, de falak nélküli istállókban vannak. A szövetkezetben nagyon szívélyesen fogadtak, bemutatták legjobb dolgozóikat, kávéval kínáltak. A második szövetkezet arab telivér versenylovak te­nyésztésére szakosodott. Itt is várt bennünket a szövetke­zet egész vezetősége. "Bemutatták lóistállóikat és igen szép lovaikat. Ezeknek jelentős részét exportra adják el, fpleg Nyugat-Európában. A harmadik szövetkezetben ugyancsak telivér arab lovakat tenyésztenek, ezenkívül a főváros ellátására zöld­séget és virágot is termesztenek. Küldöttségünket az igen szép rózsaligetben fogadták, a rózsafákból kialakított iugassorok között felvezették legszebb lovaikat. A szövetkezetek megtekintése után újból visszatértünk a Szövetkezetek Központi Bizottságára, ahol ennek elnöke elmondta, hogy Szíriában a parasztszövetség 1963-ban alakult. A szövetkezetek a volt nagybirtokosok földjein alakultak, ehhez csatlakoztak később a kis- és középpa­rasztok is. A szövetkezetek megalakítása igen jelentős politikai meggyőző munkát igényelt. Most a Szíriai Arab Köztársaságban 3700 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik, ezek közül 737 szakosított gazdaság. A szövet­kezetnek 407 ezer tagja van, intenzív gazdálkodást folytat­nak 4 miliő 800 ezer hektár szántóterületen, 494 ezer hektár gyümölcsösben és 650 ezer hektár legelőn. A mezőgazdasági termelés legfontosabb területe az Euf- rátesz folyó völgyében van, ahol a Szovjetunió segítségé­vel épült vízduzzasztó gát felhasználásával a közeljövőben már 640 ezer hektár földet tudnak öntözni. A 2000. évre megteremtik Szíria élelmiszer-önellátottságát. Jelenleg 11,5 millió juhot és 791 ezer szarvasmarhát tenyésztenek. A kihasználatlan, sziklás földterületeken évente 25-30 millió bokrot, facsemetét ültetnek. A szőlőt főleg étkezési célokra inkább sziklás, kavicsos területen termesztik, mint láttuk, szőlőkaró vagy egyéb támvezeték felhasználása nélkül. Megismerkedtünk a mezőgazdasági szakemberek nevelésének módjával is. Szíria a FAO (az ENSZ élelme­zésügyi szervezete) tagja, a mezőgazdaság szervezésé­ben főleg Bulgária tapasztalataira támaszkodik. A paraszt­szövetség elnöke bab-vetőmaggal és néhány csemege­szőlő oltvánnyal ajándékozott meg, ezeket hazatértünk után Szőgyénben megfigyelésre, esetleg továbbszaporítás céljaira kiültettük. Este küldöttségünket a Baath-párt központi bizottságá­nak épületében Eliasz al-Lati elvtárs, a párt szíriai regioná­lis vezetőségének tagja fogadta. A fogadásra hazánk damaszkuszi nagykövete, Dusán Utcák elvtárs kísért el bennünket. Al-Lati elvtárs az egyórás fogadás során élénken érdeklődött szövetkezetünk 1983. évi nyári látoga­tása óta elért fejlődéséről. Kuneitra, Szíria gyöngyszeme, mivé lettél A következő napon Kuneitrába látogattunk. Ez a város nemrég még 54 ezer lelket számlált, 65 kilométerre dél­nyugatra a fővárostól, a Golán fennsík északkeleti szélén, kb. 1000 méter tengerszint feletti magaságban fekszik. Illet­ve csak létezett, mert az utolsó izraeli invázió óta a gyönyörű városnak ma már csak a romjai léteznek. A háború során 1967-ben a kiürített várost a megszállók könnyűszerrel, majdnem sértetlenül elfoglalták. Később a világ közvéle­ményének és az ENSZ-nek a nyomására kénytelenek voltak visszaadni Szíriának. A város elhagyása előtt azon­ban ezt három hét alatt teljesen elpusztították, minden egyes házat, középületet felrobbantottak. így ma a város, amely nemrég még Szíria egyik gyöngyszeme volt, lénye­gében nem létezik. Az elpusztított város közepén csak egy kétemeletes romos épületnek egy része áll, a volt kuneitrai kórház maradványai. A város volt szépségéről az agresz- szorok szörnyű tetteit bemutató újonnan épült múzeum tanúskodik. A kórház maradványai ma zarándokhelyül szolgálnak. Az utolsó napok Késő délután fogadott bennünket hivatalában a főváros egészségügyi intézetének központi igazgatója, aki Prágá­ban, valamint a bratislavai Komensky Egyetem Orvosi Karán szerzett diplomát - most is jól beszél szlovákul. Bemutatták az egyik modern damaszkuszi kórházat, nagyon jól felszerelt szemészeti osztályát, valamint a dialí- zísrészleget, ahol egy teremben 10 művese működött. Mint mondták, Szíriában összesen 50 művesét használnak gyógyításra. Az orvosi ellátás ingyenes, ugyanakkor kisebb magánklinikák is léteznek, aki ezt választja, azért fizetni kell. Az állami kórházakban azonban jobbak a gyó­gyítási eredmények, mivel ott jobb a felszereltség és nagyobb a szakmai tanácskozás lehetősége. Szíriai utunk utolsó napján a libanoni határ közelében fekvő igen szép üdülőközpontot és az ottani kisvárosokat, Madaját, Zabadánt és Dudau-t látogattuk meg. Utunk során sok emberrel találkoztunk, tisztségviselők­kel és egyszerű emberekkel is, mindnyájan kimondottan barátságosan fogadtak bennünket. Mindenütt és sokszor elmondták, hogy a Szíriai Arab Köztársaság szilárdan a szocializmus felé vezető úton halad és mindenkor a szocialista tábor barátja marad. Hazaindulásunk előtt a damaszkuszi repülőtéren a csehszlovák nagykövetség vezetőinek megköszöntük állandó segítségüket. Búcsúztatásunkra kijött Farzat elv­társ is, valamint a szír parlament külügyi bizottságának elnöke. Maradandó éléményekkel indultunk haza, azzal a tudat­tal, hogy barátok földjén jártunk, ahová bármikor újból szívesen ellátogatnánk. KOVÁCS FERENC mérnök, a szőgyéni Csehszlovák-Szír Barátság Efsz elnöke A Damaszkusz melleti szövetkezet legszebb telivér arab versenylova (A szerző felvételei) Az egyik szövetkezetben annak elnöke, Eaveval Einatha a csehszlovák vendégeket kávéval kínálta

Next

/
Thumbnails
Contents