Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-07 / 23. szám
N emsokára férjhez megyek. Aggaszt, hogy van egy értelmi fogyatékos testvérem. Mi is szeretnénk gyereket, de tudni akarjuk nem öröklödhet-e a baj?- Azokban a családokban, ahol előfordult már ilyen eset, nagyon fontos, hogy kikérjék a szakorvos tanácsát. Mi ezeket a családokat genetikailag veszélyeztetett családokként kezeljük, s csak széles körű vizsgálati eljárás után adhatjuk meg a választ, hogy genetikailag rendben vannak-e vagy sem — közölte beszélgetésünk kezdetén dr. Margita Lukáőová kandidátus, a Bratislavai Egyetemi Kórház klinikai genetikai osztályának főorvosa. Elmondta, hogy a genetikai rendellenességek oka a szervezet genetikai „nyersanyagának“ megváltozása. S ha rendellenességgel találkoznak, nem csupán a beteget kezelik, hanem az egész családot, még a nagyon távoli rokonokat is kivizsgálják. Ez alapvetően fontos, hiszen gyakran éppen ők a betegség hordozói anélkül, hogy tudnának róla.- Munkahelyünkön nemcsak a kromoszóma-anomáliákat vizsgáljuk, hanem azokat az elváltozásokat is, melyek létrejötténél csupán egy gén változása szerepel (fenilketonúria, mucoviscidosis) vagy amelyeknél több gén változása áll fenn, de a betegség megjelenéséhez közvetett okokra is szükség van. A kromoszómarendellenességnél a változások a legnagyobb mértékűek, de ezekben az esetekben a kromoszóma-analízis, a mikrosz- kópikus értékelés alapján előrejelzést tudunk mondani, s módunkban áll tanácsot adni a megelőzést illetően. A génváltozás többnyire véletlenszerűen történik, de ismerünk olyan eseteket, amikor a betegségeknek családi jellege van. Gondolunk itt a veleszületett rendellenességekre, melyek öröklődhetnek. Hogy mi a teendőnk az ilyen eseteknél? - teszi fel a kérdést az orvosnő önmagának, majd az asztalon levő vastag iratkötegekre mutat. - Családi tunulmányokat végzünk, családfákat állítunk fel, s keressük azokat, akiknél ugyancsak megtalálhatók a változások. S ezt mi előzi meg? Indokolt esetekben vérvétel, majd hosszú beszélgetés a szülőkről, nagyszülőkről, a széles rokonságban előforduló betegségekről, rendellenességekről, s ha az informátor nem tud visszaemlékezni, egy bizonyos idő után, miután lehetősége nyílik az utánjárásnak, újabb beszélgetés következik. Ezután megkezdődik a „rutinmunka“, meghívják a családtagokat vérvételre, a nyersanyagot alapos mikroszkópi- kus vizsgálatnak vetik alá, többször színezik, a kromoszómákat mikroszkóp alatt fényképezik, a képeket ragasztják, összehasonlítják és végül kiértékelik. Az ősök felkutatása olykor nagyon nehéz, az osztály munkatársai gyakran az anyakönyvi hivatalok irattáraiban keresik az információkat. Dr. Lukáőová sajnálkozva közölte, még elég gyakran előfordulnak • Dr. Lukáóová vezetésével (jobboldalt) készül a fényképdokumentáció • Kromoszóma-eltérés (felesleg) nyíllal jelölve (Oown-kór) (Éva Kamenická felvételei) olyan esetek, hogy a meghívott családtagok, főleg a távoliak nem tartják szükségesnek a megjelenést, mondván, egészségesek ők is, gyermekeik is. A kromoszómavizsgálat bonyolult, négy orvos, öt biológus citogenikus, egy antropológus, egy pszichológus, három nővér és két laboráns szaktudására van szükség a teendők elvégzéséhez. Az osztályon ezért csak korlátozott mennyiségű kivizsgálást végezhetnek s a pácienseket is előre rendelik be. A mikroszkópikus vizsgálat bonyolult, több tucat színezett vérmintát kell az orvosnak megvizsgálnia, összehasonlítania. Nem ritka az az eset, sem amikor több százat hasonlít össze.- A genetika hovatovább életünk része lesz, s ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy ma már egyre több fiatal látogatja meg munkahelyünket, s kéri ki véleményünket az utódlással kapcsolatban. Előfordul, hogy a terhesség bekövetkezte után jelentkeznek, például unokatestvérházaspárok. Ilyenkor indokolt esetben magzatvíz-vizsgálatra küldjük az anyát, aki vagy vállalja a kivizsgálást vagy sem. A genetikus joga és feladata a felvilágosítás és a tanácsadás, a döntés joga és felelőssége a szülőké, a családtervezőké. S ez akkor is érvényes, ha eleve tudjuk, hogy károsult gyerek születhet a családban. I Míg fiatalok voltunk valahogy nem jött össze a gyerek. Nagyon akartuk és a vizsgálatok sem mutattak ki szervi bajt egyikünknél sem. Most, amikor felhagytunk rpinden reménnyel, terhes lettem. Félek, vállalhatom-e negyvenévesen?- Hasznos volna, ha minden 37 éven felüli terhes nő élne a veszélytelen mag- zatviz-vizsgálat lehetőségével, hiszen, minden anya célja az egészséges utód világrahozatala. Az esetleges rendellenesség megállapításakor módunkban áll korrekciókat végeznünk, s ha fény derül arra, hogy a magzat károsodott, az anya dönthet arról, megtartja-e vagy sem. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a károsodás nem minden esetben mutatható ki. A klinikai genetikai osztály tíz éve létesült. Munkatársai legfontosabb feladatuknak tekintik a veleszületett rendellenességek genetikai okainak feltárását. Nagyon jó eredményeket mutathatnak ki a Down-kór és a nyitott gerinccel született gyerekek intenzív feltérképezésében. Segítséget nyújtanak mindazoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségnyújtásra. „A genetika-tudomány megtette az első lépéseket azon az úton, hogy nagyon sok családon segítsen, hozzásegítve a gyermeket az egészségesen születés jogának az érvényesüléséhez“ - olvashatjuk dr. Czeizel Endre, az ismert genetikus könyvében.. A fóorvosnő és valamennyi munkatársának célja ennek megvalósítása. PÉTERFI SZONYA végre a frontokra tényleg lekerültek a szénkombájnok, az óriási teljesítményű fúrópajzsok, a szükség szerint áthelyezhető hidraulikus bányatámok és az egyéb, ma már nélkülözhetetlennek számító, megbízható masinák, addig évente átlagosan mintegy 700-800-an kérték a munkaviszonyuk megszüntetését. Helyettük természetesen legalább ugyanennyi új dolgozót kellett toboroznunk és betanítanunk, mert a jövesztés üteme semmiképpen sem lassulhatott le. Azóta, hogy fokozatosan a többi fejtési szakaszokon is megjelent a korszerű technika, örvendetes módon gyökeret eresztettek nálunk az emberek. A fluktuáció mértéke jelenleg éves szinten már alig éri el a három százalékot. A falfejtések és a vágathajtások gépesítése persze mindenek előtt a termelés ugrásszerű növekedésében mutatkozott meg. Az eredetileg „csak“ évi egymillió kétszázezer tonna szénjövesztésre tervezett és méretezett tárnákból egyre több jó minőségű tüzelőanyagot kapott a népgazdaság. Például 1979-ben összesen 2 095 000 tonna került felszínre. Mindeddig ez a legnagyobb teljesítmény a Cigef Bánya történetében. ÚJ SZÚ 9- Rendszeresek lettek a fejtési normák túlszárnyalásai - lapozza a kimutatásokat Edvard Súéol, az összüzemi szak- szervezeti bizottság elnöke. - Ugyanis népgazdasági érdekből be kellett vezetni a folyamatos, szinte szabadnapok nélküli fejtést. Nem tetszett mindenkinek az új módszer. Akkor többek között Jozef Be- lokostolsky - akit érdemeiért már korábban felvettünk a pártba, munkatársai pedig a Fetsönyitrai Pratizánbrigád ifjúsági szocialista brigád vezetőjének választották meg - nagyon sokat segített vállalatunk vezetőségének az agitálásban. Okos szóval, megalapozott érvekkel és személyes tekintélyével egymás után nyerte meg a fontos ügy számára az embereket. Példamutatásával különösen nagy hatást gyakorolt a többiekre. Brigádja egyre újabb rekordokat, felajánlásokat jelentett be, és ezek pontos teljesítése, sót gyakori túlszárnyalása nem is maradt visszhang nélkül a bányában. A jövesztésben most már ott tartunk, hogy idén március utolsó napján újra bevezethettük a rendszeres, nagyon is megérdemelt pihenőnapokat. Az idén összesen egymillió 913 ezer tonna szén kitermelésére szólnak a 3750 dolgozót foglalkoztató prievidzai Cíger Bánya tervei, valamint külön 3000 tonnára a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások. Az első negyedévben 550 800 tonna hasznos terhet hoztak ki a minduntalan hosszabbodó tárnákból a csillék. Ebből 27 000 tonna (!) volt a terven felül bányászott szén, és így az éves feladat 28,8 százalékát teljesítették a dolgozók. Ugyanakkor a vágathajtásokban a célul tűzöttnél 200 méterrel jutottak előbbre a mélységek meghódítói.- Természetesen a második negyedévben is folytatódik ez az igyekezet - vezet el a bánya bejáratánál éppen indulásra kész csilleszerelvényekhez Jozef Belokostolsky. A délutáni műszakváltásra már tizenkét óra előtt beöltözött bányászok mindegyike pontosan elfoglalta helyét az alacsony padlóülésen. Itt- ott beszélgetés hallatszik a négyszemélyes, kétoldalt nyitott fülkékből. A legtöbben viszont kártyacsatákkal töltik a munkakezdésig hátralevő, aránylag hosszú időt, mert előbb még több mint negyven percig utaznak majd tárnák során át a most művelt szénfalakig. A szűk fülkéket addig csak a sisaklámpák fénye világítja be. A fövájár végigsiet a keskeny vágány peronján, minden vagonnál visszaköszön a tiszteletteljes üdvözlésre, és minden csoporttól egyformán kérdezi: „Jól vagytok, fiúk? Minden rendben? Ugye, senki sem hiányzik? A következő vonattal majd én is utánatok jövök.“ Még a folyamatos szénjövesztés éveiben rendszeresítette azt a módszert, hogy mind a négy műszak dolgozóival naponta megbeszélte a legfontosabb tennivalókat. Az összeforrott kollektívában nem kellenek hosszú értekezletek ehhez. Félszavakból, tekintetekből kézmozdulatokból is jól értik egymás gondolatát a kemény munkához szokott emberek.- Sajnos egyszerre nem lehetek minden csoportomnál - magyarázza a jól bevált szervezési módok egyikét a fövájár. - Részlegvezetőim azonban a brigád minden tagjával együtt pontosan tudják a dolgukat. Ennek ellenére, ha csak egy lehetőség van rá, naponta mindenkivel váltok egy-két mondatot. Amióta megválasztották az összüzemi pártbizottság tagjának, majd az SZLKP Központi Bizottságába is, sokszor elszólítja őt a bányából a pártmunka. A félvagy egésznapos tanácskozások után azonban az első útja mindig oda vezet vissza. Pedig nem kellene, hiszen a pártszervek tárgyalóasztalánál eltöltött órák igazolt távollétek. Mégsem tudja megtenni, hogy ne menjen be a legfárasztóbb utazás után is.- Otthon maradásra bírni olyankor hasztalan próbálkozás lenne - mondja a felesége, aki szintén imelyi születésű. - Lakásunk közelében van egy vendéglő, ahol műszak után mindig megállnak a bányászok. A férjem, ha éppen szabadnapos vagy az előbb végzett csoporttal jött haza, legalább egy-két szóra leszalad közéjük, hogy megtudja, hogyan sikerült a műszak. Nem tudna nyugodtan aludni, ha ezt mindennap nem mondanák el neki... Az ifjúsági szocialista brigád tagjai évekkel ezelőtt egy közös betétkönyvre kezdték gyűjteni a szénjövesztési rekordokért kapott különprémiumokat. Azóta állandóan 180-200 ezer korona van a számlájukon. Ebből a pénzből a közös döntések alapján indokolt esetekben anyagi támogatást nyújtanak a pályakezdő fiatal bányászoknak. Legutóbb egy szomorú eset kapcsán is bementek a bankba. Halálos kimenetelű baleset érte egyik brigádtársukat. A fiatal férj özvegyet és két apró gyereket hagyott maga után. Komoly tartozásuk is volt a takarékpénztárnál. A fövájár javaslatára ezt az utolsó fillérig azonnal kifizették, mert a szolidaritás is elválaszthatatlanul hozzátartozik az oly sok hősiességet követelő bányászélethez. LALO KÁROLY . VI. 7.
