Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-18 / 3. szám

H KHAIM ISI Egy orvosprofesszor portréja Az új Szlovák lexikon terjedelmes cikkben foglalkozik Dr. Bózner Anton, egyetemi tanárnak, az orvostudományok doktorának munkásságával. Végzős orvosként került 1960-ban a Komensky Egyetem gyógyszerészeti karára tanársegédnek, 1967-ben az orvostudományok kandidá­tusa, 1971-ben docens lett. 1974-töl a biológiai és orvosi tudományágak osztályának vezetője; negyvenéves korá­ban megszerezte az orvostudományok doktora címet és 43 éves korában egyetemi tanár lett. 1970 óta a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovákiai Biológiai Társaságá­nak alelnöke, az elektronmikroszkópiái szekció elnöke. Több egyetem ezüst emlékéremmel jutalmazta: a bratisla- vai Komensky Egyetem, a hallei Luther Márton Egyetem, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem. A Hum­boldt Egyetem a szívizom pre- és postnatátis érésével foglalkozó könyvéért (amely 1981-ben jelent meg angolul, s amelyet David, Meyer és Wassilew professzorokkal közösen írt), emlékéremmel jutalmazta. A Szlovák Irodalmi Alap 1980-ban neki ítélte a legjobb orvosi könyvért járó díjat A szívizom kóros elváltozásai az elektronmikroszkó­pos képben című munkájáért. Közéleti tevékenységéért kapta A haza szolgálatáért állami kitüntetést, A Győzelmes Február és Csehszlovákia felszabadulása emlékérmet, Az építésben szerzett érdemekért kitüntetést. Ennyi röviden, amit a lexikon elmond doktor Bózner Anton egyetemi tanárról. A többit ö maga meséli el hurbanovói otthonában - mert minden hétvégén hazautazik -, egy vasárnap délelőtt, családi körben. A beszélgetés nehezen indul: a riportalany nem szívesen vall magáról. Annál szívesebben mesél viszont utazásai­ról, s az „emlékfalat“ mutogatva (azt a tányért hoztam Athénból, az ott a Kreml, az pedig valódi damaszkuszi kard, az New York, az Havanna, London, Párizs, Stock­holm, Róma, Taskent...“), amelyet teljesen beborítanak az utazásokról hozott tárgyak, oldódik a hangulat. Ponto­san száz tárgy díszíti a falat: tányérok, plakettek - egyéni utazások és kiküldetések alkalmával gyarapodó gyűj­temény. Mindenhonnan hoz valami kis tárgyat, s rengeteg fényképet - amelyeket gondosan albumokba ragaszt, fel­tüntetve hol, mikor, milyen alkalommal készült a felvétel.- Ez a legfrisebb album. Ezt a képet este készítettem, Ungvárott, egyetemi csereutazáson, még jó idő volt, a következő reggel, már havas volt a táj. Itt a Ivovi egyetem . dékánjával beszélgetünk, ez Knieriem professzor Düssel­dorfból, ő vizsgálta a világon először elektronmikroszkóp­pal azokat a sziveket, amelyeket Barnard professzor transzplantált. Ez a kilencedik európai kardiológiai kong­resszuson készült tavaly júliusban, Düsseldorfban. A nyári szabadságon készült felvételek következnek, majd a ciprusi társasutazást megörökítők. (,,A legenda szerint a tengerparti szikláknál bukkant ki a hullámokból Vénusz.“). A ciprusi utazást jutalomként kapta a szakszervezetben kifejtett évtizedes munkájáért. 1974-től tíz éven át töltötte be az Egyetemi Szakszervezeti Tanács elnöki tisztét. Amikor megválasztották, a bratislavai Komensky Egyetem Egy normális szívizomsejt része középen két, ún hiber- metabolikus mitokondrium (21 ezerszeres nagyítás, Dr. Bózner felv.) mindössze egy külföldi egyetemmel tartott kapcsolatot, s tíz év alatt együttműködési egyezményt írtak alá a berlini Humboldt Egyetemmel, a budapesti Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemmel és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel, a Varsói és Toruríi Egyetemmel, valamint a Moszkvai és Tbiliszi Egyetemmel.- Ezek a kapcsolatok többnyire szakszervezeti vonalon jöttek létre, de a tudományos együttműködésre ugyanúgy vonatkoznak, mint mondjuk a csereüdültetésre. A Komensky Egyetemnek ötezer négyszáz alkalmazottja van, s az elnöki tisztség rengeteg értekezletet, gyűlést jelentett, mindenütt ott kellett lennem. Tíz év után már úgy éreztem, hogy amortizálódom. Abba kellett hagyni. Az 1984-es év kimagasló eseménye volt orvosi körök­ben a III. sejtbiológiai világkongresszus, amelyet Tokióban tartottak augusztus 26-31-én. Összesen kétezer tudós vett részt rajta - kilencven százalékuk japán s Csehszlo­vákiából egyedül Bózner doktor. Csodálatos utazást idéz­nek a fényképek: a Bratislava-Moszkva-Habarovszk útvo­nalat repülőgépen tette meg, a Habarovszk és Nahodka köztit vonaton, ott hajóra szállt. („Nagyon széles folyó az Amur! A hajónkat a tengeren elkapta a tájfun, annyira himbálózott, hogy aznap este senki sem bírt vacsorázni... az utunk is tovább tartott egy nappal.“) S a visszaút is Dr. Bózner An­ton egyetemi tanár, az orvos- tudományok doktora dokumentálva: Hongkong („Ott olyan kevés a hely, hogy a kifutópálya benyúlik a tenger fölé. Azt hittem, a vízre széliünk le.“) Singapore. („Gyönyörű város, csupa virág, pálmák, keleti stílusú felhőkarcolók...) Kuala Lumpur, Bombay, egy-egy átszállóhely. Tokió... („Ez a császári palota; ez meg tipikus japán temető, ez egy amerikai robotkiállítás. Itt a King-Kong meg a Marylin Monroe robot, állítólag ez a legélethúbb, amit eddig készítettek, a megtévesztésig hasonlít, gitározik és énekel; ez a fénykép egy teaházban készült... Itt a kong­resszus résztvevői... nyolc Nobel-díjas volt ott. A japán Seno professzor volt a kongresszus elnöke. “) Bózner professzor a kongresszuson a szívsejtek diffe­renciálódásáról adott elő.- Ezzel a kutatási területtel igen kevesen foglalkoznak a világon, főleg a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és az NDK-ban. A kongresszuson találkoztam egy auszt­ráliai orvossal, aki szintén ezt kezdi vizsgálni. Mi hetven­négy óta foglalkozunk ezzel... A bratislavai első női klinikával együttműködve háromtól tizenkét hetes embriók szivét vizsgáltuk olyan szempontból, hogyan fejlődnek a szívizomsejtek, mennyivel szaporodik hetente a mito- kondriumok száma, amelyek a szivsejt fő alkotórészei, s hogy az endoplazmás retikulum meg a riboszómák mennyisége a fejlődés különböző stádiumában hogyan alakul. Bózner doktornak a laboránssal együtt jelen kell lennie a terhességmegszakításnál, mert a még működő parányi szívet gyorsan kell kivenni és rögzítő oldatba tenni - csakis így használható a belőle készült metszet. ötvennégy embriószívet vizsgáltak meg (a fele dohá­nyos nő magzata volt), s a kapott eredmények szerint- dohányosok esetében - bizonyos fejlődési rendellenes­ség mutatható ki. Még folyik a számítógépes feldolgozás.- ön dohányzásellenes?- Nagyon. Japánban érdekes kísérletet folytattak. Húsz­ezer családban öt éven keresztül felméréseket végeztek, ahol a férj erős dohányos, a feleség nem. Megdöbbentő eredményt kaptak a passzív dohányosoknál - a feleségnél- huszonötször gyakoribb a tüdőrák előfordulása, mint azoknál, akik nincsenek rákényszerítve, hogy a füstöt szívják. Japánban hétszer annyi férfi dohányzik, mint nő. Nálunk a helyzet aggasztóbb: az arány majdnem egy az egyhez, sót, bizonyos körökben a női dohányosok vannak többségben. A Keio Plaza hotel Tokióban - a kongresszusi épületek Számos orvosság hatását is vizsgálják a tanszéken, olyan szempontból, vajon ártalmas-e a szívizom fejlődé­sére, vagy sem. A kísérletek aranyhörcsögokön folynak, ugyanis az aranyhörcsög szívizma a születés után még nem teljesen érett. E kutatásnak bizonyos gyógyszerek alkalmazásánál van óriási jelentősége. A Heptakain pél­dául (helyi érzéstelenítő, a gyógyszerészeti karon fejlesz­tették ki és most került klinikai kipróbálásra), a szív rendellenes funkcióira (aritmiáira) jótékonyan hat. A jövőben a peszticidek és herbicidek, a növényvédő szerek alkotóelemei - emberi szevezetre gyakorolt hatását vizsgálják, lévén ez rendkívül sürgető feladat.- Sosem felejtem el egy Nobel-díjas professzor előadá­sát. A bostoni (egyesült államokbeli) kongresszuson, 1976-ban kettéosztott képet mutatott a hallgatóságnak. Az egyik felén különféle vegyszerek, növényvédő szerek, a másikon egy reggeliző ember volt. Nézzék, mondta, ezek a vegyszerek nyomértékekben mind benne vannak az elfogyasztott reggeliben: a tejben, vajban, kenyérben, mivelhogy a tehén megeszi a füvet, amely peszticidet, herbicidet tartalmaz... Ezek pedig rákkeltő anyagok. Ismeretes, hogy a PVC is az. De rákkeltő néhány penészfajta is, ezért az adott élelmiszereket ajánlatos hűtőszekrényben tartani... Hollandiában például megálla­pították, hogy 1954-óta úgy csökken a gyomorrák előfor­dulásának gyakorisága, ahogyan növekszik a hűtőgépek száma a háztartásokban. Bózner professzor huszonöt éve kutatóorvos.- A kutatásnak az a szépsége, hogy az ember nem egyedül végzi, hanem másokkal közösen, öt kandidátust ,,neveltem“ már, s majd ók folytatják azt a munkát, amiért érdemes áldozatokat hozni. Kandidátusi és doktori munkákat véleményez, rendsze­resen publikál az orvosi szaklapokban. Kutatása eredmé­nyei könyv alakban válnak elengedhetetlen forrásmunkává, egyetemi hallgatók és kutatók hasznos segítségévé, ötö­dik könyve már nyomdában van. A sok időt igénylő közéleti tisztségek is próbára teszik az ember teherbíróképessé­gét. Éveken át volt alelnöke a pártalapszervezetnek, elnöke az Egyetemi Szakszervezeti Tanácsnak.- Melyik a legkedvesebb terület? A kutatás?- A tanítás. Ezt szeretem a legjobban. Minden előadá­somra lelkiismeretesen készülök. A kutatás csak azután következik. KOPASZ CSILLA Egy szívizomsejt része - szívizomelégtelenség esetén. A mitokondriumok kóros elváltozásai (ún. ödémás megduzzadása) pl. a Mi jelzésnél. A kép alsó felében egy hajszálér fala látható (21 ezerszeres nagyítás, Dr. Bózner felv.) ÚJ SZÚ 1985.1. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents