Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-07 / 23. szám

N emsokára férjhez megyek. Aggaszt, hogy van egy értelmi fogyatékos testvérem. Mi is szeretnénk gyereket, de tudni akarjuk nem öröklödhet-e a baj?- Azokban a családokban, ahol előfor­dult már ilyen eset, nagyon fontos, hogy kikérjék a szakorvos tanácsát. Mi ezeket a családokat genetikailag veszélyeztetett családokként kezeljük, s csak széles körű vizsgálati eljárás után adhatjuk meg a vá­laszt, hogy genetikailag rendben van­nak-e vagy sem — közölte beszélgeté­sünk kezdetén dr. Margita Lukáőová kan­didátus, a Bratislavai Egyetemi Kórház klinikai genetikai osztályának főorvosa. Elmondta, hogy a genetikai rendellenes­ségek oka a szervezet genetikai „nyers­anyagának“ megváltozása. S ha rendel­lenességgel találkoznak, nem csupán a beteget kezelik, hanem az egész csalá­dot, még a nagyon távoli rokonokat is kivizsgálják. Ez alapvetően fontos, hiszen gyakran éppen ők a betegség hordozói anélkül, hogy tudnának róla.- Munkahelyünkön nemcsak a kromo­szóma-anomáliákat vizsgáljuk, hanem azokat az elváltozásokat is, melyek létre­jötténél csupán egy gén változása szere­pel (fenilketonúria, mucoviscidosis) vagy amelyeknél több gén változása áll fenn, de a betegség megjelenéséhez közvetett okokra is szükség van. A kromoszóma­rendellenességnél a változások a legna­gyobb mértékűek, de ezekben az esetek­ben a kromoszóma-analízis, a mikrosz- kópikus értékelés alapján előrejelzést tu­dunk mondani, s módunkban áll tanácsot adni a megelőzést illetően. A génváltozás többnyire véletlenszerűen történik, de is­merünk olyan eseteket, amikor a beteg­ségeknek családi jellege van. Gondolunk itt a veleszületett rendellenességekre, melyek öröklődhetnek. Hogy mi a teen­dőnk az ilyen eseteknél? - teszi fel a kér­dést az orvosnő önmagának, majd az asztalon levő vastag iratkötegekre mutat. - Családi tunulmányokat végzünk, csa­ládfákat állítunk fel, s keressük azokat, akiknél ugyancsak megtalálhatók a válto­zások. S ezt mi előzi meg? Indokolt esetekben vérvétel, majd hosszú beszél­getés a szülőkről, nagyszülőkről, a széles rokonságban előforduló betegségekről, rendellenességekről, s ha az informátor nem tud visszaemlékezni, egy bizonyos idő után, miután lehetősége nyílik az utánjárásnak, újabb beszélgetés követ­kezik. Ezután megkezdődik a „rutinmun­ka“, meghívják a családtagokat vérvétel­re, a nyersanyagot alapos mikroszkópi- kus vizsgálatnak vetik alá, többször szí­nezik, a kromoszómákat mikroszkóp alatt fényképezik, a képeket ragasztják, összehasonlítják és végül kiértékelik. Az ősök felkutatása olykor nagyon nehéz, az osztály munkatársai gyakran az anya­könyvi hivatalok irattáraiban keresik az információkat. Dr. Lukáőová sajnálkozva közölte, még elég gyakran előfordulnak • Dr. Lukáóová vezetésével (jobboldalt) készül a fényképdokumentáció • Kromoszóma-eltérés (felesleg) nyíllal jelölve (Oown-kór) (Éva Kamenická felvételei) olyan esetek, hogy a meghívott családta­gok, főleg a távoliak nem tartják szüksé­gesnek a megjelenést, mondván, egész­ségesek ők is, gyermekeik is. A kromo­szómavizsgálat bonyolult, négy orvos, öt biológus citogenikus, egy antropológus, egy pszichológus, három nővér és két laboráns szaktudására van szükség a te­endők elvégzéséhez. Az osztályon ezért csak korlátozott mennyiségű kivizsgálást végezhetnek s a pácienseket is előre rendelik be. A mikroszkópikus vizsgálat bonyolult, több tucat színezett vérmintát kell az orvosnak megvizsgálnia, össze­hasonlítania. Nem ritka az az eset, sem amikor több százat hasonlít össze.- A genetika hovatovább életünk része lesz, s ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy ma már egyre több fiatal látogat­ja meg munkahelyünket, s kéri ki vélemé­nyünket az utódlással kapcsolatban. Előfordul, hogy a terhesség bekövetkezte után jelentkeznek, például unokatestvér­házaspárok. Ilyenkor indokolt esetben magzatvíz-vizsgálatra küldjük az anyát, aki vagy vállalja a kivizsgálást vagy sem. A genetikus joga és feladata a felvilágo­sítás és a tanácsadás, a döntés joga és felelőssége a szülőké, a családtervező­ké. S ez akkor is érvényes, ha eleve tudjuk, hogy károsult gyerek születhet a családban. I Míg fiatalok voltunk valahogy nem jött össze a gyerek. Na­gyon akartuk és a vizsgálatok sem mutattak ki szervi bajt egyi­künknél sem. Most, amikor fel­hagytunk rpinden reménnyel, terhes lettem. Félek, vállalha­tom-e negyvenévesen?- Hasznos volna, ha minden 37 éven felüli terhes nő élne a veszélytelen mag- zatviz-vizsgálat lehetőségével, hiszen, minden anya célja az egészséges utód világrahozatala. Az esetleges rendelle­nesség megállapításakor módunkban áll korrekciókat végeznünk, s ha fény derül arra, hogy a magzat károsodott, az anya dönthet arról, megtartja-e vagy sem. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a károso­dás nem minden esetben mutatható ki. A klinikai genetikai osztály tíz éve létesült. Munkatársai legfontosabb fel­adatuknak tekintik a veleszületett rendel­lenességek genetikai okainak feltárását. Nagyon jó eredményeket mutathatnak ki a Down-kór és a nyitott gerinccel szüle­tett gyerekek intenzív feltérképezésében. Segítséget nyújtanak mindazoknak, akik­nek a legnagyobb szükségük van a segít­ségnyújtásra. „A genetika-tudomány megtette az el­ső lépéseket azon az úton, hogy nagyon sok családon segítsen, hozzásegítve a gyermeket az egészségesen születés jogának az érvényesüléséhez“ - olvas­hatjuk dr. Czeizel Endre, az ismert gene­tikus könyvében.. A fóorvosnő és vala­mennyi munkatársának célja ennek meg­valósítása. PÉTERFI SZONYA végre a frontokra tényleg lekerültek a szénkombájnok, az óriási teljesítményű fúrópajzsok, a szükség szerint áthelyez­hető hidraulikus bányatámok és az egyéb, ma már nélkülözhetetlennek szá­mító, megbízható masinák, addig évente átlagosan mintegy 700-800-an kérték a munkaviszonyuk megszüntetését. He­lyettük természetesen legalább ugyan­ennyi új dolgozót kellett toboroznunk és betanítanunk, mert a jövesztés üteme semmiképpen sem lassulhatott le. Azóta, hogy fokozatosan a többi fejtési szaka­szokon is megjelent a korszerű technika, örvendetes módon gyökeret eresztettek nálunk az emberek. A fluktuáció mértéke jelenleg éves szinten már alig éri el a három százalékot. A falfejtések és a vágathajtások gépe­sítése persze mindenek előtt a termelés ugrásszerű növekedésében mutatkozott meg. Az eredetileg „csak“ évi egymillió kétszázezer tonna szénjövesztésre ter­vezett és méretezett tárnákból egyre több jó minőségű tüzelőanyagot kapott a nép­gazdaság. Például 1979-ben összesen 2 095 000 tonna került felszínre. Minded­dig ez a legnagyobb teljesítmény a Cigef Bánya történetében. ÚJ SZÚ 9- Rendszeresek lettek a fejtési normák túlszárnyalásai - lapozza a kimutatáso­kat Edvard Súéol, az összüzemi szak- szervezeti bizottság elnöke. - Ugyanis népgazdasági érdekből be kellett vezetni a folyamatos, szinte szabadnapok nélküli fejtést. Nem tetszett mindenkinek az új módszer. Akkor többek között Jozef Be- lokostolsky - akit érdemeiért már koráb­ban felvettünk a pártba, munkatársai pe­dig a Fetsönyitrai Pratizánbrigád ifjúsági szocialista brigád vezetőjének választot­ták meg - nagyon sokat segített vállalatunk vezetőségének az agitálásban. Okos szóval, megalapozott érvekkel és szemé­lyes tekintélyével egymás után nyerte meg a fontos ügy számára az embereket. Példamutatásával különösen nagy hatást gyakorolt a többiekre. Brigádja egyre újabb rekordokat, felajánlásokat jelentett be, és ezek pontos teljesítése, sót gyako­ri túlszárnyalása nem is maradt vissz­hang nélkül a bányában. A jövesztésben most már ott tartunk, hogy idén március utolsó napján újra bevezethettük a rend­szeres, nagyon is megérdemelt pihenő­napokat. Az idén összesen egymillió 913 ezer tonna szén kitermelésére szólnak a 3750 dolgozót foglalkoztató prievidzai Cíger Bánya tervei, valamint külön 3000 tonná­ra a felszabadulás 40. évfordulója tiszte­letére tett kötelezettségvállalások. Az el­ső negyedévben 550 800 tonna hasznos terhet hoztak ki a minduntalan hosszab­bodó tárnákból a csillék. Ebből 27 000 tonna (!) volt a terven felül bányászott szén, és így az éves feladat 28,8 száza­lékát teljesítették a dolgozók. Ugyanakkor a vágathajtásokban a célul tűzöttnél 200 méterrel jutottak előbbre a mélységek meghódítói.- Természetesen a második negyed­évben is folytatódik ez az igyekezet - vezet el a bánya bejáratánál éppen indulásra kész csilleszerelvényekhez Jo­zef Belokostolsky. A délutáni műszakvál­tásra már tizenkét óra előtt beöltözött bányászok mindegyike pontosan elfog­lalta helyét az alacsony padlóülésen. Itt- ott beszélgetés hallatszik a négyszemé­lyes, kétoldalt nyitott fülkékből. A legtöb­ben viszont kártyacsatákkal töltik a mun­kakezdésig hátralevő, aránylag hosszú időt, mert előbb még több mint negyven percig utaznak majd tárnák során át a most művelt szénfalakig. A szűk fülké­ket addig csak a sisaklámpák fénye vilá­gítja be. A fövájár végigsiet a keskeny vágány peronján, minden vagonnál visszaköszön a tiszteletteljes üdvözlésre, és minden csoporttól egyformán kérdezi: „Jól vagy­tok, fiúk? Minden rendben? Ugye, senki sem hiányzik? A következő vonattal majd én is utánatok jövök.“ Még a folyamatos szénjövesztés évei­ben rendszeresítette azt a módszert, hogy mind a négy műszak dolgozóival naponta megbeszélte a legfontosabb tennivalókat. Az összeforrott kollektívá­ban nem kellenek hosszú értekezletek ehhez. Félszavakból, tekintetekből kéz­mozdulatokból is jól értik egymás gondo­latát a kemény munkához szokott em­berek.- Sajnos egyszerre nem lehetek min­den csoportomnál - magyarázza a jól bevált szervezési módok egyikét a fövá­jár. - Részlegvezetőim azonban a brigád minden tagjával együtt pontosan tudják a dolgukat. Ennek ellenére, ha csak egy lehetőség van rá, naponta mindenkivel váltok egy-két mondatot. Amióta megválasztották az összüzemi pártbizottság tagjának, majd az SZLKP Központi Bizottságába is, sokszor elszó­lítja őt a bányából a pártmunka. A fél­vagy egésznapos tanácskozások után azonban az első útja mindig oda vezet vissza. Pedig nem kellene, hiszen a párt­szervek tárgyalóasztalánál eltöltött órák igazolt távollétek. Mégsem tudja megten­ni, hogy ne menjen be a legfárasztóbb utazás után is.- Otthon maradásra bírni olyankor hasztalan próbálkozás lenne - mondja a felesége, aki szintén imelyi születésű. - Lakásunk közelében van egy vendéglő, ahol műszak után mindig megállnak a bányászok. A férjem, ha éppen sza­badnapos vagy az előbb végzett csoport­tal jött haza, legalább egy-két szóra le­szalad közéjük, hogy megtudja, hogyan sikerült a műszak. Nem tudna nyugodtan aludni, ha ezt mindennap nem mondanák el neki... Az ifjúsági szocialista brigád tagjai évekkel ezelőtt egy közös betétkönyvre kezdték gyűjteni a szénjövesztési rekor­dokért kapott különprémiumokat. Azóta állandóan 180-200 ezer korona van a számlájukon. Ebből a pénzből a közös döntések alapján indokolt esetekben anyagi támogatást nyújtanak a pályakez­dő fiatal bányászoknak. Legutóbb egy szomorú eset kapcsán is bementek a bankba. Halálos kimenetelű baleset érte egyik brigádtársukat. A fiatal férj özvegyet és két apró gyereket hagyott maga után. Komoly tartozásuk is volt a takarékpénztárnál. A fövájár javaslatá­ra ezt az utolsó fillérig azonnal kifizették, mert a szolidaritás is elválaszthatatlanul hozzátartozik az oly sok hősiességet kö­vetelő bányászélethez. LALO KÁROLY . VI. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents