Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-17 / 20. szám

Beszélgetés a Breclavi Jnb Népi Ellenőrző Bizottságának elnökével Jobb ellenőrzés - kevesebb gond ÚJ szó 9 I. V. 17. Belterjes megművelésre alkalmas, gazdag gabona-, zöldség- és gyü­mölcstermést hozó földje van a dél-morvaországi kerület breclavi járásá­nak. Ez a magyarázata, hogy inkább mezőgazdasági jellegűnek könyvelik el, noha beszédes tények tanúskodnak róla, az elmúlt évtizedek viszony­lag gyors fejlesztésének köszönhetően már itt is az ipar szolgáltatja az össztermék nagyobbik hányadát. Jól gazdálkodni az adottságokkal, ez itt is, csakúgy mint az ország más részeiben, korparanccsá vált. S hogy ez így legyen, ez nemcsak a termelésben és a munka egyéb területein dolgozóknak és természetesen főleg a gazdaságirányító szerveknek a dolga, hanem a következetes, jól szervezett ellenőrzésé is. E tekintetben a járásban nem kis szerepe van a Breclavi Jnb Népi Ellenőrző Bizottsá­gának. Elnökének, Josef Ondryás elvtárs­nak, aki ezt a tisztjét a legutóbbi választások óta tölti be, ezzel össze­függésben tesszük fel első kérdésün­ket. Mégpedig néhány nappal a jnb plénumülése előtt, amelynek napi­rendjén szerepel bizottságának be­számolója is. 0 Az elmúlt esztendőnek melyek voltak az önök által végrehajtott legje­lentősebb felmérései?- Elsőként említeném meg - éppen járásunk jellegénél fogva - a termő­föld megóvását célzó ellenőrző akció­inkat. Erre azért került sor, mert ko­rábban nálunk is érezhetően csökkent a területe. Most jóleső érzéssel összegezhettünk úgy, hogy e kedve­zőtlen folyamatoknak megálljt paran­csoltak egyrészt a megtett intézkedé­sek, másrészt a szigorúbb ellenőrzés. Levonhattuk azt a következtetést is, bogy a mezőgazdasági föld gazdái éberebben törődnek ezzel a felette fontos kérdéssel. Ez így helyes. Per­sze, azért még itt is akad „szántatlan ugar“. Hadd említsem meg például azt, hogy elhanyagolhatatlan nagy­ságrendű termőföldet veszítünk a széltörö erdősávok túlméretezettsé- ge, a vetés kárára sokszor feleslege­sen létesített mezei utak, a szalma­kazlak területi szétszórtsága követ­keztében. S azt sem hagyhatjuk szót­lanul, hogy egyes beruházók nem tesznek eleget kötelességüknek, és nem gondoskodnak megfelelő földte­rület rekultivációjáról. Megtudom, hogy a bizottság 1984- ben ezen kívül még hat felmérést végzett. Néhány bejelentés alapján tervükbe vették az Agrokémiai Válla­lat gazdálkodásának egyes területei­vel foglalkozó ellenőrző akciót. Vég­rehajtása során meggyőződtek róla, hogy a vállalatban esetenként távolról sem használták ki gazdaságosan a gépkocsiparkot. Több mint mulasz­tásról volt itt szó, amiről az is tanúsko­dik, hogy az ügy végül is bírósági tárgyalással zárult. • A saját berkeikre is vetnek néha egy-egy pillantást?­- A nemzeti bizottságok ügyintézé­sével is foglalkoztunk. Nevezetesen azzal, hogy miképp intézik a lakosság ügyes-bajos dolgait. Megállapítottunk olyan jelenségeket, amelyeket sürgő­sen ki kell küszöbölni, hogy növeked­jen a népi szerveink tekintélye. Ennek egyik előfeltétele, hogy következete­sebbé váljon a nemzeti bizottsági ha­tározatok teljesítése. A helyzet javulá­sához véleményünk szerint nem kis mértékben hozzájárul, hogy a nemze­ti bizottságok tisztségviselői számára sorozatosan módszertani oktatást rendezünk. 0 Ez a problémakör szorosan kö­tődik a lakossági panaszok, észrevé­telek és közérdekű bejelentések szá­mának alakulásához és megoldásuk módjához. Úgy tudom, elkészült már a tavalyi helyzetet feltérképező jelen­tésük. ..- Igen, ez is megvitatásra kerül a jnb plénumán. Általában megállapí­tottuk, hogy a járási, illetve a városi nemzeti bizottság, továbbá az általuk irányított gazdálkodó szervezetek cí­mére beérkezett ilyen jellegű beadvá­nyok tavalyi számukkal az elmúlt évti­zed ranglistáján a második helyet fog­lalják el. Vagyis emelkedő a tenden­cia. összesen 284 panaszt intéztünk el. A többi illetékes szervvel karöltve jó munkára törekedtünk. Annak tuda­tában, hogy a lakossági panaszok formális intézése csökkenti, a követ­kezetesség pedig növeli a lakosság állami, néphatalmi és igazgatási szer­vek iránti bizalmát. Éppen ezért zava­ró és kedvezőtlen körülménynek te­kintjük, hogy az ilyen bejelentéseknek csaknem a 43 százaléka volt olyan, amelyet eredetileg nem nekünk, ha­nem felsőbb szerveknek címeztek, illetve hiányzott róla az aláírás. 0 Pártunk központi bizottságának elnöksége jó két évvel ezelőtt a párt- szervezetekhez intézett levelében erélyesebben üzent harcot a jogtalan nyerészkedés, a megvesztegetés és más, ehhez hasonló jelenségek ellen. Ezzel kapcsolatban természetesen kormányzati intézkedésekre is sor ke­rült. Érdekelne, hogy előfordultak-e az ilyen fonákságokra rávilágító pa­naszok?- összesen tíz, de igen magas, ötven százalékos megalapozottság­gal. Példákkal is szolgálhatok. Beje­lentés érkezett és igaznak bizonyult, hogy a Tvrdonicei Hnb nem használta fel rendeltetésszerűen a Z-akcióra szánt anyagi eszközöket. A Breclavi Járási Lakásfenntartó Vállalat nyil­vántartásának helytelen vezetése is lehetővé tett anyagi visszaéléseket. Az utóbbi ügyben jogerős bírósági ítélet is született. Az előzőben pedig leváltották a hnb elnökét. Több pana­szos tette szóvá a különféle árdrágí­tásokat is.- Megemlíthetné azt a három terü­letet, amelyre legtöbb a lakossági pa­nasz?- Legtöbb a lakásgazdálkodásra, de ezeknek igen csekély hányada veszi számba az objektív körülmé­nyeket. Ezért - bár többnyire jogos igényt szorgalmaznak - nem eléggé tárgyilagosak. Az építkezési engedé­lyekkel s általában a magánerős épít­kezéssel kapcsolatos bíráló észrevé­telek - összesen 34 - alkotja a követ­kező csoportot. Végül a harmadikba a szolgáltatásokat bírálók tartoznak. Ezeknek már több mint az 57 száza­lékuk volt megalapozott. 0 Véleménye szerint mi a kulcsa annak, hogy kevesebb legyen a pa­nasz és következésképp a különféle kedvezőtlen jelenség is?- A minap szóltam erről a járási pártbizottság ülésének vitájában. Szerintem elsősorban minden mun­kahelyről száműzni kell a formaliz­must a visszás jelenségek elleni harc­ból. A gazdasági és az egyéb szer­vekben, illetve szervezetekben követ­kezetesebben kellene megelőzni az ilyen fonákságokat. Igen fontos to­vábbá a társadalmi tulajdon tökéletes nyilvántartása, egyebek között a ma­gánszemélyeknek nyújtott különféle közületi szolgáltatások és eladások szigorúbb ellenőrzése. Végül meg nem alkuvóan kell harcolni a nyerész­kedés, a harácsolás és az ezt lehető­vé tevő személyek ellen. Hadd tegyem hozzá, bizottságunk egyik legfontosabb feladatának tekin­ti, hogy hozzájáruljon az üzemi, a vál­lalati és az intézményi belső ellenőr­zés színvonalának az emeléséhez. Gyakorlati tapasztalataink bizonyítják ugyanis, hogy egyrészt itt még igen sok a tartalék, másrészt pedig a belső ellenőrzés tökéletesítése arányában csökken a különféle negatívumok okozta gondunk is. GALY IVÁN A zóta már számtalan je­lentős esemény tör­tént a központi község életé­ben, de még nem felejtették el az esetet. 1984 egyik nap­fényes márciusi napján két gyerek életéért aggódtak Ipolynyéken (Vinica). Ha a helybeliek, az ismerősök az utcán meglátják őket, ma is sokuknak összeszorul a torka. „Már lassan elfelejtjük“ Lukács Palit és Bugyi Lacit az iskolában kerestem fel. A bemutatkozás után huncutul rám mosolyogtak, aztán ők kezdtek kérdezni:- Ugye a gázeset érdekli? Mi már lassan el is felejtjük. Ők valóban felejtenek, mert 12-13 éves fejjel még nemigen tudják felfogni, milyen nagy volt a veszély, hajszálon múlott az életük. Csak később, felnőtt korukban tudatosítják majd, mit éltek át szüleik azokban a napokban. Mint a legtöbb tizenéves, örültek, hogy egy órát megúsz­nak a riport miatt. Megkértem őket, a helyszínen mondják el, mi is történt velük. Amíg az igazgatói iroda előtt tanítójukra vártunk, a falon függő tűzoltó­készülékre mutattak:- Ilyenek voltak azok is... Aztán felnevettek és el­mondták, hogy a kórházban tűzoltóknak hívták őket. Persze csak akkor szólították tréfásan így őket, amikor az életveszé­lyen túl voltak.- Nem, nem akarunk tűzol­tók lenni - mondta komolyra fordítva a szót Lukács Pali. - Katonaiskolába szerettem volna jelentkezni, de egy másik baleset következtében megsé­rült a karom, így erről a ter­vemről le kell mondanom. Té­vészerelő leszek. Bugyi Laci is elárulta, mi szeretne lenni:- Tévészerelő vagy kőmű­ves. Még van egy évünk a dön­tésig. Hetedikesek vagyunk. Gyorsan segítettek A főtéren, közvetlenül az út mellett nyitottan tátong a pince. Az udvarba nyíló kapu ugyan összeláncolva, lezárva, de a gyerekeknek nem okoz külö­nösebb nehézséget, hogy át­jussanak rajta. A két fiú arca is komolyabb­ra vált, mikor elmondták, más­kor is játszottak már a pincé­ben, akkor azonban felfedez­ték a tűzoltókészülékeket. Le­csavarták az egyik készülék zárját. Furcsa szagot éreztek és elvesztették eszméletüket. Egyikük még hallotta az udva­ron a jajveszékelést, másikuk csak a mentőkocsiban nyitotta fel a szemét. A nagymama elcsukló han­gon, könnyes szemmel mon­dotta:- Velem voltak a gyerekek, a két kisebbet etettem, azt hit­tem, Laci még nem jött meg az iskolából. Akkor rohantam ide, amikor két kisfiú azt ordította az udvaron: meghalt Laci. Én az ijedségtől szinte tehetetlen voltam. Még jó, hogy jött Ernő... A segítséghívásra Mics Gyula is odafutott, majd lábát törte, ahogy a kapun átmá­szott. Kusicky Ernő nem tudott tovább segíteni, mert a mérge­ző gázból ő is jócskán beléleg­zett, elgyengült, rosszul érezte magát. Mics Gyula próbálta észhez téríteni a gyerekeket. Szerencsére Szurovi Fe­renc orvos otthon volt, a men­tők is gyorsan érkeztek a járási székhelyről. A kórházban Po­hánka főorvos irányításával mindent megtettek megmenté­sükért, mielőbbi gyógyulásu­kért. Ki volt a felelőtlen? Bugyi Laci anyukája magá­hoz szorítja karján levő kislá­nya szőke fejét, talán Laci he­lyett, hisz a nagy fiú már aligha tűrné a nyilvános babusgatást. Aztán sírós hangon jegyzi meg:-Amit átéltünk, elmondani nem igen lehet. Igazában csak az értheti meg, akinek a gyermeke már volt hasonló helyzetben. Az előzményekről kér­deztem.- A gyerekek, mióta a pincét kiürítették, szívesen jártak oda - válaszolta. - A férjem régeb­ben megnézte, mi van ott, de a készülékeket később helyez­ték el oda. Csak az a furcsa, hogy senkinek sem hiányoz­tak, pedig a férjem szerint, aki a szövetkezetben tűzoltó, ezekről pontos nyilvántartást kell vezetni... A gyerekek kabátja és isko­latáskája a pincében maradt. Ezekért másnap reggel az apuka ment, s úgy döntött, be­deszkázza a pince bejáratát. De nem tartották őt erre illeté­kesnek... Azóta is nyitva van. Vajon hány felnőttnek jutott eszébe, hogy a két fiú valakik vagy valaki felelőtlensége mi­att majdnem életét vesztette? Mondhatnánk azt is, miért men­tek oda.. Ez igaz, de a tizen­éveseknek nem foghatjuk ál­landóan a kezét, s azt is tudjuk, ők mindenre kíváncsiak. Az életmentő-Akkor még a Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) Járási Nemzeti Bizottságon dolgoztam - em­lékszik vissza Kusicky Ernő.- Fél ötkor jöttem haza az autóbusszal, s úgy hat óra felé a futballisták edzésére készü­lődtem. A lányom és az uno­kám is velem tartottak, gyalog indultunk el. A főtéren men­tünk, amikor két kisfiú riadtan szólt: két halott gyerek van a pincében. Sok időm nem volt a gondolkodásra, átugrottam a kaput s a nyitott pincében rögtön láttam, nem játékról van szó. Nem tudtam, mi történhe­tett. A két fiú ott feküdt a föl­dön, piszkosan, szénporosan. Először az egyiket, majd a má­sikat húztam ki az udvarra, közben éreztem a furcsa sza­got, s amikor megpillantottam a két tűzoltókészüléket, vilá­gossá vált, mit tettek a gye­rekek. A következő napokon, ami­kor még ő is rosszul érezte magát, álmatlanságban szen­vedett, sokszor felidézte a tör­ténteket.- Eljöttek a szülök, köszö­netét mondtak, de csak akkor nyugodtam meg, amikor a fiú­kat hazaengedték a kórházból. Kusicky Ernő halk szavú, szerény ember. Nem tartja ma­gát hősnek. Azt tette, amit lel­kiismerete diktált. Munkája mellett - több mint egy évtizedig a jnb kulturális osztályának munkatársa volt, jelenleg pedig a helyi földmü- vesszövetkezetben dolgozik,- a falu sportjának él. A sport­egyesület elnöke. Szabadidejét családjával osztja meg: egyik fia katona, a másik érettségire készül. Felesége, Lydia asz- szony, aki csak este, hazatérte után tudta meg mi történt, mé­lyen átérezte az esetet, s azóta sem felejtett.-Anya, nagymama és pe­dagógus vagyok. Nagyon sze­retem a gyermekeket. Bor­zasztó lett volna, ha bekövet­kezik... Inkább ki se mondja a riasz­tó halál szót. A szülőkkel együtt őszintén örülnek, hogy Laci és Pali egészséges, isko­lába járhat. A közelmúltban ismét több­ször került szóba a tragikus esemény, de most egy örömte­li eset kapcsán. Kusicky Ernő­nek Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere átadta A bátorságért állami kitünte­tést, a Vöröskereszt Szövetsé­gi Központi Bizttsága pedig Az életmentésért kitüntetést.- Jólesik az elismerés, de bizonyára mindenki ezt tette volna a helyemben. Abban a pillanatban én voltam a leg­közelebb - mondotta. DEÁK TERÉZ Perceken múlott ÉLÉNK „Itt játszottunk“ m wm ^ Pali és Laci sokat köszönhet Kusicky Ernőnek (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents