Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-17 / 20. szám

Szolgáltatások az NDK-ban II Bárkivel is beszéltünk az NDK-ban a szolgáltatásokról, a mosodák majd minden eetben szóba kerültek. Idősebbek, fia­talok természetesnek tartják, hogy a nagymosás terhét leve­szik a vállukról. Nem is láttunk a lakótelepek erkélyein száradó dunyhahuzatokat és amint meg­tudtuk, az új háztömbök alagso­rában hiába keresnénk a nálunk megszokott, mosógéppel, mán­gorlóval felszerelt mosókony­hákat. SZÁMÍTÓGÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL „Gyorsan, tisztán, megbízhatóan!“ - olvasható a REWATEX szolgáltató vál­lalat gépkocsijain. S mivel 160 ilyen autó közlekedik Berlinben, lépten-nyomon ta­lálkozik velük az ember.- Jelmondatunk első két részének úgy érzem teljes mértékben eleget teszünk, a megbízhatóság terén azonban még van mit javítanunk - mondta Klaus Dieter Schischke, a vállalat technológiai osztá­lyának fiatal vezetője. A REWATEX 3 200 alkalmazottal a berliniek ágyneműjét és munkaruháját mossa, vegytisztítást és szőnyegtisztítást végez. A központi nagy mosodán kívül 160 kisebb, úgynevezett tömbmosodát és 540 vegytisztítót üzemeltet. Mintegy 300 000 lakos a Szolgáltató Kombináttal közösen fenntartott felvevőhelyeken adja meg Klaus Dieter Schischke. - Ma már ott tartunk, hogy az ágynemű mosását számítógépek irányítják. Arra különösen büszkék vagyunk, hogy a berendezés fejlesztésében vállalatunk szakemberei is részt vettek. Csehszlovákia már érdek­lődött iránta és az NSZK is meg akarja venni a licencet. Az osztályvezető elkalauzolt bennün­ket a mosodai csarnokba. Nem a szoká­sos nagy sürgés fogadott. Okos gépek monoton egyhangúsággal, megbízható­an végezték az egyes műveleteket. Külö­nösen szembeötlő, mennyivel egysze­rűbbé vált a ruha osztályozása, majd mosás utáni csomagolása - a hagyomá­nyos mosodákban ez a munkaszakasz köti le a legtöbb munkaerőt. Itt, ahol két műszakban hét tonna ruhát mosnak ki, négy asszony kezelte a nagy zsákokból előkerült szennyest osztályozó gépet. Tíz éve vezették be a munkaruhaköl­csönzést. Nyolcszáz partnerük van - üz­letek, szállodák, vendéglők, pékségek, építőipari vállalatok és különböző intéz­mények. Szerződést kötnek arra, hogy az egyes fajta munkaruhákból mennyit, mi­lyen nagyságban és hetente hányszor szállítanak. Ez a szolgáltatás szintén ol­csó - egy ruha kölcsönzése (a tisztítást is beleszámítva) 1,30 márka. Naponta 22 000 ruhát mosnak és osztályozásuk­ban is segít a számítógép. Bár a munkaruhák alapanyaga műszál és pamut keverékéből készül, elóbb- utóbb ezek is elkopnak. Az apróbb javítá­sokat a REWATEX végzi el, de ennek 45 000 márka értékű árut sütött. Tavaly, az évek folyamán hozzánk csatlakozó további hét pékséggel együtt, már több mint hatmillió márka volt az évi forgal­munk. Koránkelök a pékek. A treptowiak kö­zül többen csak nappal alusznak, hiszen van olyan műhelyük is, ahol már este tízkor kezdődik a munka. A berliniek kedvencéből, a vizeszsemléböl hajnali háromkor kerül az első adag a kemencé­be. Folyamatosan készülnek a barnáspi­Tiszta ruha és friss zsemle le a szennyest, 87 000-en pedig szerző­déses viszonyban állnak a REWATEX- szel. Szennyes ágyneműjüket előre meg­állapított időpontban a vállalat szállítja lakásukból a mosodába, majd tisztán vissza. Berlinnek 1 086 374 lakosa van, így a 387 000 megrendelő óriási szám! Egy lakosra éves átlagban 28 kilogramm iparilag mosott ruha jut. Még ha ez a szám jóval meg is haladja az országos átlagot, az NDK a szocialista országok között az élen jár. Mi a titka annak, hogy a mosodai szolgáltatás ma már nélkülözhetetlen a lakosság számára? Talán első helyen kell említeni a mosás minőségét, az elfo­gadható vállalási időket, a szennyesruha összegyűjtésének szervezettségét (összehasonlításként: az NDK-ban egy felvevőhelyre 1262, Lengyelországban 11 309, Magyarországon 6 608, Bulgári­ában 5525 lakos jut). És a legkézenfek­vőbb magyarázat: a szolgáltatás olcsósá­ga. Egy kilogramm ruha mosása 1,20 márkába kerül, házhoz szállítása 0,10 márkába. Az alacsony nyugdíjakból élő idős lakosok ágyneműjét ingyen mossák és a többgyermekes családok is kedvez­ményt kapnak. Természetesen a mosás még a legkorszerűbb gépekkel is ennél jóval többe kerül, a különbözetet az állam fizeti meg:- Hosszú volt az út idáig - állapította ellenére évente másfél millió új ruhával kell a készletüket feltölteni.- Ha az egyes munakahelyek megtar­tanák a szerződéseket és így az egész készletünket forgalmazhatnánk, jövedel­mező lenne ez a szolgáltatás - magya­rázta az osztályvezető. - Szabadságok, betegségek és hasonló okok miatt azon­ban naponta változik a szállított ruha mennyisége. Ennek ellenére úgy látjuk, van jövője ennek a szolgáltatásnak, az új üzletek, áruházak például kivétel nélkül mind ügyfeleinkké válnak. Jelentős tarta­lékot képeznek azok az iparágak, ahol a munkaruhák természetszerűen jobban bepiszkolódnak. Az ilyen munkahelyek többsége ma még maga varratja és mos­sa dolgozói ruházatát. PÉKEK BÜSZKESÉGE Számunkra szokatlan, de az NDK-ban a pékségeket is az alapvető szolgáltatási ágak közé sorolják. Reggelihez friss zsemlét fogyasztanak és általában sokkal több finom péksüteményt esznek mint mi. Berlin Treptow negyedében mintegy hat­vanezren élnek, egyharmadukat a Pékek büszkesége ipari szövetkezet látja el pékáruval.- Az idén ünnepeltük szövetkezetünk fennállásának 25. évfordulóját - mondta Günter Kraska, a szövetkezet elnöke. - A négy egyesült pékség az első évben ros, ropogós zsemlék, az utolsó adag délután háromkor, így a szövetkezet tíz boltjában mindig friss az áru.- Felszerelésünk nem a legkorsze­rűbb, csak egy műhelyben van automata gépsorunk. A termelékenység növelésé­ben kisebb szerepük van csak a gépek­nek, sokkal fontosabb a műhelyek szako­sítása, a jó munkaszervezés. Amint a szövetkezetünk neve is elárulja, büsz­kék vagyunk mesterségünkre, vigyázunk a hírnevünkre, pontosan a hagyományos receptek szerint dolgozunk, örülünk, hogy a pékmesterek száma nem csök­ken, igaz, mi is támogatjuk, hogy az apák mesterségét a fiúk folytassák. Jelenleg is tizenkét ipari tanulónk van - beszélt nagy szeretettel szakmájáról Günter Kraska. A pékszövetkezet kínálata igen gaz­dag. Három fajta kenyeret sütnek és hatféle péksüteményt. Bizony megirigyel­tük a boltjaikban árult finom péksütemé­nyek és cukrásztermékek választékát. Túrós, mákos, almás kalácsok, rétesek, fánkok, kuglófok, csokoládés, diós, kóku­szos szeletek, bukták, torták, összesen több mint harmincféle finomság ínycsik­landozó illata az utcáról is becsalogatja a járókelőket a kis üzletekbe. És mindez igen olcsón, az elmúlt huszonöt év alatt változatlan áron. A szövetkezet jelentős állami támogatást kap (egy tonna péksü­teményre 70 márkát). A berliniek többsége még mé­lyen alszik, amikor a szövetke­zet johannisthali pékségében már javában folyik a munka (BZ felvétele) Bár ragaszkodnak a hagyományok­hoz, nem idegenkednek az újításoktól sem. Több új receptet állítottak össze és az Egészségügyi Minisztérium felkérésé­re ők sütik a sikérmentes kenyeret a szi­gorúan diétázó gyerekek számára. Választékukat azáltal is gazdagítják, hogy együttműködnek négy szövetkezet­tel, 234 magánpékkel és 19 cukrásszal. Mindenekelőtt saját termékeiket értékesí­tik ily módon, de az ő üzleteikbe is jut mások készítményeiből. Egyébként a szövetkezetét nemcsak Treptowban is­merik, süteményeiket az egész város területén, szállodákban, kávéházakban, éttermekben, önkiszolgáló boltokban, összesen negyven helyen árusítják.- Lakosságunknak több mint a fele a régi városnegyedekben él, itt működ­nek a pékszövetkezetek és a magánkis­iparosok is. Rendszerint a pékségekhez kis boltok tartoznak, így az áru a nap folyamán mindig friss lehet. Ám az új lakótelepek lakosai éppúgy szeretik az illatos zsemlét, ha tehetik be is utaznak a ropogós péksüteményért, de ez nem megoldás. A BAKÓ kenyérgyár kiváló kenyeret és zsemlét süt, de amíg az üzletekbe kerül, szükségszerűen romlik a minősége. Ezért tartjuk oly fontosnak a szövetkezet tevékenységét-egészítet­te ki az elmondottakat Ralf Schröder, az ipari szövetkezeteket és magánkísiparoso- kat egyesítő Kézműipari Kamara vezető­je. - Részben enyhít a gondokon az állami boltok és a szövetkezetek együtt­működése, de még nagyobb reményeket fűzünk a lakótelepi önkiszolgálók mellett létesítendő kis pékségekhez. Ha sikerül a tervet megvalósítani, Ber­lin többi negyedének lakossága is olyan elégedett lesz mint a treptowiak, akiket a Pékek büszkesége szövetkezét lát el kora reggeltől késő estig friss kenyérrel és péksüteménnyel. CSIZMÁR ESZTER Q™inának (Sena) - a Kassa (Kosice)-vidéki járás egyik leggazdagabb múltú községének - lélek- száma az utóbbi időben szinte nem változik: az 1970-es népszámláláskor 1939 embernek volt az otthona, s jelen­leg sem lakják 1950-nél többen. Arculata viszont egyértel­műen fejlődésről tanúskodik. Aki az elmúlt egy-két évtizedben többször is megfordult a kassai maratoni futóversenyről (Szinán van a forduló), a Rozmaring népművészeti együttesről is ismert Hernád menti községben, az a változásoknak maga is szemtanúja lehetett. Aki most jár itt először, annak a helyi életről, lendületéről és színességéről a falukép tanúskodik a leg­hűbben. A község rendszeres fejlődését többek között a családi házak sokasága, a közelmúltban épült, illetve most épülő utcák, a gondozott közterületek, az elmúlt választási időszakban épített korszerű alapiskola, a szin­tén újnak számító óvoda, bölcsőde, rendelőintézet és cukrászda, valamint bevásárlóközpont is példázza. A minap, amikor a községfejlesztésröl a helyi nemzeti bizottságon is érdeklődtünk, Nagy Gábor elnök, a lakosság számának alakulásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a lassú növekedés azzal magyarázható, hogy Kassának még mindig jelentős a vonzereje. Aztán felsorolta a szám­vetésünkből kimaradt közlétesítményeket, amelyek szin­tén a közelmúltban épültek.- Z-akcióban rendbeszedtük a művelődési házat, majd annak a pincéjét a kertbarátok helyi szervezete átalakította klubhelyiséggé. Ugyanakkor körülkerítettük az új iskolát, a köztemetőt, elkészült a ravatalozó, a sportpályán felépí­tettük az új öltözőt, megjavítottuk a helyi nemzeti bizottság és a nyugdíjasok klubjának épületét. Említést érdemel az is, hogy az utóbbi négy évben 73 család költözött új lakásba.- S a szolgáltatások...? Változó falukép- Újdonságnak számít a járási tisztitóüzem helyi átve­vőhelye. Két szabómesternek és egy kárpitosnak adtunk iparengedélyt. A községben már teljesítették a jelenlegi választási program fontosabb feladatait. Persze, a szinaiak a válasz­tási időszak hátralevő részét sem töltik majd tétlenül. Az iskola szomszédságában tovább építik az új falurészt, újabb kiskerteket létesítenek, s egyebek között részt vállalnak a most épülő községi gázvezeték csőhálózatá­nak lefektetéséből is. A tömegszervezetek közül a falufejlesztésben végzett munkájukért elsősorban a Schmidt Ferenc vezette kertba­rátokat és a Mura Ferenc vezette CSEMADOK szervezetet dicsérte az elnök. A kertbarátokat főleg azért, mert néhány év alatt termővé tették a parlagon heverő belterületek jelentős részét, mert ötezer gyümölcsfát telepítettek, prés­házat, gyümölcsaszalót és saját klubot létesítettek, no meg azért is, mert a szervezet tagjai tömegesen bekapcsolód­nak a faluszépítésbe. A CSEMADOK-ot és annak Rozma­ring népművészeti együttesét mindenekelőtt a rendszeres kulturális munkáért, s nem utolsó sorban a mezőgazdasági idénymunkákba való bekapcsolódásáért illeti elismerés. A községfejlesztés további feladatait Nagy Gábor így foglalta össze:- Mivel a helyi kutak nem a legegészségesebbek, igen fontos teendőnek tartjuk a közművesített ivóvízellátás mielőbbi megoldását. Úgyszintén időszerű a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítése, valamint a községi villanyve­zeték felújítása, a művelődési ház tatarozása. Mi tagadás, a postahivatal épületét sem ártana rendbeszedni. Hogy Szína lakosságának a száma a továbbiakban miként alakul, az a jövő titka. Az viszont már most is biztos, hogy a község arculata ezután is változik, szépül, s az ottani életkörülmények is fokozatosan tovább javulnak. — GAZDAG JÓZSEF 1985. V. 1 É oT .8 s s | s & £ *0 E N S « C N f < ■C CD :o .e Q> S 'O 55 o> >­v. o •Q 'S» (3 * ^ CD J O) 3*8

Next

/
Thumbnails
Contents