Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-17 / 20. szám

Q_lovákia fővárosa a közelmúltban két építőipari szakkiállítás színhelye Ofc volt. Április utolsó hetében párhuzamosan került sorra a CONECO és a SYMPOMECH idei rendezvénye - mindkettő immár a kilencedik alkalom­mal. Annak ellenére, hogy mindkettő elsősorban a szakembereknek szólt, a nagyközönség számára is sok érdekes látnivaló akadt. Már csak azért is, mert e két kiállítás kölcsönösen kiegészíti egymást. A CONECO ugyanis az építőanyagok, az építési technológiák és az építészeti megformálás szemléje, a SYMPOMECH pedig bemutatja, hogy milyen építőipari kisgépekkel lehet mindazt megvalósítani, amit az építészek betonban, téglában, pontosabban: építőanyagban „megálmodtak“. Ráadásul mindkét kiállítás rendezőit olyan szempontok is vezérelték, hogy miként lehet majd a most bemutatott építőanyagokat, technológiát és gépeket az elkövetkező - nyolcadik ötéves tervidőszak építőipari feladatai megoldásának szolgálatába állítani. Ez adta az ötletet, hogy körülnézzünk, miként építhetnénk fel a közeljövőben a kiállí­tott építőanyagból egy családi házat. Vagyis: miből és miért? Lássuk csak... „HÁZÉPÍTÉS“- két kiállítás tükrében Ami a földmunkákat és a közművesí­tést illeti, azt tpvábbra is az eddig ismert módon kellene végeznünk, s olyan gépi berendezéssel, amely nem az építőipari kisgépek kategóriájába tartozik. Ami azonban a szennyvíz elvezetését illeti, az azbesztcement és külső műanyag lefo­lyócsövek egyaránt használatosak lesz­nek továbbra is, s azokkal találkoztunk a hazai és külföldi kiállítók bemutatóin egyaránt. Láthattunk a szovjet kiállítási részlegen olyan egyszerű szerkezetet, amellyel könnyen levághatók a kívánt méretekre a legkeményebb azbesztce­mentcsövek is. Nagyon fontos az épületek talajtól való szigetelése a nedvesség behatolása el­len, amit - különösen a családiház-építők - gyakran elhanyagolnak még mostaná­ban is. Nos, láttunk számos érdekes és nem is túl költséges technológiát. Először mindenképpen a pince vagy alagsor alj­zatát szigetelik, ahogy azt például a KE- MÉV-tipusú szigeteléstechnológia előír­ja. Ezt a magyar kiállítási részlegen lát­hattuk, amikor az ún. Taurus-W fólia alkalmazásával, annak ragasztásával te­hető vízhatatlanná az aljazat. Ezután a pengefalak felállítása következik, amely készülhet e technológia szerint előre­gyártott elemekből is. Ezekre kerül ismét a Taurus-W fólia, amelyet ragasztóval az aljazat szigetelésével kötik össze, hogy az épület alagsora száraz legyen. Továbbra is a leggyakoribb födémké­szítési mód a födémgerendák és a hazai téglagyárakban készülő MIACO-típusú elemek kombinációja lesz, amely kombi­nálható további hő- és hangszigetelő anyagokkal. Ha már itt tartunk, meg kell említenünk, hogy az egyik legfontosabb szempont az energiagazdálkodás - még az ilyen kis lakóegységben is, mint egy családi ház. „Szigetelni olcsóbb mint fű­teni“ — olvashattuk szinte mindenütt, ahol a hőáteresztés szóba jöhet. És hol nem...?! Ezért a téglagyárak különböző falazóelemei ma már szinte kizárólago­san üregesen készülnek, lépten nyomon alkalmazzák a polisztirén és a kőzetgya­pot sokrétű változatait hő- és hangszige­telésre egyaránt. A PÓROFEN elnevezé­sű hazai szigetelőanyag könnyű, nedves­séggátló és el sem ég! A paneles építési módoknál véglegesen betört ún. szend­vicspanel. Burkoló, szigetelő és tartási paramétereit több technológia rokonitása révén szerezte. Persze, a családi házak továbbra is Kristályvázát kapott a Regent- TS elnevezésű jugoszláv klima- tizációs berendezés inkább klasszikus módon készülnek. A megfelelő tulajdonságú falazóblokk, üreges „téglafal" ezután is vakolás útján történő burkolást igényel. A kérdés azon­ban, hogy milyen vakolatot alkalmazunk. A magyar kiállítási részlegen a pilisvörös- vári Országos Érc- és Ásványbányák kétféle alapanyagú: perlites és polisztiro- los alapvakolatát állította ki. Ez utóbbit sikerrel alkalmazza a kassai (Kosice) KERKO vállalat, mégpedig panelházak utólagos hőszigetelésére is. A hőszigete­lő alapvakolatra az ugyancsak zsákos ki­szerelésű nemesvakolat kerül. A pilisvö- rösváriak NOVADOL néven hoznak for­galomba víztaszító, sugárcsővel lemos­ható homlokzati nemesvakolatot 20 színben! Mind ez idáig a hazai építőipar egyik gyenge pontját a megfelelő minőségű nyílászárók jelentették. Mint idővel kide­rült, az aluminiumkeretes ajtók és abla­kok nem jelentettek végleges megoldást éppen hőszigetelési tulajdonságaik miatt. Az utóbbi években gyakrabban elma­rasztalt hazai faipar ezúttal kitett magá­ért. Ha a korábban szintén bemutatott műanyag ablakokkal ugyan ezúttal nem is találkoztunk, de a műanyag-fa kombi­nációban a turanyi Drevinában nyitható- billenö megoldású ablakok és balkonaj­tók is készültek, sorozatgyártásuk a jövő évben kezdődik. Teljesen az alumínium sem szorult ki az ablakgyártásból, hiszen- ugyancsak a Drevina állította ki - az alumínium-fa társításban készült három­üveges ablakait, amelyek ugyancsak kétféleképpen nyithatók. Voltak még ezen kívül módosított szerkezettel ké­szült fenyőfa ablakok, sőt duplaüvegű bükkfa ablakok is. Az ajtókra sem lehet már panasz, hiszen a Drevina bejárati ajtajai különbö­ző mintázatú rácsozott burkolattal natúr­kivitelben és egzotikus fautánzattal egy­aránt készülnek. Sőt, volt közöttük olyan, amely fél óráig lángok közt tűzálló is! Azt mondják a beavatottak, hogy az építkezéshez azután kell igazán a pénz, amikor már áll a ház. Tény, hogy a külön­böző szerelési munkák sokba kerülnek, ráadásul időigényesek is. A jövőben pél­dául lényegesen könnyebb lehet a vil­lanyszerelés a Plasu. a Nitra nemzeti vál­lalat műanyag csatlakozócsaládja révén, amely alaposan meggyorsíthatja a vil­lanyszerelők munkáját. Ugyanez vonat­kozik a vízszerelési munkákra is - éppen a Plastika jóvoltából. Jóval nagyobb lesz a választék a műanyag szerelvényekben, és azokat nemcsak a szennyvíz elveze­tésénél lehet majd alkalmazni a nagynyo­mású ún. novodur csövekkel együtt, ha­nem a vízvezeték-szerelésnél is. Ezzel kapcsolatban láttunk érdekességeket a szovjet gyártók kiállításán is, különösen pedig a magyar Metalloglobus kiállítási részlegén, ahol a kisméretű műanyag szerelvények iránt volt nagy az érdeklő­dés. Nem csoda, hiszen lehet általuk kiküszöbölni olyan hosszadalmas műve­letet, mint a menetvágás. Elég hozzá ragasztó! Amikor a szerelési munkálatok befeje­ződtek, a padlózat van soron, ide sorol­hatjuk - ha korábban is kellett volna- a tetőfedést is. Ez utóbbinak idehaza komoly háttéripara van, viszont három érdekes magyar szigetelési eljárást is láthattunk. A talajszigetelésr.él már emlí­tett Taurus-W fóliás eljárás itt is alkal­mazható, a KEMIKÁL építőanyagipari vállalat pedig a Bitulax tetőszigetelési eljárást ajánlotta, amely nem tűzveszé­lyes, mert melegítés nélkül hordják fel a Bitulax-anyagokat a tetőfelületre. Há­rom fő anyaga a Bitulax alapozó emulzió, a szigetelő massza és a fedőemulzió. Ugyanez a vállalat mutatta be a Bitugel nevű szigetelóhabarcsot. Alkalmas a für­dőszoba lábazatkezelésén kívül régi épületek talajnedvesség elleni szigetelé­sére is. Még ha szőnyeget is teszünk később a padlózatra, az egész lakás padlóburko­lása célszerű megfelelő padlóburkolóval. Ilyen található a MATADOR n. v. gyárt­mányai között, készül a Plastikában is, a Novákyi Wilhelm Pieck Vegyiművek nemzeti vállalat Sloviplast elnevezésű padlóburkolója pedig - mivel lágy - ru­galmas is az eléggé merev linóleumok­hoz képest. Nemcsak a padlózat lehet más borítá­sú a fürdőszobában és a konyhában, hanem a falat is másképpen borítjuk, mint a lakások egyéb helyiségeiben. Gyakran hallottam a járókelőktől, hogy olyan csempét ugyan kapni-e majd egyáltalán, mint amilyeneket a kiállításon látni lehetett. Nos, a kereskedőkön múlik, hogy lehessen - legalábbis ezt állítják a gyártók. A színes-mintás hazai fali- csémpéken kívül a szovjet kiállítóknál le­hetett látni a legszebbeket, míg az NDK- pavilonjában a kályhacsempék ragadták meg a látogatók figyelmét. Az építőipari kisgépek között aranyérmes lett a belga RIDGID 1224 típusú menetvágó, amely acélcsöveknél alkalmazható Az energiatakarékosságot célozzák a fürdőszobában a zuhanyozást szorgal­mazó megoldások, amelyekből kettőt is láttunk. Például a fejmagasságban a fal­ba csavart kar a kád végében, ahová a kézizuhany felerősíthető; vagy a kád mellett a falra függőlegesen felszerelt vékony cső, amely nemcsak kapaszko­dónak használható, hanem az iméntihez hasonló, a magasságát tetszés szerint beállítható karral a gyerekek zuhanyozá­sát teszi lehetővé, közben mindkét kezük szabadon maradhat. Amit a konyhában láthattunk, azért volt érdekes, mert a családi ház konyha­bútorai mellett a lakótelepi lakásokba kitűnően formatervezett konyhabútort ajánlott a Mier Toporőany. A FOK kony­hai szekrénysor méltán pályázott födijra. Az ebédlösarokba pedig - ugyancsak a Mier-ból - egész sor széktípus közül lehetett választani. Nem kevésbé volt érdekes a vranovi BUKÓZA kiállítási részlegén bemuta­tott tapétakollekció. Valamint az az ötlet, hogy a hálószobák falait burkoló tapéták­hoz, színben és mintában illő - gyakran azonos (!) - párnahuzatot is terveztek. Nem akármilyen ötlet! Ha pedig már a hálószobánál tartunk, a Nyugat-szlová­kiai Bútoripari Vállalat hajlított faelemek­ből tervezett franciaágya végében a zili- nai Stavoindustria KOMBI-típusú gyerek­ágya nemcsak újszerűségével vonta magára a figyelmet, hanem a termék piaci hiányát is a nézelödők eszébe jut­tatta. Hogy ez a hiánycikk viszonylag szűk réteget érint? Azt azonban annál inkább... Hogy a „tárlatszemlénk" mindössze ennyire nyúlt, nemcsak a helyszűke okozta. A termékek felsorolása, rövid jellemzése nem túl sokat árul el az érdeklődőknek. Aki vásárolni akar, annak látnia kellett volna a kiállítást. Ezért jutot­tak azóta is többször az eszembe az egyik szovjet szakember szavai: „Szép ez a kiállítás, de miért ilyen rövid? Moszk­vában állandó építőipari kiállítás van, talán önöknél is elkelne..." Egyszer talán lesz is. MÉSZÁROS JÁNOS A „FOK" konyhabútor - nagy­díjjal (A szerző (2) és CSTK-felv.) 1 5 CB c 0 E to 'B> <0 3 9 5 1 JC 0) 46 S «

Next

/
Thumbnails
Contents