Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-24 / 21. szám
,,A múlt évi eredmények jók, azonban egyes munkaszakaszokon nem lehetünk elégedettek. Az öntözőberendezések például nincsenek kellő mértékben kihasználva, ami nem irható teljes egészében az alkatrészhiány rovására. Komoly tartalékokat látunk az aljtalajlazitásban, de a legnagyobbak a tartalékok a silókukorica-termesztés terén, s a növény- termesztést előnyben kell részesíteni az állattenyésztéssel szemben“ - ezek a megállapítások Pa- vol Danis szájából hangzottak el, az udvardi (Dvory nad Zitavou) Aurora Egységes Földművesszövetkezet évzáró közgyűlésén. A múlt évi eredmények valóban jók, hiszen a bruttó mezőgazdasági termelést a tervezett 136 millió korona helyett 139 millió koronára, vagyis 102 százalékra teljesítették; a 83-as évhez viszonyítva a termelési érték 26 millió koronával növekedett. Az állattenyésztésben kiváltképpen a szarvasmarha-tenyésztés mondható sikeresnek - ennek köszönhetően a tejtermelésben - az évi fejési átlag 4421 liter -, és a hústermelés hasznossági mutatóiban az első helyre kerültek a járásban. * Az 5670 hektáron 900 taggal gazdálkodó szövetkezetét évek óta a legjobbak között tartják számon az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban. Hány éve vannak az élvonalban? — kérdeztem Pavol Danis elnöktől.- A szövetkezet mindig a jók között volt. Az utóbbi három-négy évben pedig az elsők között. A harminchatodik éve fennálló szövetkezet több kitüntetést kapott: Az építésben szerzett érdemekért kitüntetést, a szövetségi kormány vörös zászlaját, a szovjet kolhozok vándorzászlaját, s a dél- morvaországi kerület vándorzászlaja is hozzájuk került tavaly. De nemcsak a szövetkezet részesült magás elismerésekben, hanem az elnök, Pavol Danis is. Tavaly, november 28-án, az efsz-ek tizedik kongresszusa előestéjén a köztársasági elnök Munka Érdemrendet adományozott neki. Nagy eseményszámba ment, azért is, mert az érsekújvári járásban mezőgazdasági vonalon húsz éve senki nem kapott ilyen magas kitüntetést. • Mit jelentett a Munka Érdemrend az ön és a szövetkezet életében?- Számomra azt, hogy értékelték a szövetkezet egyik dolgozóját, de elsősorban a szövetkezet életében jelent sokat, ugyanis a szövetkezet jó eredményei alapján részesítettek ilyen magas elismerésben. Azt állítják Pavol Danisról a munkatársai, hogy fantasztikus a munkabírása és vasidegzete van. Mosolyog, amikor elárulom, milyen véleménnyel vannak róla, s azt mondja: ez csak látszat, mert sok dolog bosszantja, ha nem mutatja is ki. Mert gond van bőven, még az olyan sikeres szövetkezetben is, mint amilyen az udvardi. Arra kell fordítani a pénzt, aminek jövője van. Tíz éve célul tűzték ki az állatienyésztés szakosítását. Azelőtt a szarvasmarha-tenyésztésben hét telep volt, most lesz három (tehén, üsző, hízómarha) így könnyebben megoldható a gépesítés, nem okoz akkora problémát a szakképesítés, mintha minden egy telepen lenne. Szakképzett munkaerőkben nincs hiány - a faluban mezőgazdasági szaktanintézet működik - a fiatalok szívesen maradnak otthon, a szövetkezetben, de ugyanúgy a magasabb képzettséggel rendelkezők is szívesen jönnek Udvardra.- Már olyan öt-hat éve folyik nálunk a generációváltás. Új káderek jönnek. Be kell őket fogni, hozzászoktatni az igényességhez. A javukat szolgálja, ha megtanulják, milyen a jó és milyen a gyenge munka. Előnyünk, hogy a termelésben dolgozók nagy része szakképzett, akik jobban megoldják a feladataikat. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy akiknek nincs szakképzettségük, azok rosszul dolgoznak. Nem, ők többnyire idősebbek, viszont ők óriási tapasztalattal rendelkeznek. • Milyen a jó elnök?- Mindig ott van, ahol szükség van rá. • Az elnök nem szakadhat százfelé, >és nem vehet észre mindent.- Persze hogy nem. De sok őszinte becsületes tagunk van, és jó munkatársaim. A szövetkezet az idén bevezette a differenciált bérezési rendszert, a munka minősége szerinti jutalmazást. Ez megköveteli, hogy szigorúbban bírálják el a dolgozókat. Tavaly 39 tag ellen indítottak fegyelmi eljárást, dorgálásban, nyilvános megrovásban, többeket jutalom-, illetve részesedésmegvonásban részesítettek, sor került az alapbér csökkentésére is, sőt, a munkafegyelem sorozatos megsértése miatt - kizárásra is. • A kizárások azt bizonyítják, hogy a vezetőség igen szigorúan ítélkezik.- Igen. Egy éven belül a harmadik kizárás történt. Elhatároztuk, hogy ezzel is megbirkózunk. Nézze, akinek nem használ a szép szó, a figyelmeztetés, nem élősködőét, nem ronthatja a jó hírünket. • Szigorú az elnök?- Néha. Magammal szemben is mindig igényes voltam, fizikai dolgozó koromban is. Nem elégszem meg az átlagossal. Az átlagos munkával sem. • Kis megszakítással - harmincöt éve tagja a szövetkezetnek, s hetvenegy óta elnök. Mekkora különbséget lát másfél évtized múltán?- Most sokkal könnyebb, hiszen a termelési érték száz százalékkal emelkedett. Nem volt könnyű a tisztségviselés. Gondok most is vannak. A tagság olykor megbírál, eszünkbe juttat egyet-mást. • Szereti ezt a munkát?- Hogyne szeretném! • El tudja képzelni, hogy egyszer megválik a szövetkezettől?- Ez az élet rendje. Még nem tudom, könnyű lesz-e vagy nehéz. Itt töltöttem le az életem. De vagyok annyira reális, hogy megértsem: letelt az idő. Ha majd nehezemre esik a munka s látni fogom, hogy vannak nálam jobbak, nem fogok ragaszkodni a tisztséghez. • Megváltozott azóta az élete, amióta Munka Érdemrendet kapott?- Nem. Az eredményt nem az elnök éri el, az a kollektíva érdeme, s én hálás vagyok a szövetkezetnek. Hogy a módszereim, a magatartásom mindenkinek megfelel-e, nem tudom. S hogy én magam megváltoztam-e, más tudná megmondani. De az ilyen kitüntetés minden ember életében nagy öröm. KOPASZ CSILLA SZEMÉLYES PÉLDAMUTATÁSSAL Emelőszerkezetek és földmunkálógépek, épitőmunkások és gépszerelők sokasága szorgoskodik ezekben a napokban a Piesoki Gépgyár satárikovói üzemének területén. A hamarosa átadásra kerülő vagy a csupán félig elkészült termelőcsarnokok éppúgy a látványos fejlődés jelei, mint a kimagasló gyárkémény a köréje épülő panelházakkal.- Kétségtelenül a változások, a hatalmas fejlesztés időszakát éljük- mondja Dobi József elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke, aki nemcsak a mai gépgyár megszületésénél bábáskodott, hanem már a jogelőd kisüzemek megalakulásánál is jelen volt. Idestova harminc éve munkásként és pártfunkcionáriusként azon fáradozik,_hogy ezen a vidéken is létjogosultságot nyerjen az ipar.- Nagyon ütőképes, tettrekész kommunistákból álló pártszervezetünk van - folytatja az üzem bemutatását a pártelnök. - Az üzem 346 dolgozója közül minden negyedik párttag, s átlagéletkoruk alig haladja meg a 33 esztendőt. A fiatalokról való gondoskodás különben is kiemelt feladata a gyár gazdasági és pártvezetésének. Szakmunkásaink többsége eddig a piesoki vállalat iskolájában szerzett képesítést, a jövőben azonban a rimaszombati (Rimavská Sobota) szakmunkásképzővel is szorosabb együttműködést szeretnénk kialakítani. Az utóbbi időben ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a szülők egy része a nagy távolság és a nehézkes közlekedés miatt nem szívesen adja gyermekét a Garammenti iskolába, ezért lenne szükség a többcsatornás képzésre. Nemcsak az iskolapadokban kisérjük figyelemmel szerződtetett tanulóink fejlődését, hanem a szakmai foglalkozásokon, a magánéletben is. A törődés a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után sem hiányzik. Jól bevált gyakorlat, hogy a mestereken kívül a fiatal munkások mellé még instruktorokat és védnököket is állítunk, akik a műszaki rajzok ismertetésétől a munkagépek helyes beállításáig sok mindenben segítenek nekik. Közös érdek, hogy ifjúmunkásaink mielőbb teljes értékű munkát végezhessenek. Hogy a gépgyárban ezt valóban jól csinálják, s a többség él is a kedvező lehetőségekkel, ezt az üzem statisztikai, kereseti kimutatásaiból is felmérjük. Ma már nem ritka, hogy a szakközépiskolát végzett tanulók is a munkapadok mellé kérik magukat, mivel munkásként három-négyezer koronát is megkeresnek, a technikusi fizetések dupláját. A szociális juttatások terén is példásan gondoskodik fiataljairól az üzem. Egy éven belül minden igénylő lakáshoz juthat, mely különösen a fiatal házasoknak nagy segítség. A sokoldalú gondoskodás hosszú távon mindenképpen kifizetődik. A csupán másfél évtizedes múltrá visszatekintő üzem gazdasági eredményei évről évre javulnak. Tíz évvel ezelőtt még alig több mint 15 millió korona értékű árut termeltek, az idei terv viszont már meghaladja a 74 millió koronát. Tavaly például minden termelési mutatót túlteljesítettek, s az idei év első negyedében sem volt lemaradás, már a rendkívül kemény fagyok idején akadozott az anyagellátás, s egyes munkafolyamatok végzését is befolyásolta az időjárás.- A januárban és a februárban keletkezett termeléskiesést már márciusban pótoltuk - mondotta ezzel kapcsolatosan Dobi elvtárs -, s az év végi hajrá elkerülése végett úgy döntöttünk, hogy az első félévben legalább 51 százalékot teljesítünk egész évi feladatainkból. Ehhez adottak feltételeink, bár el kell mondani, hogy az üzemépités elhúzódása jelentősen fékezi munkánkat. A 180 milliós nagyberuházással eredetileg a Montostavot bíztuk meg, a kassai (Kosice) vállalat rimaszombati üzemrészlegének dolgozói azonban nagyon felelőtlenül láttak munkához. Utódja, a Banská Bystrica-i Stavoin- dustria nagy erőfeszítéseket tesz a lemaradás pótlására, s azt ígéri, hogy már az idén átad három üzemcsarnokot 23 millió korona értékben. Fontos állomása lesz az üzemfejlesztésnek az iparvágány létesítése is, mert az áruszállítás mindmáig igen jelentős munkaerő és szállítóeszköz-kapacitásunkat köti le. A forgács nélküli megmunkálógépeket és a különböző formálógépeket gyártó safarikovói üzem a teljes kiépítése után tulajdonképpen monopol helyzetbe kerül, ami persze korántsem jelenthet megnyugvást, vezethet önelégültséghez. Már most 17 fajta terméket gyártanak, s a skála évről évre bővül. A gyártmányok 80 százaléka külföldön talál gazdára, s csak azért nem több, mert a hazai piac igénye is jelentős. A Szovjetunió és a többi szocialista ország mellett a legfejlettebb tőkés országok is a megrendelők közé tartoznak, ami egyfajta bizonyítvány is az itt készült termékek minőségéről.- A kommunisták szerepe meghatározó a mi üzemünkben- mondja végezetül a pártelnök. A párttagok tisztában vannak azzal, hogy a személyes példamutatás minden ékes szónál többet jelent. HACSI ATTILA PONTOSAN - JO KEDVVEL Nem zavartatja magát Pethö György, a Vízgazdálkodási Építővállalat 403-as szenei (Senec) üzemrészlegének építésvezetője. Előbb szemügyre veszi az utcát és a lefolyócsatornához épített víznyelőt, még a térképen is ellenőrzi, megegyezik-e a valóság a tervvel, csak azután figyel fel kérdésemre:- Hogyan teljesítik feladatukat?- Nézze - mutatja -, a mi műhelyünk az utca. Nincs felettünk tető, nincs fűtés. Le is maradtunk jócskán a tervteljesítéssel a tél viszontagságai miatt. Négy építkezésen dolgoznak. Szencen 2 km hosszú esöviz-lefoyócsatornát építenek. Sládkoviőovóban a vízvezeték-hálózatot építi az egyik csoport (a hálózat hossza mintegy 18 km), a másik csoport pedig a 3,5 km hosszú szennyvízelvezető csatornát. Negyedik építkezésük a Vin- ceházi Erdő (Vincov les) üdülőtelep szennyvízcsatornája.- Háromhetes volt a lemaradás - mondja. - már behoztunk valamit. Köteleztük magunkat, hogy a következő félév kezdetére fokozatosan pótoljuk a mulasztást. Amikor a pártgyűlésen is szóba került a lemaradás, Cigié Kálmán, az üzemi pártbizottság elnöke megállapította: a 403-as üzemrészlegen még nem szervezték meg az önálló pártcsoportot, de az ott dolgozó kommunisták segítségére feltétlenül számíthat az üzemrészleg építés- vezetője.- Segítenek is - mondja Pethö György. - Ami azért említésre méltó, mert a munkánk korszerűen gépesített, az üzem megfelelő gépekkel rendelkezik. Csak a munka jobb megszervezésével, a dolgozók egyetértő akaratával lehet a lemaradást pótolni. További tájékoztatásból az is kitűnik, hogy az üzemrészleg két mestere - a tesedíkovói Kelemen Tibor, aki pártonkívüli, éppúgy, mint a vágsellyei (Sala) Máhr Tibor, aki kommunista - egyaránt készséges munkatársa a feladat teljesítésében.- Pista bácsiékat pedig külön is dicséret illeti - magyarázza -, mert ők kiváló munkacsoportot szerveztek. Akik rosszabbul dolgoztak, mint ők, képletesen szólva: „kitúrták maguk közül“. Előzetes számításom szerint elsőként ők fogják pótolni a lemaradást. Illő persze tudnom: Pista bácsi, azaz Szolárd István, tavaly kapta meg a „Kiváló dolgozó“ kitüntetést, a munka- csoport jelenleg Szencen dolgozik. Nehezebb a másik munkacsoport, a Sládkovicovóban dolgozók helyzete. Amit az is nehezít, hogy eredetileg 1200 egyéni vízfogyasztó megrendezésével számoltak, de eddig csak 600 megrendelést kapott az üzem.- Ők is szorgalmasak - állapítja meg. - Valamennyien..., de azért Ferdi bácsit, meg Gyurit külön is megemlítem. Ferdi bácsi, a tesedíkovói Varsányi Ferdinánd, aki már nyugdíjjogosult, de az építésvezető véleménye szerint jól bírja a munkát, szorgalmas, aligha fogja a nyugdíjaztatását kérni. Gyuri pedig, a sládkovicovói Glovenszky György, akire azért büszkék munkatársai, mert önként és térítés nélkül nemrégiben huszadszor adott vért, s lelkes szervezője a Vöröskereszt mozgalmának.- Üzemrészlegünkben nem dolgoznak kezdők - folytatja. - Mindenkinek szakmája van, de ha kell más szakmában is dolgozik a munkacsoport tagja. Nem túlzás, hogy mi nem „melózunk“, de nem is „ráverünk“. Pontosan és jó kedvvel dolgozunk. HAJDÚ ANDRÁS • Terepszemlén Pethö György építésvezető (A szerző felvétele) ÚJ SZÚ 1985. V. 24.
