Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-07 / 23. szám

I Wá Nem tudom, olvasóink közül vajon hánynak jutott az eszébe, hogy számba vegye, hányféle az üveg felhasználási területe mindennapi éle­tünkben. Az az érzésem, hogy a legtöbben úgy vannak vele, akárcsak én. Egyszerűen tudomá­sul vesszük, hogy van. Mert amikor megpróbál­tam eme magán számvetést elkészíteni, ugyan­csak zavarba jöttem. Mert hát hol is használatos manapság az üveg? - tettem föl megamnak a kérdést, miközben az ablakon - üvegen - ke­resztül kémleltem az égen tornyosodó felhőket. De üveg a gépkocsi szélvédője, a vitrin oldallap­jai, a benne levő poharak úgyszintén, a villanyé­gő, a lámpabúra, a fénycső, a tv-készülék képer­nyője, a régebbi típusú elektroncsöveinek bur­ka, a szemüveg lencséje, a fényképezőgép ob- jektivjeinek lencseszerkezete, a borospalack, a beföttesüveg... Első „nekifutásra“ idáig jutottam, aztán eszembe jutott, hogy jobban tenném, ha legalább valamilyen szabályok szerint rendszerezném magamban a sok-sok üvegtermé­ket. Addig még nem is volt gond, amíg a felosztást így kezdtem: öblösüveg és síküveg... Csakhát ezzel nem sokra jutottam, amikor felidéztem magamban a tavaszi CONECO '85 építőipari szakkiállításon látottakat, ahol színében, felhasználási területében egymástól annyira távoli üvegféleségeket lehetett látni. Közben az is felötlött bennem, hogy a középkori építészeti remekművek üveg­mozaik-ablakai milyen szakmai hozzáértést, és milyen sok munkát igényeltek évszázadokkal ezelőtt'. Innen aztán már csak egy lépés volt, hogy az a kérdés is fölmerüljön bennem, vajon egyáltalán mióta használ az ember üve­get? Találgatás helyett a lexikonokhoz fordultam „felvilá­gosításért“. Amikor a mai ember látja a sok-sok „üvegkölteményt“, s véletlenül találkozik a legegyszerűbb síküveg gyártásá­hoz szükséges technológiai berendezésekkel, aligha hinné, hogy az emberiség az üveget már sok ezer éve ismeri. A bronzkorszakban is használták, igaz akkor a ter­mészetes üveget, az obszidiánt. Ez a legtöbbször fekete, szürke, ritkán vöröses vulkáni üveg - állítja az Új Magyar Lexikon -, s tulajdonképpen a hirtelen lehűlés következté­ben üvegesen megmerevedett láva. Az ősember, amikor megismerte, előbb pattintott szerszámokat készített belőle. Még ma is használják, igaz, leginkább csak a műtrágyák készítésére. Sokat kellett fejlődnie az emberi kultúrának, amikorra mesterséges üveget is kezdtek készíteni - egyesek szerint először a föníciaiak. Mások azt állítják, hogy az üveggyár­tás őshazája Egyiptom. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a legrégibb építőüvegek a rómaiak korából, az időszámí­tás előtti első századból maradtak fenn. A római birodalom bukása után Bizánc lett az üvegkészítés központja, s lege­lőbb a velenceiek tudtak víztiszta, ragyogó fényű üvegeket készíteni. Közép-Európában előbb a németek gyártottak üveget, tőlük került át Csehországba, amely a 17. század­ban átvette az üvegkészítésben a vezető szerepet. Az üveg tömeggyártása szerte a világban azonban csak a 19. század közepén indult meg. Addig nagyrészt kézi módsze­rekkel gyártották, akkor születtek a különböző - első - gépi technológiák. Közben az üveg egyre inkább tért hódított, s bármennyire is „uniformizálódott“ tömeggyártása, új technológiák ma is születnek, s az üveg felhasználási, valamint alkalmazási területei is bővülnek. Mindezekre az BlfflEf-lfflEI 0 IMI 06 Vásárfia üvegből • Üveg és építőipar Üveg főzőlap és hőgyűjtő síküveg (?) alábbiakban akad majd példa is annak a közreadásával egyetemben, hogy az építőipar az üveg legnagyobb fel­használója, s ez az anyag nemcsak a múltban volt, hanem a távoli jövőben is kedvelt építőanyag lehet. Mivelhogy alapanyagaiban - homok, szóda, nátriumszulfát, mészkő­liszt, dolomitliszt stb. - nem szűkölködünk. Hogy az „üvegtörténetben“ ennyire bővültek ismerete­im, az egy véletlen eseménynek köszönhető. A szovjet pavilonban - a már említett CONECO ’85 kiállításon- egyik alkalommal arra lettem figyelmes, hogy kisebb embercsoport tolong az egyik sarokban. Közelebb men­tem, s ott találkoztam az üvegkészítés ősi formájával, az üvegfúvással. A szakma egy avatott mestere készített éppen - igaz, ezúttal már egy előregyártó« üvegrúdból- közkívánatra egy üvegkakast dísztárgynak. A gyülekezet pedig azt bizonyította, hogy a legtöbben úgy vannak bizonyos régi szakmákkal, hogy legfeljebb hallottak, olvas­tak róla, képen, filmben vagy tévében látták, de közvetlen közelről soha. A régi módszer és a sok üvegipari újdonság közös hatására láttam hozzá az alaposabb szemléhez s ért több meglepetés, akárcsak később az irodalom böngészése közben, amikor megtudtam, hogy volt idő, amikor a síküveg is fúvással készült... Üvegszemlém alatt a teplicei SKLOTAS üvegipari kom­binát termékeivel találkozva figyeltem föl az úgynevezett floatüvegre, amely új síküveggyártási technológia eredmé­nye, s tökéletesen torzításmentes felület képezhető általa- ha éppen erre van szükség. Készülhet belőle üvegfal, rekesz, de bármilyen nemesüveg is, tükörnek pedig ideá­lis, éppen torzításmentessége miatt. Ennek egyik változata az ún. elektrofloatüveg, amely az ülepített üveg minden egyéb jó tulajdonságait megtartva a hozzáadott fémes színezetével csökkenti a fényáthatolás intenzitását és növeli - például az épületegyüttesek - esztétikai hatását. Egyre nagyobb az érdeklődés a különböző biztonsági üvegek iránt, amelyek készülhetnek hőkezeléssel, edzett üvegként vagy réteges biztonsági üvegként - ez utóbbi esetben különleges fólia kerül két-két üveglap közé. A fólián múlik, hogy aztán ez az üveg átlátszó-e vagy akár színes. Volt azonban két olyan terméke is a Sklotas-nak, amelyek közül az egyik nagydijat a másik oklevelet kapott Az egyik praktikus és energiatakarékos, a másik energia­gyűjtő... Minden bizonnyal a Nukrist nevű főzőlapot nagyon megkedvelik a háziasszonyok. A kiállításon az keltette föl a figyelmet, hogy az erre a lapra helyezett jénai üvege­dényben forrt a víz, pedig semmilyen energiaforrás nem volt látható. Azt közvetlenül alatta helyezték el, ezáltal is jelezve, hogy a jövőben a konyhai szekrénysorhoz illesz­tett elektromos „tűzhely“ fedőlapja lesz majd a Nukristból. Ez nem más, mint üvegkristályból készült 4 milliméteres 750 1. ábra: A Fresnel-féle síklencse vázlata. A méretek millimé­terben vannak megadva, tehát a lencsétől 500 milliméterre, azaz fél méterre helyezik el a höelnyelöt. üvegtábla, hőtágulási együtthatója csaknem egyenlő a nullával, a főzőfelületet más színű körök jelzik, s akkor sem törik össze, ha 1 méter magasról ötkilós tömeg esik rá. Állítólag jelenleg 10-15 százalékos energiamegtakari- tást eredményez, de tökéletesítése után 30 százalékos megtakarítás is elérhető általa. Eddig hasonló főzőlapot csak Japánban és Nyugat-Németországban gyártottak, e két helyen csak sötét színű üvegből, a Sklotas-ban világos üvegkristály képezi a főzőlap anyagát. Ezeken a tulajdonságain kívül a háziasszonyok bizonyára annak örülnek majd a leginkább, hogy a főzőlap tisztítása sokkal könnyebb lesz, mint a jelenlegi tűzhelyeké. Ezért is kapott nagydíjat. Amig a Nukrist által energia is megtakarítható, addig a hengerelt síküveg egyik alkalmazott formája az úgyneve­Üvegfúvás közben (A szerző felvétele) zeit Fresnel-féle síklencse. Ennek a lencsének egyik - külső lapja sima - erre esnek a napsugarak. A másik oldalán azonban olyan görbületek vannak, amelyek által egy bizonyos sávba „terelhetők“ a' napsugarak. Azt a sávot hőelnyelővé kell tenni - sötét színűre festeni, abba csövet fektetni, s ha a csövön folyadék halad át, felmelegiti azt. Ilyen módon 250 Celsius fokos hőmérséklet is előállít­ható ebben az energiarendszerben. Ennek fő része az 1. ábránkon látható síklencse, amelynek milliméterben meg­adott méretei természetesen változhatnak. Ha ezt a len­csét a „gyújtósávjába“ helyezett „höelnyelövel“ egy zárt rendszert képezve oly módon alakítjuk, hogy az a Nap járását követhesse, a közös gazdaságokban kitűnően alkalmazhatjuk - melegvíz előállítására. Sőt, hétvégi házakban - távol a lakott településektől - szintén megfelel­2. ábra: A látható szerkezet homloklap­ján két Fresnel-féle síklencse helyezke­dik el egymás mellett, a „dobozban“ pedig az abszorbereket sta­bilan építették be. Ez a rendszer a képen látható módon víz­szintesen körben for­gatható és ugyan­csak állítható az egész „doboz“ haj­lásszöge is. hét. A 2. ábránkon az a megoldás látható, amellyel a maximális energianyereség érhető el, hiszen a rendszer forgatható vízszintesen, és a hajlásszöge is állítható, így a nap minden szakaszában elérhetjük, hogy a napsugarak merőlegesen essenek a síklencsére. Csak az üveg néhány régi és új gyártási módját és felhasználási területét említettük, azonban alighanem elég annak bizonyítására, amit írásunk első felében állítottunk. Pontosabban: hogy az „üvegben“ még mindig sok rejlik, igy méltán vált szinte életünk minden területén pótolhatat­lan alapanyaggá. Jelentősége pedig még csak nőni fog. MÉSZÁROS JÁNOS ..ÚJ SZÚ Újítómozgalom az Autópálya Igazgatóságán Népgazdaságunk hatékonyságának növelése és a népgazdasági tervek minő­ségi mutatóinak teljesítése szinte lehetet­len a dolgozók munkakezdeményezésé­nek szüntelen fejlesztése nélkül. Éppen ez a munkakezdeményezés érvényesül az újítómozgalomban, melynek állandó ösztönzése és fejlesztése a CSKP XVI. kongresszusa egyik fő határozata. A ta­lálmányokból, újítási javaslatokból szár­mazó gazdasági haszon alapvető része hazánk gazdasági eredményeinek. Az év elején készítették el a különféle szervezetek és vállalatok a múlt évi kimu­tatásokat és az idei komplex terveket, ezeknek a szerves részei az újítómozga­lom irányítását szolgáló határozatok. így van ez az Autópálya Igazgatóságán is. Ez a vállalat beruházó vállalat, melynek fő feladata új autópályaszakaszok kiépí­tése és a már meglévők karbantartása. A vállalat 420 dolgozója mindig talál lehe­tőséget az állandó korszerűsítésre, újí­tásra. Az Autópálya Igazgatóságának köz­vetlen felettes szerve a Szövetségi Köz­lekedésügyi Minisztérium, amelynek fő feladatai közé tartozik az alárendelt szer­vezetekben folyó újítómozgalom össze­hangolt irányítása. Éppen a Közlekedés- ügyi Minisztérium által elkészített kimuta­tás hívja fel a figyelmet az Autópálya Igazgatóságán folyó újítómozgalom kitű­nő eredményeire. Ez a vállalat ugyanis a legkisebb a közlekedési reszort II. cso­portjában, ennek ellenére az élvonalban áll. Az elmúlt évben a vállalat dolgozói (ezeknek a fele adminisztrációs munka­erő) 75 újítási javaslatot és 1 találmányt nyújtottak be. 1984-ben 57 javaslatukat fogadták el, s ebből 53 újítója közül négy nő, hat pedig SZISZ-tag, ők összesen 15 újítási javaslatot nyújtottak be. A legfon­tosabbak, amelyekből a legnagyobb gaz­dasági haszon származik, a beruházási folyamatokra, a tervezésre irányulnak. Az egyes építkezések terveinek megváltoz­tatása, a leggazdaságosabb megoldások megvalósítása százezer koronás hasznot jelent. Nagyon fontosak a beruházások devi­zaköltségeit csökkentő újítási javaslatok. A karbantartó gépek legnagyobb részét tőkés államokból importálja a vállalat. Az újítók az alkatrészek meghibásodása és beszerzése terén tudják megvalósítani elképzeléseiket. Főleg azt kell értékelni, hogy csökken a devizaköltség, s hogy az újítási javaslatokat a gépeken dolgozó munkások nyújtják be. A karbantartásban benyújtott újítási javaslatok közül sok a környezetvédelem, a munkakörülmé­nyek, a munkavédelem javítását és a munkahelyi balesetek számának csök­kentését szolgálja. A vállalat vezetősége a lehető legjobb feltételeket biztosítja az újítómozgalom fejlődéséhez. Az irányvonalat a 7. ötéves terv komplex programja szabja meg. Je­lentős segítség a szakszervezeti bizott­ság és az ifjúsági szervezet együttműkö­dése a közös cél, az újítómozgalom fej­lesztése és tökéletesítése érdekében. A vállalat havonta megjelenő lapjában közük a legjelentősebb újítási javaslatai­kat. Rendszeresen megszervezik az újí­tók találkozóját, megjutalmazzák a legsi­keresebb újítókat. Bekapcsolódnak a kü­lönféle országos újítóversenyekbe, ahol jó helyezéseket érnek el. A szakszerve­zeti bizottság is nagy gondot fordít az újítómozgalom ösztönzésére. A legjobb újítók külföldi és hazai tanulmányi utakon vesznek részt. Fontosak a rendszeres ellenőrzések is, amelyeknek határozatait a társadalmi szervezetek taggyűléseiken ismertetik és tárgyalják meg a dolgozókkal. A fentiekből kitűnik, hogy az Autópálya Igazgatóságán nagy figyelmet szentel­nek az újítómozgalomnak. Igyekeznek növelni az energiamegtakarítást, javítani a munkakörülményeket, gazdaságossá tenni az üzemanyagfogyasztást és a de­vizaköltségeket. A mozgalomba egyre több nő és fiatal kapcsolódik be. Tavaly a vállalat második legjobb újítója szintén nő és SZISZ-tag volt. Egyetlen újítási javaslatával 132 000 korona értékű üzemanyagot takarítottak meg. A nagyvonalakban ismeretetett mód­szerek eredményesek és felkarolják az újítókat, akiknek munkája nagyban hoz­zájárul gazdaságpolitikánk megvalósítá­sához. TAKÁCS ÉVA 1985. VI. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents