Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-07 / 23. szám
A gépekre szerelt porvédókröl időnként el kell távolítani a szennyeződést Mit tesznek a nőkért a Jitkában? Jindrichúv Hradec és a textilgyártás elválaszthatatlan fogalmak. Nem napjainkban alakult ki ez a társítás, hisz nemrég emlékeztek meg a városban a takácsmesterek első céhje megalapításának 600. évfordulójáról. Az iparág hol lassabb, hol gyorsabb ütemben fejlődött. A mai korszerű textilvállalat, a Jitka a felszabadulás után működő négy üzemből alakult meg. Kezdetben hazai nyersanyagot, lent dolgoztak fel, majd az igényeknek, a keresetnek megfelelően pamutanyagok gyártására álltak át. Az átalakítással egyidöben végezték azt a sokrétű korszerűsítési munkát is, aminek eredményeként egyre jobb munka- körülményeket hoztak létre. ZAJ- ÉS PORÁRTALOM- Nem véletlenül tartjuk állandóan szem előtt dolgozóink munkafeltételeinek javítását - mondotta Jiri Tousek termelésvezetö. - Hatvanöt százalékban nőket alkalmazunk. Úgy is mondhatnánk, hogy a tulajdonképpeni termelést ők végzik, a férfiakra pedig az anyagmozgatás, a nagyobb fizikai megterhelést igénylő folyamatok és a karbantartás hárul. Azt ajánlotta, nézzünk körül az üzemben. Készségesen megmutatta, hol, hogyan dolgoznak a nők. Az első csarnokba lépve olyan zaj fogadott, hogy egymás szavát sem értettük. Igaz, az orsók körül forgolódó lányok, asszonyok már hozzászoktak ehhez, de idejük sem igen van a társalgásra, beszélgetésre. Állandóan ügyelni kell, nem szakadt-e el a szál, megtelt-e már az orsó. Aki járt már fonodában tudja, hogy a gyapot feldolgozása közben a levegőbe apró részecskék kerülnek, s ezáltal a munkahelyi környezet igen kellemetlenné válik. A megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű por következtében gyakoriabbak a légzöuti megbetegedések és akinek sikerül jobb munkalehetőséget találnia, inkább búcsút mond a zajos csarnoknak. Elsősorban ez kény- szeritette gondolkodásra és megoldások keresésére a vállalat illetékeseit. HÁROM EREDMÉNYES ÚJÍTÁS- Jan Dobes vezető gépész irányításával harminctagú kollektíva látott munkához - magyarázta a termelésvezetö, miután a zajos csarnokot elhagyva egy viszonylag csendes folyosóra értünk.- Mindenkinek megvolt a konkrét feladata, melyet a pontosan megszabott határidőre meg kellett oldani. Az újítási javaslatokat fokozatosan próbálták ki, illetve vezették be. ötvenhat gépre szereltek porelszívót, s ezáltal a köbméterenkénti négy és fél milligrammos szennyeződést két milligrammra sikerült csökkenteni. A másik újítási javaslat megvalósításával további 150 kártológépre szereltek elszívót, s így érték el, hogy fele annyi gyapotszennyeződés és por kerül a levegőbe mint korábban. Ezeket a módszereket a továbbiakban tökéletesíteni szeretnék. Ez utóbbi újítási javaslat különösen azért említésre méltó, mert az elszívókat olyan régebbi típusú gépekre szerelték, melyeket hazánk más hasonló gyáraiban is használnak.- S hogy teljes legyen a sor, megemlítem a harmadik jelentős változtatást is - folytatta Jiri Tousek. - A csarnokban megmutatta a fejünk felett mozgó hengereket. Ezek beépített síneken körbejárnak, s a háztartásokban használatos porszívókhoz hasonlóan nyelik el a port, igy tisztítva a levegőt. Eddig már tíz ilyen ,,porszívót“ szereltünk fel illetve működtetünk. SZÜKSÉGES A TÖRŐDÉS A következő részleg az előzőnél jóval korszerűbb. Itt ugyanis orsónélküli gépeken készül a fonál. Ezek a hazai gyártmányú gépsorok a világ textiliparában is jelentős változást jelentettek. Sokéves stagnálás után. forradalmi fordulatot hozott alkalmazásuk. Az orsó nélküli gyártással ugyanis négyszeresére növelték a termelést. Nagy előny, hogy a gépek megszakítás nélkül működnek, ugyanis az alapanyagot tartalmazó hengereket menet közben lehet cserélni és a kész fonalat bármikor le lehet venni a gépről. Az sem elhanyagolható, hogy az ily módon gyártott fonalból egyenletesebb, szebb kivitelű szövet készülhet.- Itt szemmel láthatólag jobbak a körülmények, nincs olyan por és a zajszint is alacsonyabb - mondotta kísérőm. - Természetesen szívesebben jönnek a nők erre a részlegre dolgozni, mint az előbb látottra. Üzemlátogatásunkat folytatva benéztünk a büfébe is, ahol néhá- nyan tizórait és üdítőitalt vásároltak. A három büfén kivül az érdeklődök igénybe vehetik az üzemi étkezdét is. Ezt a jövőben korszerűsíteni szeretnék, mert a kapacitás nem felel meg a követelményeknek. Ezután a volt dolgozók, a nyugdíjasok is itt étkezhetnek majd. Az egyes részlegeken szódagépeket helyeztek el, külön helyiségeket létesítettek a dohányzóknak, mivel a csarnokokban szigorúan tilos a nyílt láng használata. A szövődében Jaromír Mikolááik vezető fogadott. Elismeréssel szólt a nők munkájáról. Arról is beszélt, mennyire szükséges a róluk való gondoskodás, hiszen idei tervfeladataik az eddiginél jóval igényesebbek és teljesítésük önfeláldozó helytállást követel meg valamennyiüktöl.- Nálunk több mint háromnegyed részben dolgoznak nők - mondotta. - Nagyra értékelik a munkahelyi körülmények javulását. Termelési értekezletünkön legutóbb azt is szóba hozták, miért nem lehet megoldani, hogy a vállalattal szemben levő üzletben megrendelésre vásároljanak. A műszak előtt otthagynák táskájukat a kért áru jegyzékével és munka után csak fizetniük kellene. Már tárgyaltunk a bolt vezetőjével, remélem rövidesen sikerül megegyezni. A GYÁRBAN ÉS AZON TÚL Nemcsak a termelésre, a munkahelyre figyelnek oda, hanem általában dolgozóik életére. Sokan járnak be a környező falvakból, ezért szorgalmazzák a közlekedés javítását. Mielőtt arra a részlegre mentünk, ahol a késztermékeken az utolsó simításokat végzik: mossák, vasalják és csomagolják az anyagokat, Jiri Tousek a gyár környékét is bemutatta:- Azokban a toronyházakban többségében a mi dolgozóink laknak. Elsősorban azok a családok kapnak lakást, amelyekből ketten a gyárban dolgoznak. Ott jobboldalt van az üzemi óvodánk és bölcsődénk. Minden igényt nem tudunk kielégíteni, de a fontos munkahelyekre mindenképpen visszatérhetnek az anyukák a gyermekgondozási segély után, az apróságokat elhelyezzük. Vállalati üdülőnkben nyáron pionírtábor van, az idén természeti iskolaként is szolgál. Fehér szövetet nyel el a gépsor, a másik végén már kockásán kerül elő. Aztán hatalmas automata mosógépek mossák, majd forró hengerek közt válik simává az ágyneműnek való anyag. Minőségellenőrzés, csomagolás következik. Mindenütt szorgos kezű lányok, asszonyok. S ez nemcsak a látszat, bizonyíték rá az is, hogy a nagy hidegek okozta kieséseket már az első negyedévben behozták. Még mielőtt szíves vendéglátónktól búcsút vettünk, egy meghívásnak is eleget tettünk. A vállalat büszkeségét, az üzemi klubot tekintettük meg. 1983-ban adták át a több mint tizenegy millió korona értékű létesítményt. A korszerű, minden igényt kielégítő színházterem és a szakköri tevékenységet szolgáló kisebb helyiségek láttán még teljesebbé vált a kapun belüli kép: sokat tesz a vállalat a dolgozókért, akik ezt kamatostul adják vissza mindennapi helytállásukkal. DEÁK TERÉZ Csomagolás előtt ellenőrzik a szövet minőségét (A szerző felvételei) A Szocialista Munka Hőse GYŐZELMES SZÉNCSATÁK Aki még nem járt bányában, aligha tudhatja, mennyi hősiességet követelő munka a szénjövesztés. Huszonkét évvel ezelőtt Jozef Belokostolskynak, a prie- vidzai Ciger Bánya egyik mai fővájárának is csak meglehetősen homályos elképzelései voltak a bányászéletröl. Édesapja, aki hosszú időn át mint a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár megbecsült, kiváló hegesztője kereste a négytagú család kenyerét, bizonyára ezért fogadta nem kis kételkedéssel pályaválasztását.- Miért döntöttem igy? - kérdez vissza a munkasikereiről legismertebb szlovákiai ifjúsági falfejtöbrigád vezetője, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett harminchét éves kommunista bányász. - Mindig a különleges pályák vonzottak. Elsősorban a repülősöket és a föld nagy kincseket rejtő mélységeibe leszálló bányászokat csodáltam. Mivel pilóta nem lehettem, a másodikat választottam. Imelyről (tmef) ahol gyermek- és kamaszéveimet töltöttem, az alapiskola elvégzésekor hárman jöttünk bányásztanulónak Prievidzába. Szüléink érthető aggodalommal szinte naponta mondogatták, bizonygatták, hogy rossz helyre küldtük el a jelentkezést, és titkon remélték: úgysem fogjuk majd kibírni a bánya hallomásból nyomasztónak és veszélyesnek ismert légkörét. Majdnem igazuk lett! Ugyanis a két barátom még a tanulás kezdeti hónapjaiban meggondolta magát, és hátat fordított ennek a vidéknek. Akkor néhány napig egy kicsit magam is tétováztam, de mert mindig gyáva dolognak tartottam a küzdelem feladását, az önbizalmam maradást parancsolt. A prievidzai medencében folyó bányászatról az első adatok a közelmúltból származnak. Gondos geológiai kutatások után a Ciger Bánya 1. számú aknáját 1962-ben nyitották meg, amikor a városnak és környékének szénre, energiabázisra épült ipara már egyre inkább kevesellte a szomszédos novákyi és handlo- vái lelőhelyeken kitermelt évi néhány százezer tonna tüzelőanyagot. Az új bányában, amelynek szénkészletét legalább hetvenöt évre elegendőnek bizonyították a próbafúrások, a kezdet kezdetén mindennél jobban kellettek a szorgos munkáskezek, mert a művelésbe fogott telepek ásványkincsének megszerzéséhez teljesen hiányzott az embert kímélő korszerű technika. A csákány és a lapát volt a vájárok legtöbbet használt szerszáma, de mivel szenet eredményesen jöveszteni kellő szaktudás nélkül sem lehet, Prievidzában azonnal hozzáfogtak a bányászképző iskola növendékeinek oktatásához, neveléséhez. Az első három-négy évben éppen közülük kerültek ki a mai törzsgárda tagjai.- Jozef Belokostolsky szorgalmára, munkaszeretetére és áldozatkészségére már az iskolában felfigyeltünk - mondja Simon Lutring, a bánya összüzemi párt- bizottságának elnöke. - Kitüntetett tanulónk volt, és szakgyakorlatokon hamarosan a legnehezebb frontokra beosztott tapasztalt bányászokéhoz mérhettük a teljesítményét. így még az iskola elvégzése előtt a prágai Tüzelőanyagipari Minisztériumtól megkapta élete első kitüntetését, a Példás Bányásztanuló jelvényt. Nemrégen múlt tizenkilenc esztendeje annak, hogy a Belonak becézett újdonsült vájárt az első igazi műszakra a várostól jó ötkilométernyire hirtelen magas- lani kezdő hegyek gyomrába vitte a mozdonnyal vontatott alacsony kisvonat.- Egykori tanítóm, Rudolf Sringo brigádjába osztottak be - emlékezik arra a napra a fővájár. - A leomlasztott falhoz érve kezembe nyomták a kifényesedett nyelű csákányt, és a műszak vezetője ezekkel a szavakkal állított az előttünk nagy robajjal lezúdult szénlavina széléhez: - Most már tudód, hogyan kell nekiveselkedni a kemény férfimunkának ... Becsüld meg magad! Jozef Belokostolskynak azóta sem kellett pironkodnia kollektívája előtt. Pedig az acélcsákánnyal és a mellé tartozó széles bányászlapáttal együtt nem akármilyen napi normák teljesítését kapta feladatul, és hamarosan azt is látta, hogy a nála erősebb testalkatú, tapasztalt bányászok közül a rendkívül nehéz fejtési feltételek miatt szinte minden hónapban elment valaki a vállalattól.- Csak 1969 végén, a pártszervek erélyes közbenjárására kaptuk meg az addig oly sokat ígérgetett komplex gépi fejtóbe- rendezések első darabjait - ismerteti az új termelési viszonyokat. - Amíg viszont ÚJ SZÚ 8 1985. VI. 7.
